IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Egyházi struktúra és finanszírozás az egészségügyben Magyarországon

  • Cikk címe: Egyházi struktúra és finanszírozás az egészségügyben Magyarországon
  • Szerzők: Dr. Reiter József
  • Intézmények: főigazgató helyettes OGYÉI
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 1
  • Hónap: január-február
  • Oldal: 29-34
  • Terjedelem: 6
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

Az egyházi egészségügyi ellátók finanszírozásáról eddig még nem készült áttekintő elemzés. A szerző ezért röviden be kívánja mutatni azokat az egyházi egészségügyi szolgáltatókat, amelyeknek van finanszírozási szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A tanulmány az intézményi egészségügyi szolgáltatói struktúra áttekintését követően sorra veszi a kórházak menedzsmentjei által megszerezhető állami, intézmény fenntartói, pályázati és saját szolgáltatásokra épülő bevételeket. Az egyházi szolgáltatók finanszírozási rendszerét a szerző úgy mutatja be, hogy az könnyen áttekinthetővé váljon az állami egészségügyi szolgáltatók bevételeit ismerők számára.

Angol absztrakt:

The financing of ecclesiastical healthcare providers is a hitherto neglected area. Due to the lack of all-encompassing analysis on this issue the author presents those ecclesiastical hospitals that have financing contracts with the National Health Insurance Fund of Hungary (NEAK). The study briefly reviews the institutional structure of healthcare providers, then turns to the hospital incomes that are available for the managements through state-issued or provider funds, project resources and via the proper services provided by the institution. The author analyses the ecclesiastical providers in a way to give a comprehensive and clear-cut account of their financial systems, especially for those who are familiar with the income structures that characterize the state providers.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Egyházi struktúra és finanszírozás az egészségügyben Magyarországon Dr. Reiter József, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház Az egyházi egészségügyi ellátók finanszírozásáról eddig még nem készült áttekintő elemzés. A szerző ezért röviden be kívánja mutatni azokat az egyházi egészségügyi szolgáltatókat, amelyeknek van finanszírozási szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A tanulmány az intézményi egészségügyi szolgáltatói struktúra áttekintését követően sorra veszi a kórházak menedzsmentjei által megszerezhető állami, intézmény fenntartói, pályázati és saját szolgáltatásokra épülő bevételeket. Az egyházi szolgáltatók finanszírozási rendszerét a szerző úgy mutatja be, hogy az könnyen áttekinthetővé váljon az állami egészségügyi szolgáltatók bevételeit ismerők számára. The financing of ecclesiastical healthcare providers is a hitherto neglected area. Due to the lack of all-encompassing analysis on this issue the author presents those ecclesiastical hospitals that have financing contracts with the National Health Insurance Fund of Hungary (NEAK). The study briefly reviews the institutional structure of healthcare providers, then turns to the hospital incomes that are available for the managements through state-issued or provider funds, project resources and via the proper services provided by the institution. The author analyses the ecclesiastical providers in a way to give a comprehensive and clear-cut account of their financial systems, especially for those who are familiar with the income structures that characterize the state providers. BEVEZETÉS Az egészségügyi ellátók finanszírozása napjainkban újra meg újra az érdeklődés középpontjába kerül úgy az állami, társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátás esetében, mint a magán egészségügyi szolgáltatóknak fizetett lakossági hozzájárulás esetében, különös tekintettel arra az esetre, amikor a magán szolgáltatók is kapnak állami finanszírozást, és még ezen túl kérnek a betegektől egészségügyi szolgáltatási díjat (co-payment). Kevés szó esik azonban az egyházi fenntartásban működő egészségügyi fekvő és járóbeteg szolgáltatókról, különös tekintettel azok finanszírozási rendszeréről. Egy komoly érdeklődésre számot tartó, hiánypótló előadást követően [1] került sor ennek a tanulmánynak a megírására, amelynek természetesen ugyanolyan fontos része az intézményi menedzsment, az egyházi intézményi gazdálkodási rendszerek, mint akármilyen más gazdálkodó rendszere [2]. Különösen igaz ez akkor, IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ha olyan menedzsmentekről van szó, amelyek üzemgazdasági személetben könyvelnek [3] és üzemgazdasági alapokon menedzselik az intézményeiket, mint többen az egyházi kórházak közül [4]. Az alábbi tanulmányban röviden bemutatjuk az egyházi egészségügyi szolgáltatók finanszírozási sajátosságait a magyarországi egyházi kórházak bevételi struktúráján keresztül. A tanulmányban sorra vesszük az állami egészségbiztosító, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) által biztosított forrásokat, az egyéb állami forrásokat, illetve a történelmi egyházak hozzájárulását az egyházi szolgáltatók fenntartásához. A cikkben elsősorban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) jogelődje az állam egészségügy finanszírozási tevékenysége tekintetében) által közölt adatokra támaszkodunk, kiegészítve másodlagos forrásokkal. Emellett a felhasznált adatok jelentős része származik a szerző saját adatgyűjtéseiből, internetről és személyes interjúiból. EGYHÁZI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓK MAGYARORSZÁGON Magyarországon összesen 9 egyházi fenntartású járó és fekvőbeteg intézményt finanszíroz az állam. Ezek az egészségügyi ellátók két részre oszthatók. Az egyik, négy kórházat tartalmazó csoportban a fekvő és járóbeteg ellátó kapacitással is rendelkező, történelmi egyházak által fenntartott intézmények találhatók, a másik csoportot a kisebb, elsősorban egy szakmára vagy egészségügyi ellátásra szakosodott egyházi egészségügyi szolgáltatók alkotják. Az 1. táblázatból jól látható, hogy Magyarország Kormánya elismeri a kisebb egyházi egészségügyi forrásból az állami szolgáltatókkal azonos elszámolási módszerrel finanszírozza a szolgáltatók által elvégzett gyógyító tevékenységet. A táblázat az államtól kapott legmagasabb finanszírozással rendelkező intézettől kezdve mutatja be csökkenő sorrendben az egyházi egészségügyi ellátókat. EGYHÁZI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK STRUKTÚRÁJA Magyarország egyetlen egyházi, sokszakmás kórháza az 1806-ban Budán alapított 734 ágyas Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) amely egyben a legnagyobb egyházi egészségügyi szolgáltató is. Ez az intézmény összesen öt telephelyen végez fekvő és járóbeteg ellátó tevékenységet, Vácott, Pécsett, az Assisi Szent Ferenc Lányai Kongregáció Szent Ferenc Kórházában, és Buda- XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 29 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT 1. táblázat Egyházi egészségügyi ellátó szervezetek állami finanszírozási bevételei EMMI adatok alapján, 2015 pesten a budai oldal 2. kerületében két gyógyító telephelyen az Árpád Fejedelem útja 2. és 7. szám alatt. A BIK poliklinikaként nemcsak első és második progresszivitási szinten, hanem öt fekvőbeteg ágyakkal rendelkező szakmában a magyar egészségügyi ellátás legmagasabb szintjén látja el a hozzá forduló, gyógyulni kívánókat. Az öt 3-as progresszivitási szintű szakmában összesen 321 aktív ágyon folyik a gyógyítás. Ezek a szakmák a reumatológia (70 ágy), az immunológia és allergológia (15 ágy), az ortopédia (44 ágy), a kardiológia (57 ágy) és a rehabilitáció (135 ágy). Ezen túl a kórházban további, 2-es progresszivitású szakmák is magas színvonalú ellátást nyújtanak. Ezek az urológia (20 ágy), az általános sebészet (35 ágy), a gasztroenterológia (15 ágy), az endokrinológia, anyagcsere és diabetológia (15 ágy), az intenzív ellátás (8 ágy), valamint a kapcsolódó diagnosztikai ellátások, amelyek a magas progresszivitású szakmák ellátó kapacitásához szükségesek, azaz a radiológia, az orvosi laboratórium, a patológia és a nukleáris medicina. A BIK ezen kívül 1-es progresszivitású fekvőbeteg ellátó kapacitással is rendelkezik, ezek az általános belgyógyászat (30 30 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ágy), a fül-orr-gégészet (15 ágy), a krónikus belgyógyászat (224 ágy), felnőtt ápolási (30 ágy) és hospice (23 ágy) [5]. A BIK jelentős járóbeteg ellátóként is jelen van a magyar egészségügyi ellátásban. Jelentős, heti 1.907 óraszám kapacitással is rendelkezik 33 különböző, a felsorolt fekvőbeteg ellátást is meghaladó szakmai körben. Ilyen az egynapos sebészeti ellátásban részt vevő szemészet, vagy a klinikai pszichológia, a klinikai pszichoterápia, a pszichiátria és a neurológiai járóbeteg szakorvosi terület, kiegészülve a katolikus lelkigondozó szolgálat tevékenységével, amely egyben egy egyedülálló, lelki betegségeket kezelő járóbeteg szolgáltatási egységet alkot. A Budai Irgalmasrendi Kórházban az aktív ellátás mellett a rehabilitációt is kimagasló módon támogató járóbeteg ellátások is megtalálhatók, pl. hidroterápia, elektroterápia, gyógytorna, gyógymasszázs, valamint a Budapesten mindössze két helyen működő limfödéma szakrendelés, kiegészülve a bőrgyógyászat szakrendeléssel. A Budai Irgalmasrendi Kórház emellett kiemelkedik az oktatás és a kutatás területén is. A kórház összes fekvőbeteg osztálya rendelkezik akkreditációval, így fogadhat és oktathat orvosi egyetemen tanuló diákokat csakúgy, mint az egyetemet elvégző rezidenseket. Emellett az Intenzív Osztály egyik részlegeként 4 ágyas Klinika 1. Kutatóhelyet is működtet. A BIK munkatársai folyamatosan 6-8 gyógyszer kutatási projektben vesznek részt az osztályos munka mellett. A kórház saját intézményi és közforgalmú gyógyszertárral is rendelkezik, valamint és a kórház diabetológiai szakrendelése működteti az Országos Inzulinpumpa Centrumot. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza (Bethesda) Budapest pesti oldalán, Zuglóban működik. Közép-Európában a Bethesda az egyedüli egyházi fenntartású gyermekkórház, amely biztosítja a magyar gyermekek és szüleik számára az egyházi egészségügyi ellátás választási lehetőségét. A Bethesda összesen 209, 177 aktív és 32 rehabilitációs fekvőbeteg ágyon látja el 0-tól 18 éves korig a beteg gyermekeket. A kórház kiemelt országos ellátásban is élenjáró profilja az Égéssérült Gyermekeket Ellátó Országos Központ. Emellett a Bethesda Gyermekkórházban található a Budapest – Bethel epilepsziacentrum is. A Bethesda Gyermekkórház jelenleg 3 telephelyen működik. A Korai Fejlesztés és Diagnosztikai Központ a Hungária körút 200. alatt, az Ilka utcában az ún. Lórántffy-részlegben található összesen 40 ágyas Gyermekrehabilitációs és Krónikus Osztály. A központi, Bethesda utcai telephelyen 8 ágyas, 2-es progresszivitási szintű Sürgősségi Betegellátó Osztály működik. 10 ágyas az Égéssérült Gyermekeket Ellátó Országos Központ, amely plasztikai sebészeti operációkat is végez. A Csecsemő és Gyermekgyógyászati Osztályok pedig összesen 117 ágyon fogadják a beteg gyermekeket. A betegellátást Gyermekradiológiai Osztály és az Orvosi Laboratórium segíti diagnosztikával [6]. Szintén Zuglóban található a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Szeretetkórháza az Amerikai úton. A Mazsihisz Szeretetkórház Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza, amely 1914-ben épült. A kórház az ápolási területet öleli fel a belgyógyászati, az időskori belgyógyászati XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT a krónikus belgyógyászati fekvőbeteg ellátásra összpontosítva. Az ápolási egészségügyi ellátó tevékenység a 168 ágyas Ápolási Osztályon, a 140 ágyas Krónikus Belgyógyászati Osztályon és a 10 hospice ágyon folyik. A Mazsihisz Szeretetkórházban 25 aktív belgyógyászati ágyon, 15 aktív geriátriai (időskori betegségekkel foglalkozó egészségügyi szakmai terület) ágyon folyik aktív ellátás, illetve az egészségügyi ellátást 20 mozgásszervi rehabilitációs ágy segíti [7]. Az Assisi Szent Ferenc Lányai Kongregáció katolikus szerzetesrend által fenntartott Szent Ferenc Kórház összesen 65 fekvőbeteg ágyon fogadja a betegeit. Csakúgy, mint a BIK, a Szent Ferenc Kórház Budapest budai oldalán, a II. kerületben található, a Széher úton. A kórházban 15 ágyon aktív belgyógyászati ellátás, 65 ágyon pedig kardiológiai rehabilitációs ellátás folyik. A Szent Ferenc Kórház szorosan együttműködik a Budai Irgalmasrendi Kórházzal több szakmai és háttér támogató területen. A kórházban működő 15 aktív belgyógyászati ágyat a BIK-kel közösen üzemelteti az intézmény menedzsmentje, a BIK pedig az aktív kardiológiai ellátását követő kardiológiai rehabilitációra a Szent Ferenc Kórházba küldi az életmenő vagy akut ellátáson átesett betegeit. A BIK 2. progresszivitású orvosi labordiagnosztikai szolgálata biztosítja a Szent Ferenc laboratóriumi ellátását, és megfordítva, személy és áruszállítási szolgáltatásokat végez a Szent Ferenc a BIK-nek [8]. A négy, a történelmi egyházak által fenntartott kórház fő profiljaiban egymást kiegészítve nyújt egyházi alternatívát az egészségügyi ellátásban. Az 1. táblázatból jól látható, hogy az állami finanszírozás 96,8%-át is ez a négy kórház kapja. Miután az egyházi alternatívát a Magyar Kormány elismeri és támogatja, a négy történelmi egyházi egészségügyi szolgáltató fekvő és járóbeteg Területi Ellátási Kötelezettsége (TEK) az egész országra kiterjed, azaz az ország bármely részéről fogadhat a négy egyházi egészségügyi intézmény betegeket csakúgy, mint az állami kézben lévő országos intézetek. Pl. Országos Onkológiai Intézet (ONKI), Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI), Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) stb. Az aktív fekvőbeteg ellátással nem, csak járóbeteg szakellátással és krónikus fekvőbeteg ellátási tevékenységgel rendelkező 5 kisebb egyházi egészségügyi szolgáltató döntően egy-egy kiemelt cél érdekében fejti ki egészségügyi szolgáltatói tevékenységét. A Magyarországi Református Egyház Drogterápiás Otthona Ráckeresztúron 1986-ban indult egy lelkésznő, Erdős Eszter kezdeményezésével. A Drogterápiás Otthon magát drogmentes közösségként értelmezve szakmai- és emberi segítséget nyújt az oda jelentkezőknek, így a lakók saját döntésük alapján a munkatársi kör és a terápiás közösség támogatásával megszabadulhatnak a kábítószer szenvedélybetegségéből. A 60 ágyas terápiás otthon célja nemcsak a drogmentesség, de az önhordozó, teljes értékű életvezetés kialakítása is. Az intézményben 35 fő 16-35 év közötti férfi és 30 fő 18 év alatti fiú gyógyul. A szakmai személyzet orvos, lelkész és szociális munkás szakemberekből áll. A terápia három fázisból áll. Minden fázisban különböző kompetenci- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ákat szereznek meg a gondozottak, és a terápia végeztével utógondozó foglalkozáson vehetnek részt. Az utógondozás célja, hogy a korábbi szenvedélybetegek, akik az absztinenciát elérték, a társadalomba való visszailleszkedéshez a számukra megfelelő segítséghez juthassanak [9]. A Magyar Kékkereszt Egyesület célja az alkoholizmusban és más szenvedélybetegségekben szenvedő, lelki és testi gyógyulást keresők segítése úgy, hogy a keresztyén hitben Isten szabadító erejét megismerjék. Az egyesület célja a NEAK által finanszírozott 30 ágyon a szenvedélybetegségek megelőzése, terjedésének megakadályozása. Az egyesület emellett a szenvedélybetegek gyógyítása céljából ifjúsági felvilágosító, prevenciós munkát is kifejt nyári táborok, ifjúsági csoportok szervezése stb. formájában. Az egyesület ezenkívül rehabilitációs tevékenységet is folytat utógondozás formájában. 48 helyi utógondozó csoportot működtet Magyarországon, ebből 10 a Református Iszákosmentesítő Misszió keretein belül működik. A Magyar Kékkereszt Egyesület gyógyító munkájának központjaként alkohológiai szakintézetet tart fenn Dömösön, amelybe az ország bármely pontjáról önkéntes jelentkezés útján és kórházi beutalóval juthatnak a gyógyulni vágyók. A közösség felekezettől és pártoktól függetlenül végzi gyógyító szolgálatát a szenvedélybetegek körében [10]. A Magyar Pünkösdi Egyház Hajnalcsillag Rehabilitációs Otthon 18 NEAK által finanszírozott ágyon végzi a szenvedélybeteg nők rehabilitációját. Az alkohol-, drog- és gyógyszerfüggő, valamint politoxikomán betegek kezelését az Evangéliumi Pünkösdi Közösség által fenntartott intézményben abban a szemléletben folytatják, hogy a beteg kigyógyuljon szenvedélybetegségéből és felismerje, komoly szemlélet- és életváltozásra van szüksége ahhoz, hogy egészségesen visszatérjen a családba és a társadalomba. Az intézmény keresztény szemléletű, de bárkit fogad, rehabilitációs otthon lévén lakóinknak nem pusztán ellátást akar biztosítani, hanem segíteni kíván abban, hogy képes legyen megváltozni [11]. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a 900 éves múltra viszszatekintő Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete. A Szeretetszolgálat megalakulásának története az 1980-as évekre nyúlik vissza. Von Boeselager Csilla bárónő ekkor határozta el, hogy adománygyűjtést szervez a rászoruló magyarországi emberek és szervezetek megsegítésére. Kezdetben orvosi műszereket gyűjtött németországi kórházakban, majd miután 1988 decemberében létrehozta Németországban az Ungarischer Malteser Caritasdienst szervezetet, 1989. február 4-én Magyarországon is megalapította Kozma Imre atyával, összesen 31 alapító tag részvételével Magyarország egyik első civil szervezetét, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyarországon több településen nyújt egészségügyi szolgáltatásokat, így – többek között – Miskolcon ápolási otthont, Budapesten a nap 24 órájában működő Egészségügyi Centrumban speciális háziorvosi rendelőt, Szegeden Egészségügyi Centrumot elsősorban háziorvosi szolgáltatásokat nyújt. Ebben a tanulmányban elsősorban a XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 31 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület azon járóbeteg szakellátására helyezzük a hangsúlyt, amely működtetését a szervezhet az adományok és pályázati bevételek mellett a NEAK is finanszírozza, mert közfeladatot lát el. Így a Pécsi Csoport a NEAK szerződés alapján járóbeteg szakellátást biztosít térítésmentesen a rászorulóknak, évente körülbelül 3000 beteget ellátva. A szolgáltató modern diagnosztikai eszközökkel is rendelkezik, így pl. az ultrahang diagnosztikai vizsgálatok nagy részét helyben el tudják végezni. A járóbeteg szakrendeléseken belgyógyászat, bőrgyógyászat, szemészet, sebészet, pulmonológia, ortopédia, nőgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria és reumatológia területén végeznek vizsgálatokat, ill. nyújtanak ellátást a hozzájuk fordulók részére. Debrecenben, a Máltai Házban 1993-tól működik a Máltai Szakrendelő NEAK finanszírozással. A szakrendelőben általános belgyógyászat, gyermekgyógyászat és ideggyógyászati szakrendelés folyik, amelyet Magyarország területéről bárki igénybe vehet, valamint a határon túlról érkező betegeket is ellátják [12]. A Magyarországi Református Egyház debreceni Nagytemplomi Református Egyházközsége 1991-ben alapította a magyarországi fogyatékos ellátás intézményrendszeréből addig hiányzó nappali rendszerű többfunkciós intézményét Immanuel Otthon néven. A debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelés – Oktatást Végző Iskolája a debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában működő közös igazgatású köznevelési intézmény, melynek célja a nevelés-oktatás, figyelemmel a hasonló állami fenntartású iskolák követelményeire, a célcsoportra vonatkozó oktatási irányelvre. Az otthon ezen kívül célul tűzte ki a Magyarországi Református Egyház által megfogalmazott hitelvek és szellemiség továbbadását. Az intézményben, mint többcélú közös igazgatású köznevelési intézményben, egyrészt nevelő-oktató munkát végző intézményegység, másrészt kiegészítő szakmai tevékenységként egészségügyi járóbeteg szakellátási tevékenység működik NEAK szerződés alapján [13,14]. A NÉGY NAGY EGYHÁZI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ FINANSZÍROZÁSI STRUKTÚRÁJA Az egyházi egészségügyi fekvőbeteg intézmények ugyanolyan közfeladatot látnak el, mint a hasonló profilú állami intézmények. A finanszírozási struktúrájuk is hasonló. Fő bevételi forrásuk az állami közfeladat ellátása miatt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) által folyósított teljesítmény alapú finanszírozás. Az egyházi kórházaknak ugyanúgy van fekvőbeteg ellátási éves teljesítmény volumen korlátjuk (TVK), mint az állami fekvőbeteg intézményeknek. Ha a NEAK felé jelentett teljesítményük volumen korláton felüli, a finanszírozó csak a fekvőbeteg szakellátásban meghatározott ún. degreszszív sávban, 104%-ig az alapdíj 25%-át utalja át. Ezen kívül természetesen az egyházi kórházaknak is van olyan ellátásuk, amelyikre nem vonatkozik a teljesítmény volumen korlát (ilyenek pl. a kardiológián a hemodinamikai, 32 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY invazív életmentő beavatkozások, vagy a patológián a halott boncolás). A járóbeteg teljesítmény finanszírozás is hasonlóan működik, mint az állami kórházaknál, az egyházi járóbeteg intézmények teljesítményét is a TVK-ig finanszírozza a NEAK. 2014. január 1-jétől a járóbeteg-szakellátás területén a degressziós sávok, illetve mértékek visszaállításra kerültek, így a többletteljesítményt a NEAK 10 százalékos túllépésig 30 százalékos, 10 és 20 százalék között 20 százalékos alapdíjjal számolja [15]. Az egyházi kórházban működő orvosi laboratóriumokat az állam ugyanúgy intézményi teljesítmény volumen korláttal finanszírozza, mint az állami intézeteket. A labor teljesítmény finanszírozás országosan zárt kassza rendszerben működik, azaz a NEAK a TVK fölötti teljesítményt országosan összeadja és a rendelkezésre álló éves forrás 1/12 részének ki nem osztott forrás részét elosztja az összes nem finanszírozott teljesítménnyel. Ezáltal az egyházi kórházak is kapnak a TVK-n fölüli teljesítményükért az aktuális országos forint/ német pontnak megfelelő összeget. Egynapos sebészeti teljesítményt a BIK-nek fizet a NEAK, ugyanolyan intézmény részére meghatározott egynapos sebészeti teljesítmény volumen korlát alapján, mint az állami intézeteknél a szemészet esetében, és külön elszámolás alapján az urológiai egynapos sebészeti beavatkozások esetén, amelyek közül az ultrahanggal történő vesekő zúzást fizeti külön elszámolás alapján az állam. Külön elszámolás alá esik az ortopéd és szemészeti várólista csökkentési kormányzati program finanszírozása, ezeket 10%-kal magasabb forint értékkel díjazza a biztosító, ha csökken az adott intézményben a várólista. A Budai Irgalmasrendi Kórház 2017-ig részt vett az ortopéd várólista csökkentési programban, így hasonlóan az állami intézetekhez, megkapta az emelt díjazást az ún. X térítési kategóriás esetekre. A NEAK az intézmények által jelentett beteg gyógyító teljesítményt különböző kategóriák alapján fizeti. Az X térítési kategória a várólista csökkentési programban részt vevő kórházak esetén a váró listáról megoperált betegek teljesítmény díjazását jelenti. 2017 végére a BIK megoperálta az ösz-szes várólistán szereplő ortopéd betegét, legyen szó váll, térd vagy csípő protézis beültetésről. A BIK esetében az egynapos szemészeti sebészeti műtétek tekintetében 2017-ben már egyáltalán nem volt várólista, azaz nem kellett pl. a szürkehályog szemészeti műtétre várnia a BIK-hez forduló betegnek. Ezáltal a kivizsgálást követően 2018-ban már csak az operáció időpontjának egyeztetése van hátra a betegeknél és azt követően gyakorlatilag várólista nélkül mindkét szakmában azonnal megtörténik a műtét. A járóbeteg szakellátások között külön NEAK befogadása van az mágneses rezonancia (MR) és a computer tomográf (CT) nagy értékű műszeres diagnosztikai finanszírozásnak. Az egyházi kórházak közül jelenleg egyiknek sincs saját CT, vagy MR diagnosztikája. Az egyházi kórházak esetén ugyanúgy működik a tételes finanszírozás, mint az állami intézeteknél. Jelenleg egyedül a BIK kap tételes finanszírozást a NEAK-tól elsősorban a 3. progresszivitási szintű kardiológiai XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT életmentő hemodinamikai és elektrofiziológiai műtőben történő invazív beavatkozások finanszírozására éves keret darabszám meghatározásával, illetve havonta sebészeti beavatkozásokhoz szükséges egy darab varrógépet finanszíroz tételesen az állam. Emellett a BIK-nek a szintén 3. progreszszivitási szinttű reumatológiai és immunológiai ellátását segíti tételesen finanszírozott gyógyszerekkel. Ezekre a NEAK éves meghatározott keretben hatóanyag (mg) finanszírozást határoz meg, mintha „TVK lenne”. Egyedi méltányossági finanszírozást is kapnak a Budai Irgalmasrendi Kórházban ellátott betegek, amennyiben a kezelőorvosuk javaslatát a NEAK egyedi és tételes finanszírozási főosztálya jóváhagyja, és megítéli az általában 500 ezer forintnál kezdődő immunológiai vagy reumatológiai biológiai kúra kórházban történő lefolytatását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) költségvetésében 2016 óta szerepel az Egyházi Kiegészítő Támogatás jogcím alatt 300 millió Ft egyházi intézményi támogatás. Ez a támogatás tulajdonképpen az egyházi „vis major”, amely a 100 állami kórház által megpályázható évi 5-6 milliárd forint vis major támogatási keretet helyettesíti az egyházi intézmények részére, lásd 2. táblázat. Az EMMI Egészségügyi Államtitkársága ugyanolyan támogatási szerződést köt a támogatott egyházi intézményekkel, mint az állami egészségügyi intézetekkel. 2. táblázat Az egyházi intézmények EMMI kiegészítő támogatása EMMI adatok alapján, 2016 Az egyházi kórházaknak is lehetőségük van saját kórházi bevétel szerzésre. Így díjat szedhetnek a parkolás biztosítása után, az intézeti mobiltelefon magán használatának tovább IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY számlázása nyomán, a különböző klinikai kutatási, fejlesztési és innovációs projektekben való részvétel saját költségének elszámolásáért, a gyógyító kezelés alatt az emelt szintű hotel szolgáltatásokért stb. Emellett az egyházi intézmények nagyon fontos bevételi forrása a tulajdonos egyházuk által adott fenntartói támogatás, amely lehet évi rendszeres összeg, illetve egyedi, meghatározott célra kapott támogatási összeg. A négy egyházi fekvőbeteg intézmény 2016. évi saját bevételeit és fenntartói támogatási összegét lásd a 3. táblázatban. 3. táblázat A 4 nagy egyházi kórház saját bevétele és fenntartói támogatása, 2016 Az egyházi kórházak is részesülhetnek az európai uniós, svájci vagy norvég pályázatokban, amennyiben megfelelő projekteket adnak be elbírálására. A projekt finanszírozást a projekt céltól függően kaphatja az egyházi kórház fenntartója (pl. 2015-ben a Betegápoló Irgalmasrend nyert el KEOP pályázatot digitális röntgen beszerzésére, illetve egy másikat az épületei ablakcseréjére, míg a Budai Irgalmasrendi Kórház Norvég Pályázaton nyert támogatást elektronikus egészségügy továbbképzésre). Természetesen fejlesztési projekteket nem csak európai uniós finanszírozással lehet megvalósítani. A Magyar Kormány nemzeti projekteket is finanszíroz, pl. a Budai Irgalmasrendi Kórház és a Bethesda Gyermekkórház közös Keresztény Szülészet-Nőgyógyászat megvalósítását célul kitűző projektjét, a Bethesda Gyermekkórház Gyermek Pszichiátriai ellátásának fejlesztését, a Szent Ferenc Kórház bővítési projektjét, vagy a Betegápoló Irgalmasrend Intézményeinek felújítási és bővítési projektjét. Az egyházi egészségügyi szolgáltatók is ugyanúgy, mint az állami és önkormányzati intézmények, részesülhetnek a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő éves megmaradó forrásának kiosztását szolgáló ún. „kasszasöprésből”. Végül az egyházi kórházak az állami szolgáltatókhoz hasonlóan évközi vagy év végi konszolidációs támogatásban is részesülhetnek, amelyek a lejárt szállító állományukat vagy üzemgazdasági egyensúlyukat, esetleg más motivációs programjukat segítik források allokálásával. Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságával kötött támogatási szerződések feltételei ebben az esetben azonosak az állami intézményekével. XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 33 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT IRODALOMJEGYZÉK [1] Dr. Reiter J. (2017): Egyházi finanszírozás az egészségügyben, Interdiszciplináris Magyar Egészségügy XVII. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia, Budapest, 2017.12.07. [2] Dr. Boncz Imre (szerk.): Egészségügyi finanszírozási, menedzsment és minőségbiztosítási alapismeretek, Medicina, Budapest. 2011, p.316. [3] Babosa Klára, Dr. Reiter József: Üzemgazdasági szemlélet a gyakorlatban, Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszus, Kontrolling Szekció, Debrecen, 2015. április 22. [4] Dr. Reiter József, Babosa Klára: Egyensúly teremtési stratégiák az egészségügyi intézményekben, Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszus, Kontrolling Szekció, Debrecen, 2015. április 22. [5] Budai Irgalmasrendi Kórház: http://www.irgalmasrend.hu, [2018.02.01] [6] Bethesda Gyermekkórház: http://www.bethesda.hu, [2018. 02.01] [7] Mazsihisz Szeretetkórház: http://www.szeretetkorhaz.hu, [2018.02.02] [8] Szent Ferenc Kórház: http://www.szentferenckorhaz.hu. [2018.02.02] [9] Magyar Református Egyház Drogterápiás Otthon Ráckeresztúr: http://www.drogterapia.hu. [2018.02.07] [10] Magyar Kékkereszt Egyesület: http://www.kekkereszt. org. [2018.02.06] [11] Magyar Pünkösdi Egyház: https://www.punkosdi.hu. [2018. 02.10] [12] Magyar Máltai Szeretetszolgálat: https://maltai.hu. [2018. 02.06] [13] Debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség Immanuel Otthon és Iskola. http://www.immanuelotthon.hu. [2018.02.06] [14] OEP: Kórházi Ágyszám és Betegforgalmi Kimutatás, 2015. p.330. [15] Emberi Erőforrások Minisztériuma: www.emmiugyfelszolgalat.hu [2018.02.13] A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Reiter József Prágában a Károly Egyetem Természettudományi Karán gyógyszerkutató vegyészként (MSc) végzett. Ezt követően a Budapesti Corvinus (Közgazdaságtudományi) Egyetemen MA, majd PhD fokozatot szerzett. Dolgozott gyógyszergyárban, mint logisztikai, később marketing és kereskedelmi igazgató, majd az építőiparban gazdasági igazgatóként és ügyvezetőként. Kipróbálta magát a húsiparban is a Herz Szalámigyár Zrt. vezérigazgatóhelyetteseként, majd Dubajban dolgozott pénzügyi igazgató- ként egy építőipari nagyberuházáson. 2011-től csatlakozott a GYEMSZI-hez mint a kórházak állami kézbevételét bonyolító egyik csoport vezetője, ezt követően térségi igazgató, majd a térségi főigazgató-helyettes pozícióját töltötte be. 2015-ben, az OGYÉI megalakulását követően általános főigazgató-helyettes volt, majd 2016. január 1-től a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórházának főigazgatója. A magyaron kívül angolul, csehül és németül beszél, illetve több top manager képző elvégzése mellett mérlegképes könyvelői képesítést is szerzett. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Életmentő készüléket kapott a budaörsi sürgősségi kocsi Új életmentő berendezéssel fut ki a helyszínre a Budaörsi Egészségügyi Központ sürgősségi autója. „A Lifepak 12 típusú életmentő készülék Magyarországon a mentők és a rohamkocsik felszereléséhez tartozik, de úgy ítéltük meg, hogy nálunk is életmentő szerepe lehet a rohamkocsi megérkezéséig” – nyilatkozta dr. Spányik András, a budaörsi orvosi ügyelet munkáját szervező orvos. Rohamkocsikban rendszeresített életmentő berendezéssel bővült a Budaörsi Egészségügyi Központ sürgősségi autójának felszerelése. A több milliós készülék szükség esetén folyamatosan monitorozza a szívműködést, adott esetben ellenőrzi az intubálás helyességét, EKG-t készít, és pulzoximéterrel is fel van szerelve, ami tájékoztatja az orvost a bajba jutott beteg oxigénellátottságáról. „Reméljük, hogy csak ritka esetben lesz szükség a készülék használatára, hiszen ilyenkor már a beteg élete forog kockán. Bár a páciens vagy a hozzátartozók, nagyon helyesen, legtöbbször egyből a mentőt hívják, előfordul, hogy a helyzet nem egyértelmű, vagy menet közben fordul válságosra. Ilyekor megnyugtató, ha a sürgősségi kocsival mi magunk is mindent meg tudunk tenni az emberélet megmentése érdekében mindaddig, amíg megérkezik a rohamkocsi” – mondja az új berendezésről Spányik András. A Lifepak 12 a szívfunkciók és az oxigénellátás mérése mellett külső pacemakerként is működik, azaz, ha kritikus a beteg szívfrekvenciája, képes azt külső impulzusokkal elfogadható szintre beállítani. Emellett természetesen tartalmaz defibrillátort is arra az esetre, ha valakit újra kellene éleszteni. A Budaörsi Egészségügyi Központ által működtetett orvosi ügyelet Budaörs és Törökbálint orvosi ügyeletét látja el a nap 24 órájában; a területen összesen több mint 40 ezren élnek. Forrás: budaorsmed.hu 34 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR