IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Egészségturizmus: eredmények és lehetőségek - Interjú Dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkárral

  • Cikk címe: Egészségturizmus: eredmények és lehetőségek - Interjú Dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkárral
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 9-11
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGSTRATÉGIA

Absztrakt:

A nemzetgazdaság egyik legfontosabb húzóereje a turizmus, mely komoly potenciált jelent az egészségügyi ágazat fejlődése szempontjából is. Erről tartott előadást az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2016. február 11-én megrendezett XI. Regionális Egészségügyi Konferenciáján a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. Dr. Ruszinkó Ádámot arra kértünk, foglalja össze az ágazat eredményeit és nyújtson betekintést olvasóink számára az egészségügyet is érintő, kiaknázásra váró lehetőségekbe.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Egészségturizmus: eredmények és lehetőségek Interjú Dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkárral A nemzetgazdaság egyik legfontosabb húzóereje a turizmus, mely komoly potenciált jelent az egészségügyi ágazat fejlődése szempontjából is. Erről tartott előadást az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2016. február 11-én megrendezett XI. Regionális Egészségügyi Konferenciáján a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. Dr. Ruszinkó Ádámot arra kértünk, foglalja össze az ágazat eredményeit és nyújtson betekintést olvasóink számára az egészségügyet is érintő, kiaknázásra váró lehetőségekbe. KIMAGASLÓ TELJESÍTMÉNY – Milyen szerepet tölt be a turizmus a nemzetgazdaság egészében? A turizmus a nemzetgazdaság egyre inkább növekvő húzóágazata, amit alátámaszt a bonyolult statisztikai számításon alapuló ún. szatellit számla (Tourism Satellite Account) is. Ez egy olyan harmonizált statisztikai rendszer, melynek segítségével mérhetővé válik a turizmus átfogó gazdasági teljesítménye. Keresleti oldalon megjelennek a lakossági utazások és költések, a kínálati oldalon a turizmus nemzeti számlák módszertanával előállított termelési számlái. Így kimutatható, hogy mennyi a turizmus hozzájárulása a gazdasághoz és mennyi a turizmusban foglalkoztatottak aránya. A 2012. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint a turizmusra jellemző ágazatok hozzáadott értékének aránya a nemzetgazdaságon belül 5,8 százalék, ez a multiplikátorhatással együtt 9,4 százalékot jelent. A turizmusra jellemző ágazatokban foglalkoztatottak száma 338 ezer fő, az egyenértékesített létszám aránya a turisztikai ágazatokban 9,3 százalék. Kiemelendő, hogy a turizmus teljes foglalkoztatási hatása 12,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy az ágazatonkénti létszám-kibocsátás arányok és az output multiplikátor-indexek alapján a turizmus közvetlen és közvetett módon összesítve a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 12,1 százalékát adja. 2010-2013 között a turizmus által termelt hozzáadott érték 6,7 százalékkal nőtt, meghaladva az 1,5 százalékos nemzetgazdasági átlagot. – Hogyan alakult a vendégéjszakák száma az elmúlt években? A vendégéjszakák száma a turizmus első számú makrogazdasági mutatója, amelyről elmondhatjuk, hogy igen biztatóan alakult az elmúlt öt évben. Míg 2010-ben a vendégéjszakák száma még nem érte el a 20 milliót, ez a szám 2015-re 25,77 millióra emelkedett. Ez öt év alatt közel 32 százalékos növekedést jelent. A 2015-ös év a forgalom és a bevétel tekintetében is rekordévnek bizonyult. 2015-ben a vendégek száma 10,35 millió volt, ami 7,4 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. A szálláshelyek összes bevétele 367,7 milli- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY árd forint volt, 10,4 százalékkal több, mint 2014-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szálláshelybevételek növekedési üteme 3,6-szerese a GDP 2,9 százalékos növekedésének. Mindebből kitűnik, hogy a turizmus jóval gyorsabb ütemben növekszik, mint a nemzetgazdaság átlaga. – Melyek a legfontosabb küldőpiacaink? 2015-ben megőrizte vezető helyét a 80 millió lakosú Németország, közel kétmillió vendégéjszakával. Feljött a második helyre az Egyesült Királyság majdnem 887 ezer vendégéjszakával, egy év alatt 17,6 százalékos növekedést produkálva. Ausztria 2,5 százalékos növekedés mellett a második helyről a harmadikra csúszott vissza 791 ezer vendégéjszakával. Nagymértékben – 13,3 százalékkal – emelkedett az USAból érkezők vendégéjszakáinak száma, és a politikai események hatására Oroszország a harmadikról a nyolcadik helyre esett vissza. – Hogyan segítette elő a belföldi turizmust a munkavállalók pihenését szolgáló juttatás, a SZÉP Kártya? A 2011-ben elindított Széchenyi Pihenőkártya kimagasló eredményeket hozott a belföldi turizmus tekintetében. Ma már több mint 65 ezer elfogadóhely működik, több mint 36 ezer munkáltató biztosítja dolgozói számára ezt a típusú béren kívüli juttatást, és a kártyabirtokosok száma meghaladja az 1,25 milliót. A SZÉP Kártya költései 83 milliárd forintot tettek ki 2015-ben, ami 14 százalékos emelkedést mutat az előző évi költésekhez képest. A kártyák feltöltése 2015-ben 19,2 százalékkal nőtt, meghaladta a 90 milliárd forintot. A tavaly feltöltött kártyák 2017. május 31-ig használhatók fel, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezendő szűk másfél évre jelentős tartalékkal rendelkezünk. Bevezetése óta a SZÉP Kártya összesen 269 milliárd forinttal élénkítette a belföldi turizmust. BŐVÜLŐ EGÉSZSÉGTURIZMUS – A turizmus egyik legfontosabb részeleme az egészségturizmus. Ennek fejlesztésére milyen erőket mozgattak meg? 2007-2013 között összesen 30 milliárd forinttal támogattuk fürdőinket, 47 projekt keretében. A nem OEP finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtó szállodák támogatására összesen 18,2 milliárd forintot fordítottunk, 35 projekt keretében. Továbbá számos gyógyhelyi fejlesztés zajlott le Debrecentől kezdve, Nyíregyházán át Sárvárig. – Milyen eredményeket sikerült elérni az egészségturizmusban? Az imént említett fejlesztéseknek köszönhetően a szálláshelyek és a fürdők szolgáltatási kínálata jelentősen bővült, nőtt a gyógyhelyek száma. Tartósan növekedett a kereslet a wellness szolgáltatások iránt is. Nagyon jó eredményeket sikerült elérni a hagyományos gyógyvizeken alapuló gyógyturizmus, illetőleg az egészségmegőrzés célú wellness turizmus révén. A XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2016. ÁPRILIS 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGSTRATÉGIA fürdőszolgáltatások minősítése a Magyar Fürdőszövetség által kidolgozott és a Nemzetgazdasági Minisztérium által jóváhagyott szakmai szempontrendszer alapján történik. A fürdők nemzeti tanúsító védjegyrendszerébe ma már 22 fürdő 41 fürdőegysége tartozik gyógyfürdő, strandfürdő, uszodalétesítmény, élményfürdő, wellness (medical wellness) kategóriákban. Fürdőink bevétele 2008-ban 58,5 milliárd forint volt, 2011re már meghaladta a 75 milliárd forintot. A Magyar Fürdőszövetség előzetes becslése alapján 2015-ben 40 millió vendég látogatott el a hazai gyógyfürdőkbe. – Mely országokból érkeznek hozzánk legtöbben kifejezetten egészségturisztikai céllal? Az egészségturisztikai küldőországok sorrendje némileg eltér a teljes turisztikai küldő piactól. A legfontosabb egészségturisztikai küldőpiacaink az egynapos vendégek száma szerint Ausztria, Szlovákia, Németország, Csehország és Románia. A több napra idelátogató, magyarországi szállodákban megszálló vendégek közül legtöbben Németországból, Oroszországból, Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából érkeztek 2014-ben. FEJLŐDÉSI IRÁNYOK – Melyek az egészségturizmus fejlesztésének további feladatai? Fontosnak tartjuk a fürdő- és gyógydesztinációk kínálatának tematizálását, szegmentációját, egyedi profilok kialakítását. Kívánatos a minősített gyógyhelyek számának növelése és komplex szolgáltatásaik bővítése, esztétikai megjelenésük fejlesztése. Szükséges a fürdőüzemeltetés jövedelemtermelő képességének javítása és új munkahelyek létesítése. Indokoltnak tartjuk a gyógyvizek bizonyítékokon alapuló gyógyászati hatásvizsgálatát. Szintén elengedhetetlen az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus fejlesztése. Dolgozunk az egységes „Gyógyító Magyarország” felület és marketingkommunikáció létrehozásán. – Milyen eszközökkel kívánja a kormányzat elősegíteni a gyógyhelyek fejlesztését? Egyedi turisztikai adottságunk meghatározó helyszínei a gyógyhelyek, melyek kiemelt fogadóterületként kezelendők, többségük az igen komoly hazai ismertség mellett jelentős számú külföldi turistát fogad. A magyarországi gyógyhelyeken a korábbi egészségturizmus-fejlesztési programok keretében a központi attrakció (például fürdő, gyógybarlang, mofetta) fejlesztése megvalósult. Ugyanakkor a települések szolgáltatásai, infrastruktúrája elmarad az attrakció színvonalától. Az egyes gyógyhelyek turisztikai teljesítménye eltérő, a fejlesztési lehetőségeket és irányokat erre alapozva kell megvalósítani a 2014-2020 közötti időszakban. A gyógyhelyi szolgáltatások minőségének fejlesztésével a megcélzott vendégkör igényeit magasabb színvonalon lehet kielégíteni. A gyógyhelyi jelleg eléréséhez szükséges az adott település arculatának koncepcionális fejlesztése. Olyan összehangolt, egységes szemléleten alapuló fejlesztések ösztönzése szükséges, amelyek során az önkormányzat és a vállalkozások együttes tervezésén alapulva valósulnak meg a gyógyhelyi kínálat hiányzó elemeinek lét- 10 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY rehozását célzó beruházások. A fejlesztések eredményeként nő a látogatók száma a gyógyhelyeken, és emelkedik a turisztikai költés összege. Ezen megfontolásból a Nemzetgazdasági Minisztérium kiírta a „Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztése” (GINOP – 7.1.3 – 2015) pályázatot, melynek első értékelési szakasza ez év márciusában zárult le. A felhívás rendelkezésre álló tervezett keretösszege 13,9 milliárd forint, mely összeget az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Az önkormányzatok és általuk vezetett konzorciumok által igényelhető támogatás összege 300-1000 millió forint, mely a környezeti és kiegészítő szolgáltatások fejlesztésére, a gyógyhelyi profilnak megfelelő egységet kínálat és arculat kialakítására fordítható. PERSPEKTÍVÁK – Mely terápiás területeken alkalmazhatók hatékonyan a hazai gyógytényezők? Gyógyvizeink a krónikus mozgásszervi panaszok enyhítésére, a bőr- és nőgyógyászati betegségek kezelésére és ivókúra formájában az emésztőszervi kórképek kiegészítő kezelésére alkalmasak. Gyógybarlangjaink és klimatikus gyógyhelyeink a légzőszervi betegségek terápiájában, mofettáink az érszűkület kezelésében nyújtanak hatékony segítséget. A természetes gyógytényezőkön alapuló balneológia fejlesztésének célja az egészségügyi intézmények gyógyító és turisztikai célú innováció-képességének a megerősítése. Ehhez új együttműködésekre, hálózatok létrehozására van szükség az ellátóhelyek, szállodák, egyetemek, szakmai és marketing szervezetek és egyéb szolgáltatók között. A fürdőgyógyászati kezelések nemzetközi elismertségének javítása akkor lehetséges, ha lesznek olyan kutatások, amelyek eredményei alapján szerződést tudunk kötni a nemzetközi biztosítókkal. További célunk, hogy a vendégforgalom bővítésével a bevételeinket növelni tudjuk. Ehhez széles körben meg kell ismertetni a természetes gyógymódok előnyeit a gyógyszeres terápiákkal szemben. – Milyen irányú kutatásokat tartanak szükségesnek a balneológia területén? Alapkutatásban javasoljuk tisztázni a különböző ásványi anyag tartalmú termálvizek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatását. Továbbá alkalmazott kutatás keretében tartjuk szükségesnek bizonyítani a gyógyvizek gyógyhatását a krónikus vertebrogén derékfájás, a térdízületi arthrosis és a fibromyalgia által okozott panaszok esetében. – Milyen finanszírozási keretek közt valósítható meg a gyógyvizek bizonyítékokon alapuló hatásának igazolása? A kutatási program finanszírozására alkalmas EU források pályázatos formában állnak rendelkezésre. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázat felhívásai lehetőséget nyújtanak evidence based medicine alap-, és alkalmazott kutatási programok megvalósítására is. A „Stratégiai K + F műhelyek kiválósága” (GINOP – 2.3.2-15) pályázat benyújtásának előfeltétele az, hogy rendelkezzen az NKFIH kormányzati kutatási, fejlesztési és innovációs szakpo- XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2016. ÁPRILIS EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGSTRATÉGIA litikai szempontú támogató véleményével. Az előzetes véleményezésről az NKFIH honlapján lehet tájékoztatást kapni. – Melyek az orvosi turizmus keretében leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások? Piacvezetők vagyunk a fogorvosi turizmusban, melynek fő küldő piaca Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság. Igen népszerűek medical spa – orvosi közreműködéssel zajló balneológiai – szolgáltatásaink az osztrákok, németek, oroszok és ukránok körében. Szemészeti és szemsebészeti szolgáltatásainkat leggyakrabban az osztrákok, németek és britek veszik igénybe. Továbbá nagy a kereslet a plasztikai illetve ortopédsebészeti beavatkozások iránt. Sok külföldi keresi fel meddőségi kezelést nyújtó centrumainkat, kardiológai és érsebészeti, valamint elhízással foglalkozó specialistáinkat. – Mi a magyarázata az egészségügyi turizmus népszerűségének? Mindenekelőtt érdemes tisztázni néhány ezzel kapcsolatos fogalmat. A wellness turizmus célja a jó egészségi állapot megőrzése, a gyógyturizmus a krónikus betegségek természetes gyógytényezőkkel történő gyógyítását szolgálja, míg az orvosi turizmus az orvosi beavatkozás – többnyire műtét, vagy diagnosztikai vizsgálat – érdekében történő, főként külföldi utazás. Ez utóbbi fő motivációja a külföldiek számára a jó minőségű, otthoninál kedvezőbb árfekvésű ellátás, az azonnali hozzáférés várólista nélkül, a tudás-, vagy technika alapú innovatív kezelések és az egyszerűbb jogszabályi környezet. – Hogyan profitálhat a forrásszegény egészségügy az egészségturizmus népszerűségéből? A hazai egészségügyi rendszer némileg már jelenleg is profitál a hazai természetes gyógytényezőkön alapuló turizmusból. Erre elsősorban a krónikus betegségek – a mozgászszervi panaszok, a légzőszervi betegségek és az érszűkület – kiegészítő kezelésére alapuló gyógyturizmus területén adódik lehetőség. Ennél azonban sokkal fontosabb, és véleményem szerint rendkívül perspektivikus lehet, hogy ne csak a magánszolgáltatók, hanem a jól felszerelt közkórházak, klinikák szolgáltató egységei is nyújtsanak fizetős alapon egészségügyi szolgáltatásokat a külföldi betegeknek. Mindez nagymértékben növelhetné az egészségügyi ellátórendszer bevételeit. Ez az egyik dolog, amivel mi, mint turizmusért felelős helyettes államtitkárság hozzá tudunk járulni a hazai egészségügyi szolgáltató rendszer bajainak orvoslásához. A másik fontos tevékenység, amellyel mint az egészségiparért is felelős helyettes államtitkárság kiemelten foglalkozunk, a klinikai vizsgálatok Magyarországra hozatala. Jelenleg körülbelül 90 milliárd forintnyi bevétele származik hazánknak a gyógyszeripari klinikai vizsgálatokból. Ezt az összeget szeretnénk belátható időn belül a másfél-kétszeresére emelni. A klinikai vizsgálatoknak köszönhetően árbevételre tesznek szert a kórházak, jövedelemhez jutnak az orvosok, az egészségügyi szakszemélyzet, és anyagilag jól járnak a vizsgálatokba bevont betegek is, hiszen ingyen jutnak hozzá a kezeléshez. Fontos társadalmi hozadéka ezeknek a vizsgálatoknak, hogy a betegek a legmodernebb terápiákban részesülhetnek, évekkel azok forgalomba hozatala előtt. – Ezek szerint több kapcsolódási pont is mutatkozik a két ágazat között. Így van, a közös pontok, szorosabban véve és a legpozitívabb aspektusait tekintve: az orvosi turizmus, melynek keretében a külföldi betegek Magyarországon költik el a pénzüket diagnosztikai eljárásokra és műtétekre, illetve a klinikai vizsgálatok, amelyek komoly bevételt biztosítanak a résztvevő hazai centrumoknak. Mindkettőt nagyon fontosnak tartom, hiszen ezek révén mi magunk is közreműködhetünk a magyar egészségügyi rendszert jellemző tőkeszegénység és finanszírozási nehézségek enyhítésében. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézetben szerzett idegenvezetői képesítést 1988-ban. Orvosi diplomáját 1994-ben kapta a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1994-től a Kanadai Egészségügyi Menedzserképző Intézetben tanult, ahol 1996-ban végzett egészségügyi menedzserként. 1998-2000 között a EuroContact Business School hallgatójaként tanult általános menedzsmentet. 2004-2005 között elvégezte a Canisius College, Buffalo (USA) MBA kurzusát. 2011-től a Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskolája PhD programjában vesz részt. Az orvosi diploma megszerzését követően, 1995-1999 között a gyógyszeriparban dolgozott. 1999-2004 között a Gazdasági Minisztérium Turisztikai Helyettes Államtitkárság Egészség- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY turizmus fejlesztési programját vezette. 2004-2005 között az EuroSpa Hungary Kft., 2005-2014-ig az EuroSpa Investment Kft. turisztikai igazgatója. 2011-2013 között a Büki Gyógyfürdő Zrt. igazgatósági tagja, 2013 óta elnöke. 2003 óta tanít egészségturizmust, jelenleg a Metropolitan Egyetem docense. 2014. szeptember 9-től a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. A Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület tagja (2001-től), elnöke (2009-2014). A Magyar Szállodaszövetség Tanácsadó Testületének egészségturizmust képviselő tagja (2010-2014). A Magyar Turizmus Zrt. Szakmai Tanácsadó Testületének tagja (2010-2014). Az Új Széchenyi Terv „Termál-Egészségipar” c. fejezetét megalkotó munkacsoport vezetője (2009-2010). 2003-ban a Magyar Wellness Társaság egyéni nívódíjban részesítette. 2005-ben a Heller Farkas Főiskola – Magyar Wellness Társaság nívódíját nyerte el oktatási intézmény kategóriában. 2009-ben „Az Alföld Turizmusáért” díjban részesült. XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2016. ÁPRILIS 11