Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2019. november 5-én tartotta meg XIX. Szolgáltatásmenedzsment Konferen - ciáját az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szakmai támogatásával. A rendezvény résztvevői első kézből informálódhattak a megvalósult és tervezett fővárosi fejlesztések részleteiről, tájékozódhattak az orvosszakmai és háttérszolgáltatások szervezésének aktuális kérdéseiről, valamint az egészségfejlesztési irodák eredményeiről.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT OuTSOuRCInG XIX. IME Szolgáltatásmenedzsment Konferencia Összefoglaló Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2019. november 5-én tartotta meg XIX. Szolgáltatásmenedzsment Konferenciáját az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szakmai támogatásával. A rendezvény résztvevői első kézből informálódhattak a megvalósult és tervezett fővárosi fejlesztések részleteiről, tájékozódhattak az orvosszakmai és háttérszolgáltatások szervezésének aktuális kérdéseiről, valamint az egészségfejlesztési irodák eredményeiről. Tamás Éva lapigazgató üdvözölte az egybegyűlteket, és köszönetét fejezte ki mind az összes előadónak, mind pedig az Orgware Kft.-nek a támogatásért és az előadásért. Kiemelte, hogy az ÁEEK – mint az IME konferenciák rendszeres szakmai támogatója – folyamatos előadói részvétellel van jelen a rendezvényeken. Elmondta, hogy a tizenkilenc évvel ezelőtt Outsourcing Konferencia néven elindított rendezvénysorozat eleinte elsősorban az egészségügyi informatikával kapcsolatos témákra fókuszált, két évtizeddel ezelőtt ugyanis szinte minden ilyen irányú tevékenységet kiszerveztek az intézmények. Ma már jóval szélesebb – az orvosszakmától kezdve a humánerőforrás-menedzsmentig terjedő – paletta fémjelzi a konferencia programját. Kiemelt témája az idei tanácskozásnak az Egészséges Budapest Program (EBP), amelynek fejlesztései rendszeresen bemutatásra kerülnek a konferencián. Az ülést Prof. Dr. Kozmann György, az IME szaklap főszerkesztője nyitotta meg, aki utalt arra, hogy a konferencia tizenkilenc éves története során az előadások kezdetben főleg lokális problémákkal foglalkoztak, majd fokozatosan elmozdultak az egészségügyön túlmutató megoldások irányába. Mint a Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központjának vezetője, úgy vélte, hogy informatikusi szemszögből nézve grandiózus szabályozási feladatról van szó, amelynek egyik szükséges feltétele, hogy az informatika elemei bekerüljenek a rendszerbe. Rámutatott: azok a szabályozási feladatok, amelyek feltehetőleg szóba jöhetnek, az informatikában már jó ideje ismertek. Aláhúzta az egységesítési folyamat jelentőségét, ugyanis – meglátása szerint – IME – INTErDISZcIPLINÁrIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY az egészségügyi ellátórendszer gyengüléséhez vezet, ha nincs megfelelően szoros kapcsolódás az egészségügyi ellátást végző szereplők között. INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSEK Az EBP jelenlegi helyzetét bemutatva Tóvizi Attila, az Egészséges Budapest Programért felelős főigazgatóhelyettes (ÁEEK) kiemelte: 2010-ben a nemzeti kormány megkezdte az egészségügyi intézmények rekonstrukcióját, 500 milliárd forintnyi értékben fejlesztve a vidéki régiókat. A programsorozat következő állomása az EBP-t szabályozó 1333/2016. számú kormányrendelet meghozatala volt. A program kizárólag a központi régióra, a budapesti és Pest megyei intézmények fejlesztésére összpontosít. A 2017-től 2026-ig tartó, 700 milliárd forintot felemésztő programsorozat céljaként a minőségbeli javulást, a 21. századi színvonal elérését, a biztonságot, a betegelégedettséget, a munkakörülmények javítását és a hatékonyság növelését tűzték ki. A fejlesztés 4 centrumkórházat, 11 országos intézetet, 13 társkórházat és 32 járóbeteg szakrendelőt érint. A Dél-Budai Centrumkórház jelentőségéről szólva Tóvizi Attila megjegyezte, hogy 1979 óta nem volt zöldmezős beruházással megvalósuló kórházfejlesztés a fővárosban. A budai oldal másik centrumkórháza – az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő – a Szent János Kórház átalakítása révén fog megvalósulni, több mint 600 ágyon. Az Észak-pesti Centrumkórház a 3500 beteget a legmagasabb progresszivitási szinten ellátó Honvédkórház területén jön létre. A Dél-pesti Centrumkórházban a Szent László – Szent István – Merényi Gusztáv Kórházak egyesüléséhez csatlakozik a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet és további két társkórház. A fejlesztések közül Tóvizi Attila kiemelte a 32 járóbeteg szakrendelő komplex fejlesztését, amely igen fontos láncszem, tekintettel arra, hogy az egészségügyi kormányzati célkitűzése szerint minden állampolgárnak a lakhelyéhez közel kell megkapnia a számára szükséges ellátást. A 700 milliárd forintból 2017-ben 40 milliárd forintot, 2018-ban 30 milliárd forintot, 2019-ben 41,9 milliárd forintot fordítottak a központi régió egészségügyi fejlesztéseire, 2020-ra 40 milliárd forintot szavazott meg a kormányzat. Az összegek elosztása kormányszintű döntések, illetve az ÁEEK-hez beérkező igények elemzése alapján történik. A legnagyobb volumenű igény a sebészet, illetve az aneszteziológia területéről érkezett. Ennek megfelelően 4253 darab sebészeti eszköz, 337 darab aneszteziológiai eszköz, 20 XVIII. ÉVFoLYAM 9. SZÁM 2019. NoVEMbEr-DEcEMbEr 35 MENEDZSMENT OuTSOuRCInG darab nagy értékű képalkotó berendezés, 665 darab traumaágy, továbbá EKG-készülékek, szülészeti-nőgyógyászati eszközök és több száz egyéb eszköz beszerzése történt meg. Ahhoz azonban, hogy a megnövekedett diagnosztikai és terápiás kapacitásigényt kellő hatékonysággal tudjuk kiszolgálni – fejtette ki Tóvizi Attila –, megfelelő struktúra felépítése is szükséges. Az ÁEEK szakemberei régóta dolgoznak azon, hogy egységes informatikai rendszert alakítsanak ki. Az EBP keretében 12 ezer darab informatikai eszközt (komputereket, monitorokat, nyomtatókat, laptopokat és okoseszközöket) vásárolt az ÁEEK az elmúlt időszakban, és ez év végéig további beszerzések is várhatók. De mit is érnek a drága eszközök, ha a kórházakban beáznak a falak, penészednek az öltözők, hullik a vakolat? – tette fel a kérdést az előadó. Mint elmondta, az EBP legnagyobb tételét az infrastruktúra fejlesztése jelenti. Az elmúlt időszakban lezajlott hosszas közbeszerzési procedúrát követően, 2019 novemberében 17 társkórház tervezési közbeszerzési eljárása kapcsán hirdetnek eredményt. Továbbá november közepén kerül kiírásra az Észak-Közép-budai Centrumkórház tervezési közbeszerzési eljárása is, a két pesti centrumkórház tervpályázatának kihirdetése pedig már 2018-ban megtörtént. 2019ben új korszak kezdődött az EBP történetében: a program orvosszakmai előkészítését követően már a program megvalósítása került fókuszba. Az EBP 2019. június 18. óta az ÁEEK irányításával működik, melynek Egészséges Budapest Programért felelős főigazgató-helyettese személyes célként nevezte meg az orvosszakma műszaki területtel való összehangolását, és a program hatékony végrehajtását. Mint elmondta, az EBP-nek köszönhetően több mint négymillió állampolgár egészségügyi ellátása fog drasztikusan megváltozni és 21. századi színvonalon megvalósulni. Prof. Dr. Polgár csaba mb. főigazgató (Országos Onkológiai Intézet, OOI) az elmúlt tíz év során intézményi, kormányzati és európai uniós forrásokból megvalósult, illetve a folyamatban lévő és a jövőben tervezett fejlesztéseket tekintette át előadásában. Mint elmondta, az OOI a magyar onkológia vezető intézete, Közép- és Kelet-Európa egyetlen akkreditált, komprehenzív rákközpontja, az onkológiai betegellátás legmagasabb progresszivitási szintű betegellátó központja. Vázolta a hazai onkológiában az elmúlt 26 év során elért eredményeket, kiemelve, hogy míg 2001-2015 között 30,7 százalékkal növekedett a rákos megbetegedések esetszáma, addig a mortalitás stagnált. Ez a halálozási arány 11 százalékos csökkenését, azaz közel 80 ezer rákos haláleset elkerülését jelentette a jelzett időszakban. Az OOI bruttó 5 millió forint értékhatár feletti eszköz- és műszerbeszerzései 13,1 milliárd forintot tettek ki. nagy léptékű épületenergetikai korszerűsítés – az összes épület szigetelése, burkolása, nyílászáróinak cseréje, napelemek telepítése – történt 20152017 között, amivel körülbelül évi 5 millió forintnyi rezsiköltség-megtakarítást értek el. Fejlesztették a sugárterápiás osztályt, új sebészeti tömb épült, elkészült a kúraambulanciát és 36 IME – INTErDISZcIPLINÁrIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY bőrgyógyászati fekvőbeteg részleget befogadó 8/A épület. Elkezdődött a biobank kialakítása, folyamatban van az új mellkasi központ kialakítása, valamint a fej-nyak sebészeti központ felújítása. 2020-2022 között 10,3 milliárd forintos állami támogatással 11 ezer négyzetméteres egynapos onkodiagnosztikai tömb épül mélygarázzsal az intézet Gyógyfű utcai területén. Az új létesítmény legfelső emeletén országos telemedicina központ létesül, ahol virtuális országos onkoteam fog működni az EESZT-n keresztül történő online összeköttetésben. Dr. Dózsa Katalin tudományos munkatárs (Semmelweis Egyetem EMK) „A szolgáltatásfejlesztés az alapellátás-fejlesztés alapja” című előadásában a szolgáltatásfejlesztés aktuális ágazati és szolgáltatói vetületeit tekintette át. Mint elmondta, a jövő alapellátása szempontjából kulcskérdés a szolgáltatási kör szélesítése, ami két szinten – országos és szolgáltatói szinten – szervezhető meg. Országos ágazatirányítási szinten fontos a folyamatos, következetes építkezés, a kiszámíthatóság (jól definiált feladatok és egyértelmű felelősségi körök), a minőségi garanciák és a standardok beépítése. Mindennek meg kell teremteni a feltételrendszerét a humán erőforrás, technológia, informatika, infrastruktúra, jog és finanszírozás területén. Az előadó beszámolt az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 program „Lakóhelyközeli Egészségügyi Ellátás Fejlesztése” B alprojektjéről, melynek keretében protokollfejlesztési sablon mentén, az érintett tudományos társaságok szakmai támogatásával krónikus beteggondozási programokat dolgoztak ki a hipertónia, a diabétesz, ötféle rosszindulatú daganat, a mozgásszervi betegségek és a depresszió területén. A folyamatelvű ellátásfejlesztési program tesztelése 2020 januárjában indul, 42 háziorvosi praxis részvételével. A résztvevőket tréning keretében készítik fel, majd a program során folyamatos szakmai szupervíziót biztosítanak számukra. Prioritásként tűzték ki a betegségek korai felismerését és a páciensek tudományos bizonyítékon alapuló kockázati kategóriába sorolását, az elkallódott betegek felkeresését. A szervezők azt remélik, hogy a 2020 decemberében záródó gyakorlati pilot program tapasztalatai alapján országos evidenciák lesznek szolgáltathatóak a rendszerirányítás számára. ELEKTroNIKUS EGÉSZSÉGüGYI SZoLGÁLTATÁSI TÉr Mint azt a blokk levezető elnöke, Puskás Zsolt (IME szerkesztőbizottsági tag) felvezetőjében elmondta, két évvel ezelőtti indulása óta az EESZT az egészségügyi ágazat meghatározó és megkerülhetetlen informatikai struktúrájává vált. A digitális egészségügy fejlesztéseit, jelenlegi működését és új irányait Szabó Bálint főosztályvezető XVIII. ÉVFoLYAM 9. SZÁM 2019. NoVEMbEr-DEcEMbEr MENEDZSMENT OuTSOuRCInG (ÁEEK) tekintette át. 2017 elején pilot program formájában indult el az EESZT, amelyhez ugyanabban az évben, novemberben kötelező volt csatlakoznia minden közfinanszírozott szolgáltatónak. A térhez való csatlakozás mára újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a teljes magánszolgáltatói körnek – azaz minden orvosi, fogorvosi szolgáltatási típuskóddal és működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónak – kötelező lesz csatlakoznia a rendszerhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2020. január 1-jéig kell megtörténnie az adminisztratív jelentkezésnek, és 2020. június 1-jéig kell megvalósítani a műszaki csatlakozást és megkezdeni az adatszolgáltatást. Másik fontos, jogszabályba foglalt változás, hogy a jövő évtől az orvosoknak csak a betegük kérése esetén lesz kötelező a papír alapú vény kiadása, ugyanakkor az eddig használt papír alapú vények továbbra is használhatók lesznek. Az eBeutaló kapcsán Szabó Bálint arról tájékoztatott, hogy míg eddig csak a zárójelentések, vizsgálati lapok és receptek feltöltése volt kötelező, addig 2021-től kötelező lesz az eBeutaló használata is. Ez nagyon fontos lépés az ellátásban, hiszen a beutalók elektronikussá tételével hasznos információhoz fognak jutni a betegek, az orvosok és az ágazatvezetés is. Ez a szolgáltatás a térhez csatlakozó magánszolgáltatók számára is elérhető lesz. Folytatódik a szoftverakkreditáció: az évi két nagy akkreditáció helyett több kisebb akkreditációt fognak lefolytatni a különböző célterületeken. Az eReceptek biztonságos kiváltását megkönnyítendő, az EESZT új rendszerelemmel bővül annak érdekében, hogy ha bármely patikában valamilyen oknál fogva nem lenne elérhető a tér a kiváltás pillanatában, a receptkiváltó szoftverek másik csatornán rá tudjanak kapcsolódni a térre. Mihez kezdünk az egészségügyi adatokkal? Hol tudjuk ezeket felhasználni? – tette fel a kérdést Szabó bálint. Hangsúlyozta: az EESZT alapvetően a betegek gyógyítását szolgálja, a rendszerben megtalálható információ tehát a betegellátás során használható fel. ugyanakkor fontos, hogy ezeket az információkat elemezhető formában, anonimizált módon rendelkezésre bocsássák a kutatók számára annak érdekében, hogy a kutatási eredmények segítsék az operatív gyógyítást. Jelen pillanatban erre még nincs lehetőség, mivel a térben lévő információt csak a kezelőorvosok használhatják fel, azonban jelentősen megnőtt a gépi módon feldolgozató adatok iránti igény is. Az ágazat működéséről szóló információk már most, strukturáltan feldolgozható formában jelen vannak a térben, ahogy az eReceptek adatai is. Csak PDF fájl formájában érhetők el a térben a zárójelentések, laborleletek, ambuláns lapok és szakorvosi javaslatok. A jelenlegi fejlesztések révén 2020-tól bármilyen dokumentumot strukturált módon be tudja majd fogadni a tér. Már jelenleg is sok információhoz juthatnak az orvosok: a háziorvostól kiindulva látszik, hogy mely ellátó intézményben (és hányszor) járt a beteg. Igény szerint kiválasztva az intézményt, megtekinthetők az ott elvégzett kezelések adaIME – INTErDISZcIPLINÁrIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY tai, azaz teljes betegéletút állítható fel az EESZT segítségével. Egy másik, folyamatban lévő fejlesztés arra irányul, hogy lehetővé váljon a betegágy melletti ellátás támogatása (EESZT-re épülő információs pult), és mobil medikai tabletről váljon elérhetővé az EESZT-ben tárolt információ. További cél volt a jelentési terhek csökkentése is – emelte ki Szabó Bálint. Mint arról beszámolt, négy hónap alatt sikerült megtervezni és kialakítani a sürgősségi ellátásokat monitorozó rendszert, aminek köszönhetően az SBO jelentési kötelezettség terhe lekerült az intézmények válláról. Az ágazatvezetés számára igen széleskörű, naprakész információ áll rendelkezésre az EESZT-n keresztül. Például településenként lehívható az ezer főre eső vénykiváltások száma, lehetővé válik az adott szempontok szerinti eloszlás alapján kiugró értékek vizsgálata is, személyes információhoz való hozzáférés nélkül. Új adatok érhetők el a betegek terápiahűségéről is: ezek alapján megállapítható, hogy míg 2018-ban a felírt receptek 25-30 százaléka nem került kiváltásra, addig 2019-ben ez az arány csökkenni kezdett. Ennek hátterében az állhat, hogy a kezelőorvosoknak már rálátása van az általuk felírt gyógyszerek kiváltására. Szabó Bálint leszögezte: a tér elindításával 360 fokos, teljes körű minőségbiztosítás indult meg az ágazatban. Az EESZT működtetői folyamatosan elemzik a feltöltési statisztikákat, és a felmerülő hibákról értesítik az egészségügyi szolgáltatókat. A hibák kiküszöbölése folytán nagy léptékben tisztult a magyar egészségügy dokumentum rendszere. Az operatív működési adatokat figyelemmel kísérve az intézményvezetők fontos visszacsatoláshoz jutnak, így egyre inkább hozzászoknak a tér használatához. Szabó Bálint arra is felhívta a figyelmet, hogy a térhasználattal kapcsolatos bármilyen egyéb információ megkérése is lehetséges az EESZTn keresztül. A fejlesztések közül Szabó Bálint kiemelte még a strukturált dokumentumokat. Már a korábbi IME konferenciákon is szó esett a mobil platformokra készített alkalmazásokról (Mobil Gateway) és a telemedicina-eszközökkel való kapcsolódásról (Telemedicina Gateway). Öt évre visszamenőleg fogják feltölteni az adatokat, amelyek 2020-tól lesznek elérhetők. Az egyik legnagyobb hatású fejlesztés a strukturált adatok kezelhetővé tétele. Ennek egyik speciális területét képezik a különböző regiszterek, amelyek egy-egy szakma számára fontos, speciális információt tartalmazó adatbázisok. Mivel a regisztereket működtető országos intézetek rá vannak kötve az EESZT-re, mostantól egyetlen csatornát – az EESZT-t – kell csak üzemben tartaniuk, szemben a korábbi gyakorlattal. A szakterületi elemzőrendszerekkel való kapcsolatok kialakításáról szólva Szabó Bálint felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a rendszerkapcsolatok folyamatban lévő kiépítésével a projektbe bevont ellátó intézmények betegei hozzájuthatnak az országos intézetek által biztosított speciális kezelésekhez. Az elkövetkezendő években ez plusz hozzáadott értéket, a tér magasabb szintre való emelését is jelenti. XVIII. ÉVFoLYAM 9. SZÁM 2019. NoVEMbEr-DEcEMbEr 37 MENEDZSMENT OuTSOuRCInG NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ÚJ TrENDEK Dr. balkányi László PhD külső szakértő (Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ) az első blokkban elhangzottak szélesebb kereteiről, a jövőről szólva az egészségügyi szolgáltatások támogatásának Eu-s gyakorlatát tekintette át. Leszögezte, hogy az egészségügyi szolgáltatások és ellátások megszervezése és biztosítása alapvetően az uniós tagállamok felelőssége. ugyanakkor az Eu számos módon segíti a tagországokat az egészségügyi szolgáltatások menedzselésében. Szakpolitikai és jogszabályi szinten súlyponti területnek számít a közegészségügyi szakpolitika, az egészségbiztonság, az egészségügyi rendszerek javítása, a kockázatértékelés, a betegségmegelőzés, a hormonháztartást zavaró anyagok, az egészség és társadalom, az egészségmegőrzés és -fejlesztés előmozdítása, valamint a gyógyszeripari termékek. A gyakorlati szakmai szolgáltatások szintjén az Eu számos ponton segíti a szolgáltatókat. Ennek súlyponti területe a betegségmegelőzés és a váratlan eseményekre történő reagálás, a védőoltások politikájának egyeztetése, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem, a rák elleni harc és a felelősségteljes élelmiszer-címkézés. Az elektronikus egészségügynek is megvannak az európai fogódzkodói, az előadó maga is foglalkozott korábban ezzel a területtel, amiről szólva rámutatott, hogy mintegy húsz éves folyamatról van szó. Az egészségügyi technológiák értékeléséhez, az egészségügyi dolgozók kompetenciarendszereihez és az ellátórendszerek működésének értékeléséhez szintén támogatást nyújtanak az uniós programok. A gyógyszerkészítmények terén az Európai Gyógyszerügynökség irányítja a minőséget, biztonságosságot és hatásosságot felmérő tudományos értékelést az Eu valamennyi gyógyszere tekintetében. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) – ahol az előadó 14 éven át dolgozott – feladata a fertőző betegségek megelőzése és az új fertőző betegségek betörésének megakadályozása. A szervezetben nem „arctalan bürokraták”, hanem a szakma jeles művelői képviselik az egyes tagországokat – hangsúlyozta Dr. Balkányi László. Európai szintű jogi szabályozás érvényes már a határokon átnyúló egészségügyi ellátásban érvényesítendő betegjogok, a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, a dohányzás mérséklése, valamint a szervek, szövetek, vér és sejtek kezelése (transzplantáció, transzfúzió) területén. Az Európai unió Tanácsa emellett közegészségügyi ajánlásokat is intézhet a tagállamokhoz. Az egészségügyi beruházások előmozdítása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérését szolgáló erőfeszítések tágabb kontextusába illeszkedik. Az Európai Bizottság ennek keretében támogatja a hatékony, hozzáférhető és stabil egészségügyi rendszerek kialakítását, az egészségfejlesztést és betegségmegelőzést, valamint az egyenlőtlenségek csökkentését. Az egészségügyi program 38 IME – INTErDISZcIPLINÁrIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY egészségfejlesztéssel, közegészség-védelemmel és egészségügyi tájékoztatással kapcsolatos projektek finanszírozásához járul hozzá. A Horizont 2020 kutatási program többek között a biotechnológia és a gyógyászati technológiák terén indított projektekhez biztosít forrásokat. Az Eu kohéziós forrásai segítik az országokban és régiókban indított egészségügyi beruházásokat, ahogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap szintén biztosít ezekhez forrásokat. Végezetül Dr. Balkányi László tájékoztatást adott arról, hogy kik és hogyan juthatnak közvetlen uniós finanszírozásokhoz. Élő online kapcsolásban jelentkezett be Dr. Tótth Árpád szakmai tanácsadó (Helse nord RHF), az IME Szerkesztőbizottságának tagja, aki a norvég egészségügyben zajló „kísérletről”, két új finanszírozási eszköz közeljövőben történő bevezetéséről, a HBCs egyfajta továbbgondolásáról számolt be. norvégia területe négyszerese Magyarországénak, 5,3 millió fős lakossága folyamatosan nő, a természetes szaporodás pozitív mérleget mutat. Az egészségügyi kassza mintegy négy-ötszörös a magyarországihoz képest, ám az összeg nagyságánál fontosabb – húzta alá Dr. Tótth Árpád – a források elköltésének módja, amiből sok európai ország meríthet példát. A norvég egészségügyi rendszer struktúrája nagyban hasonlít a mienkéhez: alapvetően állami finanszírozású, erős szakellátó szektorral rendelkezik, és az állami feladatok közé tartozik a fekvőbeteg, egynapos, járóbeteg ellátás, valamint a mentés is. Ezeket a feladatokat az állam önálló, komoly autonómiával rendelkező regionális szervezeteken keresztül valósítja meg. Történelmi okokból a pszichiátria és az addiktológia teljes mértékben elkülönült finanszírozásban részesül, s bár eredetileg 100 százalékban bázisfinanszírozás alá esett, ma már ezen a területen is megjelentek a teljesítményfinanszírozás (Diagnosis Related Groups, DRG) elemei. Ezzel szemben a szomatikus ellátási területeken fele-fele arányban van jelen a DRG és a bázisfinanszírozás. Az alapellátás és annak finanszírozása az önkormányzatokhoz tartozik, a lélekszámot tekintve a kistérségek nagy szórást mutatnak, ezért komoly kihívást jelent az egységes egyenszilárdságú alapellátás biztosítása norvégiában. Dr. Tótth Árpád bemutatta a 2020-ra tervezett új típusú finanszírozás sarokpontjait, amelyek izgalmas üzenetet hordoznak számunkra is. Míg korábban princípiumként fogalmazódott meg, hogy a finanszírozás ne akadályozza a gyógyító folyamatokat, addig az új alapvetés lényege, hogy a finanszírozás aktívan motiválja a gyógyítást. Ehhez meg kell találni és optimalizálni szükséges azokat a finanszírozási technikákat, melyek egységben szemlélik az ellátást, és segítik az alap- és szakellátás harmonikus, betegközpontú, koordinált együttműködését. A sok bizonytalanság ellenére az ún. STG (speciális betegcsoportok szerinti finanszírozás), valamint az alapellátás és szakellátás szoros együttműködését ösztönző ún. XVIII. ÉVFoLYAM 9. SZÁM 2019. NoVEMbEr-DEcEMbEr MENEDZSMENT OuTSOuRCInG TFG (betegút szolgáltatási csomag) finanszírozási rendszerek ehhez vihetnek közelebb. A bázisfinanszírozás sem maradt érintetlenül: megjelent az ún. KBF – a minőséggel súlyozott bázisfinanszírozás –, amelynek 10 százalékát 39 féle minőségi (strukturális, eredmény és folyamatos outcome jellegű) indikátor alapján kaphatják meg az intézmények. Az elmondottakból Dr. Tótth Árpád azt a következtetést vonta le, hogy nemcsak figyelni, mérni szükséges a szolgáltatás minőségét és eredményességét, hanem elismerni és megjeleníteni a finanszírozásban is. Török Attila kereskedelmi igazgató (Orgware Kft.) innovatív outsourcing szolgáltatásokat mutatott be előadásában. Mint emlékeztetett, a kiszervezés napjainkban már elfogadott megoldás a feladatok költség- és időhatékony megoldását tekintve. Ennek a széles értelemben vett klasszikus eszköztárral bíró „műfajnak” is lehetnek innovatív megoldásai – derült ki az előadásból –, amire jó példa az Orgware cég felhő alapú szolgáltatása. Ennek révén jobban tervezhetővé válnak a költségek, a működés pénzügyileg elszámolható, nincs szükség az informatikai projektekre jellemző drága beruházásra. Jelentősen csökken az intézményen belüli informatikai élőmunka szükségessége, és az operációs rendszer, illetve adatbázis-kezelő licenc díja sem terheli a szolgáltatást igénybe vevő intézményt. Biztosított a nagy sávszélességű elérés, az állandó hozzáférés a tárolt adatokhoz, és a 99,9 százalékos rendelkezésre állás. Az Orgware felhő alapú szolgáltatásai védett szerverparkon belül hozzáférhetők, az adatok biztonságos tárolásáról és teljes körű mentéséről a vállalat gondoskodik. A cég munkatársai fejlett monitorozó szoftver segítségével értesülnek bármilyen rendellenességről, illetve a tárhellyel, hozzáféréssel kapcsolatos változásról. A kódolt adatcsatornák szintén a biztonságosságot szolgálják. Az Orgware önkiszolgáló HR rendszerében a dolgozók áttekinthetik saját nyilvántartott adataikat, és az okoseszközök alkalmazása révén az információkat akár egy mobiltelefonon, illetve táblagépen is megjeleníthetik. Dr. Gál Viktor PhD ügyvezető igazgató (OrthoPred Kft.) olyan, mélytanuláson alapuló algoritmusok fejlesztéséről számolt be, amelyek nagyban megkönnyíthetik a radiológiai leletezést. Kifejtette, hogy igen sok egészségügyi szolgáltató végső teljesítőképességét feszegetik a szubspecializációt követelő, időigényes képi diagnosztikai szolgáltatások. A mesterséges intelligencia alapú algoritmusok megoldást nyújthatnak ezen a területen az orvosi képek feldolgozásának, illetve leletezésének automatizálásával. E szofisztikált szoftverek magas fejlesztési költségük ellenére gazdaságos eszközök lehetnek, amikor nagy mennyiségű orvosi adatot kell centralizáltan kezelni és elemezni, jellemzően a teleradiológiai szolgáltatók esetében. IME – INTErDISZcIPLINÁrIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY FÓKUSZbAN A SZAKDoLGoZÓI SZoLGÁLTATÁS Milyen támogató rendszerekkel menedzselhetők és könnyebbíthetők meg az ápolási feladatok? Ezt a kérdést járta körbe előadásában Dr. balogh Zoltán elnök (Magyar Egészségügyi Szakdolozói Kamara), aki utalt az emberi erőforrás folyamatosan növekvő hiányára, és arra, hogy az informatikai eszközök és szoftverek rendszer nélküli beszerzése nemhogy segítené a szakdolgozók munkáját, hanem nagyon is megnehezíti azt. Ennek a problémának a jövőbeni kiküszöbölésére jött létre az ún. integrált ápolói platform koncepció, amely lehetőséget biztosít a már meglévő, illetve a jövőben telepítendő eLázlap, ápolói program, HIS, betegazonosító rendszer, gyógyszertári program stb. átláthatóvá tételére és rendszerben történő használatára. Az integrált ápolói platform magában foglalja a kifejezetten egészségügyi ellátásra kialakított, ágy melletti beavatkozásokat és dokumentációvezetést segítő, ütésálló, fertőtleníthető, Windows-kompatibilis medikai táblagépet. További eleme az asztali munkaállomás, a gyógy- és kötszerek biztonságos szállítását és dokumentációját biztosító medikai kocsi, valamint a betegkövetővel, kockázatértékelés alapján történő riasztórendszerrel felszerelt, ápolói döntéseket támogató megoldásokat kínáló mobil ápolási munkaállomás. Dr. Balogh Zoltán felhívta a hallgatóság figyelmét a gyógyszeradagolást és csomagolást kiváltó gyógyszeradagoló és csomagoló rendszer alkalmazásának jelentőségére is. Az integrált ápolói platform alkalmazásával az ápolási folyamatok adminisztrációt igénylő feladatai végzésében jelentős időmegtakarítás érhető el úgy, hogy nem terheli az ápolókat a különböző, egyes feladatok ellátásához kapcsolódó további IT és ápolástechnikai eszközök használata. Az időmegtakarításnak köszönhetően az ápolók hatékonyabban koncentrálhatnak az ápolási folyamatokra. Az ápolói feladatokat segítő szolgáltatások használatával csökkenhet a létszámhiány okozta fizikai és szellemi terhelés, érvényesülhet a legjobb gyakorlat, növekedhet a dolgozói és betegbiztonság, és nem utolsósorban a szakma vonzóbbá válhat a pályaválasztó fiatalok számára. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IroDÁK ErEDMÉNYEI Az ország még le nem fedett térségeiben sorra jönnek létre az új, járási szinten működő, mentális egészségfejlesztés funkcióval bővített Egészségfejlesztési Irodák, amelyek koordinálják a járások egészségfejlesztési programjait, öszszekötő kapocsként működnek az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg-szakellátás és az egészségfejlesztési programokat megvalósító szervezetek között. Ezek közül két EFI mutatkozott be az IME Szolgáltatásmenedzsment Konferenciájának utolsó blokkjában, felvonultatva a közösségi egészségfejlesztés területén bevezetett innovatív helyi megoldásokat. XVIII. ÉVFoLYAM 9. SZÁM 2019. NoVEMbEr-DEcEMbEr 39 MENEDZSMENT OuTSOuRCInG Szákovics-Varga Ildikó irodavezető (Szombathely és Járása EFI) elmondta, hogy a Szombathelyi Egészségügyi és Kulturális Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete sikerrel pályázott a Széchenyi 2020 Terv keretében meghirdetett EFOP-1.8.19-17 projektre. A támogatás elnyerését követően, 2018. május 9-én kezdte meg működését az Egészségfejlesztési Iroda, amely a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által elfogadott Városi Egészségfejlesztési tervbe illesztve végzi szakmai tevékenységét. Az önkormányzaton túl különböző szervezetekkel alakítottak ki multiszektoriális együttműködést, a Vas Megyei Kormányhivatal népegészségügyi Főosztályától kezdve a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház vezetőségén át a Gyermekjóléti Szolgálattal, háziorvosokkal és különböző civil tömörülésekkel. Az iroda térítésmentesen kínál csoportos és egyéni életmódváltást ösztönző programokat a közösségi egészségfejlesztés és a lelki egészségvédelem területén. Ezek közül az előadó kiemelte a „Szombathely a Segítés Városa”, valamint az „Óvodától Érettségiig” programsorozatokat. A szombathelyi EFI által kínált programokon 2018 áprilisa és 2019 szeptembere között több mint 18 ezer fő vett részt. Mint Szákovics-Varga Ildikó fogalmazott: a Szombathely és Járása EFI elhivatott abban, hogy hosszútávon is a térség meghatározó egészségfejlesztési szereplőjeként szolgálja a járásban élők egészségi állapotának javítását és fenntartását. A kliensek és az együttműködő szervezetek, intézmények visszajelzései, a résztvevőkre vonatkozó statisztikai adatok is alátámasztják, hogy az iroda egészségfejlesztési törekvései helytállóak, a kínált programok népszerűek, célszerűek, élvezetesek, és a remények szerint hatékonyak is. A motiváció, kommunikáció és prevenció jegyében kezdte meg működését Szentendre Város Egészségfejlesztési Irodája – számolt be Dr. Pázmány Annamária intézményvezető, szakmai vezető. Ellátási területükön 13 település 84 ezer állandó lakosának, valamint évi 15-20 ezer fő ideiglenes lakos, nyaraló és turista egészségügyi ellátása és gondozása zajlik. Szentendre Város Egészségügyi Intézményeinek EFI Irodája a VEKOP-7.2.2-17-2017-00005 azonosítószámú pályázat elnyerésével, 2018. október 1-jén kezdte meg tevé- 40 IME – INTErDISZcIPLINÁrIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY kenységét 12 település részvételével, 14 munkatárs (orvos, pszichológus, egészségfejlesztő, gyógytornász, dietetikus, védőnő) közreműködésével. Fő tevékenységi köre a színtér programok (lakossági rendezvényeken történő részvétel), a kliens programok (klubfoglalkozások, életmódváltó programok, teljes körű iskolai egészségfejlesztés). A Lelki Egészség Központ tevékenysége kiterjed az iskolákra (rendhagyó osztályfőnöki órák, önismeret és érzelmi intelligencia fejlesztése, tanulásmódszertan témákban), és a felnőtt lakosságra (bibilioterápia, autogén tréning, önismereti tréning, Williams ÉletKészségek® stresszkezelő és pszichoszociális készségfejlesztő program tréning). A központ egyéni tanácsadás keretében segítséget nyújt a krízishelyzetek felismerésében, szükség esetén a betegirányításban. Mint azt Dr. Pázmány Annamária elmondta, a Szentendre és Vidéke Praxisközösség (PK) 2019. január 1-jétől kezdte meg a már említett VEKOP pályázat megvalósítását. A praxisközösségben 29 tagú team segíti az 5 településen dolgozó 8 háziorvos munkáját a prevenció, szűrések, dietetikai tanácsadás, mozgásprogramok, mentálhigiéné és az újraélesztés oktatása területén. Az Egészséges Városért Közalapítvány az Egészséges Városok Magyar nyelvű Szövetsége tagjaként húsz éve végez prevenciós, ismeretterjesztő tevékenységet. A praxisok egymással és az Egészségfejlesztési Irodával történő együttműködése növeli a prevenciós és a gondozási hatékonyságot, lehetővé teszi közös szakmai célok kitűzését, kooperációra nyújt lehetőséget az addig elszigetelt praxisok számára. Fontos előnye a gazdaságosság, mivel a praxisok és az EFI közösen alkalmaznak szakembereket, akik többletszolgáltatást nyújtanak a páciensek számára. Az együttműködéssel erőteljesebbé tehető az egészségkommunikáció, ami növeli az elért lakosság motivációs szintjét, így hatékonyabbá válik a prevenció. Az EFI-PK együttműködés célja a tudatos egészségkultúra-követés, az öngondoskodás és az egyéni felelősségtudat megerősítése az összes korosztály – kiemelten a gyermekek – megszólításával. Tamás Éva lapigazgató zárszavában rámutatott, hogy az IME rendezvénysorozat szerves részét képezi az a három, időben egymást követő és tematikáját tekintve szorosan összefüggő országos konferencia, amelyek mindegyike az egészségügyi intézmények menedzsmentje számára szolgál hasznos információval. Folytatva a megkezdett témák tárgyalását, a 2019. december 3-án sorra kerülő XIX. IME Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia, majd a 2020-as év nyitórendezvénye is hangsúlyosan foglalkozik a jelenünket és jövőnket meghatározó egészségügyi fejlesztésekkel. Boromisza Piroska XVIII. ÉVFoLYAM 9. SZÁM 2019. NoVEMbEr-DEcEMbEr
