Az ún. eEgészség Program keretében, – amely az egészségügyi és szociális ágazat komplex, információs fejlesztési programja – kerül sor a fogalomtárak (ontológiák) közös adatmodelljének kidolgozására, valamint az eAdat, eBeavatkozások, eEszközök, ePáciens fogalomtárak adatszerkezetének elkészítésére, illetve feltöltésére mintaadatokkal. Annak érdekében, hogy a projekt során elkészülő fogalomtárak a későbbiekben egységesen használhatóak legyenek szükséges ennek feltételeit előre kialakítani, közös elveit, elkészítési folyamatait meghatározni. Lényeges eleme az előkészítő tevékenységnek megvizsgálni a technológiákat, eszközöket, amelyek számításba jönnek a fogalomtárak elkészítése szempontjából. A következő publikációban Máthé Sándor vezető tanácsadó összeállításban bemutatjuk a módszertant, a keretleírást és a szabályozás legfontosabb ismérveit, az ezzel összefüggő legfőbb ismereteket.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉGÜGY Fogalomtárak közös adatszerkezetének kialakítása az eEgészség Programban Az ún. eEgészség Program keretében, – amely az egészségügyi és szociális ágazat komplex, információs fejlesztési programja – kerül sor a fogalomtárak (ontológiák) közös adatmodelljének kidolgozására, valamint az eAdat, eBeavatkozások, eEszközök, ePáciens fogalomtárak adatszerkezetének elkészítésére, illetve feltöltésére mintaadatokkal. Annak érdekében, hogy a projekt során elkészülő fogalomtárak a későbbiekben egységesen használhatóak legyenek szükséges ennek feltételeit előre kialakítani, közös elveit, elkészítési folyamatait meghatározni. Lényeges eleme az előkészítő tevékenységnek megvizsgálni a technológiákat, eszközöket, amelyek számításba jönnek a fogalomtárak elkészítése szempontjából. A következő publikációban Máthé Sándor vezető tanácsadó összeállításban bemutatjuk a módszertant, a keretleírást és a szabályozás legfontosabb ismérveit, az ezzel összefüggő legfőbb ismereteket. • • • hogy a definiált tudás újrafelhasználható legyen az egészségügy területén, hogy az adott tartományra rögzített feltételezések félreértést kizáróan meghatározottak legyenek, hogy elemezni lehessen az egészségügyre vonatkozó ismereteket. MÓDSZERTAN A KÖZÖS ADATSZERKEZET KIALAKÍTÁSÁRA Annak érdekében, hogy a fogalomtárak közös adatszerkezetben kidolgozásra kerülhessenek, szükség volt a közös munkamódszer kialakítására, rögzítésére majd annak következetes alkalmazására. Nagyon fontos kérdés, hogy hogyan készüljön el, milyen eszköz kerüljön használatba. Lényeges kikötésként szerepelt az egyeztetések során, hogy lehetőleg ingyenesen széles körben használható (vagy minél olcsóbb) eszközök használatával oldjuk meg a feladatot. BEVEZETÉS: MIT IS JELENT AZ ONTOLÓGIA? MIBEN KÉSZÍTSÜK EL A FOGALOMTÁRAKAT? A görög filozófia értelmében az ontológia: „A létről, a lét legáltalánosabb törvényeiről szóló filozófiai tanítás; a metafizika fő része.” (Arisztotelész – Metafizika, IV, 1) Az ontológia számítástechnikai definíciója: „Az Ontológia – formális specifikációja egy osztott fogalomalkotásnak egy érdeklődési tartományon, amely számítógépek, embercsoportok által értelmezhető, fogalmakról szól, kapcsolatot teremt az általános leírás és egyedi használat között.” (Karlsruhe University – Gruber 93). Ez utóbbi egy precíz definíció, amely tartalmazza valamennyi lényeges elvárási elemet, aminek az elkészülő ontológia meg kell, hogy feleljen. A mi esetünkben az eAdat, eBeavatkozások, eEszközök illetve ePáciens az értelmezési tartomány, amely esetén ember és számítógép által egyaránt értelmezhető fogalmak formális specifikációját kell megvalósítani egy osztott munka során. Az elkészülő általános leírás a későbbiekben egyedi használatot fog szolgálni. Annak érdekében, hogy a számítógépek jobban tudjanak segíteni, szükséges az adatokat általuk értelmezhető konzisztens és következetes módon rendezni. A fogalomtár feladata, hogy egy tartományba tartozó valamennyi egyedet és a közöttük levő kapcsolatot leírja. Miért van szükség arra, hogy egészségügyi ontológiát készítsünk? Azért, • hogy az információ szerkezetét a felhasználó személyek egységesen értelmezzék, A vizsgálat azzal kezdődött, hogy számba vettük, hogy milyen célt szolgálnak, miként készülnek a fogalomtárak az Európai Unió országaiban, illetve a világ más részeiben. Megvizsgáltuk, hogy melyek a használt és lehetséges technológiai megoldások, amelyek a magyar körülményekre a leginkább alkalmasak. A munka az egészségüggyel kapcsolatosan létező európai szabványok és elő szabványok áttekintésével kezdődött. A technikai lehetőségek vizsgálata az XML vizsgálatával és a vele kapcsolatos további szabványok áttekintésével folytatódott, mint XSLT, XPATH, XLINK, XPOINTER szabványok. A lehetőségek vizsgálata az RDF-el folytatódott. Az RDF egy adatmodellt biztosít, egy közös keretet, amely segítségével információt oszthatunk meg különböző alkalmazások között. A w3c konzorcium szerint az RDF információt ábrázol a „Web erőforrás fogalom általánosításával”. Ontológia készítés szempontjából előnye az RDF-es adatszerkezetnek a sima XML-es szerkezettel szemben, hogy fellelhető benne lehetőség az ontológia készítéshez szükséges ős, alapelemek (primitívek) támogatásában, lehetséges benne szótárakat definiálni. Az RDF szerkezet hátránya, hogy segítségével nem lehetséges a fogalmak értelmét pontosan leírni, meghatározni. IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER 31 INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉGÜGY Ebben a szerkezetben nem lehet következtető gép segítségét igénybe venni. A lehetőségek feltárásában a következő állomás az OWL vizsgálata volt. Az OWL-el kapcsolatos következtetések röviden a következő módon foglalhatóak össze: • Az OWL-nek jól definiált szemantikája van. • A fogalomtárak (ontológiák) modellezéséhez a kifejező képessége elégséges. • Támogatja a DL – leíró logika használatát • Az OWL nyelvnek három szintje van. (Lite, DL, Full) • Az OWL kapcsolatosan szabvány került kibocsátásra. • Egyre több eszköz támogatja az OWL-ben való munkát. A fentebb részletesen vázolt érvek és ellenérvek vizsgálatának eredményeként, hosszas tanulmányozás, megbeszélések és egyeztetések után sok előzetes megállapodás és korábbi döntés felülbírálásával jutottunk el oda, hogy végső döntésként az OWL adatszerkezetet választottuk az egészségügyi fogalomárak elkészítésének szerkezetéül. A megcélzott OWL szint az OWL-DL amely lehetővé teszi következtető gép használatát. Ehhez a szinthez találhatóak eszközök – ingyenesek is – a megvalósításhoz. MILYEN ESZKÖZT HASZNÁLJUNK A MEGVALÓSÍTÁSRA? Internetes források alapján azt a következtetést vonhattuk le, hogy úgy Európában, mint a világ más részein az RDF (illetve OWL) leíró szerkezetet használják egészségügyi fogalmak, ontológiák készítésére. Egészségügyi ontológiák megvalósítására eszközként a Protege szoftver az egyik legelterjedtebb eszköz. Az is motivált ennek használatára, hogy az Open Source egyezmény keretében a Protege használata ingyenes. Ez a választás lehetővé teszi nemcsak a közvetlen feladatokban meghatározott fogalomtárak szerkezetének kialakítását és minta tartalommal való feltöltését, hanem hosszabb távon bővíthető, karbantartható megoldást jelent. A leíró logikai elemzések ugyancsak fontosak annak érdekében, hogy a megcélzott OWL DL-nek megfelelő ellenőrzéseket, elemzéseket el tudjuk végezni. A Protege kiválasztásával ennek kérdése is eldőlt, mivel a vele kipróbáltan összekapcsolható következtető gép nem más, mint a Racer. A Racer használata kutatási célra ingyenes. ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK A FOGALOMTÁRAK KÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN Mivel a fogalomtárok készítése párhuzamosan történik, ezért nincs arra lehetőség, hogy adott fogalomtárat a többi ismeretében készítsük. Éppen ezért a cél az, hogy valamennyi fogalomtár készítése egységes elvek mentén történjen annak érdekében, hogy a következő fázisban minél egyszerűbben megvalósítható legyen ezek összekapcsolása. 32 IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER Az egységesség kialakítását a csoport rendszeres megbeszélései segítségével biztosítjuk. A fogalomtárak a fejlesztés jelen fázisában egyenként különálló OWL állományokban készülnek el. NÉHÁNY ALAPSZABÁLY AZ ONTOLÓGIA KÉSZÍTÉS SORÁN Az alábbi sorokban néhány alapszabály kerül leírásra, amelyeknek az ontológia készítés folyamatában mindig tudatában kell lennünk. • Az ontológia kialakításának folyamatában nem határozható meg az, hogy mi az egyetlen helyes megoldás. Szinte mindig többféle lehetséges alternatíva létezik. A legjobb megoldás kiválasztásakor, figyelemmel kell lenni arra, hogy ez miként kerül majd felhasználásra, milyen továbbfejlesztési irányok támogatása indokolt. • A fogalomtár készítés szükségszerűen egy iteratív folyamat, mivel egymás függvényében pontosíthatóak. Így a fejlődése ciklikusan valósítható meg. • A fogalmak az feldolgozandó tartományon, jelen esetben egészségügyi objektumokhoz (ezek lehetnek fizikai és logikai objektumok) és közöttük levő viszonyokhoz kapcsolódnak. Ezek szerencsés esetben az alanyok (objektumok) és állítmányok (viszonyok) azokban a mondatokban, amelyek leírják a vizsgált tartományt. Amikor a sok lehetséges változat között döntünk, meg kell határoznunk, hogy melyik az adott esetben a legcélszerűbb, melyik a legkönnyebben bővíthető illetve karbantartható változat a tervezett feladat szempontjából. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az elkészülő egészségügyi fogalomtár a valós életet modellezi, a benne levő fogalmaknak tükrözniük kell ezt a valóságot. Egy verzió kidolgozása után szükség lesz területenként szakértői felülvizsgálatra. Visszajelzéseik alapján módosítani kell az elkészült anyagokat. Ez az iteratív fejlesztési folyamat szerencsés esetben a fogalomtár teljes életciklusán végigvonul. A FOGALOMTÁRAK ELKÉSZÍTÉSI FOLYAMATÁNAK LÉPÉSEI Követelmények összegyűjtése A követelmények összegyűjtése azzal kezdődik, hogy meg kell határozni, hogy milyen célt kell szolgálnia az adott ontológiának. Ennek kiderítése érdekében célszerű módszer összeírni azokat a kompetencia kérdéseket (Gruninger and Fox 1995), amelyekre a tervezett ontológia alapján készülő tudásbázis képes kell legyen választ adni. Ezek a kérdések ellenőrzésre is szolgálhatnak később. A tartalom meghatározása Hasznos listát készíteni azokról a fogalmakról, amelyekről állításokat akarunk megfogalmazni, vagy meg szeretnénk magyarázni a felhasználóknak. INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉGÜGY • • • Melyek ezek a kifejezések? Milyen tulajdonságok kapcsolódnak ezekhez? Mit szeretnénk mondani róluk? A figyelem középpontjában nem a felsorolás és a kézi besorolás áll. A tartalom leírása a leíró logikai nyelv felhasználásával történik. Szükséges minden fogalomtár esetében meghatározni a fogalmak lefedettségét. Létező fogalomtárak megkeresése, felhasználása Ha létezik azon a területen, amelyen dolgozunk kidolgozott fogalomtár, akkor használjuk fel. Amikor a saját fogalomtárunkat készítjük legyünk arra tekintettel, hogy lehetőleg ez legyen máskor vagy mások által is felhasználható. Fogalomtárak megépítése, elkészítése A fogalomtár elkészítése tipikusan két részből áll: • A terminológia, szakszókincs megszerzése. Ez a területi szakértőkkel való kommunikáció utján lehetséges, illetve a projektbe való bevonásukkal oldható meg. • A terminológiai ismeretek alacsony szintű modellezése. Ennek keretében sor kerül a fogalmak formális, konzisztens kifejezésére. A modellezés a fogalmak osztályhierarchiába szervezésével és a tulajdonságainak meghatározásával történik. Az osztályba sorolás és a tulajdonságok meghatározása nagyon szorosan összefüggenek. Nem tudjuk egyiket megtenni anélkül, hogy a másikra is figyelnénk. A tipikus eljárás az, hogy létrehozunk egy új fogalom definíciót a hierarchiába, majd folytatjuk a fogalom tulajdonságainak leírásával. Az osztályok és tulajdonságok azonosítása meghatározó az ontológia tervezés folyamatában. Ha ez megtörtént, rendszerint akkor kerül sor az összefüggések logikai leírására. A fogalmak hierarchiába sorolása az osztályok felhasználásával történik. A fogalmak megnevezését az osztályok neve tartalmazza. Az osztály hierarchia kialakításakor figyelni kell arra, hogy teljesülnie kell az „olyan mint a” feltételnek, ha A-nak egy alosztálya a B, akkor B minden példánya A-nak ugyancsak példánya. Az osztályok alá alosztályok rögzíthetőek. Az alosztályok öröklik az osztályok valamennyi jellemzőét és tovább pontosítják azokat. Annak érdekében, hogy az egységesített fogalomtár minél konzisztensebb legyen, fontos, hogy azonos célra pontosan azonos megnevezésű tulajdonságokat használjunk. Két fajta tulajdonság definiált az OWL-ben – a Data típusú tulajdonság és az Object típusú tulajdonság. A tulajdonságok segítségével kijelentéseket rendelhetünk az osztályokhoz. Megfogalmazhatunk segítségükkel megszorításokat az elemek között. Ilyen általános megszorítások lehetnek a tartomány (domain) és a választék (range) a tulajdonságra vonatkozóan. Az OWL esetében az osztályokhoz hasonlóan a tulajdonságok is hierarchiába szervezhetőek. Egy adott tulajdonság alá felvehetünk egy al tulajdonságot, amely az adott tulajdonság minden jellemzőével rendelkezik, azt tovább pontosítja. A leíró logikai nyelv használatával az adott osztályra vonatkozóan összefüggések, megszorítások fogalmazhatóak meg. Célja, hogy segítségével minél pontosabb logikai meghatározását lehessen elérni az adott fogalomnak. A leíráshoz operátorok használhatóak. Az összefüggéseken halmaz műveletek is végezhetőek. Belső tesztelés Mi az, amit a belső tesztelés biztosít? A logikai konzisztencia automatikusan ellenőrzésre kerül a használt eszköz által. A mi esetünkben ez a Protege. A szemantikus konzisztencia ellenőrzésében segítségünkre lehet a következtető gép. A mi esetünkben ezt a szerepet a Racer tölti be. Segítségével támogatást kapunk abban, hogy megtaláljuk a hiányzó vagy hibás besorolásokat. Kiértékelés Az elkészült fogalomtárakat szakértők tekintik át. Ennek keretében felszínre kerülő ütközések, pontatlanságok feltárásra majd javításra kerülnek. SZABÁLYOK A FOGALOMTÁRAK KÉSZÍTÉSE SORÁN, AZ EGYSÉGESSÉG ÉRDEKÉBEN Osztályok, tulajdonságok neve Megvizsgáltuk a létező leírásokban, egészségügyi adatbázisokban a fogalmak ábrázolását. Jellemző az, hogy különböző rendszerekben ugyanazon fogalmak különböző néven, vagy különböző rövidítésekkel szerepelnek. Ezért ezek automatikus összevethetősége sok esetben lehetetlen. Annak ellenére, hogy egy leíró logika alapján készülő ontológiában az azonosítás leginkább a leíró logika alapján történik, azért fontos szerep jut a minél egyértelműbb osztálynevek használatának, amelyeket ember és gép egyaránt könnyen tud besorolni, megkülönböztetni. Általános névképzési szabályok Fontos különbséget tenni az osztály és a neve között. Az osztály fogalmat képvisel a tartományból és nem azt a szót, amely jelöli ezt a fogalmat. Az osztály neve megváltozhat, ha más szóhasználatot választunk, de a fogalom továbbra is az objektív valóságot modellezi. Az egységesség érdekében fontos eldönteni, hogy a megnevezések legyenek egyes vagy többes számban. Az egészségügyi fogalomtár kialakítása esetében az a döntés született, hogy valamennyi név legyen egyes számban! Nagyon indokolt esetben természetesen sor kerülhet a szabálytól való eltérésre. IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER 33 INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉGÜGY Ilyenkor ajánlott az eltérés okát megindokolni. Pl. alkohol az etilalkoholt jelenti, míg az alkoholok egy összefoglaló osztályt jelöl. Ha az alkoholokról beszélünk, akkor ebben az esetben többes számú alakot fogunk használni. Egyes tudásbázis készítési módszertanokban szerepel az ajánlás, hogy használjunk elő-, illetve utótagokat, annak érdekében, hogy könnyen különbséget tehessünk az osztályok és tulajdonságok között. A gyakorlat az, hogy a „has-” előtagot, vagy az „-of” utótagot kapcsolják a tulajdonság nevéhez. Az egyértelművé tétel érdekében használjuk amikor csak lehet a „has-” előtagot, minél ritkábban az „-of” utótagot vagy más kiegészítést! Az áttekinthetőség, könnyű felismerhetőség érdekében tartsuk be azt a szabályt, hogy az Osztály nevét (class) mindig nagybetűvel, míg a tulajdonság nevét (property) mindig kisbetűvel kezdjük. Az osztályok, tulajdonságok nevét mindig egy szóban írjuk le. A nevekben csak az angol abc betűit használhatjuk. A nevek minden esetben, amikor a fogalom angol neve rendelkezésre áll – angol nevek. Ez egyben azt a célt is szolgálja, hogy egyéb nemzetközi fogalomtárakkal az összevethetősége biztosítható legyen. Amikor nem áll rendelkezésre az angol név, akkor a név a magyar névből képzett ékezetmentes azonosító lesz. Jobb lenne az egységesség érdekében, hogy ez mindenhol az angol név legyen, de a projekt keretében, a rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrásokkal nem oldható meg a sok ezer csak magyarul létező megnevezés fordítása. Azért szükséges, hogy ékezetmentesek legyenek, mivel a rendelkezésre álló eszközök mindenike elsősorban az angol abc betűire van tesztelve. A munka során az osztálynevekben szereplő ékezetes nevek esetén bizonytalan működést tapasztaltunk. Az osztályhoz, tulajdonsághoz rendelt címke minden esetben tartalmazza az ékezethelyes magyar nevet – UTF-8 kódolásban. Minden fogalomtár esetében egyértelműen dokumentálni kell, hogy a névképzés melyik szintig tartalmaz angol neveket, és hol vannak képzett ékezetmentes magyar nevek. Ez egy fontos információ annak érdekében, hogy eldönthető legyen a fejlesztés további fázisában, hogy milyen erőfeszítéssel, hogyan folytatható a leghatékonyabban és legkisebb ráfordítással a további egységesítés. Más szabályok a névképzéssel kapcsolatosan • Törekedjünk minél egyértelműbb nevekre. A nevek ne tartalmazzanak általánosságokat. • Ne legyenek rövidítések a nevek. (Pl. írjuk le: NemBesoroltTetelek és ne rövidítsük NBT-vel!) • Az irányelv az, hogy az alosztály neve ne tartalmazza az osztály nevét, amikor az feltétlenül nem indokolt, hogy ezzel is azt biztosítsuk, hogy a lehető legkifejezőbb nevek a lehető legrövidebb módon kerüljenek használatba Több szóból álló osztály vagy tulajdonság nevek A fogalmak nevének képzésekor, amikor osztálynevek formájában leírjuk őket, a hossza nem a legfontosabb szempont. Természetesen azonos kifejező képesség mellett a legrövidebb nevet kell választani. Nem minden fogalom írható le egyetlen szóval. Gyakori eset, hogy adott fogalom több szóval írható csak le a kellő pontossággal. A több szóból álló kifejezés esetében az osztály vagy tulajdonságnevet úgy képezzük, hogy a fogalmakat egy szóba összeírjuk. A szavak összetételének helyén a szavak első betűje nagybetű lesz. Pl. „NonActiveImplantableDevices”. Szövegmagyarázatként kerül rögzítésre az osztályok, tulajdonságok magyar neve, egyéb leírások, kiegészítő információk. Minden magyarázó szöveg esetében szükséges a nyelvparaméter értékének beállítása. Ez a magyar nyelv esetében legyen: „hu”. Angol nyelv esetében legyen „en”. Valamennyi magyar nyelvű szöveg tárolása ékezethelyesen történik – UTF-8 kódolásban. Valamennyi osztály és tulajdonság esetében szükséges azok nevének ékezethelyes feltüntetése címkék (label) használatával. Ez az alapértelmezett owl annotációs tulajdonsággal az rdfs:label mezővel oldható meg. 34 IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER Osztályok számossága, helyzete a hierarchiában Egyértelmű szabály azzal kapcsolatosan nincsen, hogy hány osztály lehet a hierarchiában ugyanazon osztály alatt, ahhoz közvetlenül kapcsolva, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a célszerű számosság kettő és tizenkettő között van: • Ha az adott szinten csak egy osztály van, akkor valami nincs rendben, vagy még nincs befejezve az adott ontológia. • Ha több mint tizenkettő van, akkor célszerű valamilyen köztes kategóriát bevezetni. HIVATKOZÁSOK A hivatkozások helyes kezelése különösen fontos egy ilyen párhuzamosan történő fogalomtár fejlesztésben. Abban az esetben, ha az összes fogalomtár fejlesztése szünetel egy kivételével, amely éppen fejlesztés alatt van, akkor a hivatkozások könnyen és egyértelműen megtehetőek az összevont fogalomtár esetében. A mi esetünkben valamennyi fejlesztése párhuzamosan történik. Ezért előfordul, hogy adott fogalom besorolása a másik fogalomtárba még nem történt meg, de szükségem van arra, hogy hivatkozhassak rá. Ebben az esetben az összerendelési kategóriák alatt kialakításra kerülnek a megfelelő összerendelések, amelyek lehetővé teszik a hivatkozások kezelését. Az összerendelések dokumentálásakor egyértelműen le kell írni, hogy azok milyen célt szolgálnak annak érdekében, hogy a következő fázisban a hivatkozások kezelését szolgáló összerendelések, könnyen átcserélhetőek legyenek a tényleges hivatkozásokra. SZÖVEGMAGYARÁZATOK – ANNOTÁCIÓK INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉGÜGY Abban az esetben, ha az adott névhez részletesebb magyarázó leírás tartozik, akkor annak elhelyezése a „Leiras” mezőben történik. Mivel a fogalomtárak szinte folyamatosan átalakulásban vannak, fontos ezért a változásukat követni. A változatok azonosítására verziószámot alkalmazunk. Ennek tárolására szolgáljon az alapértelmezett annotációs tulajdonság: owl:versionInfo A verziószám azonosító legyen három egymás mellé pont elválasztóval írt egész szám. Ebből az első két számmal való azonosítás bevezetését tartom kezdettől indokoltnak. AZ ONTOLÓGIÁK ÁTFOGÓ SZERKEZETE Valamennyi fogalomtárat, amely jelen fázisban egymással párhuzamosan elkészül, azt el kell helyezni egy megtervezett közös adatszerkezetben. Gyökérelemek azok az elemek, amelyek a fogalomtárban az egységesítés után közvetlenül a gyökér osztályhoz („Thing”) kapcsolódnak. A fejlesztés alatt levő négy fogalomtár összevezetése után a gyökérelemek a következők lesznek: • eData – az eAdat • eIntervention – az eBeavatkozások • eDevice – az eEszközök • ePatient – az ePáciens fogalomtár a mintaadatainak tartalmával • AssociatedCategory – Összerendelési kategóriák, amely alatt összetartozási, összerendelési osztályok kerülnek rögzítésre, illetve a hivatkozások ideiglenes kezelését hivatottak időlegesen pótolni. Az összevezetési folyamat eredményeként a négy fogalomtár bekerül négy gyökérelem alá, míg valamennyi fogalomtáranként specifikus összerendelési kategória a gyökér összerendelési kategória (AssociatedCategory) alá. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK Röviden összefoglalva az eredményeket, kijelenthető, hogy elkészült az előző pontban röviden vázolt keretleírás, amely segíti a fogalomtárak egységes szerkezetének kialakítását és tulajdonságainak egységes kezelését. Ha a szabályozásnak megfelelően elkészülnek az egyes fogalomtárak, akkor azok közös szerkezetbe helyezése a leírtaknak megfelelően valósítható majd meg. Az ontológiák karbantartására tett általános javaslatok A projekt jelen fázisában elkészülnek területenként az alapszerkezetek, és valamennyi esetben sor kerül ezek feltöltésére mintatartalommal. Az összevezetés a megegyezett Gyökérelemeknek megfelelő szerkezetben valósulhat meg. Mindenképpen javasolható egy felelőst kijelölni, aki a karbantartásáért, további bővítéséért felel. Az összevezetett fogalomtárak mérete nagy valószínűséggel indokolttá teszi az adatok adatbázisba való elhelyezését, abban való karbantartását. A munka folyamán mindig nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszeres mentések (Backup) készítésére. Sok felesleges munkát spórolhatunk meg, ha erre odafigyelünk. Annak érdekében, hogy a fogalomtárak általános használatba kerülhessenek, szükséges szakterületenként külön ellenőriztetni az adatokat. Minél több szempontból történik meg az ellenőrzés, annál letisztultabb, elfogadottabb lesz a tartalma. A további bővítések az eddigi elvek figyelembe vételével történjenek meg. Ajánlások a továbbfejlesztésre A használhatóság érdekében indokolt a kialakított szerkezetben, a mintatartalomhoz igazodva a fogalomtárak feltöltését folytatni. A jelenlegi projekt során nem volt feladat az ontológia „top level”-jének létrehozása, azonban más ontológiákkal való kapcsolhatóság miatt szükség lenne rá. A „top level” ontológia kialakításához ajánlott már létező ajánlásokat figyelembe venni, pl. a (SUO) Standard Upper Ontology Working Group ajánlását felhasználni. A továbblépést szolgálná véleményem szerint az is, ha kidolgozásra kerülnének azok az elvek, amelyek mentén olyan alkalmazások készülhetnek, amelyek az adatok keresésére használják az egészségügyi fogalomtárakat, ugyanakkor lehetővé teszik azok elterjedését és bővítését. Az elvek megfogalmazása után sor kerülhet egy mintaalkalmazás elkészítésére, amely alapján további alkalmazások készítéséhez egyértelmű kiírási specifikáció készíthető. eEgészség Programiroda IRODALOMJEGYZÉK A témához kapcsolodó, interneten megtalálható hivatkozások: OWL alapinformációval kapcsolatos források http://www.w3.org/2001/sw/WebOnt/ http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-features-20040210/ http://www.w3.org/TR/owl-guide/ http://www.w3.org/TR/owl-ref/ http://www.w3.org/TR/2003/NOTE-owl-xmlsyntax-20030611/ Protege-vel kapcsolatos információk http://protege.stanford.edu/ Minta ontológiák és az OWL plugin a Protegehez. http://protege.stanford.edu/ontologies/ontologies.html XML alapinformációk: http://www.w3.org/XML/ http://www.w3.org/TR/xpath http://www.w3.org/Style/XSL/ IME III. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2004. SZEPTEMBER 35
