A Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a 3DHISTECH Kft. szakemberei feltérképezik a Magyarországon leggyakrabban előforduló daganatok hazai betegekre specifikus onkogenetikai eltéréseit, hogy így tudják kifejleszteni a leghatékonyabb kezelési és diagnosztikus módszereket.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KONTROLLING ságos a posztoperatív ellátás, akkor az egynapos sebészet sem az, ezen a téren tehát bőven akad teendőnk. Az egynapos sebészet – bár indulása a múlt század elejére datálódik – a XXI. század kihívása. Egyre időigényesebb és invazívabb sebészi beavatkozásokat végeznek ebben az ellátási formában, és mind több kísérő betegséggel rendelkező, idős beteg kerül egynapos sebészeti műtétre. Financiális előnyt jelent, hogy az egynapos sebészet kisebb létszámú személyzetet és ágyat igényel, szűkíthető az infrastruktúra, és csökkenthetőek a műtét előtti vizsgálatok. Nem kevésbé fontos a pszichológiai hozadéka: rövidül a várakozási idő, csökkennek a kórházi pszichés szövődmények, mérséklődik a nozokomiális infekciók valószínűsége, ezért a beteg gyorsabban visszakerül a mindennapi életbe. Az egynapos sebészet terjedésének gátja a betegbiztonság megoldatlansága, bizonyos gazdasági tényezők, valamint az egynapos sebészet végzésére alkalmas létesítmények hiánya. Dr. Janecskó Mária hangsúlyozta: az egynapos sebészet egyenértékű a költséghatékony, minőségi betegellátással, ahol elsődleges szempont a betegbiztonság garantálása. Fejlődésének feltétele a kormányzati támogatás, az új módszerek (hight-tech) bevezetése, az új gyógyszerek (például az újgenerációs alvadásgátlók) alkalmazása és az oktatás. Örömteli fejlemény, hogy a kormány döntése alapján uniós forrásból egynapos sebészeti ellátási központok kerülnek kialakítására. A Szakmai Kollégium azon dolgozik, hogy egynapos sebészeti ellátási teamek alakuljanak, és az ellátás olyan egynapos sebészeti centrumokban történjen, ahol aneszteziológiai ambulancia van, a beteg 24 órás ellátása biztosított, a posztoperatív felügyeletet az intézet nővérei látják el, és a hosszú távú követés is megoldott. A nemzetközi trendekkel egyezően a szakma azt javasolja, hogy az egynapos sebészeti ellátás alapértelmezett ellátási forma legyen, és az elektív beavatkozások 75 százalékát egynapos sebészet keretében végezzék. Dr. Reiter József főigazgató (Betegápoló Irgalmasrend, BIK, Budapest) az egyházi kórházak finanszírozásába nyújtott betekintést, amelynek teljes anyaga lapunkban cikk formájában olvasható. VEZETŐI ESZKÖZTÁR Dr. Papik Kornél ügyvezető igazgató (Budai Egészségközpont Kft.) a stratégiai mutatószámrendszer kialakításának és alkalmazásának lehetőségeit tekintette át. Mint elmondta, a szervezetek megfelelő irányításához számos, különböző területről származó információ és gyakran ad hoc jelleggel érkező, nem feltétlenül rendezett adat folyamatos elemzése, értékelése szükséges. Az egyes adatsorok mennyisége és azok értelmezése már önmagában is nehézséget okozhat, de a legnagyobb problémát az jelenti, ha nem áll rendelkezésre minden releváns elemzés, illetve azokat nem veszik teljes mértékig figyelembe a döntéshozatal során. Az előadó gyakorlati példán keresztül mutatta be, hogy a gazdasági-pénzügyi adatokon túl milyen egyéb területeket is érdemes folyamatosan mérni és elemezni annak érdekében, hogy a szervezet a stratégiájában megfogalmazott hosszú távú célok mentén haladjon. A bemutatott elemző rendszer az adatokat könnyen elérhető formában, összefüggéseiben teszi hozzáférhetővé. Munkatársunktól Meghatározzák a leggyakoribb magyarországi daganatos betegségekre jellemző onkogenetikai eltéréseket a hatékonyabb terápia alkalmazásához A Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a 3DHISTECH Kft. szakemberei feltérképezik a Magyarországon leggyakrabban előforduló daganatok hazai betegekre specifikus onkogenetikai eltéréseit, hogy így tudják kifejleszteni a leghatékonyabb kezelési és diagnosztikus módszereket. Az onkogenetika a különböző tumorokban előforduló, terápiás célpontként használható genetikai eltérések vizsgálatával foglalkozik. A magyar onkogenom és személyre szabott daganatdiagnosztika és -terápia nemzeti program célja a leggyakrabban előforduló hazai daganatok (emlőrák, vastagbélrák, melanoma, tüdőrák, valamint hematológiai, urológiai és májdaganatok) részletes molekuláris genetikai jellemzése, a hazai betegségekre specifikus eltérések azonosítása, ezáltal pedig a korai diagnosztikához, a követéshez, valamint a hatékony kezeléshez szükséges eljárások kifejlesztése. A kutatáshoz szükséges technológia- és műszerfejlesztés is része a projektnek. A munkának különös jelentőséget ad, hogy Magyarországon magas a daganatos megbetegedések okozta halálozások aránya. A NVKP_16-1-2016-0004 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított 1,46 milliárd forintos támogatással, a nemzeti versenyképességi és kíválósági program kiemelkedő halálozási kockázattal járó betegségek gyógyításának eredményességét lényegesen javító nemzeti alporgram finanszírozásában valósul meg. A projektben a Semmelweis Egyetem patológiában és onkológiában érintett intézetei és klinikái, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bioinformatikai munkacsporotja és az orvosdiagnosztikai eszközöket fejlesztő 3DHISTECH Kft. vesz részt. A konzorcium vállalta egy külföldön dolgozó magyar kutató hazahívását és alkalmazását is. Meghatározzák a leggyakoribb magyarországi daganatos betegségekre jellemző onkogenetikai eltéréseket a hatékonyabb terápia alkalmazásához. Bővebb információ a www.semmelweis.hu oldalon olvasható. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 41
