Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. december 7-én tartotta XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferen ciáját. Jelen összefoglaló az EESZT témájában elhangzottakat foglalja össze.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ Az IME XVII. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferenciáról jelentjük III. rész: Az EESZT első 1 hónapja Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2017. december 7-én tartotta XVII. Vezetői Eszköztár – Kontrolling Konferenciáját. Jelen összefoglaló az EESZT témájában elhangzottakat foglalja össze. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) éles indulásáról és az azt követő hetek eseményeiről Dr. Horváth Lajos stratégiai igazgató (Betegápoló Irgalmasrend), az IME szerkesztőségének tagja számolt be. Szabó Bálint főosztályvezető (ÁEEK) előadását interpretálva vázolta azt az utat, amelynek mentén sikerült eljutni az EESZT mai állapotáig. Mint elmondta, az EESZT megjelenése forradalmi változást jelent az egészségügyi informatikában és adatkezelésben. Meglátása szerint az a lépéssorozat, amely odáig vezetett, hogy néhány hete működő funkciókkal rendelkezik a rendszer, egy kötelező fejlődés része volt. Rengeteg szereplő és érintett áll a háttérben, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy közel tízezer, egymástól független egészségügyi szolgáltatót kellett csatlakoztatni az EESZT-hez. Alapvetően az orvosok szakmai kommunikációját szolgáló rendszerről beszélünk, ennek megfelelően a jogosítványok őket jelölik meg felhasználóként, de bizonyos helyzetekben a felhasználói kör ennél tágabb. A projekt jogi környezete rendkívül alaposan előkészített, ilyenre nemigen volt még példa az egészségügyi adatkezelés világában. A használat egyrészt e-személyivel történik, másrészt a token-használat is tartósan a rendszer része marad. A meglévő kórházi, háziorvosi, gyógyszertári rendszerek EESZT-hez való csatlakoztatása úgy valósult meg, hogy a felhasználók továbbra is a saját, megszokott felületükön dolgozhatnak. A szolgáltatás pilot program keretében, 80 egészségügyi szolgáltató részvételével, 60 partner bevonásával indult meg. A működés az indulástól kezdve intenzívnek bizonyult: közel félmillió recept és egészségügyi dokumentum került fel naponta a térbe. A hetente több alkalommal megtartott konzultációk alapján a fejlesztők folyamatosan tökéletesítették az egyes funkciókat. Eközben lezajlottak a minősítések is, minden szállító egyfajta akkreditáción esett át. A 2017. februártól augusztusig tartó pilot üzem végére már naponta 700 ezer e-recept és 6 millió tranzakció zajlott a térben, kilencezerre nőtt a csatlakozásra képes szolgáltatók száma. 2017. szeptember 4. és december 5. között 6.426 háziorvos, 397 intézmény és 3.034 gyógyszertár kapcsolódott a rendszerhez, ami majdnem teljes körű, 99 százalékos csatlakozást jelent. A nemzetközi szinten is példaértékű, igen gyors bevezetés a szakmai stáb érdeme, de köszönet illeti a felhasználói és a szállítói oldal összes résztvevőjét, ahogy a türelmet tanúsító állampolgárokat is. Az elmondottakat a blokkot moderáló Puskás Zsolt (IME szerkesztőbizottsági tag) azzal egészítette ki, hogy az informatikai rendszerek szállítói is jól vizsgáztak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY azon intézmények aránya, amelyeknek az informatikai rendszere képes az EESZT-vel való kommunikációra, országos szinten meghaladja a 95 százalékot. Az EESZT indulásával kapcsolatos felhasználói tapasztalatokról szólva Dr. Horváth Lajos elmondta: ez a projekt minden résztvevőt komoly feladat elé állított. Véleménye szerint egy új rendszer akkor minősíthető jónak, ha a megkonstruált környezet képes minimalizálni a változással járó kényelmetlenségeket – ennek érdekében a szakmai stáb komoly erőfeszítéseket tett. Elindult egy megosztási folyamat, melynek során a szereplők felhőbe töltötték azokat az adatokat, amelyeket egyébként is láttak a saját rendszerükben. Innentől kezdve már ők is kapnak adatokat a tértől, például áttekinthetik, hogy milyen ellátásokban részesültek korábban a betegeik. Ezt az egyszerű sémát minden szállító könnyedén teljesítette, aminek köszönhetően egy kórháznak sem kellett lecserélnie a saját informatikai rendszerét. Úgy tűnik tehát, hogy a felhasználói oldalon az EESZT nem generál számottevő változást. Mire való az EESZT az intézményi menedzsment szempontjából? – tette fel a kérdést az előadó, majd meg is válaszolta: arra, hogy emelje a minőséget és a hatékonyságot. Ne legyen természetesen senkinek sem illúziója – fűzte hozzá –, hiszen a költségek nem fognak heteken belül látványosan csökkenni. De előbb-utóbb intézményi szinten is meg fog jelenni az új rendszer hozadéka, például abban, hogy sokkal több és könnyebben alkalmazható adat áll majd az orvosok rendelkezésére, hozzájárulva a döntéseik eredményességéhez. Nagyon fontos a hitelesség kérdése is, hogy a felhasználók megfelelő információt küldjenek ki, hiszen az események lenyomatai a térben maradnak. A dokumentumok publikálása sem kevésbé lényeges, vagyis mindenkinek végig kell gondolnia, hogy az ellátási folyamatok mely pontján engedik ki „élesben” a dokumentumaikat. Erre annak érdekében is szükség van, hogy ne kerüljön ki információ orvosi jóváhagyás nélkül a térbe, és ne sérüljön senkinek a hitelessége. Dr. Horváth Lajos felhívta a figyelmet az intézményi munkamegosztásra és a hatáskörök kérdésére is. Át kell gondolni például, hogy ki milyen mértékben vesz részt az adatkezelésben, és ehhez kell illeszteni a folyamatokat és a szoftvereket. Az EESZT előnyeit összegezve elmondta: növekedni fog az ellátórendszer hatékonysága, a strukturált (számítógéppel feldolgozható) dokumentumok elterjedése és hasznosítása révén újabb, magasabb szintű ágazati adatvagyon fog felépülni. A betegutak könnyebben áttekinthetővé és jobban szervezhetővé válnak, nőni fog a betegek informáltsága és egészségtudatossága. Az új megoldások egyben új kihívásokat is jelentenek. Az előadó a következő időszak feladataként jelölte meg az egészségügyi informatikai hátterek újratervezését. A kórházaknak, háziorvosoknak és gyógyszertáraknak meg kell fogalmazniuk a szállítókkal szemben támasztott igényeiket, és ezt úgy tehetik meg a leghatékonyabban, ha az ugyanazon szállítóktól XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 55 INFOKOMMUNIKÁCIÓ rendelő intézmények csoportba tömörülve artikulálják az elvárásaikat. Az előadó kiemelte, hogy az EESZT világában hatalmas adattömeg zúdul a gyógyítókra, amelyben a gépeknek kell segíteniük az eligazodást. Az EESZT révén másodpercre viszszakövethetővé válnak az ellátási folyamatok, ennek következtében megnő az orvosok számon kérhetősége, és felértékelődik az elvárható gondosság kérdése. A gyógyszertári piac több mint 50 százalékát szoftverrel ellátó cég, a Novodata Számítástechnikai Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Légrádi Gábor az EESZT bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A vállalat az EESZT egyik alvállalkozó partnereként 16 gyógyszertárral együttműködve bonyolította le a próbaüzemet. A pilot időszak utolsó szakaszában koncepcionális változás történt: a személyre szabott azonosítást eredetileg tokenre tervezték, amelyről időközben áttértek az e-személyi alkalmazására, ehhez új hardver komponensre – olvasóra – volt szükség. Az indulás első napjainak nehézségeit követően, az EESZT szerverén végzett jelentős kapacitás-bővítésnek és a szoftverfrissítéseknek, valamint a Novodata Zrt. patikai rendszerében végzett módosításoknak és javításoknak köszönhetően a helyzet normalizálódott. A főigazgató előadása befejeztével Puskás Zsolt moderátori kérdésére válaszolva kifejtette: az orvosok által közvetlenül a térben felírt vények aránya a kezdetben mért 8-9 százalékról 35-40 százalékra nőtt az IME konferenciájának napjáig. A biztonságos és hatékony betegellátás GS1 szabványokkal történő megvalósításának folyamatát Krázli Zoltán implementációs igazgató (GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.) vázolta. Mint elmondta, a betegellátást végző intézményekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegbiztonság növelése és a hatékony működés. A különböző folyamatok – a gyógykezeléstől kezdve a termékbeszerezésen és készletezésen át a sterilizálásig és étkeztetésig – automatikus adatgyűjtéssel és elektronikus adatkommunikációval történő fejlesztése, valamint a követhetőség GS1 szabványokkal történő biztosítása kiemelt előnyökkel jár. Az előadó videó vetítéssel illusztrálta a GS1 szabványok technikai használhatóságát. Leszögezte: a Magyar GS1 Egészségügyi Felhasználói Csoport, mint független, szakmai nonprofit szervezet, koordináló, összekötő kapocsként kíván közreműködni a betegellátást végző intézmények és piaci szereplők, a hatóságok között. Ennek érdekében munkacsoportokat hoztak létre, amelyek független, szakmai szervezetként arra hivatottak, hogy feltárják a hazai megvalósítási lehetőségeket és közös megoldásokat, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítsanak a felhasználók számára. Munkatársunktól Az azóta eltelt időszak tapasztalatairól, illetve a jelenlegi helyzetről adnak áttekintést a február 28-i IME Regionális Konferencián az EESZT „négy hónapja” blokk előadói, melyről következő lapszámunkban közlünk összefoglalót. Szerk. Határtalan lehetőségek… című cikk folytatása a 45. oldalról Így a világnap apropóján, az 50 ritka betegekkel foglalkozó civil szervezet, a RIROSZ égisze alatt ismételten a Kormány segítségét kérik abban, hogy a több mint négy éven át minden érintett szakma bevonásával, és széleskörű konszenzussal elkészített Ritka Betegségek Nemzeti Tervének (amelynek angol verzióját a Miniszter úr 2013 végén aláírta, és kiküldésre is került Brüsszelbe) megvalósítása folytatódjék a gyakori betegségekhez képest is tapasztalható hátrányok csökkentésére. Szintén fontos lenne, hogy a kinevezett Ritka Beteg Szakértői Központok – különösen az Európai Referencia Hálózatokhoz csatlakozott egészségügyi szolgáltatóik – segítséget kapjanak munkájukhoz, lehetővé téve, hogy a magyar betegek és szakembereik is részesülhessenek a kontinens szintű erőforrás-megosztás előnyeiből. Az új Szakértői Központok, a szakemberek és a civil szervezetek számára váljanak láthatóvá az Európai Orphanet rendszerben, és ellátó munkájuk során használják az ún. orpha-kódokat, különös tekintettel az egységes egészségügyi szolgáltatási térre (EESZT), ahol az e-profil részeként megtalálhatók. (Jelenleg csak mintegy 250 ritka betegség rendelkezik BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kóddal, így az ezzel nem rendelkező betegségek zöme láthatatlan a statisztikák és a finanszírozási rendszerek számára). Fontos, hogy a betegeknek, a szakembereknek és a döntéshozóknak egyaránt segítségül szolgáló Mentőöv Információs Központ és Segélyvonal, megfelelő finanszírozással továbbra is folytathassa munkáját a ritka betegségek terén tapasztalható általános információhiány csökkentésére Mi számít ritka betegségnek? Azt tekintjük ritka betegségnek, ami 2000 közül legfeljebb egy embert érint. Jelenleg 6000-8000 ilyen betegséget tartanak számon, és a betegek 50-75 %-a gyermek. Hazánkban több mint 600.000 ember érintett, mégsem tudunk róluk eleget. Napjainkban Európában 27-36 millió ember szenved valamilyen ritka betegségben. E betegségek gyakran járnak életveszélyes állapotokkal vagy krónikus rosszabbodással. Gyakori, hogy a test több szervét, több területet érintik, ezért komplexek, és felismerésük is nehéz, és az esetek jelentős részében a betegségnek nincsen gyógymódja, többnyire tüneti kezelést alkalmaznak. E kórképek ritka mivoltuk miatt kevéssé ismertek, általános az információhiány, a betegek sokszor diagnózis és/vagy, kezelés nélkül, szinte reménytelenül küzdenek a betegséggel, így nemcsak maguk az érintettek, hanem rajtuk keresztül a családjuk, barátaik, ismerőseik életére is hatással van. Ezért e betegek nemcsak a társadalom többségével, hanem a többi beteggel összehasonlítva is hátrányos helyzetben vannak az általános információhiány és ennek következményei miatt. Ugyanakkor a ritka betegségekben szenvedőknek is joguk van a többiekével azonos esélyű gyógyuláshoz az igazságosság, egyenlőség és szolidaritás elve alapján. http://ritkanap.rirosz.hu/home/ritka-nap-2018/program-2018 56 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR
