„Az európai térségben élők egészségi állapotát, az ellátáshoz való jutásuk helyzetét tekintve – az Egészség 2020 régiós keretstratégia időszakának lezárásával – fordulóponthoz érkeztünk. Az új „egészség évtized” kezdetén büszkén tekinthetünk vissza a közös eredményekre. Arra, hogy a térség lakói, az átlagosan megnövekedett élettartamuk során több évet tölthetnek el egészségben” – mondta a szeptember 16-19. között koppenhágában tartott 69. Regionális Bzottsági ülésen Dr. Jakab Zsu - zsanna, a WHO európai régiójának (akkor még hivatalban lévő) igazgatója. A találkozón a régió 53 tagállamából több egészségügyi miniszter is részt vett – hazánkat Prof. Dr. Horváth Ildikó képviselte (EMMI, egészségügyért felelős államtitkár). A mintegy 500 magas szintű delegált, közöttük szakmai és társadalmi szervezetek képviselői, közösen értékelték azokat a régiós erőfeszítéseket, amelyeket az európai térségben élők egészségéért, jóllétéért tettek a WHO különféle szakbizottságaiban dolgozó szakértők és munkatársak.faze
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
egészségpolitikA EGésZséGsTrATéGIA Európai pozícióból világszintre… A WHO segítségével – a jobb egészségért „Az európai térségben élők egészségi állapotát, az ellátáshoz való jutásuk helyzetét tekintve – az egészség 2020 régiós keretstratégia időszakának lezárásával – fordulóponthoz érkeztünk. Az új „egészség évtized” kezdetén büszkén tekinthetünk vissza a közös eredményekre. Arra, hogy a térség lakói, az átlagosan megnövekedett élettartamuk során több évet tölthetnek el egészségben” – mondta a szeptember 16-19. között koppenhágában tartott 69. regionális bizottsági ülésen dr. Jakab zsuzsanna, a Who európai régiójának (akkor még hivatalban lévő) igazgatója. A találkozón a régió 53 tagállamából több egészségügyi miniszter is részt vett – hazánkat prof. dr. horváth ildikó képviselte (emmi, egészségügyért felelős államtitkár). A mintegy 500 magas szintű delegált, közöttük szakmai és társadalmi szervezetek képviselői, közösen értékelték azokat a régiós erőfeszítéseket, amelyeket az európai térségben élők egészségéért, jóllétéért tettek a Who különféle szakbizottságaiban dolgozó szakértők és munkatársak. Az Egészség 2020 keretstratégia valójában a következő, 2030-ig tartó időszakra kitűzött fenntartható fejlődési célok előfutára volt – amennyiben olyan témákra fókuszált, mint az egészséghez való jog, az egyetemes egészségbiztosítás, a jóllét társadalmi meghatározói, az ember/páciens központú rendszerek, és módszerként a lendület/rugalmasság (resilience) elvének érvényesülése. A legutóbbi egészségjelentés összefoglalója szerint sok előrelépés történt az ambiciózus program 2012-es elfogadása óta. Például nőtt azon tagállamok aránya, akiknél létezik a WHO célkitűzésekkel harmóniában álló, minden részletre kiterjedő, átfogó „Egészségterv”. A 2010-es 36,4%-ról arányuk hat év alatt 62,7 százalékra nőtt. Az országokban emelkedett a születéskor várható élettartam, és csökkent az idő előtti halálozás. Ugyanakkor az továbbra is nagyban hátráltatja a haladást, hogy egyes országokból kedvezőtlen adatok érkeznek a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a túlsúlyosság-elhízás arányára vonatkozóan. Napjainkban pedig különösen aggasztó, hogy egyes térségekben újra felbukkannak a vakcinával megelőzhető betegségek, az átoltottság nem kellő szintje miatt. Több országban az egészségügyi hatóságoknak kifejezetten „harcot” kell vívniuk a védőoltásokat elutasító szülők által terjesztett áltudományos nézetek ellen. Az egészséghez való hozzáférésben mutatkozó aránytalanságokról, egyenlőtlenségekről szóló – a maga nemében első és egyedülálló – WHO jelentés riasztó tényekre mutat rá: változatlan maradt, vagy éppenséggel mélyült a szakadék a régió néhány országáime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy ban az egyes térségek között, illetve egyes csoportok tagjai között. „Itt az ideje gyorsuló pályára állítani a sikereket és minden figyelmet a fennálló kihívásokra összpontosítani, több energiát és anyagi erőforrást fordítva azon akadályok leküzdésére, amelyek hátráltatják a leginkább kiszolgáltatottakat abban, hogy képesek legyenek élni a számukra is biztosított egészségügyi lehetőségekkel” – mondta a posztjáról ezen a regionális ülésen leköszönő igazgató. Dr. Jakab Zsuzsanna 2010. február 1. és 2019. szeptember 30. között töltötte be az európai régió vezetőjének tisztét. Jelenleg az Egészségügyi Világszervezetet főigazgató-helyettese. A pozícióra Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, WHO főigazgató kérte fel, 2019 márciusában. Az előttünk álló kihívásoknAk megfelelve A WHO európai régiójának igazgatójaként, már 2010 augusztusában így fogalmazott Dr. Jakab: „Célunk, hogy magasabb szintű, mindenki által egyenlően elérhető és fenntartható legyen az egészség Európában. Ez a 2010-2020 közötti időszakra vonatkozó tervünk. Itt az irodán dolgozó munkatársak körében, mindenki számára világos a küldetés: biztosítsuk a lehetséges legjobb egészségszintet a régióban élő 900 millió ember számára. Kikértem a tagállamaink vezető testületeinek, partnereinknek – régieknek és újaknak – tapasztalatát arról, ők hogyan tudják azonosítani a stratégiai prioritásaikat. Meghallgattam véleményüket, szerintük miként biztosíthatjuk közösen, hogy a kapott mandátumom alapján megfogalmazott célok végrehajthatóak, és a régióra vonatkozó magas elvárásaim teljesíthetőek legyenek.” A koppenhágai bizottsági ülés központi témáját adó egészségjelentés egyben receptet is próbált írni, hogy miként lehet bizonyos negatív trendeket visszafordítani. Egészségnevelésre, edukációra van szükség – fogalmaz a szöveg. Igaz, ez fontos, de önmagában nem elégséges. Az egész kormányzat munkája, elkötelezettsége, sok ágazat összehangolt cselekvése, a civil partnerek, az üzleti szektor megnyerése kell ahhoz, hogy a mindennapokban az egyén az egészséges választást tartsa nemcsak kívánatosnak, de olcsóbbnak is, ezért könnyebben elfogadhatónak. Találjon egészségre előnyös terméket, elérhető áron. Kedvező legyen a szolgáltatások adója, az iskolai és munkahelyi étkeztetés választéka. De a képzés célja, hogy a lakosság tagjai megismerve, belátva az egészségelőnyöket, felkészülten legyenek képesek életük folyamán, a megfelelő helyzetekben, meghozni a megfelelő „egészséges” döntéseket. Nyilvánvaló, hogy nem lehet egyetlen kormányzási ciklus alatt látványos Xviii. évfolyAm 9. szám 2019. november-december 3 egészségpolitikA EGésZséGsTrATéGIA eredményt elérni, de szisztematikus, kitartó munkával, sikerhez vezető lépéseket lehet és kell tenni ahhoz, hogy idővel pozitív adatok mutatkozzanak a statisztikákban. Lehet és kell döntéseket hozni az elkerülhető halálozások visszaszorítására, a kockázati tényezők csökkentésére. De tény, ezek hatását csak hosszabb idő múltán lehet majd látni – amennyiben az egészség érdekét szolgáló politika következetes. Mindenesetre, most első ízben született európai határozat az „egészségértés” megszerzésére irányulóan. Az említett jelentésben olvasható felmérésből ugyanis az látható, hogy nyolc európai országban a felnőtt lakosság csaknem felének hiányosak az egészségértési képességei, ennyien nem rendelkeznek a megfelelő értelmezési jártassággal. Egy másik határozat az alapellátás (benne a háziorvosi praxis, a foglalkozás-egészségügyi ellátás) megszervezésére vonatkozik, úgy, hogy az kellő alapot jelenthessen az univerzális, általánosan mindenkire kiterjedő biztosítás megteremtéséhez. További fókuszpontok: a páciensközpontú egészségügyi ellátórendszer, a jól képzett, elkötelezett egészségügyi munkaerőbázis, a páciensek bevonása a részvételen alapuló döntéshozatalba. Általános nézet a régióban, hogy a lakossági szintű „egészségszolgáltatás” kivitelezéséhez kulcsfontosságú elem az innováció mellett a digitalizáció is. A régiós bizottság részt vesz több globális kezdeményezés és stratégia megvalósításában. Cél a méhnyakrák elleni küzdelem felgyorsítása, a tbc betegség kutatásában és az abban megvalósuló innováció terén történő előrelépés segítése. Ambiciózus terv: megteremteni annak kereteit, hogy a 2020-2030 közötti időszak az Egészséges Idősödés évtizede legyen. A nAgy célok tükröződése A terepen A koppenhágai bizottsági ülés idején poszterkiállítás anyaga egészítette ki az ülésteremben elhangzott előadásokat, gazdagította a párhuzamosan kapcsolt események (szemináriumok) összefoglalóit. A tablók képei, szövegei illusztrálták mindazt, amire Dr. Jakab Zsuzsanna, a Health 2020 eredményeinek egyes területeken történő megvalósulásaként célzott. Az alábbi szemelvényekben, az egyes országokban történő kezdeményezések, konkrét helyi részletmegoldások, invenciózus projektek érdekességei közül válogattunk. A szlovéniában készített tabló azt mutatta be, hogy a játék miként lehet a közösségi életbe vonás eszköze. Az egyenlő hozzáférést mindenkinek kezdeményezésbe illik a projekt, amely az addig otthon nevelt kicsiknek az iskolai előkészítőbe szoktatását célozza, elsősorban is a cigányok lakta körzetekben. A program az idősebb generáció tagjainak is kínál tanulási lehetőséget – hiszen a gyerek mindig felnőtt kísérővel érkezik, aki akár akarja, akár nem, ekkor a közösségi oktatás, nevelés aktív résztvevőjévé válik. Ebben jut különös szerep a társasjátéknak. Az integrált szolgáltatás egyben a roma és nem-roma családok egy társaságba terelését is kívánja szolgálni. Ezeket a játszóházakat helyi cso- 4 ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy portok vezetik, üzemeltetik, a tartalmi munkát iskolai és óvodai tanárok végzik. A közösségépítésben segítenek a társadalmi szervezetek képviselői, az egészségügyi dolgozók, a helyi hatóságok képviselői is. A látogatók azért tartják nagyszerűnek ezt a lehetőséget, mert, mint mondják, esélyt kapnak rá, hogy olyan értékes játékokkal szórakozzanak, amilyeneket otthonra sosem vehetnének meg maguknak. Fejlesztő, építő játékokról van szó, amelyeket kölcsönbe haza is vihetnek. „Ez a szép nagy játszószoba nekünk a mérete miatt is szokatlan. Minden gyerek szeret ide jönni, mert itt másokkal is megismerkedhet. Ajánlani fogom más szülőnek, nagyszülőnek is, jöjjenek, így kiszabadulnak az otthoni rutinból, és maguk is játszhatnak gyerekükkel, amire otthon, a félre nem tehető feladatok mellett, nemigen van mód” – mondja a 2 gyerekes Anela. A játéknak szerepe lehet a szegregáció, diszkrimináció legyőzésében is, amit különben a roma gyerekek már igen korán saját bőrükön megtapasztalnak. 2018-ban 3 ezer gyerek és 2 ezer szülő-nagyszülő vett részt a foglalkozásokon. Az egyenlő hozzáférésben igen fontos – sokak szerint az egyik legfőbb – lépés, ha elősegítik a fiatalok munkába állását. Ezért indított kezdeményezést közösen a Nemzetközi Munkaügyi szervezet és a magánszektor Közép-Ázsia 10 országában. Helyi partnerség, stratégiai szövetség révén kívánnak több és jobb munkahelyet teremteni. A szakértők érve, hogy a munkanélküliség erősen összefügg a mentális egészséggel, a deviáns viselkedéssel, és ha nem dolgoznak, az hosszú távon negatív hatással van a fiatalok későbbi életére, egészségére, jóllétére. Ezt figyelembe véve a résztvevő országok (Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) sokat tesznek a munkahelyteremtésért. Egy kedvezményezett fiatal arról számolt be, hogy barátoktól hallott a munkaügyi minisztérium és egy helyi civil szervezet indította önfoglalkoztató (self-employment) programról és jelentkezett. Társai sokféle szakmát képviseltek, a fotóstól a mezőgazdászig. A képzésen többek között megtanulta, hogyan kell üzleti tervet készíteni. A 25 éves Elbrus úgy véli, a megoldás, a módszer eredményességének kulcsa az emberi tényező. Az, hogy a szervezők, programindítók, ötletadók bíznak az egyes jelöltekben rejlő lehetőségekben. „Csak 3 hónapig vettem részt a projektben, de amit ott tanultam, teljesen megváltoztatta az életemet. Hosszú ideig munka nélkül voltam. Most viszont saját vállalkozásba fogtam. Az anyagi függetlenséget érzem e pillanatban a világon a legértékesebb dolognak. Ha van vállalkozásod, elégedett és boldog lehetsz” – mondta Elbrus, egy azerbajdzsáni esport klub tulajdonosa. szavait annak ismeretében is kell értékelni, hogy Kelet-, Közép-Ázsiában a fiatalok 15-17%-a munkanélküli. Ez a szám háromszor nagyobb, mint a felnőttek állástalanságának adata. A következő tablót Moldova pályázói készítették az egészséges nemzedék projekt keretében. Mottójuk: „Egészségszolgáltatásokkal az egyenlő hozzáférésért”. Célkitűzésük valójában egészségpromóció – a fiatalokat akarják hiteles egészséginformációval ellátni. El akarják érni, hogy Xviii. évfolyAm 9. szám 2019. november-december egészségpolitikA EGésZséGsTrATéGIA magas szintű, gyerekbarát szolgáltatást kapjanak azok is, akik társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetűek, s így kiszolgáltatottak. A létrehozott központok sokféle témája között kiemelt helyen szerepelnek a nemi, a reproduktív egészséget, a mentális jóllétet érintő kérdések, az erőszakból fakadó problémák vagy például akár a táplálkozási zavarok. A hozzájuk forduló fiataloknak általános orvosi vizsgálatot, szűréseket kínálnak, tájékoztatnak. Az említett témákban tanácsadást nyújtanak, így a fogamzásgátló eszközökhöz való jutás terén is. „Úgy döntöttem, önkéntes leszek, terjesztem én is a tudnivalókat, támogatom a többi serdülőt, hogy találják meg az egészségre, a fogamzásgátlásra, a nemi betegségekre, kapcsolatokra vonatkozó kérdéseikre adható jó válaszokat” – számolt be elhatározásáról Jekatyerina, egy 19 éves lány, akinek ez a központ önbizalmat is adott. „Megváltoztatta az életemet, hozzájárult személyiségem fejlődéséhez. sok kérdésemre kaptam választ. A tanácsadás után sok pozitív érzésem támadt, azt is elfelejtettem, hogy korábban szégyelltem tabu témákról beszélni.” A Moldovai Köztársaságban, az egész térséget lefedve, 41 egészségközpontot hoztak létre, kifejezetten fiataloknak. A program hatására csökkent a különbség az egészségszolgáltatások elérésében. A szegény körzetekben lakók is magas minőségű ellátást kaptak, addig ki nem elégített igényeikre. Moldovában nagy kihívást jelent elérni az egészséget, a jóllétet. 2011-ben a fiataloknak még csak 5 százaléka, 2017ben már 35%-a vette igénybe ezeket a központokat. A fenti példák a hagyományos értelemben fejlődő térségnek nevezett területekről származtak. Azonban az iparilag fejlett országokban is előfordul, hogy az itt élők elvesztik az egyenlő eséllyel élés érzetét. Vegyünk egy észak-olasz (Friuli, Venezia, Giulia) példát, ami egy speciális csoportra, a 70-80 év közöttiekre vonatkozik. A szociális szolgálat vizsgálata 2018-ban indult, azt kutatták, időben felfigyelnek-e arra az egészségügyi és szociális intézmények, ha körzetükben az egyedül élő idős személy kezdi elveszíteni a képességét a független életre. Ha erre utaló jelzéseket tapasztalnak, de beavatkozás mégse történt, felhívják az egészségügyi ellátó gondozóinak figyelmét. Az idős lakos ugyanis fogékonyabb a fizikai stresszre, előbb történnek vele balesetek, nő az elesés, majd végül a tehetetlenné válás kockázata. A projekt célja, általánosságban javítani az idősek életminőségét, elősegíteni a függetlenségük megtartását, megelőzni vagy késleltetni a kórházba kerülést, a funkcionális függés kialakulását. A vizsgálatot végző csoport a munka első fázisában egy 7 kérdésből álló telefonbeszélgetéssel végzett szűrést. Azt próbálták azonosítani, hogy a felhívott 75 év feletti személy kockázattal él-e. Akinél felmerült a gyanú, azzal a második lépésben igyekeztek megbeszélni helyzetét. Azt akarták elérni, hogy az érintett maga is felismerje, hogy már segítségre szorul. Előnyös volna számára, ha ezt belátva hozzájárulna, hogy háziorvosa és a szociális ellátók bevonásával, integrált segítséget kapna. Nemcsak a magányosan élők, hanem a tartósan beteg, magatehetetlen hozzátartozójukat egyedül ápoló idősek számára is komoly segítséget adhat ez a „Prisma-7” elnevezésű észak-olasz program. „Mióta felkeime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy restek a szervezők, jobban megértem feleségem klinikai állapotát, felismerem a betegség súlyosbodására figyelmeztető tüneteket, és mindenben megkapom a számomra is könynyebbséget jelentő segítséget. Már nem érzem magam végletesen egyedül, az életem minősége sokat javult” – mondja a Triesztben élő 75 éves Giorgio, aki demens feleségét ápolja. Örömmel számolt be arról a nyilvánosság előtt, hogy a képzett személyzet tudja, hogyan kell egy adott család környezetét, körülményeit, egészségi problémáit, s ezáltal rászorultságát felmérni. értékeli, hogy ennek megfelelően, és személyre szabottan adják a támogatást. Nagyon hálás ezért. A program által lefedett olasz térség lakosságának 26%-a 75 év feletti. A csoport 2018-ban 23 ezer idős embernél végzett személyes kikérdezést, megállapításuk szerint több mint harmaduk (38%-uk) beletartozik a potenciálisan elesett, támogatásra szorulók körébe. A „Meleg otthonok” program – a walesi (UK) kormányzat ötletére jött létre, az úgynevezett tüzelőanyag-szegénység „kezelésére”. Mellesleg az is céljuk, hogy csökkentsék a karbonkibocsátást és felgyorsítsák a gazdasági fejlődést (vagy legalább a gazdaság talpra állását, regenerálódását) Walesben. A háztartások benevezhetnek egy felmérésbe, ennek során megismerhetik tulajdonuk, ingatlanuk energiafelhasználását, és ha kiválasztják őket, egy szakember beállítja központi fűtésüket, valamint minőségileg ellenőrzi a szigetelést. A „fészek” séma választ ad arra, hogy adott háztartás alkalmas-e rá, hogy bekerüljön az energiahatékonyságot célzó javítások, beruházások ingyenes körébe. Ha igen, akkor több mindent kapnak térítésmentesen: új gázbojlert, központi fűtésrendszert és/vagy szigetelést. Ha nem kerülnek be, akkor tanácsot kapnak arról, miként tehetik gazdaságosabbá a fűtést, hogyan spórolhatnak az energiával. „Olyan, mint a mesében. Nálam sose folyt azonnal a meleg víz a csapból. A korábbi fűtési rendszeremmel akár egy órába is telt, míg érezni lehetett a meleget. Ma azonnal érzem. Mivel raynaud-betegségem van, érzékenyebb vagyok a hidegre, mint más. A program számomra jelentős változást hozott” – lelkesedett Mrs. H., akinél kombinált bojlert szereltek be és termosztatikus szelepeket illesztettek a radiátorra. „ráadásul mindent érthetően elmagyaráztak a fűtésről, például, hogy mi a teendőm, ha emelni kell a nyomást.” Walesben a háztartások 23%-a (291 ezer család) „tüzelőanyag” (fuel) szegénységben él – ez azt jelenti, hogy jövedelmük több mint 10%-át energiaköltségek rendezésére fordítják. A program keretében csaknem 51 ezer háztartásban hajtottak végre energiahatékonysági javításokat, több mint 113 ezer esetben pedig tanácsokat adtak. hátráltAtó okok és A strAtégiA Az európai egészségügyi hozzáférés státusz jelentésből vett adatok alapján pontosabban látni, milyen tényezők (vagy hiányuk) akadályozhatják az embereket abban, hogy jó egészségben, biztonságosan és megfelelő szinten éljenek. szakértők felmérései alapján, könnyebb nyomon követni, milyen esetekben jön létre „egészségrés” egyének, csoporXviii. évfolyAm 9. szám 2019. november-december 5 egészségpolitikA EGésZséGsTrATéGIA tok, országok között. A WHO európai térségében az alábbi tényezőknek van jelentőségük abban, hogy egyenlőtlenség alakul-e ki: az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, anyagi lehetőségek, lakhatás/lakáskörülmények, biztonságos környék, állás/munkahelyi feltételek. Minden tizedik ember akkor érzi magát esélyeiben korlátozottnak, ha úgy látja, számára nem biztosított a minőségi egészségügyi ellátáshoz való jutás. 35%-uk szerint ezért és a rossz társadalmi közérzetéért az anyagi bizonytalanság a felelős. 29%-ban a rossz lakáskörülményeket, a nem biztonságos lakóhelyi környezetet (szomszédságot) okolják. Minden ötödik esetben (19%-ban) a mások iránti bizalmatlanság, az erőszaktól való félelem akadályozza a jóllétet. Végül az esetek 7 százalékában a munkanélküliség, az alkalmazás hiánya okoz gondot, illetve az, ha az illetőnek van ugyan állása, de vagy a pozíciót, vagy a körülmények miatt nem érzi magát biztonságban, esetleg, ha nem kielégítő (ha túl szegényes, igénytelen) a munkahelyi környezet. A WHO európai régiójának vezetői hét stratégiai pontban foglalták össze célkitűzéseiket. Elsősorban új európai integrált és állandó keretet biztosító egészségpolitikát akarnak kialakítani, aminek szellemében kezelni lehet az egészségegyenlőség jelen kihívásait. „A Health 2020 időszaka hektikus volt, az intenzivitás értelmében. sok érintett: tagállamok, akadémikusok, gyakorló orvosok, a civil társadalom képviselőinek részvételével, valódi együttműködés zajlott – mondta ray Busuttil, korábbi máltai tisztifőorvos. Azt is büszkén jegyezte meg, Máltának jutott az a megtiszteltetés, hogy házigazdája volt annak a bizottsági ülésnek, amely formálisan is elfogadta az Egészség 2020 programot. Ennek keretében szögezték le, fogalmazták meg a stratégiai célkitűzéseket. A Who célkitűzései Javuljon minden egyén egészsége, csökkenjen a szakadék az egyes emberek egészségi állapota, kilátásai között. Az egészség, a jóllét tartson egy életen át – legyen ez stratégiai megközelítés az egészségbe való befektetésnél. Ne csak külső esély biztosításával adjunk erre felhatalmazást, hanem tegyük is rá képessé az egyéneket. Erősítsük meg a páciensközpontú egészségügyi rendszereket, a közegészségügyi képességet, a sürgősségi készenlétet, a járványügyi megfigyelést, ellenőrzést, ideértve a megbízható adatszolgáltatást (szakszóval a surveillance-t) és a válaszadást is. Legyenek együttműködő közösségek és támogató környezet. Kevesebben haljanak meg idő előtt, legyen hosszabb a várható élettartam, csökkenjenek az eltérések a hozzáférésben, legyen általános egészségügyi biztosítás. Legyenek nemzeti egészségcélok. Összefoglalva: legyen jogunk az egészséghez. Jogunk és lehetőségünk egészségesnek születni, maradni, vagy betegség esetén egészségessé válni, gyógyulni. A régiós iroda célkitűzései közé tartozik, hogy a színvonal emelkedésével erősödjön a részvételi irányítás. A WHO arra törekszik, hogy az országokban egészségbarát kormányzás 6 ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy valósuljon meg, azaz minden döntésnél vegyék figyelembe az egészségre gyakorolt hatásokat (pl. a nagyberuházások engedélyezésekor, a közlekedés-fejlesztési lépéseknél). Ebben a szellemben vezette az európai régiót Dr. Jakab Zsuzsanna. A WHO-ban egyébként évek óta zajlik a kormányzás reformja, azzal a céllal, hogy legyen transzparens és hatékony a vezető testületek működése. Erősebb szerepük mellett, legyen mód a tagállamokat is nagyobb részvételhez juttatni. „Az elmúlt 10 évben az európai régió sok lépést tett abba az irányba, hogy javítsa a vezető szervek működését. Fejlesztésekkel, innovációval olyan változást hoztunk, amely viszonyítási alapot képez a teljes szervezet számára” – mondta Outi Kuivasniemi, a 2014-es regionális értékelési csoport elnöke. „Az rC állandó bizottságának tagjaként, alkalmam nyílt rá, hogy ellátogassak egyes tagállamokba, s jobban megértsem, miként működik egy-egy ország. Jó volt közvetlenül látni a WHO és partnerei munkájának hatását, és megtapasztalni, hogy a határozatok, amelyeket a bizottsági üléseken hoznak, miként válnak konkrét intézkedési tervekké, majd vezetik be őket egyes országokban” – fogalmazott Vesna-Kerstin Petric (egészségfejlesztési és betegség-megelőzési főosztályvezető a szlovén egészségügyi minisztériumban). „Mindig is javasoltam a WHO igazgatóknak, hogy dolgozzanak jóval többet a területen, működjenek együtt a tagállamokkal, különösen a magas szintű politikusokkal. Keressenek fel állam-, miniszterelnököket, mert ők nagyon készségesek, segítőkészek, s hozzájárulásuk nagyban segítheti a közös munka hatékonyságát – mondja recep Akdag (török miniszterelnök-helyettes, korábban hosszú évekig egészségügyi miniszter), akinek pozíciója külön aláhúzza indoklása tartalmát. Majd így folytatta: „Dr. Jakab ezt jól csinálta, feladatát nagyon hatékonyan oldotta meg. Mindig nagyon közel állt hozzánk. Amikor szükségünk volt rá, amikor be kellett valamit indítani országunkban, gyorsan kaptunk szakértői tanácsot.” „sok közegészségügyi kérdés nem csak egyetlen ország számára kihívás. Közös ügyről, feladatról van szó. A régiós bizottság tudást, technikai know-how-t szolgáltat a megoldáshoz, amit mindig nagyra becsülünk. A WHO független hatóságait rendszeresen szerepeltetjük helyi kampányainkban, hadd tudja a lakosság, hogy a WHO támogat bennünket, hogy mindenben számíthatunk rá” – értékelte a dán soren Brostrom (egészségügyi hatósági szakember) a regionális igazgatóság munkáját. „A WHO-val közös munka eredményeit látva, úgy határoztunk, ország-irodát nyitva kiterjesztjük az együttműködést. Az egészségügyi rendszert átalakító programokat kívánunk bevezetni, különösen a menekültekkel kapcsolatos munkában, a szomszédos országok területére is kiterjesztve. Bizalommal, jó szándékkal állunk neki a ránk váró sok feladatnak” – mondta Ioannis Baskozos, a görög egészségügyi minisztérium közegészségügyi főtitkára. Alanna Armitage, az Egyesült Nemzetek népesedési alapjának (UNFPA) Kelet- és Közép-Ázsiáért felelős regionális direktora pedig így fogalmazott: „Napjainkban új szellemXviii. évfolyAm 9. szám 2019. november-december egészségpolitikA EGésZséGsTrATéGIA ben dolgozunk. Nem a WHO vagy az UNFPA képviseletében látogatunk el egy-egy adott országba, hanem a „Health”, például a reproduktív egészség megteremtése, javítása, felügyelete, vagy általában az ifjúság egészségének ügyében lépünk fel.” „Azóta, hogy Dr. Jakab terminusa 2010-ben megkezdődött, valódi aktivitást tapasztaltunk, elkötelezett hozzáállást a HIV, a tbc, a malária kihívásaira adandó válaszok ügyében, a régió gondjainak kezelésére. 2011-ben szervezeteink memorandumot írtak alá, bizonyítva, megértettük, mi a teendőnk a közös munkában” – mondta Maria Kirova, a Global Fund pénzügyi szervezet azon részlegének vezetője, amit azért hoztak létre, hogy Ázsia, Európa, Latin-Amerika, és a Karibitérséget sújtó AIDs, tbc, malária leküzdéséért dolgozzanak. „Az Egészség 2020 nagy változást hozott. Az európai regionális WHO iroda olyan tevékenységbe kezdett, ami az egész társadalmat partnernek tekinti. Ma már nemcsak az egészségügyi minisztériumok tisztségviselőit vonják be, hanem az NGO-kkal és a civil társadalommal is együttműködnek” – mondta Dineke Zeegers, az Európai Közegészségügyi szövetség vezetője. A plenáris ülés előadásai mellett több fontos kiegészítő esemény is zajlott Koppenhágában – ezek közül is kiemelkedett az a meeting, amelyen a migráció egészségdiplomáciai összefüggéseiről szóló tanulmánykötetet bemutatták be, Emine Alp Mese, helyettes török egészségügy miniszternő jelenlétében. A kiadvány jelentőségét nem győzték hangsúlyozni azok a WHO szakemberek, akik a menekültkérdés népegészségügyi jelentőségét vizsgálva a könyv egyes fejezeteit is írták. A megjelentetésnek is van magyar vonatkozása. Dr. Jakab Zsuzsanna mellett egy tanulmány társszerzője volt Dr. Kökény Mihály (évek óta a WHO stratégiai tanácsadója). A korábbi egészségügyi miniszter egyike volt annak a nyolc európai népegészségügyi szakembernek, akit a távozó regionális igazgató, egy miniszteri ebéd keretében, az európai iroda munkájának támogatásáért tüntetett ki. A másik magyar kitüntetett Dr. Ádány róza egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kutató Intézetének igazgatója volt. A heAlth 2010-2020 utáni korszAk Az európai régió irodája, mivel újító innovációkat fogalmazott meg és több fontos globális kezdeményezés folyamatát indította el, majd azoknak élére is állt, Dr. Jakab Zsuzsanna vezetése alatt a WHO reformjának élvonalában dolgozott – ilyen és hasonló laudációk hangzottak el a regionális bizottság koppenhágai ülésén, ahol lezajlott az új regionális igazgató megválasztása is. Megemlítették a delegáltak, hogy a globális egészség területén Dr. Jakab megerősítette az európai szerepet. Külpolitikai eszközök igénybevé- ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy telével lépett fel az erősebb, még koherensebb európai szerepvállalásért. A globális egészségtémák közé sorolta a szakmai ügyek (mint például az antimikrobiális rezisztencia kérdése) mellett az informatikát és a kommunikációt is. Ez utóbbi terén új stratégia annak elérése, hogy azonosítani lehessen az innovatív módokat, valamint elemezni, egyben terjeszteni az egészséggel kapcsolatos adatokat. A websiteon évente 2 millió felhasználót, a Facebookon 143 ezer fant, a Twitteren 72 ezer, az Instagramon 27 ezer követőt regisztráltak. „A német kormányzat egyetért a fenti információs kezdeményezésekkel, amelyek gyors fejlődése valódi eredményt hozott. Új képzési eszközöket vezet be a vészhelyzeti kommunikációban, járványok esetén, sürgősségi helyzetekben” – jegyezte meg a német Dagmar reitenbach (az egészségügyi minisztériumban a globális egészség kérdéseivel foglalkozó divízió vezetője). „Tegyük a bizonyítékokon alapuló tájékoztatást, információt mindenki számára elérhetővé” – tette hozzá André van der Zande, a nemzeti közegészségügyi intézetek nemzetközi szövetségének (IANPHI) elnöke. A WHO vezető szakemberei, az évente, szeptemberben tartott bizottsági ülésen fogalmazzák meg a régiós politikát, felügyelik a térségi irodákban zajló működést, és véleményezik a WHO tervezett büdzséjének a területüket érintő elosztásának részleteit. Ötévente pedig a régióigazgató személyéről döntenek, s erről értesítik a WHO végrehajtó testületét. A tagállamok képviselőinek ezen a 69. koppenhágai ülésén (szept. 17-én), Dr. Jakab helyére, hat jelölt közül, a belga Dr. Hans Klugét választották igazgatónak, aki e pozíciót a WHO végrehajtó bizottságának jóváhagyása után, 2020 februárjában foglalja majd el. Az átmeneti időszakban a magyar származású Dr. Piroska Östlin tölti be az európai régió igazgatójának szerepét. A két 5 éves cikluson átívelő „Jakab-érát” sorra értékelték a térség vezető pozíciót betöltő egészségügyi szakemberei. A dicsérő vélemények közül most sir Michael Marmot (University College, London, Institute of Health Equity, UK) szavait emelném ki. A professzor nagy élményként idézte fel, hogy Dr. Jakabbal, már legelső munkanapján találkozott. Megbeszélésükön azt kérte tőle, hogy új igazgatóként küldjön nagyon erős jelzést az iroda személyzetének, és rajtuk keresztül a nyilvánosságnak arról, hogy mennyire fontos a régió új stratégiai terve. Javaslatára azonnal szemináriumot szerveztek, amin 300 ember, vagyis az iroda minden alkalmazottja megjelent. Az európai régióért felelős WHO bizottság akkor is felkészült volt és jobban akarta szolgálni a térség államainak és a térségben élő lakosságnak az egészségügyi érdekeit és ma is készen áll az Egészségügyi Világszervezet előtt álló nagy kihívásoknak megfelelő átalakulási folyamatokra – szűrhető le a koppenhágai regionális ülés tanulsága. Fazekas Erzsébet Xviii. évfolyAm 9. szám 2019. november-december 7
