Az utóbbi évtizedek rendkívül látványos informatikai fejlődése alapjaiban változtatta meg az emberiség életét,
és ez a változás – bár sokszor több éves késéssel – de nem kerülheti el az egészségügyi ellátórendszereket sem. A folyamat nem megállítható! A kérdés csupán az, hogy passzív elszenvedői vagy aktív résztvevői szeretnénk lenni a körülöttünk bekövetkező informatikát érintő eseményeknek. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségei vannak egy háziorvosnak Magyar országon, ha szeretné kiaknázni a jelenleg rendelkezésre álló informatikai lehetőségeket, és mit hozhat a jövő a beteg gondozás vonatkozásában.
Angol absztrakt:
The development of information technology in the last decades has fundamentally changed the life of people and this transformation – although with several years lag – can not be avoided in the health services neither. This process cannot be stopped. The question is simply whether we would only like to be passive endurers or active participants of this process involving information technology. This publication demonstrates what kind of opportunities arise to a general practitioner in Hungary to make use of the available technology, and what does the future hold concerning the patient care.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ Egészségügyi infokommunikáció 2018 egy háziorvos szemével Dr. Rosta László háziorvos, Felsőrajk Az utóbbi évtizedek rendkívül látványos informatikai fejlődése alapjaiban változtatta meg az emberiség életét, és ez a változás – bár sokszor több éves késéssel – de nem kerülheti el az egészségügyi ellátórendszereket sem. A folyamat nem megállítható! A kérdés csupán az, hogy passzív elszenvedői vagy aktív résztvevői szeretnénk lenni a körülöttünk bekövetkező informatikát érintő eseményeknek. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségei vannak egy háziorvosnak Magyarországon, ha szeretné kiaknázni a jelenleg rendelkezésre álló informatikai lehetőségeket, és mit hozhat a jövő a beteg gondozás vonatkozásában. The development of information technology in the last decades has fundamentally changed the life of people and this transformation – although with several years lag – can not be avoided in the health services neither. This process cannot be stopped. The question is simply whether we would only like to be passive endurers or active participants of this process involving information technology. This publication demonstrates what kind of opportunities arise to a general practitioner in Hungary to make use of the available technology, and what does the future hold concerning the patient care. INFORMATIKA A BETEGGONDOZÁSBAN, A JELEN LEHETŐSÉGEI • • • • • A gondozás elemei: a gondozásra szorulók felkutatása a gondozandók nyilvántartása gyógykezelés és ellenőrzés szövődmények megelőzése gondozottak rehabilitációja A gondozásra szorulók felkutatásában a jó medikai rendszerek alapvető fontosságúak, hiszen ezek segítségével lehet lekérdezni a különböző rizikófaktorok és korcsoport alapján, hogy kinél és milyen szűrővizsgálat elvégzése indokolt. A legtöbb krónikus betegség esetén rendelkezésre áll egyszerű, validált kérdőív, mely a háziorvosi szoftverekbe implementálható és akár a rendelőben a szakdolgozók segítségével, vagy online a beteg által kitölthető. Erre jó példa a FINDRISC kérdőív, mely a Magyar Diabetes Társaság közel 70 000 főt felölelő vizsgálata alapján [2] egy kiváló és költséghatékony módszer a diabetes korai szűrésére. A korrekt nyilvántartás vezetésében az informatika szerepe talán nem szorul magyarázatra, ennek ellenére továbbra is nagyon szegényes prevalencia adatokkal rendelkezünk a krónikus betegségek vonatkozásában, főleg, ha ezeket az adatokat az egyes praxisokat illetően szeretnénk összehasonlítani. A betegek monitorozását szolgáló telemedicinális eszközök használatának elterjedése pedig remélhetően lassan felváltja a hagyományos, kézzel vezetett vércukor- és vérnyomásnaplókat. EESZT, E-RECEPT: AZ EDDIGI TAPASZTALATOK Az adminisztrációs teher rohamos növekedése nélkülözhetetlenné tette a számítástechnika mindennapi alkalmazását a családorvosi praxisokban, hiszen a napi 200-400 db recept, számos beutaló megírása, nyomtatvány kitöltése enélkül már nem lenne kivitelezhető. Ugyanakkor a számítógép nem csak egy „ultramodern írógép”, hanem a különböző szoftverek által lehetőséget nyújt arra, hogy betegeinkről sokkal több és rendszerezett információt kapjunk, mint amit a korábbi kartoték-rendszer biztosított. A jelenleg rendelkezésre álló házorvosi szoftverek többsége erre maximálisan lehetőséget is nyújt, ennek azonban feltétele a szükséges rekordok kitöltése. Betegeink jelentős része szenved valamilyen krónikus betegségben (cukorbetegség, magas vérnyomás betegség, COPD stb.) és szorul rendszeres ellenőrzésre, gondozásra. Arnold Csaba professzor megfogalmazása szerint [1]: „A gondozás a korszerű egészségügyi ellátás egyik fő módszere, amelynek segítségével az egészségügy preventív jellegét tudjuk megvalósítani a gyógyító ellátásban”. 52 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 2017. november 1-én elindult Magyarországon az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) és ennek részeként az e-recept modul bevezetése. Bár a megadott határidőre nem minden szoftverfejlesztő készült el a modul integrációjával, a 2017.12. 9-i adat szerint már 22 EESZTkompatibilis háziorvosi medikai rendszer van, mely majdnem 100 %-os lefedettséget jelent. Az e-recept modul illesztésére egymástól függetlenül minden szolgáltató egy saját verziót fejlesztett ki, az azonban nyilvánvaló, hogy csak azok a megoldások lehetnek sikeresek, ahol ez oly módon sikerült, hogy a felhasználónak ez a napi gyakorlatban érdemi plusz terhet nem jelent, a vényfelírás idejét szignifikánsan nem hosszabbítja meg. Bár a rendszer üzembe helyezésekor számos probléma merült fel, ezt a fejlesztőknek hozzávetőlegesen 1 hét alatt teljesen sikerült orvosolni, és azóta az e-recept feladásának az EESZT-be elméletileg problémamentesen kell történnie. Hogy ez sok rendelőben mégsem működik teljesen gördülékenyen, annak elsősorban többnyire helyi okai vannak. Előfordulhat, hogy a háziorvosi szoftver illesztése még XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR INFOKOMMUNIKÁCIÓ sem sikerült tökéletesen, illetve az is, hogy a felhasználóknak nem sikerült megfelelő rutint szerezni az új funkciók használatában. Feltehetően ezek az akadályok rövid időn belül elhárulnak, és egyre inkább a rendszer előnyei kerülnek előtérbe, melyek az ellátó szempontjából az alábbiak lehetnek: • valós idejű információ a vénykiváltásról • információ a más szolgáltatónál felírt vényekről (bár a magánszolgáltatóknak egyelőre a csatlakozás még nem kötelező, az általuk felírt vényeket a patikák ugyanúgy beviszik az EESZT-be) • a felírt gyógyszer helyett esetlegesen milyen generikum került a patikában kiadásra • a papír és nyomtató költségek jövőbeni csökkenése (egy átlagos praxis kb. 3500 db vényt nyomtat havonta) Miután 2018. 12. 31-ig minden szolgáltatónak kötelező a felírt vény kinyomtatása is – ami a recepten egy újabb vonalkód megjelenését jelenti – a betegek egyelőre sok változást nem éreznek, a recept nélküli gyógyszerkiváltás lehetőségével még nagyon kevesen élnek, természetesen ez a későbbiekben a rendszer elterjedésével remélhetőleg változni fog. Az e-recept bevezetésével párhuzamosan megkezdődött az ún. EHR dokumentumok, vagyis a betegek vizsgálata, ellátása kapcsán keletkezett egészségügyi dokumentáció feltöltése is az EESZT-be, mely azonban az eddigi tapasztalatok szerint egyelőre lényegesen kevésbé sikertörténet, mint az e-recept. Háziorvosi oldalról az EHR dokumentumok lekérése kifejezetten lassú, és sokszor csak többszöri próbálkozásra sikerül. A problémamentes működés kialakítása valószínűleg még hosszabb időt fog igénybe venni. csodálatos gyógyulást ígérő oldalak népszerűségétől. A kérdés az, hogyan lehetne ezen változtatni? Az orvostudományban egyre inkább terjed az ún. személyre szabott gyógyítás fogalma, mely szerint minden betegnek az életkorának, nemének, társbetegségeinek, egyéni adottságainak, szociális környezetének és életmódjának leginkább megfelelő terápiát javasolt alkalmazni. A holisztikus szemléletbe pedig a gyógyítás mellett a beteg edukációja és informálása is beletartozik, ez pedig akkor működik leghatékonyabban, ha személyre szabott. Amikor az embereket célirányosan informáljuk az egészségi állapotukról az összekapcsolódik a mindennapi életükkel, relevánssá válik, és nem csak absztrakt számokban árasztja el őket az egészségügyi információk halmaza. Ez egy érzelmi kapcsolat az információval, mert róluk szól. Az információnak választási lehetőségekhez kell kapcsolódnia, melyek alapján a beteg el tudja dönteni, milyen előnyökhöz juthat, milyen kompromisszumokat szükséges vállalnia. Végül pedig világos cselekvési fogódzókat kell adnunk, melyek majd visszavezetnek egy másik információhoz egy visszacsatolási hurkot hozva létre (1. ábra). A probléma az, hogy az egészségügyben az adatok távol vannak a cselekvéstől és ez a visszacsatolás sokszor nem alakul ki. Az ideális az volna, ha a betegek rendelkeznének egy „elektronikus kartotékkal”, melyhez egyedi hozzáférésük lenne, és ide gyűlne az egészségi állapotukkal, ellátásukkal kapcsolatos összes információ részletes magyarázatokkal, illetve ide a kezelésben részt vevő ellátók is tudnának küldeni személyre szabott tájékoztató anyagokat. Hogyan is működhetne ez a gyakorlatban? Ezt szeretném illusztrálni egy gyakorlati példa bemutatásával. EGY LEHETSÉGES JÖVŐBELI VÍZIÓ Az informatika és ennek részeként Magyarországon az EESZT révén betegeinkről minden eddiginél több információval fogunk rendelkezni, amivel lehet élni és sajnos visszaélni is. Az utóbbi számos jogi és etikai problémát fog várhatóan felvetni, ez a szerző kompetenciáját messze meghaladja. Optimista hozzáállással inkább azzal kell foglalkozni, hogy milyen új lehetőségeket nyithat meg egy jól működő rendszer a betegek és az orvosok számára elsősorban a gondozást illetően. A jobb egészség ma már nem csak egy tudományos, hanem információs probléma is. A XXI. század betege egyre inkább nem passzív elszenvedője, hanem aktív részese szeretne lenni saját gyógyulásának, egészsége megőrzésének, ehhez azonban információra van szüksége. Ezt az információt azonban az egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége, időhiány és sajnos sokszor érdektelenség miatt egyéb módokon kénytelen megszerezni. A betegek számára hozzáférhető kommunikációs csatornák többsége szakmailag nem ellenőrzött, sokszor fals információt tartalmaz. Léteznek ugyan betegszervezetek, tudományos társaságok által működtetett, a betegek vagy egyes betegcsoportok számára létrehozott információs weboldalak, ezek látogatottsága azonban messze elmarad a különféle paramedicinális és IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 1. ábra A személyre szabott információn alapuló cselekvés modelljének visszacsatolási hurka Kapok egy értesítést háziorvosomtól, hogy esedékes szűrővizsgálat részeként töltsem ki a FINDRISC kérdőívet, melyet a fenti felületre online elküldött részemre. Miután a válaszaim alapján a pontérték magasnak bizonyul, tájékoztatást kapok, hogy OGTT (terheléses vércukor vizsgálat) elvégzése szükséges a laborban, melyhez beutalót kapok és csatoltan a vizsgálat leírásáról egy tájékoztatót. A lelet cukorbetegséget igazol, melyről háziorvosom is egyidejűleg érte- XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 53 INFOKOMMUNIKÁCIÓ sítést kap, ezért előzetes időpontegyeztetés alapján személyes vizitre kerül sor, ahol az ilyenkor szükséges vizsgálatok megtörténnek, és betegségemről is kapok egy rövid tájékoztatást, valamint gyógyszeres terápiát állítanak be. A diabetes miatt háziorvosom gondozásba vesz, és a BNO kód alapján a rendszer automatikusan küld számomra a saját felületemre egy részletes tájékoztatót a cukorbetegségről, annak kezelési lehetőségeiről és szövődményeiről, amit elolvashatok, vagy rövid videók formájában bármikor megnézhetek. Az orvosom által felírt készítmény bekerül az állandó gyógyszerim közé, ahol megnézhetem, hogy milyen adagolást rendeltek el, és egy kattintással akár az adagolás időpontjait is felvehetem a naptáramba, hogy ne feledkezzek el a gyógyszer bevételéről. A TTT kód alapján pedig a rendszer automatikusan hozzárendeli a részletes betegtájékoztatót, illetve a tablettáról egy fényképet. Lehetőségem van dietetikussal történő konzultációra akár online időpontkérés alapján személyesen, de akár teljesen online formában egy videomegosztó segítségével. Akkurátus ember lévén veszek egy vércukormérőt is, melynek használatáról (mérés kivitelezése, elem csere, dátum és idő beállítása) szintén csatol a rendszer egy írásos és videó tájékoztatót a saját felületemre. A mért adatokat pedig nem szükséges naplóba vezetnem, mert automatikusan szinkronizálódnak a weboldalammal az általam mért vérnyomás és testsúly adatok, és ezeket bármikor megoszthatom kezelőorvosommal. Természetesen rendszeres laborellenőrzés szükséges, és ehhez a beutalókat 3 havonta elektronikusan háziorvosomtól megkapom, aki az eredményekről online értesítést kap, és a szokásos féléves személyes viziten túl csak probléma esetén kell jelentkeznem. Laboreredményeim változását egy Excel táblázatban össze tudom hasonlítani. Bármely paraméterre rákattintva megnézhetem, hogy annak vizsgálata mire szolgál, és mik a normálértékek. Háziorvosomhoz időpontot egy intelligens előjegyzési szoftver segítségével kapok, mely számos paraméter (sürgősség, a vizit tárgya, a beteg állapota, kora stb.) figyelembevételével ad előjegyzési időpontot. Sokan természetesen most azt gondolják, hogy a távoli jövőről beszélek (.. egy messzi-messzi galaxisban), de valójában a fenti modell szinte minden eleme már létezik, azonban egyelőre egymástól izolált rendszerekben. Az EESZT egy kiváló lehetőség lehet egy ilyen, vagy ehhez hasonló modell összeállításában és széleskörű elterjesztésében. ÖSSZEFOGLALÁS Sokan félnek, hogy az informatika fejlődése háttérbe szorítja az egészségügyben a személyes kapcsolatokat. Véleményem szerint azonban csak egy új kommunikációs lehetőségről van szó, melyet jól használva tartalmasabbá válnak az orvos-beteg találkozások, és a páciensek aktív bevonása révén a betegellátás minősége jelentősen javítható, az egészségtudatosabb életre való ösztönzés sikeresebbé válhat. IRODALOMJEGYZÉK [1] Arnold Csaba: Családorvoslás. Medicina 234-264 [2] Winkler G, Hidvégi T, Vándorfi Gy, Balogh S, Jermendy Gy: Kockázatalapú diebétesz szűrés háziorvosi praxi- sokban, felnőtt egyének körében, Diabetologia Hungarica 19: 111-122, 2011 A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Rosta László Zalaegerszegen születetett, és a Pécsi Orvstudományi Egyetemen 1997-ben szerzett általános orvosi diplomát. Rövid ideig a Zala Megyei Kh. I. belgyógyászati osztályán, majd 1998-2003. között az Országos Haematológiai Intézetben dolgozott. 2002-ben szerzett belgyógyászati szakorvosi képesítést. 2003. óta Felsőrajk- Alsórajk-Kilimán-Pötréte háziorvosaként tevékenykedik. 2006-ban háziorvosi szakorvos, 2014-ben pedig diabetológiai licenece képesítést szerzett. Tagja a Magyar Diabetes Társaság háziorvosi munkacsoportjának, és a Pécsi Tudományegyetem Családorvosi Tanszékének oktató családorvosaként részt vett az orvostanhallgató és rezidens képzésben. Részt vett a Nucleus nevű háziorvosi medikai rendszer kifejlesztésében 2011-ben, és azóta is szakmai tanácsadó funkciót lát el. IME XVII. Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia 2018 május 17. Hotel Hungária City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) 54 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR
