IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Budapesten tanácskozik az Európai Sebészeti Onkológiai Társaság - Interjú Dr. Lázár György sebészprofesszorral

  • Cikk címe: Budapesten tanácskozik az Európai Sebészeti Onkológiai Társaság - Interjú Dr. Lázár György sebészprofesszorral
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 49-51
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: ONKOLÓGIA

Absztrakt:

Ez év október 10-12. között Budapesten tartja meg 38. kongresszusát az Európai Sebészeti Onkológiai Társ a ság (European Society of Surgical Oncology, ESSO). Ennek alkalmából arra kértük a nemzetközi kongresszus társelnökét, Dr. Lázár György tanszékvezető egyetemi tanárt, hogy értékelje az esemény jelentőségét, és avassa be olvasóinkat a rendezvény előkészületeibe. A Szegedi Tudomány egyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikájának igazgatója, aki egyben 2018. július 1-jétől az SZTE Általános Orvos tudományi Karának dékánja is, lapunknak adott interjújában tájékoztatott az orvosképzés várható hazai reformjának terveiről és az ezzel kapcsolatosan elindított helyi fejlesztésekről.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLINIKUM ONKOLÓGIA Budapesten tanácskozik az Európai Sebészeti Onkológiai Társaság Interjú Dr. Lázár György sebészprofesszorral Ez év október 10-12. között Budapesten tartja meg 38. kongresszusát az Európai Sebészeti Onkológiai Társaság (European Society of Surgical Oncology, ESSO). Ennek alkalmából arra kértük a nemzetközi kongresszus társelnökét, Dr. Lázár György tanszékvezető egyetemi tanárt, hogy értékelje az esemény jelentőségét, és avassa be olvasóinkat a rendezvény előkészületeibe. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikájának igazgatója, aki egyben 2018. július 1-jétől az SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja is, lapunknak adott interjújában tájékoztatott az orvosképzés várható hazai reformjának terveiről és az ezzel kapcsolatosan elindított helyi fejlesztésekről. MEGVALÓSULT EGY ÁLOM – Professzor úr lapunknak tavaly adott interjújában már beszámolt arról, hogy a Magyar Sebész Társaság (MST) Sebészeti Onkológiai Szekciója elnyerte egy nagy nemzetközi kongresszus megrendezésének jogát.* Az események jócskán felgyorsulhattak, hiszen néhány nap múlva meg is kezdődik a budapesti tanácskozás. Hogyan sikerült felkészülniük a rendezvényre? Valóban így van, a Magyar Sebész Társaság (MST) Sebészeti Onkológiai Szekciója két éve megpályázta az ESSO soron következő kongresszusának rendezési jogát. Legnagyobb örömünkre éppen a tavalyi konferenciánkon jelentette be hivatalosan az ESSO elnöke, Gonzalez-Moreno professzor, hogy az Európai Sebészeti Onkológiai Társaság szekciónk rendezésében, Budapesten fogja tartani 38. európai kongresszusát. Ezzel megvalósult az álmunk. Több mint tíz éve már sor került egy hasonló nemzetközi rendezvényre Magyarországon. Mégis, a rendezés jogának elnyerése komoly elismerés a magyar sebészeti onkológia és az ország számára, hiszen nem sűrűn adódik, hogy egy nagy európai tudományos társaság hazánkat válassza az éves kongresszusa helyszínéül. Az ESSO vezetősége és tudományos bizottsága kontrollálja a kongresszus tudományos programját, amelynek összeállításában mi is aktív részt vállaltunk. A Magyar Sebész Társaság elnöke, Dr. Damjanovich László professzor úr, valamint jómagam, mint a kongresszus társelnöke, illetve a Magyar Sebész Társaság Sebészeti Onkológiai Szekciójának elnöke részt veszünk a tudományos bizottság munkájában. Már tavaly tavasszal megkezdtük az előkészületeket, és úgy látom, nagyon jól sikerült a szervezés. Ez egy team munka volt, és úgy vélem, hogy a magyar rendezők igen jól tudtak együttműködni az ESSO vezetőségével és a kongresszus tudományos bizottságával. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY – Hány résztvevővel számolnak? Az eddigi adatok azt mutatják, hogy nagyon komoly résztvevői számmal kell számolnunk: közel 900-1000 főt várunk a rendezvényre. A regisztrációk nagy része már megtörtént, ennek alapján már biztos, hogy messze meghaladjuk az előző évek regisztrációs számát. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz év legnagyobb szabású európai kongresszusára kerül sor néhány nap múlva hazánkban, hiszen ekkora létszámmal ESSO kongresszuson még soha nem vettek részt a kollégák. A világ szinte minden tájáról – Észak- és Dél-Amerikától egészen a TávolKeletig – érkeznek vendégek, és ez már önmagában nagy sikernek tekinthető. Több mint ötven felkért előadó jön Európa szinten minden országából, továbbá Brazíliából, Koreából, Japánból, Indiából és Pakisztánból. Úgy tűnik, hogy olyan attraktív programot sikerült összeállítanunk, amely idevonzza a világ más tájain élő kollégákat is. – Lesznek magyar előadók is? Igen, ez a rendezvény azért is nagyon fontos egy hazai tudományos társaság életében, mert ennek révén a magyar előadók is nagyobb szerephez juthatnak, mint a külföldi helyszínen zajló kongresszusokon. Erre vonatkozóan a kongreszszus társelnökeként jómagam számos javaslattal éltem, amelyeket elfogadtak. Több felkért magyar előadója is lesz a szimpóziumoknak, és arra is sikerült megoldást találnunk, hogy minél nagyobb számú magyar résztvevő tudjon megjelenni a kongresszuson. Tudni kell, hogy a nemzetközi kongresszusok – akár magyarországi, akár külföldi helyszínen zajlanak – eléggé szigorú szabályok között szerveződnek. Minden tudományos társaság a befizetett részvételi díjakból biztosítja a kongresszus megszervezését, illetve a társaság mindennapi életét. Az ESSO is eléggé szigorú szabályok szerint működik, ami azt jelenti, hogy mindenki számára egyforma feltételeket biztosít, vagyis a hazai részvevők számára semmiféle kedvezményt nem nyújt a társaság. Nagy sikernek tekintem, hogy sikerült hazai támogatókat megnyernünk annak érdekében, hogy minél több hazai résztvevője legyen a kongresszusnak. Több mint harminc magyar kolléga részvételi díját tudtuk fedezni ebből a támogatásból, amelyet az SZTE Sebészeti Klinika alapítványán keresztül tudtunk biztosítani. Nagyon ritkán vállalkoznak erre külföldön és Magyarországon is, de nekem feltett szándékom volt, hogy ha már egy nagy nemzetközi kongresszus szerveződik nálunk, akkor a magas részvételi díj ne szabjon gátat a magyar kollégák részvételének. Nagy örömömre számos támogatót sikerült megnyerni ennek az ügynek, aminek köszönhetően a résztvevők közül nem fognak hiányozni a magyar kollégák sem. Természetesen azoknak biztosítjuk ezt a lehetőséget, akik valóban aktívan vesznek részt ezen a kongresszuson, vagyis előadók, vagy poszter bemutatással szerepelnek. Ezzel is előnyben szeretnénk részesíteni XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 49 KLINIKUM ONKOLÓGIA azon kollégákat, akik megdolgoznak a nemzetközi bemutatkozásért. – A főváros mely létesítményét választották a rendezvény helyszínéül? Nyilván nem lesz meglepő az olvasók számára, hogy a néhány éve felújított Kongresszusi Központ mellett döntöttünk. Mivel a létesítmény szállodával van összekapcsolva, a külföldi vendégek többsége bizonyosan elszállásolható lesz közvetlenül a kongresszus helyszínén. Fontos szempont volt továbbá az is, hogy megfelelő számú szekcióterem álljon rendelkezésre. Mivel a Kongresszusi Központ minden speciális elvárásunknak megfelel, a szervezőbizottság jóváhagyta, hogy ott rendezzük meg az ESSO 38. konferenciáját. Ez a létesítmény ennél nagyobb létszámú kongresszusok megrendezésére nem alkalmas, ezért nagyon várjuk, hogy új kongresszusi központ épüljön Budapesten. – A rendezvény alkalmat teremthet arra is, hogy a külföldi vendégek megismerhessék Budapestet, és gyönyörködhessenek fővárosunk turisztikai látványosságaiban is. E tekintetben én elfogult vagyok, hiszen szerintem Budapest a kontinens – sőt a világ – legszebb fővárosa. Általában a nyugat-európai nagyvárosok szolgálnak a nemzetközi kongresszusok helyszínéül, és viszonylag keveset rendezünk Közép-Kelet-Európában. Komoly érvként szolgált Budapest mellett, hogy a vendéglátás szempontjából igen népszerű, attraktív város, ahol a kollégák a tudományos program végeztével tartalmasan kikapcsolódhatnak. – Mely fő témákra fókuszál a tudományos program? A sebészeti onkológia egyre nagyobb figyelmet kap a rosszindulatú daganatok gyógyításában. A rosszindulatú daganatok kezelésében a sebészet továbbra is a gold standardnak tartható. Természetesen egy európai kongresszusnak mindig a legfontosabb és a legkomolyabb gondokat okozó daganatok kezelését kell előtérbe helyeznie. Ezért kiemelten és részletesen foglalkozunk az emlőrákkal, a vastag- és végbéldaganatokkal, a gyomor- és nyelőcső daganatokkal, a különböző lágyrész-tumorokkal, és többek között a melanomával is, amely a legveszélyesebb és leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat. Ez utóbbi témát szimpóziumok sora fogja tárgyalni, és a melanoma sebészi kezelésében alkalmazható új módszereket is bemutatjuk. Ezek közül kiemelendő az elektrokemoterápia, amelyet metasztatizáló melanomákban, bőrdaganatokban és emlőtumorokban kiterjedten használnak. Két éve, a szegedi alakuló konferenciánkon önálló szimpóziumot szenteltünk ennek a témának, amellyel az ESSO 38. kongresszusán is hangsúlyosan fogunk foglalkozni. Ez egy új kezelési modalitás, amelyet olyan értelemben is megtárgyalunk, hogy milyen módon lehet ezt a módszert belszervi daganatok esetén alkalmazni. Nagy várakozással tekintünk a kongresszus elé, úgy gondolom, hogy a gondos szervezőmunka meghozza az eredményét. ORVOSKÉPZÉS FINOMRA HANGOLVA – Professzor Úr, mint az SZTE ÁOK dékánja, tájékoztatná olvasóinkat arról, hogy milyen lépéseket tervez a kar az oktatásfejlesztés terén? 50 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Ez év július 1-jétől töltöm be az SZTE ÁOK dékáni posztját, ami nagy megtiszteltetés és nyilvánvalóan kihívás is számomra. Évek óta látok el különböző vezetői tisztségeket a karon, illetve az egyetemen, és sok kolléga biztatott, hogy vállaljam el ezt a nem könnyű feladatot. Néhány hónap elteltével meg tudom erősíteni, hogy valóban nem kis feladatról van szó. Az orvosképzés népszerűsége szerencsére nem csökkent az elmúlt években. Az orvosképzés reformjának megvalósítása már korábban is többször szóba került. Két évvel ezelőtt, amikor a miniszter által felkért bizottságban dolgoztam, kiemelten foglalkoztunk azzal, hogy miként újítható meg a négy orvosképző hely munkája. Ez a minisztériumi törekvés most ismét aktuálissá vált, és egy újabb közös munka kezdődik el a napokban a minisztériummal, illetve a négy hazai orvosegyetem képviselőinek a bevonásával. Ettől függetlenül már a dékáni programomban megfogalmaztam, hogy a kor követelményeihez kell illeszteni az orvosképzés tartalmát. Ennek a végső célja az, hogy a végzett orvosok olyan alapvető elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy gyakorló munkát tudjanak végezni, bármely szakmát is választják. Az orvostudomány, és ezen belül az orvoslás fejlődése folyamatos, nap mint nap jelennek meg a különböző kutatások és klinikai vizsgálatok eredményei. Ez a szakma folyamatos, élethosszig tartó tanulást igényel, és ez érinti az orvosképzést is, amelyet a megváltozott körülményekhez kell illesztenünk. A curriculum megváltoztatása maga után vonja az oktatás strukturális átrendezését is. Nagyobb szerephez kell jutniuk a klinikai tantárgyaknak, hiszen elsősorban gyakorló orvosokat képezünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy vissza kellene szorítani az alapozó elméleti tárgyakat, hanem azt, hogy az eddiginél sokkal praktikusabb tudást kell átadnunk a hallgatóknak, akik később gyakorló orvosként fognak dolgozni. Természetesen olyan tudásanyaggal is rendelkezniük kell, ami a kutatói, illetve oktatói pályát választók számára is megfelelő alapokat nyújt, tehát nagyon sokrétű feladatnak kell ezzel kapcsolatban megfelelnünk. – Hol tartanak jelenleg az előkészületek? A miniszteriális egyeztetések a napokban zajlanak, és a karunkon is megindult az erre vonatkozó elképzelések összehangolása. Tőlünk függetlenül is általános vélekedés, hogy az orvosképzés reformja nem radikális átalakítást, hanem finomra hangolást kell, hogy jelentsen, hiszen a magyar orvosképzés nemzetközi elismertsége továbbra is rendkívül magas. A Magyarországon végzett orvostanhallgatók kifejezetten elégedettek az itt megszerzett tudással, és igen pozitív visszajelzések érkeznek tőlük a világ minden tájáról. Helyi feladatot jelent a szegedi orvoskaron az idegen nyelvű oktatásba bevont oktatók számának bővítése. Az elmúlt évek során ugyanis egyre nagyobb számú angol, illetve német nyelvű hallgató kezdte meg tanulmányait az egyetemünkön. Ez nagy öröm számunkra, hiszen azt jelzi, hogy a szegedi orvoskar magas vonzerőt képvisel nem csak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. Idén több mint 240 elsőéves angol nyelvű és közel 190 német nyelvű hallgató kezdte meg nálunk az egyetemi tanulmányait, mindemellett 230 elsőéves magyar hallgató látogatja a klasszikus magyar kurzusokat. XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER KLINIKUM ONKOLÓGIA – Tervezik új tanszékek létesítését is? Jelenleg több tanszékvezetői poszton várható váltás, mivel az érvényes jogszabályok szerint az idősebb kollégáknak életkoruk alapján át kell adniuk a stafétát a fiatalabb generációnak. Természetesen vannak elképzeléseink arra vonatkozóan, hogy a meglévő tanszékek mellett bizonyos curriculumokat, elméleti tantárgyakat reorganizálunk, ami összefügg az orvosképzés tartalmi, szerkezeti reformjával is. A végleges koncepció kialakítását még sokféle körülmény befolyásolhatja, ezért erre vonatkozó konkrétumokkal egy későbbi időpontban tudok majd szolgálni. Ez egy hosszú folyamat, nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, de bízom abban, hogy a következő egy évben ezzel kapcsolatosan is be tudok számolni már néhány új munkacsoport és tanszék megalakulásáról is. – Infrastrukturális fejlesztésekre is sor fog kerülni? Az SZTE rektora, Prof. Rovó László folyamatos tárgyalásokat folytat a minisztériummal és az ágazatvezetéssel az új infrastrukturális fejlesztésekről, de emellett a már korábban bejelentett beruházási projektek menedzselése is aktuális. Nagyon bizakodóak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a fejlesztési programok hamarosan elindulnak. Ettől függetlenül már ma is zajlanak bizonyos, az infrastrukturális átalakítást magukban foglaló munkálatok. Idetartozik az ún. skill laborok megindított fejlesztése, az erre kiírt pályázatot az egyetem elnyerte, a kiviteli tervek elfogadása megtörtént, jelenleg a kivitelező kiválasztása van folyamatban. Ez a projekt mind az ÁOK, mind a Fogorvostudományi Kar skill képzését jelentős mértékben erősíteni fogja, ami rendkívül fontos a gyakorlati orvos- és fogorvosképzés szempontjából. Hiszen alapvető gyakorlati tudást várunk el a végzős hallgatóktól, és az évek óta alkalmazott módszertan, amelynek fejlesztésére most sor kerül, jelentősen szélesíteni fogja a skill laborok repertoárját. Ez szintén fontos változást hoz a karunk életébe, és abban bízunk, hogy egy-két éven belül az orvostanhallgatók már új környezetben tudnak részt venni a gyakorlati órákon. Két éve történt meg a Sebészeti Klinika új, európai színvonalú klinikai tömbbe való átköltöztetése, az üresen maradt épület szolgálja majd többek között számos elméleti intézet, illetve oktatási helyiség új otthonát. Itt fogjuk kialakítani azt a jelentősen kibővített, sokkal szélesebb spektrumon működő skill labort, amely reményeink szerint nagyban hozzá fog járulni a gyakorlati orvosképzés megerősödéséhez. Boromisza Piroska Dr. Lázár György professzorral készült korábbi interjúnk az IME 2017/10. számában olvasható. NÉVJEGY Prof. Dr. Lázár György tanszékvezető egyetemi tanár Általános orvosi diplomáját 1985-ben szerezte „summa cum laude” minősítéssel a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Sebészeti szakvizsgát tett 1989-ben. Orvostudomány kandidátusa, PhD. fokozat, 1994; „Habilitált doktori” cím Szeged, 1999; az MTA doktora, 2013. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ÁOK Sebészeti Klinikáján dolgozik 1985 óta, tanszékvezető egyetemi tanár 2004 óta. Egyetemi tisztségei: 2004-től sebészeti grémium vezető, 2006tól az SZTE ÁOK Kari Tanács tagja, 2009-től a Habilitációs Bizottság Klinikai Orvostudományi Szakbizottságának elnöke, 2010-től az ÁOK Tudományos Bizottságának tagja. 2013-tól a Klinikai Orvostudományi Doktori Iskola törzstagja, 2014-től az SZTE Habilitációs Bizottságának tagja és az SZTE Szenátusának tagja, 2015-től 2018-ig a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ mb. általános elnökhelyettese, 2018. július 1-től a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. Egyéb tisztségei: 2004-től Csongrád megyei szakfelügyelő főorvos. 2004-től 2011-ig a Sebész Szakmai Kollégium tagja, 2005-től az MTA SZAB Klinikai és Kísérletes Sebészeti Munkabizottságának elnöke, 2008-tól az UEMS sebészi szekció tagja, 2011-től a Szakmai Kollégium Sebészeti Tagozat és Tanács tagja, 2016-tól a Szakmai Kollégium Általános Sebészeti Tanácsadó Testület elnöke, 2014-2017 között az MTA Klinikai Műtéti Tudományos Bizottság tagja. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Kitüntetések: Magyar Élettani Társaság külön díja (1985), Magyar Sebész Társaság Díja (1990), Petri Gábor Orvostudományi Pályadíj (1992), Széchenyi István professzori Ösztöndíj (2001), Magyar Sebészek Alapítványa- Tauber Alapítvány – Kulka Frigyes Díj (2002), Magyar Sebészek Alapítványa – Tauber Alapítvány – Földes Ferenc Díj (2003). Haynal Imre díj (2011), Pro Urbe Szeged (2012), Ságvári Emlékérem, Szeged (2013), Honorary Member of Bulgarian Surgical Society (2014), Pro Salutate Hominum, Astellas (2014), Kardos Géza Díj (2017), a Kar Kiváló Tudományos Diákköri Oktatója (2017). Tudományos társasági tagságok, tisztségek: A Magyar Élettani Társaság tagja 1986-tól. A Magyar Sebész Társaság tagja 1989-től, vezetőségi tagja és oktatási felelőse 2005-től, elnöke 2013-2015. Az MST Sebészeti Onkológiai Szekciójának elnöke 2017-től. A Magyar Sebész Társaság Endoscopos Szekciójának alapító tagja 1993-tól, 2003-2008 között vezetőségi tagja, 2015-től elnökségi tagja. A Magyar Onkológusok Társasága tagja 1998-tól. A Magyar Gastroenterológiai Társaság tagja 1999-től, vezetőségi tagja 2008-tól. A Magyar Szenológiai Társaság tagja 2001-től. Számos nemzetközi tudományos társaság tagja, illetve vezetőségi tagja. Számos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Irányításával hat munkatársa szerzett PhD fokozatot (1 nappali tagozatos, öt levelező), jelenleg négy kolléga témavezetője (1 nappali tagozatos, három levelező). Tudományos és oktatási közleményeinek száma: 254; Idézetek száma: 1126 (független idézetek); Hirsch index: 20; Kumulativ impakt faktor: 173,983 XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 51