Az egészségügyi szaktárca vezetőitől a kormányprogram jóléti fejezete végrehajtásának áttekintését kérte Medgyessy Péter kormányfő. A tanácskozás bevezetőjében kijelentette: a kormány célja egy modern, európai Magyarország megteremtése, jól működő egészségüggyel. A miniszterelnök hangsúlyozta: elvárja, hogy az egészségügyi reform első hatásai még ebben a kormányzati ciklusban megmutatkozzanak. A reform szükségességét hangoztatta, mondván, hogy a mai rendszer idejét múlt és igazságtalan, szemben áll a baloldali értékekkel és a köztársaság eszméjével. Medgyessy Péter példaként említette, hogy a fővárosban és környékén az állam 15 százalékkal többet költ egy betegre, mint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, amely szinte a legrosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkezik. Közölte, annak érdekében, hogy ez megváltozzon, a kormány kész akár a politikai, akár a szakmai konfliktusok vállalására is.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Ellátásszervezés helyett térségi egészségfejlesztés Elkészült a reformtervezet újabb változata Az egészségügyi szaktárca vezetőitől a kormányprogram jóléti fejezete végrehajtásának áttekintését kérte Medgyessy Péter kormányfő. A tanácskozás bevezetőjében kijelentette: a kormány célja egy modern, európai Magyarország megteremtése, jól működő egészségüggyel. A miniszterelnök hangsúlyozta: elvárja, hogy az egészségügyi reform első hatásai még ebben a kormányzati ciklusban megmutatkozzanak. A reform szükségességét hangoztatta, mondván, hogy a mai rendszer idejét múlt és igazságtalan, szemben áll a baloldali értékekkel és a köztársaság eszméjével. Medgyessy Péter példaként említette, hogy a fővárosban és környékén az állam 15 százalékkal többet költ egy betegre, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely szinte a legrosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkezik. Közölte, annak érdekében, hogy ez megváltozzon, a kormány kész akár a politikai, akár a szakmai konfliktusok vállalására is. Kökény Mihály minisztertől megtudtuk, az egészségügyi tárca vezetése arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy elkészült az egészségügy reformját megalapozó törvényjavaslat, amely új típusú érdekeltségi rendszert teremtene, nagy hangsúlyt fektetve a regionális döntéshozatalra. A javaslat lényege, hogy a közpénz kövesse a beteget, tehát magát az ellátást, s ne az öröklött, igazságtalan szerkezetű intézményrendszer finanszírozását szolgálja, s ezzel konzerválja az egyenlőtlenségeket – fogalmazott Kökény Mihály. Az eredetileg az ellátásszervezésről szóló javaslat a szakmai és politikai egyeztetéseket követően térségi egészségfejlesztési rendszer néven kerül a kormány elé. A részletekről szólva Kökény Mihály elmondta, az ellátásszervezőkről szóló, tavasszal napvilágot látott és nagy ellenállást kiváltó tervezetről széleskörű egyeztetéseket folytattak, több száz beérkezett javaslatot hasznosítottak. Számítanak további vitákra, jobbító javaslatokat várnak, de „az alapelvekből nem engednek” – mondta. Az új törvényjavaslat két legfontosabb eleme: térségi egészségszervezési rendszer és egységes, az európai tervezési mechanizmusokhoz igazodó fejlesztéspolitika és intézményrendszer. Ez utóbbira a területi és szerkezeti egyenlőtlenségek és fejlesztési párhuzamosságok megszüntetése érdekében is szükség van. A miniszter szerint a javaslat biztosítja a hazai, az uniós, a köz- és a magánforrások egységes felhasználását. Radnai György kormánybiztos elmondta, 50 szervezetet hívott meg a tervezetet megvitató munkabizottságokba, s 20 IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER mintegy negyven küldte el közel 250 szakértőjét, továbbá nyomon követte a sajtóban folyó polémiát is, és figyelembe vette azok kritikáit is, akik távol maradtak a munkabizottságoktól. A viták a tőke jelenlétéről, az állam szerepéről, nyereségről, versenyről, az OEP, illetve az önkormányzatok szerepéről, szakmai kontrollról szóltak. Radnai szerint valójában az egészségben maradás és a meggyógyulás esélyeiről kellene felelősen vitázni. A javaslat célja a források bővítése és minél hatékonyabb, a szükségletekhez igazodó allokációja. A tervezet egyik pillére a térségi ellátásszervezés. A regionális egészségügyi tanácsok (RET), az egészségbiztosítóval közösen, régiónként akár öt szervezővel is szerződhetnek, de lehetőségük van arra is, hogy egyáltalán ne alkalmazzanak szervezőket, megmaradjanak a hagyományos rendszerben. Természetesen ez esetben elesnek a külső, illetve az EU-s forrásoktól. A lehetséges tulajdonosi kör az előző elképzelésekhez képest bővült az egészségügyi szolgáltatók által létrehozott önálló konzorciumokkal. Az ellátásszervezők, melyek önálló gazdasági szervezetek (akár non-profit szervezet formájában, de profitorientált szervezetként is), felelnének az uniós régió- és megyehatárokat figyelembe vevő 30 magyarországi térség ellátásáért. A törvénytervezet szerint erre a feladatra 2005. január 31. és március 31. között pályázhatnának a körülbelül 500 milliós tőkével rendelkező vállalkozások. A pályázóknak azt is vállalniuk kell, hogy működésük első három évében hajlandóak legalább még további 500 milliót költeni a hozzájuk tartózó, hozzávetőlegesen 150-450 ezer főből álló térség egészségügyére. Radnai György hangsúlyozta, az összeg 70-80 százaléka azonnal rendelkezésre áll, mégpedig kizárólag intézményfejlesztés céljára. Ezen kívül pedig befizetnek egyszeri, 100 millió forint körüli összeget a tervezet szerint újonnan létrehozandó Egészségügyi Fejlesztési Előirányzatba (EFE). A nyertes pályázók a lakosságszám szerinti fejkvóta rendszerben kapnának az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) a térség ellátásához szükséges összeget. A szolgálatok 10-15 éves koncessziós szerződést kötnének. A javaslat rendelkezik arról, hogy a szervező csak három év elteltével vonhasson ki forrást az ágazatból, kezdje meg befektetett tőkéjének visszanyerését, majd tegyen szert profitra. Radnai György hangsúlyozta, eddig évente átlagosan 3 milliárd forint jutott az egészségügy infrastrukturális fejlesztésére. 2005-től az egészségszervező a várható elvi számlabevétel legalább 5 százalékát köteles (működésének első évében) egészségfejlesztést szolgáló egészségügyi intéz- EGÉSZSÉGPOLITIKA ményfejlesztésre fordítani. Ez az összeg jövőre elérheti az 50-60 milliárd forintot. A második és a harmadik évben a bevétel egy százalékát – a számítások szerint mintegy 10 milliárd forintot – az újonnan létrehozott egészségfejlesztési előirányzatba (EFE) szükséges befizetnie. Az előirányzat arra szolgál, hogy a fejlesztési források egy helyen koncentrálódjanak, és az uniós pályázatok során ebből finanszírozható a szükséges önrész is. 30 milliárd forint önrészhez pedig 90 milliárd forint EU-támogatás igényelhető. Összességében a kormány prognózisa szerint az ellátásszervezők által befektetett összegekből és a magánbefektetőktől, továbbá az EU-tól 2013-ig akár 1300 milliárd forint is kerülhet a rendszerbe. A tervek szerint a javaslat még szeptember elején a kormány elé kerül, ősszel lefolyhat a parlamenti vita, megszülethet a törvény, melynek ismeretében késő ősszel, télen megkezdődik a felkészülés és az új rendszer 2005. tavaszán megkezdheti működését. AZ ÖRDÖG NEM A RÉSZLETEKBEN, HANEM A LÉNYEGBEN REJLIK A MOK újraírt formájában is elfogadhatatlannak tartja az egészségügyi reformtervezetet, a tervezet elemzése során arra az álláspontra jutott, hogy semmiben nem kell változtatnia Képviselőtestületének ez év májusában hozott, még az előző, „ellátásszervezőkről” szóló törvényjavaslattal kapcsolatos elutasító határozatán. Vagyis a legújabb változat néhány később vázolt gesztusszerű engedményen kívül alapjaiban semmit sem változott. (Forrás: A MOK KT állásfoglalása az ellátásszervezőkről szóló törvénytervezetről. Határozatba foglalta a MOK Képviselőtestülete 2004. május 19-i ülésén.) A törvénytervezet célkitűzéseiben megfogalmazott elvekkel a MOK egyetért, ezek azonban pusztán szavak, legjobb esetben óhajok, amelyekkel a tervezett gyakorlati megvalósítás köszönő viszonyban sincsen – jelentette ki Nagy Ferenc, a MOK alelnöke. A BETEGÚT SZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 37. § (1) A Szolgálat az egészségügyi ellátások megszervezése során a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban az érintett biztosítottak részére nem állapíthat meg a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó, valamennyi biztosítottra általánosan érvényes rendelkezésekben foglaltakhoz képest kedvezőtlenebb előírásokat, különös tekintettel az Ebtv. 19.§-ában foglalt vizsgálati és terápiás módszer megválasztására, valamint a második szakvéleményhez való jogosultságra vonatkozóan. AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA „143. § Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség – az e törvényben foglaltaknak megfelelően – az Országgyűlést, a Kormányt, az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (továbbiakban: ÁNTSZ), a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, a Regionális Egészségügyi Tanácsokat (továbbiakban: RET), valamint a Térségi Egészségszervező szolgálatokat (továbbiakban: Szolgálat) terheli.” EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSI ELÔIRÁNYZAT ALAP 156/A. § (1) Az EFE a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, a regionális fejlesztési tervekkel, az Európai Unió által meghatározott fejlesztési irányokkal összhangban lévő egészségügyi fejlesztések támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap. (2) Az EFE két alaprészből az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat Alap Központi Alaprészéből (továbbiakban központi alaprész) és az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat Alap Regionális Alaprészéből (továbbiakban regionális alaprész) áll. IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER 21 EGÉSZSÉGPOLITIKA Kiemelte: Attól, hogy az egészségszervezők regionálisan szerveződnének, továbbra is profitorientált szervezetek lennének. A törvény ezt a funkciót (szolgáltatás, minőség, finanszírozás éves elemzése a megbetegedési mutatók függvényében) jelenleg az OEP-hez rendeli, mégpedig non-profit alapon. Vajon miért nem látja el a feladatát ma is az OEP, és miért kell sokkal drágábban profitorientált cégekre bízni azt? A tervezet inflációkövető finanszírozást ígér az új rendszerben. Mi akadálya van annak, hogy ez ma is így történjen? Szűken vett szakmai szempontból is számos elem kifogásolható a javaslatban – mondta az alelnök. Ilyennek tekinthető az ún. helyi ellátási protokollok rendszere, amely szakmailag abszurdum és ellentmond az egyenlő ellátás esélyéhez való jognak. A létrehozandó Egészségfejlesztési Alap korrektnek tűnik, kérdéses azonban, hogy be tudja-e tölteni a térségek közötti kiegyenlítő szerepét. Az egészségügy jelenlegi felépítésében 6 szereplős (minisztérium, országos intézetek, ÁNTSZ, OEP, önkormányzatok, szolgáltatók), az új rendszerben ehhez még további 12 szereplő társulna. Hol van itt a szervezeti takarékosság – tehetnénk fel a kérdést? Végezetül – fejezte be tájékoztatóját Nagy Ferenc alelnök – a MOK kiszámolta, hogy 100 Ft nyereségből 33 Ft jutna az „egészségszervezőknek". A kamara ezt a forráskivonást semmilyen formában nem tudja, és nem kívánja támogatni. Szilvási István alelnök szerint a tervezet zöld utat ad a közpénzek magánzsebekbe vándorlásának. Az ördög itt és most nem a részletekben, hanem a lényegben van: a közszolgáltatások privatizációjában. A MOK ezt sem korábban, sem most nem fogadja el ebben a formában. Meg kell említeni, hogy a kormányzat, feltehetőleg a tapasztalt nagy ellenállás miatt a tervezet új változatában tett néhány – lényeget nem érintő – gesztust. E gesztusok szólnak a kórházigazgatóknak, IBM-eknek, egyetemeknek – ők is lehetnek szervezők, és az SZDSZnek – Budapesten versenyhelyzet alakulhat ki az egyes „egészségszervezők” között. Álságos azonban az amerikai és az angol ellátásszervezési rendszerekkel való összehasonlítás, hiszen az USA-ban ez a rendszer nem közpénzekből működik, Nagy-Britanniában pedig – ahol közpénzeket használnak fel – non-profit szervezetként hozták létre őket. Egyébként pedig a HMO (managed care), illetve a fund holding rendszere mindkét említett országban megbukott. A hazánkban bevezetni kívánt rendszer ismeretlen úgy Európában, mint bárhol másutt a fejlett világban. A MOK elemzése szerint a tervezet még számos további sebből vérzik. Utalásszerűen: problémás a fejkvóta számítás (vagyis hogy hány forint jut fejenként egy-egy területen élő lakosra), nincsenek – vagy csak nagyon kevés – országos szakmai protokollok, a helyi protokollok pedig darabokra szakítanák az ellátást. Nagy Ferenc alelnök már csak ráadásként fűzte hozzá: a tervezet az egészségügyiek bérét semmilyen formában nem kezeli, még a megtakarításokra sincs bérgarancia. NAL Meghívó A Larix Kiadó Kft., az IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben lap kiadója tisztelettel meghívja az V. Outsourcingszemlélet Jövőkép – Konferenciára, melyet 2004. október 13-án a Tulip Inn Budapest – Millennium, 1089 Budapest, Üllői út 94-98. helyszínen rendezünk OUTSOURCING TECHNIKA ELTERJEDÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN címmel. Tervezett témák: Egészségpolitika, társadalombiztosítás, regionális ellátás. Kórházi orvosszakmai szolgáltatások. Gazdasági, pénzügyi, adminisztrációs szolgáltatások. Informatikai megoldások, kórházi háttérszolgáltatások. Tervezett előadások: • Egészségpolitika az outsourcing szemszögéből IBR tanulságok – kontra TESZ-koncepció. Regionális informatika (HEFOP 4.4), mint speciális kiszervezés. • Kórházi outsourcing hagyományos és új területeken Orvos szakmai szolgáltatások, gyógyszerellátás. Diagnosztika, (Labor, radiológia, patológia stb.). Műszaki, gazdasági szolgáltatások (Energetika, kórházi technológia stb.). Informatika, integrált rendszerek (Telekommunikáció, ASP megoldások stb.). Új területek (Kórházi adminisztráció, Internet stb.). • Outsourcing tapasztalatok áttekintése A kórházi outsourcing 5-10 éves tapasztalatai. Valódi gazdasági előnyök. Tovább bővül a kórházi outsourcing piac. Vállalkozás közösen, beruházások finanszírozása. Átfogó gazdasági elemzés. Telefon / fax: 333-2434, 210-2682 larix@larix.hu, www.imeonline.hu vagy a www.larix.hu 22 IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER
