A perifériás érbetegség mintegy 400 ezer lakost érint Magyarországon, ám mivel a betegség – természetéből fakadóan – hosszú ideig tünetmentes marad, sok a felderítetlen eset. Az érszűkületes betegeknek az egészsé- ges embereknél kétszer nagyobb az esélye szívinfarktusra vagy stroke-ra, felismerés és terápia nélkül egyharmaduk öt éven belül meghal. E tényeket szem előtt tartva a Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben orszá- gos programot indított a tünetmentes perifériás érbetegek felkutatása és kezelése érdekében. Három év alatt negyvenezer pácienst sikerült bevonni az ÉRV (Ereink Védelmében) és az ÉRV Regiszter Programba. A felmé- rés eddigi eredményeiről Dr. habil Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnöke, az ÉRV program társvezetője és Dr. Farkas Katalin, az ÉRV Program és az ÉRV Regiszter programvezetője nyilatkozott.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Az Ön online előfizetése lejárt!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás. Annak megtekintése csak érvényes online előfizetéssel rendelkezők számára lehetséges.
A jelenlegi online előfizetése sajnos dátummal lejárt!
Az online előfizetésének lejáratát az "Előfizetés" oldalon megtekintheti.
A regisztrációhoz tartozó online előfizetését a "Előfizetés" oldalon hosszabbíthatja meg.Online előfizetés vásárlása
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Ereink védelmében Országos program a tünetmentes érszűkületesek felkutatásáért A perifériás érbetegség mintegy 400 ezer lakost érint Magyarországon, ám mivel a betegség – természetéből fakadóan – hosszú ideig tünetmentes marad, sok a felderítetlen eset. Az érszűkületes betegeknek az egészséges embereknél kétszer nagyobb az esélye szívinfarktusra vagy stroke-ra, felismerés és terápia nélkül egyharmaduk öt éven belül meghal. E tényeket szem előtt tartva a Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben országos programot indított a tünetmentes perifériás érbetegek felkutatása és kezelése érdekében. Három év alatt negyvenezer pácienst sikerült bevonni az ÉRV (Ereink Védelmében) és az ÉRV Regiszter Programba. A felmérés eddigi eredményeiről Dr. habil Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnöke, az ÉRV program társvezetője és Dr. Farkas Katalin, az ÉRV Program és az ÉRV Regiszter programvezetője nyilatkozott. TÉNYEK A perifériás érbetegség, közismert nevén érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az érszűkület leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel, késői diagnózisa akár amputációhoz is vezethet. A hazai helyzetet jellemzi az a beszédes adat, miszerint 2005-ben több végtag-amputáció történt, mint az érműködést helyreállító alsóvégtagi rekonstrukciós műtét. Az érszűkületes beteg számára a legnagyobb veszélyt azonban a gyakran egyidejűleg már meglévő, tünetmentes koszorúér-, illetve agyér-betegség jelenti. A gyógykezelés nélkül élő perifériás érbetegek egyharmada öt éven belül meghal. Mivel a korai felismerésnek nem csupán az egyénre, hanem a társadalom egészére vonatkozóan is kiemelt jelentősége van, a kérdés népegészségügyi szintű megközelítést igényel. A jobb ellátás érdekében összeszervezett gondozást kell biztosítani e betegek számára – fejtette ki sajtótájékoztatón Dr. habil Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnöke, az ÉRV program társvezetője. Mindezt figyelembe véve 2007-ben az MHT az EGIS Gyógyszergyár támogatásával elindította az EReink Védelmében (ÉRV) programot. A Szív- Érrendszeri Nemzeti Program alprogramjaként működő kezdeményezés célja, hogy a tünetmentes perifériás érbetegek felderítésével és kezelésével hatékonyan csökkentse a magyarországi szív- és érrendszeri halálozást, valamint hogy információkat gyűjtsön az érszűkületes betegek gondozásáról és annak előnyeiről. Az ÉRV program helyzetfelméréssel és kockázatcsökkentéssel kíván hozzájárulni a kardiovaszkuláris betegségek elkerüléséhez – nyilatkozta Dr. habil Kiss István. Mint elmondta, ún. boka/kar index mérés során szűrik ki és kezelik a már kialakult, vagy a nagy eséllyel kialakuló betegségeket. Rámutatott: az ÉRV Program öt éven át tartó tudományos vizsgálat, amelynek eredményeiből már most fontos következtetéseket lehet levonni. Megmutatja, hogy ha a perifériás érbetegséget időben, még a tünetmentesség időszakában fedezik fel, megfelelő stratégiával csökkenthető az érelmeszesedés súlyossága, és súlyos kardiovaszkuláris betegségek előzhetők meg. EREDMÉNYEK 2007 áprilisa és 2008 szeptembere között 21 892 beteg került a programba, átlagéletkoruk 61,45 év volt – tájékoztatott Dr. habil Kiss István. Az 55 centrumban zajló vizsgálat legfontosabb eredménye, hogy a bevont betegek 14 százalékánál mutattak ki már kialakult perifériás érbetegséget, és további 15,6%-ánál figyelték meg az érszűkület kialakulásának markáns lehetőségét. Azok közül, akiknél kezdetben a 0,91 és 0,99 közötti, még elfogadható perifériás értéket mérték, egy éven belül a 12,2 százalékuk vált érbeteggé. A vizsgálati eredmények tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a folyamatos kontrollvizsgálatok, a rendszeres boka/kar index mérés révén a továbbiakban is kiszűrhető és kezelhető a már kialakult, vagy nagy eséllyel kialakuló érbetegség. Az ún. kontroll vizitek, azaz a vizsgálatba került betegek bevonását követő első év végén ismételt felkeresésük és adataik rögzítése kapcsán a szakemberek a páciensek vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint és húgysavszint értékeiben bekövetkező változásokat is vizsgálják. Ez alapján megállapítható, hogy a határértéket mutató betegek esetében, illetve azoknál, akiknek perifériás érbetegsége már diagnosztizálható volt és kezelésre került, jelentős vérnyomás, vércukor és koleszterin érték javulás mutatkozott, azaz a betegek gondozása kézzelfogható eredményre vezetett. A bevont betegek vérnyomásértéke az első vizithez képest átlagosan 5 Hgmm-el, koleszterin- és vércukor értéke pedig 0,2 mmol/l-el csökkent. Így tehát minden csoportban – még az egészséges mérési értéket mutatók csoportjában is – javultak e kockázati tényezők. Nem véletlen tehát, hogy a határértéket mutató érintettek több mint negyedének (28,3%) normalizálódott a boka/kar indexe. A betegre történő tudatos odafigyelés jótékony hatását talán a mért vércukorértékek mutatják a legjobban, ugyanis míg a normális értékű – tehát külön nem követett – betegek körében a vércukorértékek az utolsó két vizit között nem változtak, addig a kezelésbe került pácienseknél markáns és tartós csökkenés következett be e területen – hangsúlyozta Dr. habil Kiss István. IME IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. ÁPRILIS 51 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM BÔVÜLÔ ADATBÁZIS Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár támogatásával létrejött az „ÉRV Regiszter” program, melynek célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról. Mint Dr. Farkas Katalin, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetőségi tagja, az ÉRV Regiszter programvezetője elmondta, 2010 márciusára az ÉRV Regiszter programhoz már 19 431 páciens csatlakozott, így a regiszterbe került betegek száma fél év alatt megduplázódott. Jelenleg országszerte már 151 családorvosi praxisban lehet a regiszter programba bekerülni és ez a szám hétről-hétre nő. Az ÉRV Regiszter egyik legfontosabb eredménye, hogy a regiszterbe került betegek 18,3 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség. Ez még magasabb, mint az ÉRV Programban kimutatott 15,6%-os arány, ami avval magyarázható, hogy míg az említett programba válogatás nélkül kerültek be a magasvérnyomás-betegségben szenvedők, addig az ÉRV Regiszterben elsősorban a veszélyeztetett betegcsoportokat szűrik. A tünetmentesség és az egyszerű vizsgálhatóság jelentőségét húzza alá, hogy az adatok szerint – a veszélyeztetettek vizsgálata során – 27,2 százalékban diagnosztizáltak perifériás érbetegséget azoknál, akiknél alsóvégtagi fájdalom jelentkezett, és 58,2 százalékban azoknál, ahol a pulzus nem volt tapintható (ez utóbbi nem feltétlenül jár együtt fájdalom érzésével). Az alsó végtagi pulzus kitapintása az általános orvosi vizsgálat része, nem mondható sem bonyolult, sem hosszadalmas „vizsgálati módszernek”, a pulzus hiánya esetén feltétlenül szükséges a boka/kar index mérés elvégzése – hangsúlyozta Dr. Farkas Katalin. A vizsgálati eredmények azt is igazolták, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a perifériás érbetegség kialakulásának veszélye, mindamellett több kockázati tényező is – például a dohányzás, a kontrollálatlan magasvérnyomás, a cukorbetegség és az alkoholfogyasztás – megkétszerezheti a betegség kialakulásának lehetőségét. Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy az ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a megújult www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, vagy információhoz juthatnak az ország bármely részéből helyi tarifával hívható +36-40-918-020 számon. Az érintettek és az érdeklődők ismereteinek bővítése céljából a weboldalon immár szakértő is válaszol az írásban feltett kérdésekre. A szervezők célja, hogy a szűrés általánossá váljon a családorvosok körében is – tudtuk meg Dr. Farkas Katalintól. Számításaik szerint, amennyiben a háziorvosi praxisokban dolgozó asszisztensek hetente mindössze két beteg vizsgálatát végeznék el – ami nem több mint húsz percnyi túlmunkát jelent –, ezer családorvos csatlakozása esetén százezer szűrés történhetne évente, ami már népegészségügyi szempontból is komolynak értékelhető eredmény lenne. Boromisza Piroska A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ 2011. februári kezdéssel indítja az EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER Mesterképzését /MSc/ A képzés 3 szemeszter időtartamú, melyhez a kiegészítő előképzés 2010. szeptemberében kezdődik. Ez a képzés a korábbi egészségügyi szakmenedzser képzésünk egyetemi végzettséget adó folytatása. Felvételi feltételek: Főiskolai vagy egyetemi végzettség, illetve az egészségügyben szerzett szakmai tapasztalat. Jelentkezés határideje: 2010. május 31. Tandíj: A 2010/2011-es tanévre szemeszterenként 325 000 Ft. A közszolgálati intézményekből jelentkezők tandíjkedvezményben részesülnek! Részletes tájékoztatás kérhető Malatinszky Katalin programvezetőtől: Tel.: 488-7605 E-mail: malatinszky@emk.sote.hu További információ és jelentkezési lap: www.emk.sote.hu 52 IME IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. ÁPRILIS
