IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Húsz éves az Orvostechnikai Szövetség - Interjú Hornyák Lászlóval, a Szövetség társelnökével

  • Cikk címe: Húsz éves az Orvostechnikai Szövetség - Interjú Hornyák Lászlóval, a Szövetség társelnökével
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 1
  • Hónap: január-február
  • Oldal: 35-36
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

Az Orvostechnikai Eszközök Gyár tóinak és Forgalmazóinak Szövetsé ge (OSZ) 1997-ben alakult, és 1998 márciusa óta a MedTech Europe (korábban Eucomed, az Európai Orvos technikai Ipari Szövetség) uniós szervezet tagja. Az OSZ az orvostechnikai eszközök hazai gyártásának és forgalmazásának meghatározó szereplőit képviseli, tagjai között a több milliárd forintos forgalmú magyar és multinacionális cégek, valamint kis- és középvállalkozások találhatók meg, melyek szolgáltatásaikkal az ország teljes területét lefedik. Termékeik és szolgáltatásaik az egészségügyi ellátás különböző szegmenseihez kapcsolódnak, és felölelik úgy a hagyományos, mind a legkorszerűbb technológiákat képviselő eszközöket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások széles körét.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Húsz éves az Orvostechnikai Szövetség Interjú Hornyák Lászlóval, a Szövetség társelnökével Az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ) 1997-ben alakult, és 1998 márciusa óta a MedTech Europe (korábban Eucomed, az Európai Orvostechnikai Ipari Szövetség) uniós szervezet tagja. Az OSZ az orvostechnikai eszközök hazai gyártásának és forgalmazásának meghatározó szereplőit képviseli, tagjai között a több milliárd forintos forgalmú magyar és multinacionális cégek, valamint kis- és középvállalkozások találhatók meg, melyek szolgáltatásaikkal az ország teljes területét lefedik. Termékeik és szolgáltatásaik az egészségügyi ellátás különböző szegmenseihez kapcsolódnak, és felölelik úgy a hagyományos, mind a legkorszerűbb technológiákat képviselő eszközöket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások széles körét. – Ön több mint egy évtizede áll az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (Orvostechnikai Szövetség, OSZ) élén elnöki, illetve társelnöki pozícióban. Öt évvel ezelőtt lapunknak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy több kedvezőtlen körülmény is befolyásolja a tagvállalatok gazdálkodását. Történt-e változás ezen a téren az elmúlt időszakban? Pozitív elmozdulás történt abban a tekintetben, hogy az állam évről évre kiegészíti a gyógyászati segédeszközök kasszáját, vagyis tolerálja a többletköltéseket. Növekedett a kassza is: míg öt évvel ezelőtt 43 milliárd forint volt, addig ma körülbelül 60 milliárd forint. Az viszont egyáltalán nem kedvező a számunkra, hogy a gyógyászati segédeszközök hatósági ára tizennégy éve nem emelkedett, sőt, számos esetben csökkent. Szórványosan, főként a kisebb volument kitevő termékeknél történt ugyan korrekció, de a jelentősebb forgalmat kitevő termékkörök hatósági ára összességében másfél évtizede változatlan. – Hogyan hatott az elmúlt évek kórházi konszolidációja az orvostechnikai beszállító cégek gazdálkodására? A kórházak változatlanul alulfinanszírozottak, ám a kormányzat által kialakított új rendszer – a kórházi adósságállomány rendszeres konszolidációja – nem csak az egészségügyi intézmények működését teszi stabilabbá, hanem a beszállító cégek számára is biztonságot jelent. Egyhelyben toporgunk viszont az új termékek, technológiák befogadását illetően. Mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban komoly problémát jelent, hogy évek óta várat magára a befogadott eszközök és eljárások listájának aktualizálása, így az új, korszerű technológiák nem vagy csak nagyon nehezen jutnak el a betegekhez. Ennek következtében a rászorulók többnyire el vannak zárva a modern és hatékony eszközöktől, IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY eljárásoktól. Hasonlattal élve: nézzük meg, milyen alapfelszereltséggel rendelkezett egy másfél évtizede készült gépkocsi, amikor a klíma és a tolatóradar még luxusnak számított, míg manapság ugyanezek már a szériafelszereltség részét képezik. – Ön már öt évvel ezelőtt kifejtette, hogy a magyar egészségügy az anyagi korlátok miatt nem képes lépést tartani a technológia robbanásszerű fejlődésével. Bekerültek időközben például az innovatív kötszerek a támogatott termékek körébe? Szerepelnek modern kötszerek a listán, de a negatív nyomással gyógyító sebkezelő rendszer – amely rendkívül hatékonyan alkalmazható traumás eredetű sebek, égések, előrehaladott stádiumú felfekvés és egyéb súlyos esetek kezelésében – változatlanul finanszírozatlan a HBCs-ben. Tudjuk, hogy az egészségügy forráshiánnyal terhelt, de ha mindenáron csak spórolni akarunk, hosszú távon sokkal nagyobb költséget idézünk elő, mint a modern, ám magasabb árfekvésű eszközök alkalmazásával. Hiszen az innovatív kötszerrel járó kiadás eltörpül a további drága kezelések, a rokkantnyugdíj és az életen át tartó gondozás költségeihez képest. – Tapasztaltak megszorítást az elmúlt időszakban a gyógyászati segédeszközök területén? Az utóbbi nyolc év során nem volt megszorítás, ami mindenképpen pozitívumnak tekinthető. Szorgalmazzuk viszont a már említett áremelés és termékbefogadás mellett az Áfakulcs csökkentését is. A visegrádi országok közül ugyanis Magyarországon a legmagasabb a gyógyászati segédeszközök Áfa-kulcsa. Mi az 5 százalékos kulcsot tartanánk elfogadhatónak. A forgalomban lévő gyógyászati segédeszközök árának 80 százalékát amúgy is támogatja az állam, magyarán „egyik zsebéből a másikba” teszi át az Áfát. Tényleges Áfa-bevétele csak a jelenleg 20 százalékos betegtérítési díj Áfá-jából keletkezik. Az egyhavi kötszer térítési díja ma 6-8 ezer forint között mozog, ami sok hátrányos helyzetű ember számára nem megfizethető. Ezért kívánatos lenne a térítési díj 5 százalékra történő csökkentése, mivel ebben az esetben a betegek jó eséllyel ki is tudnák váltani az orvosok által felírt, korszerű kötszereket. A havi egy-két ezer forintos tételt még a rossz szociális körülmények között élők is ki tudnák gazdálkodni. Márpedig, ha a betegek kiváltanák a kötszert, akkor meggyógyulnának, és rövid időn belül visszaállhatnának a munkába. Ebből nem elhanyagolható népgazdasági haszon keletkezne amiatt, hogy nem esnének ki a munkavégzésből, így táppénzt sem kellene utánuk fizetni. Manapság, amikor már nem munkanélküliségről, hanem munkaerőhiányról beszélünk, ez sem mellékes szempont. XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 35 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT – Lát esélyt arra, hogy az ágazatvezetés megfontolja a javaslataikat? Igen, bízunk abban, hogy az országgyűlési választásokat követően előrelépést tudunk tenni annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon az új, innovatív termékek listába vételére és finanszírozására. Érzékeljük ugyanis, hogy a kormányzat nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az egészségügy fejlesztésére. Ezt tükrözi az Egészséges Budapest Program elindítása, és az ország számos egészségügyi intézményében végrehajtott uniós, illetve kormányzati forrásból finanszírozott nagyberuházás. – Ön 2012-ben kifejtette, hogy olyan viszonyrendszert tart kívánatosnak az egészségügyben, amelyben elismerik az orvostechnikai eszközök szerepét. E tekintetben történt elmozdulás? Haladunk ezen a téren is, azt például egyértelműen kijelenthetjük, hogy a negatív-nyomás terápiának egyre nagyobb az elfogadottsága. Tavaly novemberben tartottuk Budapesten, a Semmelweis Egyetemen a II. Nemzetközi Negatívnyomás-terápia Konferenciát, mintegy kétszáz résztvevővel, köztük sok fiatallal. A rendezvényen alkalom nyílt arra, hogy a különböző társszakmák képviselői megosszák egymással a tapasztalataikat, és az derült ki az előadásaikból, hogy mindannyian igen pozitívan tekintenek a jövőbeni felhasználási lehetőségek felé. – Mely szakmák művelői vettek részt a konferencián? Elsősorban sebészek, de bőrgyógyászok, traumatológusok és onkológusok is nagy számban érkeztek. A sebkezelés az orvosi szakmák széles körét érinti. Még a kardiológiát is, hiszen a szívműtétek során is ügyelni kell a sebfertőzés megelőzésére. Nem csak a betegnek, hanem a kórháznak is jó, ha nem fertőződik el a műtéti seb, nincs szövődmény és nem kell újra megoperálni a beteget. A negatívnyomás rendszer alkalmazásával hatékonyan elkerülhetőek az infekciók, és rendkívüli módon felgyorsítható a sebgyógyulás. – Milyen változást tartana sikernek az orvostechnikai eszközellátás területén? Kívánatosnak tartom a gyógyászati segédeszköz kassza stabil bővülését, valamint azt, hogy az új technológiák jussanak el a betegekhez, mind a járóbeteg ellátásban a támogatott listára kerülve, mind a fekvőbeteg ellátásban a HBCs finanszírozás kibővítése révén. Bízom továbbá abban, hogy sikeresen vívjuk meg a kórházi fertőzések elleni harcot. Végezetül üdvösnek tartanám, ha rendszerszemlélet jellemezné az egészségügyet, ahogyan a betegellátásban és a gyógyításban is mindinkább a holisztikus szemlélet kezd elterjedni. Fontos lenne, hogy a döntéshozók ne csak egy-egy kiragadott területre fókuszáljanak, hanem azok egymásra gyakorolt hatását is figyelembe vegyék. Ha például a modern sebkezelő eszközök használatával a járóbeteg szakellátásban is el lehet látni a sebeket, ily módon tehermentesíthető a fekvőbeteg ellátás. Tehát nem csak a későbbi szövődményeket előzzük meg, hanem bizonyos csatornákat tehermentesítünk. Boromisza Piroska Hornyák Lászlóval készült korábbi interjúnk az IME XI. évfolyam 3., 2012. áprilisi számában olvasható. NÉVJEGY Hornyák László Végzettség: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Budapest (1983–1986) – kereskedelmi üzemgazdász Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MBA képzés (2002– 2004) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MBA közgazdász (2008–2010) Szakmai pályafutás: HARTMANN – RICO Hungária Kft: ügyvezető igazgató (1998-), értékesítési vezető (1997–1998) RICO Kötszerművek: kereskedelmi vezérigazgató (1995– 1997) Mölnlycke Kft.: értékesítési és vevőszolgálati igazgató (1991 –1995) Forrás Kft.: kereskedelmi- és boltvezető (1990–1991) Ápisz: áruház igazgató (1988–1990) Keravill: boltvezető helyettes (1986–1988) VII. IME Infekciókontroll Továbbképzés és konferencia 2018 október 17-18. Hotel Hungária City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) 36 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR