A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal története ez év elejére nyúlik vissza. Ekkor a Magyar Orvosi Kamara meghívására az egészségügy helyzetét áttekinteni kívánó megbeszélésen vettek részt a MOTESZ szervezetébe tartozó, valamint az attól független orvostudományi társaságok, a Kórházszövetség, valamint az egyéb orvosszakmai szervezetek képviselői. Éger István, a MOK elnöke hangsúlyosan jelentette ki, hogy a MOK nem kíván politizálni, a kamara csak akkor lesz erős és ütőképes, ha képes lesz egyforma távolságot tartani valamennyi politikai erőtől. Szakmapolitikai feladata azonban folyamatosan követelni, hogy a mindenkori kormányzat az egészséget, az egészségügyet kiemelten kezelje. Nem negatív GDP-részesedési rekordot kell dönteni, hanem konszolidálni végre az ágazatot – mondta. A MOK szerint erre a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal összehívása adhat esélyt. E Kerekasztal mellett, valamennyi politikai erő egyetértésével kell kimondani, hogy az egészségügy politikamentes kérdés, és a közösen elhatározott programoknak attól függetlenül meg kell valósulniuk, hogy éppen milyen színezetű politikai erő van hatalmon az országban.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Félidőben a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal története ez év elejére nyúlik vissza. Ekkor a Magyar Orvosi Kamara meghívására az egészségügy helyzetét áttekinteni kívánó megbeszélésen vettek részt a MOTESZ szervezetébe tartozó, valamint az attól független orvostudományi társaságok, a Kórházszövetség, valamint az egyéb orvosszakmai szervezetek képviselői. Éger István, a MOK elnöke hangsúlyosan jelentette ki, hogy a MOK nem kíván politizálni, a kamara csak akkor lesz erős és ütőképes, ha képes lesz egyforma távolságot tartani valamennyi politikai erőtől. Szakmapolitikai feladata azonban folyamatosan követelni, hogy a mindenkori kormányzat az egészséget, az egészségügyet kiemelten kezelje. Nem negatív GDP-részesedési rekordot kell dönteni, hanem konszolidálni végre az ágazatot – mondta. A MOK szerint erre a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal összehívása adhat esélyt. E Kerekasztal mellett, valamennyi politikai erő egyetértésével kell kimondani, hogy az egészségügy politikamentes kérdés, és a közösen elhatározott programoknak attól függetlenül meg kell valósulniuk, hogy éppen milyen színezetű politikai erő van hatalmon az országban. Az ülésen a mintegy száz szakmai szervezet konszenzussal elfogadott közös nyilatkozatot adott ki, amelynek negyedik pontja így szólt: „Elodázhatatlannak érezzük, és ezért kezdeményezzük a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal mielőbbi létrehozatalát”. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal létrehozása érdekében az aláíró szervezetek a köztársasági elnökhöz, az országgyűlés elnökéhez és a parlamenti pártok vezetőihez fordultak. A Kerekasztal végül május 24-én alakult meg. Deklarált célja politikai és társadalmi konszenzus kialakítása az egészségügy helyzetéről és jövőjéről. A Kerekasztal összehívásával egyetértettek, s részvételi szándékukat előzetesen jelezték a parlamenti pártok, a szakmai és az érdekvédelmi szervezetek, valamint a betegszervezetek is. Az utolsó napokban azonban kiderült, hogy a kormánytöbbséget biztosító pártok, vagyis az MSZP és az SZDSZ, valamint a kormány nem vesznek részt a nyitó ülésen. A nyilatkozatok szerint a szocialisták az egészségügyről négypárti politikai egyeztetést kezdeményeznek, de csak az Európai Parlamenti választások után. Kárpáti Zsuzsa, a Magyar Szocialista Párt egészségügyi munkacsoportjának vezetője azt nyilatkozta: elhibázottnak tartják, hogy a különböző legitimációjú szintek, a szakma, a politika, a kormányzat és a civil szervezetek együtt vesznek részt a megbeszéléseken. Kökény Mihály miniszter pedig kijelentette, hogy sem a Pénzügy-, sem az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium nem vállalhat kötelezettséget a Kerek- asztal döntéseinek végrehajtására, mivel a kormány nem ez utóbbinak, hanem a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Éger István, a MOK elnöke szerint a NEK lényege éppen az, hogy választók és választottak közösen tárgyalnak az aktuális kérdésekről. A résztvevők – a két ellenzéki parlamenti párt, a MOK, a MOTESZ, a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Gyógyszerészkamara, a Szakdolgozói Kamara, az EDDSZ, a különböző betegszervezetek képviselői – egyhangú szavazással fogadták el a NEK Alapító Nyilatkozatát. A Nyilatkozat részletesen szabályozza a testület működését, tagságát. Leszögezi: „A Fórum legkésőbb a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény Országgyűlési elfogadásáig megegyezik azokban az alapvető kérdésekben, amelyek meghatározzák a népegészséget és az azt szolgáló intézményrendszer jövőjét.” Az alakuló ülést Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök beszédében nemzeti, a politika felett álló egészségügy képét vázolta fel. Az államfő úgy fogalmazott, ijesztő a társadalom csoportjai közötti szakadék, ez tovább mélyülhet, ha nem sikerül olyan formát kialakítani, amely kivédi az egészségügy forráshiányának enyhítését célzó piaci átalakítás kockázatait és mellékhatásait. A MOK elnöke arra emlékeztetett, hogy az ágazatban dolgozók az alkotmányos és demokratikus rendet tiszteletben tartva 10-15 éve türelemmel várják, hogy a parlamentáris demokrácia keretei között, a mindenkori Országgyűlés és kormány megteremti az Alkotmányban foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételeket. „Létezett valaha egy többé-kevésbé mindenki számára egyformán értett társadalmi szerződés, amely megfogalmazta az egészséghez és az egészségben való maradás támogatásához való jogot, továbbá ennek megvalósítási módját: az emberek anyagi teherviselő képességük arányában járulnak hozzá a közterhekhez, és szükségleteik szerint részesednek az ellátásból, adott gazdasági feltételek között. E szerződés – annak ellenére, hogy fő tételeit az Alkotmány garantálja – mára erodálódott. Az egészségügy és az egészségbiztosítás, mint a társadalmi biztonság egyik alapvető intézménye, számos ellentmondással terhelt, a megújítására irányuló próbálkozások pedig céljukat vesztették, ezért nem érhetik el azokat. A jelenlegi de facto működésből vissza lehet következtetni valamiféle, nyílttá nem tett, meg nem vitatott, viszont mindennap munkálkodó formációra, amely ijesztő, aggasztó és nem fogadható el. Az új társadalmi szerződés nem pusztán alapértékekben és alapelvekben történő egyetértést jelent, hanem meghatároz egy mindenki által elfogadott és betartott eljárási rendet, gyakorlati cselekvéseket, nyomban IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER 17 EGÉSZSÉGPOLITIKA stabilitást, kiszámíthatóság teremt a társadalom és intézményei számára” – mondta a MOK elnöke. A tanácskozás második részében – zárt ajtók mögött – elfogadták az ügyrendet és a továbblépés technikai kérdéseiről tárgyaltak. Az ülést követő sajtótájékoztatón a legtöbb szó a távolmaradókról, illetve távolmaradásuk következményeiről szólt. Csáky András, az MDF delegáltja, országgyűlési képviselő szerint a gyakorlati lépések megtételéhez a kormánypártokra is szükség van. Éger István kijelentette: az Alapító Nyilatkozat deklarálja, hogy minden meghívott számára folyamatosan biztosított a részvétel lehetősége, bármikor bekapcsolódhatnak a munkába, valamint a jegyzőkönyveket minden felkért résztvevő megkapja, függetlenül attól, hogy képviseltette-e magát az ülésen. Arra a kérdésre, vajon mire juthat a NEK a kormány és a kormánypártok nélkül, a kamara elnöke így válaszolt: „a szakma képviselete teljes, ezt adhatjuk a magunk részéről. Politikai döntésekhez pártok kellenek. Ki-ki maga dönti el, milyen felelősséget vállal.” Az ellátottakat képviselő Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa (FESZT) képviselője hangsúlyozta: „Érzékeljük a jelenleg működő rendszer átalakításának, korszerűsítésének szükségességét. Az átalakításnak azonban olyan módon kell végbemennie, hogy az ne veszélyeztesse az ellátás színvonalát, biztonságát és ne jelentsen vállalhatatlan többlet terheket az igénybevevők számára. A Kerekasztal munkájában pártpolitikától mentes, szakmai alapokon nyugvó műhelymunkában kívánunk részt venni, melynek során lehetőségünk van megjeleníteni a fogyatékossággal élő emberek sajátos érdekeit”. Az első, érdemi ülést június elsejére tűzték ki. A kormány és a kormánykoalíciót alakító pártok számára kijelölt székek ez alkalommal is üresek maradtak. A zárt ajtók mögött megtartott ülésről Éger István elnök elmondta, a NEK változatlanul egységes nemzeti kockázatközösség fenntartását tartja szükségesnek. Ennek érdekében a társadalombiztosítási alapok kezelése állami felelősségi körben kell, hogy maradjon. Ebből következően a társadalombiztosítási alapok és az egészségügyi szolgáltató közé harmadik szereplő (ellátásszervező) nem kerülhet! A NEK követeli továbbá, hogy az állami-önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmény által, egészségügyi közszolgáltatás nyújtására használt ingatlan vagyontárgy „egészségügyi célvagyonnak” minősüljön. Az egészségügyi célvagyon kizárólag csak egészségügyi szolgáltatás nyújtására, és az azzal összefüggő feladatok ellátására legyen használható. Határozat született arról is, hogy a betegek és a gyógyintézetek gyógyszerterheit nem növelve, „középtávú” megállapodást kell kötni a gyógyszerek termelői árának meghatározására, az egészségügyi és pénzügyi tárca által előre meghatározott feltételekkel (Alapszabály, hogy a NEK határozatai kizárólag konszenzuson alapulhatnak, vagyis a döntéseit nem szótöbbséggel, csakis egyhangúan, az összes résztvevő akaratának megfelelően hozhatja meg.) 18 IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke a NEK által elfogadott célok közül kiemelte az emberi méltóságnak megfelelő egészségmegőrzés és betegellátás, az igazságos közteherviselés, az egyenlő hozzáférés, és a szolgáltatások minőségi javításának igényét. Kijelentette: a Kórházszövetség csak reális forrásbővítéssel fedezett reformban tud gondolkodni. Hangsúlyozta, semmiképpen sem tekinthető reformnak az, ha valamely részcélt, például a hatékonyságnövelést kiáltják ki annak. A NEK munkájában is azért vesz részt, mert újabb lehetőséget lát a társadalom javát szolgáló elgondolások megfogalmazására. Mégpedig addig vesz részt, amíg az ott tapasztalt megnyilvánulások megerősítik abban, hogy a nemzet egészségéről, egészségügyéről van szó. A legközelebbi ülést június 15-én tartották, a levezető elnöki szerepkört a Magyar Orvostudományi Társaságok Szövetsége, személy szerint Kiss István professzor, alelnök vállalta. Az ülésről – bár az EU parlamenti választások már lezajlottak – továbbra is távolmaradtak a kormánypártok, illetve a kormány képviselői. Újabb határozatok születtek, melyek elsősorban a NEK alapcéljait erősítik meg. A társadalombiztosítás történelmi hagyományain alapuló, az intézményes szolidaritást megerősítő új, demokratikus társadalmi szerződést kell kötni, mert a jelenlegi, a gyakorlatban működő nem tekinthető minden elemében demokratikusnak, törvényekkel alátámasztottnak, etikusan működőnek. Az egyhangúan elfogadott határozat felhívja a figyelmet arra, hogy az ellátás és a források nemzeti hatáskörben kell maradjanak, ellenkező esetben az intézmények üzleti szervezeteknek minősülnek és EU szabályozás alá esnek, ez által az európai versenyszféra részévé válnak elvesztve a társadalmi intézmény jellegüket. Az ülést követő sajtótájékoztatón Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke kijelentette: az utóbbi években hozott törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok a gyakorlatban folyamatosan szűkítik az állampolgárok egészségügyi ellátáshoz való jogait. Erre látja példának az Irányított Betegellátási Rendszert. Az EDDSZ elnöke szerint az egészségügy működtetésében a „gazdasági erők által kézben tartott” pártok és a járulékfizetők érdeke áll szemben egymással, az egészségpolitika pedig arról szól, hogy mely cégek, milyen mértékben szerzik meg az egészségpiacot. Hozzáfűzte: ezzel szemben a NEK-ben résztvevő civil szervezetek nem kívánnak alárendeltségben maradni, és élni akarnak demokratikus jogaikkal. Ezért monitoring rendszer kiépítését kezdeményezik az egészségügyben, a közpénzek felhasználásának követésére. A június 29-i újabb ülésen a soros elnöki tisztet ellátó Kórházszövetség elnöke, Golub Iván kijelentette: a kormányzat a privatizációtól remél forrásbevonást, a NEK szerint ez nem tényleges forrásbővülés lenne, hanem csupán nehezen kezelhető hitelfelvétel. Ezt pedig a magas működési költségek mellett közforrásokból kellene finanszírozni, így indokolatlan közteher növekedéssel jár együtt. Úgy gondolják, hogy ezt nem lehet a lakosságra terhelni, hanem sokkal EGÉSZSÉGPOLITIKA helyesebb lenne központi forrásbevonással – állami hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással, esetleg kedvező kamatozású nemzetközi hitelekkel – megoldani. A Kerekasztal azt javasolja: az egészségügyi és -biztosítási intézményeket a közszolgáltatás megtartásával állami garanciavállalással és felügyelettel működő kockázatkezelő rendszerbe kell szervezni. A NEK másik határozatában egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy az ellátás-szervezést az OEP hatáskörében – bizonyos ellenőrző funkciók megerősítésével – kell biztosítani. A NEK a nyári szabadságolási időszaktól függetlenül folytatta munkáját. Cser Ágnes, mint a NEK soros elnöke kijelentette: a társadalmi vitára bocsátott, az ellátásszervezőkről szóló koncepció, illetve a patikai liberalizációt előtérbe helyező gyógyszerpiaci rendtartásról készült minisztériumi elgondolás „ugrás a katasztrófába”. Hozzátette, a lakosság egészségi állapotát a jelenlegi törvények viszonylag jól védik, nincsen szükség megváltoztatásukra. A NEK résztvevői ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar gyógyszerpiac szabályozott piac legyen, és ne lehessen a verseny prédája, így az európai unió négy-öt merkantilista országával szemben az etikus gyógyszerelés hívei maradnánk – mondta. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint a rendtartási koncepció megszüntetné a gyógyszerellátás állami garanciáját, drágítaná a medicinák árát, s a patikán kívüli gyógyszerárusítás – mint azt néhány ország példája igazolja – komoly kockázat az emberek egészségére. Mint mondta, semmilyen szükség nincs a magyarországi gyógyszerellátás liberalizációjára, az etikus működést felváltó piaci orientációjú merkantilista szemlélet legitimizálására. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal július 13-i ülésén hozott határozatában kezdeményezi, hogy haladéktalanul kerüljön sor az Egészségbiztosítási Alap jelen pénzügyi állapotának és az egészségbiztosítási vagyon helyzetének tételes vizsgálatára, mégpedig az új forrás allokáció megteremtése, illetve az igazi közteherviselés elérése érdekében. Ezt azzal indokolják, hogy a Társadalombiztosítási Alapok újraállamosítása, azaz a Társadalombiztosítási Önkormányzatok feloszlatása óta nincs társadalmi ellenőrzés a TB alapok felett. Július 27-én, az előzetesen megállapított menetrend szerint megtartotta ötödik munkaülését a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal. Megjelentek a szakmai szervezetek (MOK, MOTESZ, Magyar Kórházszövetség, Magyar Gyógyszerészkamara, Szakdolgozói Kamara), az ágazati érdekképviseleti szervek, érdekképviseleti szervek, betegszervezetek és a politikai pártok (Fidesz-MPSZ, MDF) képviselői. A kormány és a parlamenti többséget biztosító pártok (MSZP, SZDSZ) képviselői számára fenntartott székek továbbra is üresen maradtak. A rotációs rendszerű levezető elnöki posztot ez alkalommal Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének vezetője töltötte be. A kialakult gyakorlat szerint az egyes témákban megszülető határozati javaslatot egy-egy szervezet készíti elő. Ez alkalommal Jankó András, a Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány nevében terjesztett elő az egészségbiztosítás, az állampolgárok információhoz való jutásának jogáról, valamint az egészségtudatos társadalomról szóló tervezetet. Bodó Miklós professzor, a MOTESZ alelnökének kezdeményezésére vita folyt arról, érdemes-e, szükséges-e határozatba foglalni evidenciákat. A többség az előterjesztő véleményét fogadta el, mi szerint a NEK-nek éppen az az egyik legfőbb célja, hogy megerősítse és újrafogalmazza a társadalmi közmegegyezést, így annak bizonyos elemeit szükséges újra és újra meghatározni. Mint mondta, a NEK alapításakor megállapodtak abban, hogy az alapelvek, célok, működés, szervezet fő témakörök szabta szerkezet mentén gondolják majd végig az egészségügy aktuális kérdéseit. E határozat az alapelvek rögzítését szolgálja. A NEK álláspontja szerint a magyar beteg, illetve járulékfizető sajnálatosan tájékozatlan, kevés információval rendelkezik saját egészségi állapotáról, továbbá a kezelések, beavatkozások mibenlétéről, a megelőzés lehetőségeiről. A Kerekasztal a betegek tájékoztatását szolgáló, közérthető és ingyenesen hozzáférhető kézikönyv elkészítéséről döntött. Ebből a páciensek és hozzátartozóik hasznos információkat kapnának az egészségügyi ellátásról, annak jogszabályi környezetéről, magáról a betegségekről, valamint olyan praktikus tudnivalókról, melyek segítenék eligazodni őket az ágazat szerteágazó tevékenységében, a gyógyítás rendszerében. Az egészségügy aktualitásairól az egyebek napirendi pont keretében esett igen sok szó. Mikola István, volt miniszter, a Fidesz-MPSZ képviselője javaslata alapján a NEK Kiáltványban követeli az ellátásszervezőkről szóló törvénytervezet, illetve a gyógyszerpiac újraszabályozásáról szóló koncepció visszavonását. Ugyancsak elfogadta a NEK azt a javaslatot, mely szerint szeptember elején kibővített NEK ülést tartsanak a fenti tervezetekről, hiszen nincs érdemi szakmai, s még inkább társadalmi vita az ellátásszervezésről szóló törvénytervezet és a gyógyszerkoncepció tartalmáról. Ugyanakkor felkérte a Kormányt, hogy megfelelő szakmai delegáció biztosításával tájékoztassa a Kerekasztalt a készülő törvénytervezetek koncepciójáról. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke adott tájékoztatást a szegedi egészségügyi sztrájkról. Mint mondta, a tárgyalások során a helyi sztrájkkövetelések mintegy 80 százalékáról kiderült, hogy valós, de helyben nem orvosolható problémákat vet fel. A sztrájkjog és a kialakult bírói gyakorlat szerint így július 22. után már nem a szegedi klinika dolgozóinak követeléséről, hanem országos követelésekről kell beszélni. Ennek megfelelően az EDDSZ a miniszterelnöktől kérte a tárgyalások folytatását. A sztrájktörvény szerint a kormánynak öt napon belül kell erre a kérésre válaszolnia, s kijelölnie tárgyalódelegációját. Az öt nap a NEK ülésének napján járt le. Nagy András László IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER 19
