Intézmények:Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék
Évfolyam: XVIII. évfolyam
Lapszám:2019. / 6
Hónap:augusztus
Oldal:21-22
Terjedelem:2
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS
Absztrakt:
idén 2019. március 27-29. között glasgowban került megrendezésre a Nemzetközi egészségügyi Minőségügyi és Betegbiztonsági Fórum. a háromnapos rendezvényen több mint 3400 egészségügyi szakember vett részt 70 országból, valamint több mint 800 poszter került bemutatásra. a konferencia célja a nemzetközi szintű tapasztalatcsere volt az egészségügyi minőségügy és a betegbiztonság témakörében. Mivel számos szekció került megrendezésre párhuzamosan, így a jelenlegi be - számoló a konferenciának csak néhány elemét ismerteti, nevezetesen a szerzők által megtekintett skót és dán nemzeti betegbiztonsági programokat, az értékalapú egészségügyi ellátással kapcsolatos kihívásokat, valamint az institute for Healthcare improvement korábbi vezetőinek a szakmai tapasztalatait.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MeNedzsMeNt MInőSégIrányíTáS Beszámoló a 2019-es skót egészségügyi minőségügyről és a betegbiztonságról szóló konferenciáról idén 2019. március 27-29. között glasgowban került megrendezésre a Nemzetközi egészségügyi Minőségügyi és Betegbiztonsági Fórum. a háromnapos rendezvényen több mint 3400 egészségügyi szakember vett részt 70 országból, valamint több mint 800 poszter került bemutatásra. a konferencia célja a nemzetközi szintű tapasztalatcsere volt az egészségügyi minőségügy és a betegbiztonság témakörében. Mivel számos szekció került megrendezésre párhuzamosan, így a jelenlegi beszámoló a konferenciának csak néhány elemét ismerteti, nevezetesen a szerzők által megtekintett skót és dán nemzeti betegbiztonsági programokat, az értékalapú egészségügyi ellátással kapcsolatos kihívásokat, valamint az institute for Healthcare improvement korábbi vezetőinek a szakmai tapasztalatait. A British Medical Journal (BMJ) és az Institute for Healthcare Improvement közös szervezésében tartották az idei európai egészségügyi minőségügy és betegbiztonsági konferenciát (The International Forum on Quality and Safety in Healthcare). A konferencia fő mottója a „People Make Change” („emberek hoznak változást”) volt, és a rendezvényen több mint 3400 egészségügyi szakember vett részt. A többnapos konferencia során számos szekció került megrendezésre párhuzamosan, így sokszor két vagy több érdekes előadás között kellett a résztvevőknek választaniuk. A jelenlegi beszámoló révén néhány olyan információt és tapasztalatot szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel, melyek a hazai egészségügyi szakemberek számára is hasznosak lehetnek. NeMzeti BetegBiztoNsági prograMok A konferencia egyik szekciója a nemzeti betegbiztonsági programok kialakításáról szólt, amelyben az angol, skót és dán betegbiztonsági programok kerültek bemutatásra. Az utóbbi kettő azért volt érdekes, mivel konkrét eredményekkel tudták igazolni tevékenységük sikerét. A skót betegbiztonsági program következtében a kórházi standardizált halálozási arány 13%-kal csökkent, a hirtelen szívmegállás aránya 28%-kal, a szepszis mortalitása 21%-kal, a 2-4. stádiumú nyomási fekély (decubitus) kialakulása 24%-kal, a gyermekellátás során használt gépi lélegeztetés kapcsán szerzett pneumónia (ventilator associated pneumonia) 86%-kal, míg a halvaszülés 23%-kal csökkent. A dánok is pozitív eredményeket tudtak felmutatni, mivel a rehabilitációs ellátásban az átlagos ápolási napot sikerült lecsökkenteni 31 napról 29 iMe – iNterdiszcipliNáris Magyar egÉszsÉgügy napra, ennek következtében a kapacitások közel 6,4%-a felszabadult a várakozó betegek számára. Továbbá a dán betegotthonokban 600 napja nem alakult ki sem nyomási fekély, sem gyógyszerelési hiba. Mindkét nemzeti programnál részletesebb betekintést kaphattunk a nyomási fekéllyel kapcsolatos eredmények vonatkozásában. A skótoknál minden elkerült nyomási fekély kialakulásának köszönhetően 5-8 nappal csökkent az akut kórházi ellátás időtartama átlagosan betegenként, amelynek eredményeként a skót egészségügyi ellátás havonta 184 000-460 000 fontot (~68-170 millió forint) takarított meg. Megjegyzendő, hogy Skócia lakossága 5,4 millió fő. A dánok esetében minden egyes nyomási fekély kialakulásának megakadályozása révén betegenként 8153 dán koronát (~350 ezer forint) lehet megtakarítani az egészségügyben. A kapott eredmények jól igazolják, hogy egy szakmailag jól kivitelezett nemzeti betegbiztonsági program rendkívül hasznos lehet nemcsak a betegeknek, hanem a szűkös erőforrásokkal küszködő egészségügyi ellátás számára is. Viszont fontos kiemelni, hogy mind a skót, mind a dán szakemberek hangsúlyozták, hogy a politikai támogatás és elköteleződés elengedhetetlen egy ilyen jelentős program elindításához és folyamatos működtetéséhez. ÉrtÉkalapú egÉszsÉgügyi ellátás Az értékalapú egészségügyi ellátás (value-based healthcare) arra keresi a választ, hogy hogyan lehet egy olyan, a betegek személyes értékrendjét figyelembe vevő egészségügyi ellátást nyújtani, amely a szűkös erőforrások legoptimálisabb felhasználására is törekszik. Két szekcióban hat előadó vizsgálta ezt a kérdéskört más és más megközelítésben. A holland szakemberek azt tanulmányozták, hogy hogyan lehetne egy olyan finanszírozási módszert kialakítani, amely megfelelően ösztönözné az ellátókat, hogy valóban érékalapú ellátást nyújtsanak a betegeik számára. Az előadásból az derült ki, hogy ennek vizsgálata egyelőre nehézségekbe ütközik, mivel első lépésben jó minőségű eredményindikátorokat kellene kifejleszteni úgy, hogy közben vigyáznunk kell arra, hogy ne ültessünk olyan ösztönzőket a rendszerbe, amely a hanyagságra vagy éppen az ellátás túlhasználatára buzdítaná az ellátókat. Egy dán kiskórház igazgatója arra kereste a választ, hogy intézményi szinten hogyan lehet az értékalapú egészségügyi ellátás elvét érvényesíteni. Arra a konklúzióra jutott, hogy a szakemberek által kifejlesztett modelleket és módszereket meglehetősen nehéz egy kisebb kórháznál kivitelezni, így a legegyszerűbb módja annak, hogy a betegek értékrendjével összhangban álló ellátást nyújtsanak, hogy egyszerűen XViii. ÉVFolyaM 6. száM 2019. augusztus 21 MeNedzsMeNt MInőSégIrányíTáS egyenként meg kell kérdezni a betegeket, hogy mi az, ami számukra fontos. Skót szakemberek közösen mutatták be, hogy szerintük mit jelent az értékalapú egészségügyi ellátás és hogy ezt a realistic Medicine program keretén belül hogyan próbálták a skót egészségügyi ellátórendszerbe beültetni. A realistic Medicine program alapját az úgynevezett hármas értéken alapuló egészségügyi ellátás modellje (triple value healthcare) alkotja. Ez a modell az érték három aspektusát különbözteti meg egymástól: allokációs érték, technikai érték és személyes érték. Az allokációs érték arra keresi a választ, hogy a rendszeren belül hogyan lehet a szűkös erőforrásokat úgy elosztani, hogy az populációs szinten a lehető legnagyobb egészségnyereséget hozza. A technikai érték azt nézi, hogy hogyan lehet egy konkrét páciens adott betegségét úgy kezelni, hogy az egyéni egészségnyereség a lehető legnagyobb legyen, miközben a lehetséges ártalom esélye és a szükségtelen erőforrás-felhasználás a lehető legkisebb. A személyes érték lényege, hogy hogyan lehet a betegeket bevonni az őket érintő döntéshozatalba, hogy ezáltal egy olyan ellátáshoz jussanak, amely összhangban áll a személyes értékrendjükkel. Viszont hasonlóan a hollandokhoz arra a következtetésre jutottak, hogy a legnagyobb kihívást az elméleti alapok gyakorlatba történő átültetése fogja jelenteni. iHi Vezetői tapasztalatok Az Institute for Healthcare Improvement (IHI) két korábbi vezetője, Dr. Donald Berwick és Maureen Bisognano egy plenáris ülés keretében arról értekeztek, hogy az elmúlt pár év alatt miben változott meg a szakmai véleményük. Az első az a megállapításuk volt, hogy „csak azt lehet megváltoztatni, amit mérünk”. Itt Dr. Berwick kiemelte, hogy fontos felismerni, hogy a mérési folyamat mindig teherként jelenik meg a rendszerben, továbbá a kapott eredmények a komplex valóságot túlegyszerűsítik, ezáltal mindössze a valóság „árnyékának az árnyékát” mutatják. így azt javasolja, hogy amennyire csak lehet a mérések mennyiségét csökkentsük, és amikor csak lehetséges, akkor beszélgetés révén jussunk információhoz, továbbá a táblázatok helyett inkább ábrákat használjunk mondanivalónk megjelenítéséhez. A második terület, a mentális egészség fontosságának az alábecslése. Bisognano az évek során felismerte, hogy a mentális egészség károsodása sokkal nagyobb probléma, mint ahogy azt korábban feltételezte. Világszerte 1,8 milliárd ember szenved valamilyen mentális betegségben, ezek közül a 80%-uk nem kerül felismerésre. A probléma orvoslásában a prevencióra kellene helyezni a hangsúlyt, és ezen belül is leginkább a fiatalkorúakra kellene fókuszálnunk. A harmadik terület a digitális forradalom jelentősége az egészségügyben. Dr. Berwick eredetileg nem tulajdonított nagyfjelentőséget ennek, viszont ma már belátta, hogy az információs technológia valóban képes az egészségügyi ellátást teljesen megreformálni. Példaként hozta fel, hogy a mesterséges intelligencia már ugyanolyan eredményesen képes 22 iMe – iNterdiszcipliNáris Magyar egÉszsÉgügy egy diagnózist felállítani, mint egy több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező szemész szakorvos. Végül Dr. Berwick elmondta, hogy korábban alábecsülte a társadalmi tényezők hatását az emberek egészségi állapotára vonatkozóan. Példaként Londont hozta fel, ahol a legkedvezőbb és legrosszabb helyzetű városrész esetén a várható életévek közötti különbség 21 év. Megjelenítve ez azt jelentené, hogy metróval utazva a legfejlettebb városrészből a legfejletlenebbe percenként 8,4 hónapot veszítenénk a várható életéveinkből. Annak érdekében, hogy a társadalmi egyenlőtlenséget mérsékeljük, fontos hangsúlyt fektetni a korai gyermekkora, az igazságosabb oktatási rendszerre, a jobb munkakörülményekre, az idősebb korosztályra, valamint a közösségek megerősítésére. poszterek A konferencián számos területen, több mint 800 poszter került bemutatásra. Ezek közül az általános minőségfejlesztéssel 185, és a betegbiztonság felmérésének vagy javításának a témájával 195 poszter foglalkozott. Mivel a területek, amelyeket vizsgáltak, nagyon szerteágazóak voltak, így nehéz ezekből általános következtetést levonni. Viszont feltűnő volt, hogy a betegbiztonsággal foglalkozó posztereknél gyakran előfordult a PDSA ciklus valamelyik verziója, a halszálka diagramm (ok-okozati diagram), valamint valamelyik összehasonlító statisztikai elemzés is. ÖsszeFoglalás Az idei skót konferencia tartalma jól tükrözi, hogy az egészségügyi minőségüggyel és a betegbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket és tapasztalatokat nemzetközi szinten is érdemes megosztani egymással. Egy többnapos konferencia tartalmát és valódi értéket nehéz bemutatni egy rövid beszámolóval, viszont reméljük, hogy a főbb trendeket és nemzetközi prioritásokat megfelelő módon ismertettük. A konferencia honlapján ingyenesen elérhetőek a főbb előadások videói (link: https://internationalforum.bmj.com/glasgow/), így amennyiben további részletes információhoz szeretnének a szakemberek hozzájutni, ajánljuk ennek az oldalnak a felkeresését. A BMJ és az Institute for Healthcare Improvement következő ázsiai konferenciája 2019. szeptember 18-20. között Tajpej városában, majd a következő európai konferencia 2020. április 28-30. között Koppenhágában kerül megrendezésre. köszönetnyilvánítás Dr. Dombrádi Viktor, Dr. Bíró Klára A konferencián való részvételt és a beszámoló elkészítését a GINOP-2.3.2-15-2016-00005 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. XViii. ÉVFolyaM 6. száM 2019. augusztus
