IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Precíziós onkológia kerekasztal A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük

  • Cikk címe: Precíziós onkológia kerekasztal A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 23-25
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: ONKOLÓGIA
A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLINIKUM ONKOLóGIA Precíziós onkológia kerekasztal A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük séges. Dr. Holchacker Péter igazgató (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, AIPM) rávilágított, hogy az AIPM segíteni kívánja a NEAK munkáját az új terápiák finanszírozásának újragondolásában. Az iparági szövetség a fenntarthatóság és a rendszerbe illeszthetőség szempontjából tudna hasznos javaslatokat tenni. Dr. Kenessey István PhD központvezető (Országos Onkológiai Intézet, Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ) tisztázta, hogy az intézet jelenleg nem gyűjt a precíziós onkológiához szükséges adatokat, de középtávú tervei között szerepel a beküldendő adatok körének bővítése. Dr. Lantos Zoltán szakmai vezető (Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) beszámolt arról, hogy intézetük intenzíven foglalkozik a digitális átmenettel, vagyis azzal, hogy nekünk, embereknek milyen irányban kell fejlődnünk ahhoz, hogy a gépek által javasolt megoldásokat jól hasznosítsuk. Dr. Bacskai Miklós igazgató (HealthWare Tanácsadó Kft.), az IME Szerkesztőbizottság tagja a brit Százezer Genom Projekt példáját hozta fel, amelyben a népegészségügy, az egészségügyi ellátórendszer és a biztosító szakemberei és kutatói összefogtak a perszonalizált medicina sikerességért. Dr. Dózsa Csaba, az IME Szerkesztőbizottságának tagja a kerekasztal moderátoraként azt kérdezte a panel résztvevőitől, hogy melyek a precíziós onkológia elterjedésének fő gátjai, illetve ösztönzői. Dr. Peták István válaszában elmondta, hogy szerinte a precíziós orvoslás történelmi lehetőség Magyarország számára. Félre kell tenni, hogy a magyar egészségügy elmaradott a nyugati országokéhoz ké- Fotó: Dr. Gyüre István Larix Az IME XIII. Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciájának záróakkordjaként kerekasztal megbeszélésre került sor, melynek meghívottjai a precíziós onkológiával munkájuk folytán intenzíven foglalkozó szakemberek voltak. Dr. Peták István tudományos igazgató (Oncompass Medicine Hungary Kft.) kifejtette, tizenöt év telt el azóta, hogy első alkalommal végeztek sikeres, célpont alapú kezelést egy tüdődaganatos betegen. Ehhez képest mára oda jutottunk, hogy az Amerikai Onkológus Társaság (American Society of Clinical Oncology, ASCO) 2018-as kongresszusának a „Minden beteghez juttassuk el a precíziós orvoslást!” volt a mottója. A 2019-es ASCO konferencia jelmondata pedig így szólt: „Hogyan tanulhatunk a klinikai tapasztalatokból?” Dr. Peták István elmondta, a molekuláris diagnosztika területén dolgozik azért, hogy kimutathatóvá váljanak azok az egyedi genetikai eltérések, amelyek alapján célzott terápiák kereshetők. Az eHealth Software Solutions Kft. informatikai rendszerei döntéstámogató megoldásokat és algoritmusokat tartalmaznak – közölte Dr. Máté Attila ügyvezető igazgató. A vállalat releváns projektje az IME konferencián bemutatott Nemzeti Hematológiai Betegségek Regiszterének fejlesztése. Dr. Bidló Judit főigazgató-helyettes (NEAK) úgy vélekedett, az intuitív alapon történő gyógyszerválasztással szemben nagyobb biztonsággal vállalható fel egy adott terápia, ha előre tudjuk, hogy attól milyen eredményt várhatunk. Tanulási folyamat előtt állunk, amelyet követően döntést kell hozni a precíziós orvoslás bevezetéséről, amihez viszont a finanszírozás újragondolása is szük- Dr. Peták István, Dr. Máté Attila, Dr. Bidló Judit, Dr. Holchacker Péter, Dr. Kenessey István, Dr. Lantos Zoltán, Dr. Bacskai Miklós, Dr. Dózsa Csaba és Dr. Pásztélyi Zsolt IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2019. AUGUSZTUS 23 KLINIKUM ONKOLóGIA pest, mivel a precíziós medicina alapjaiban változtatja meg az orvoslás gyakorlatát, és mindenkinek egyenlő esélye van abban, hogy elsőként vezesse be az új szemléletet. Véleménye szerint akár mi segíthetnénk a világnak abban, hogy elterjedjen a precíziós onkológia. A technológia adott, nincs szükség nagy beruházásokra, ezért alapvetően döntés kérdése, hogy lesz-e precíziós orvoslás Magyarországon. Dr. Máté Attila problémaként nevesítette, hogy heterogén az egészségügyi adatok minősége, tartalma és kinyerhetősége. Jövőbemutatónak ítélte meg viszont azt, hogy egybiztosítós rendszerünk van, mindössze öt releváns kórházi és nyolc háziorvosi szoftverszállító van jelen a piacon, és rendelkezésünkre áll az EESZT is. A közép-, illetve rövidtávú célok között nevesítette az adatstruktúrák egyesítését, amelynek megvalósulása valid, egységes struktúrán alapuló adatokat fog eredményezni. Dr. Bidló Judit motiváló, egyben gátló tényezőnek ítélte meg azt, hogy nem sokan tudják, mi a precíziós onkológia. A mindennapi gyakorlatban egyelőre a célpontra ható gyógyszerekhez keresik meg a betegeket. Egyetértett azzal, hogy a magyarországi adatvagyon „aranybánya”, amelyet ki kell használnunk. Dr. Lantos Zoltán úgy vélekedett, hogy a precíziós medicina nem más, mint jó kísérleti és klinikai eredményekkel alátámasztott koncepció. Szerinte még csak ott tartunk, hogy azt gondoljuk, egyes célpontokat meg tudunk támadni bizonyos ágensekkel, de ebből csak akkor lesz üzleti modell, ha többféle adatsort sikerül integrálnunk. óva intett mindenkit arról, hogy ezt a koncepciót nagy erőkkel kommunikáljuk a lakosság felé, mert a „túlígérés” igen veszélyes lehet. Dr. Bidló Judit kiemelte, hogy a betegeknek fontos lenne megfogalmazniuk a kezeléssel szembeni elvárásaikat, és tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen többletet képes nyújtani a számukra javasolt terápia. Dr. Peták István hozzátette: az ASCO kezdeményezésére történt már olyan felmérés, amelyben megkérdezték a betegeket, hogy mit várnak el az onkológiai terápiától, és számukra mi jelentene átütő eredményt. A megkérdezettek racionális válaszokat adtak – például a túlélés 50 százalékos növekedését jelölték meg elvárásként –, ezért a K+F projektek megtervezésekor a betegek igényeihez igazodó célokat kell kitűzni. Dr. Peták István hangsúlyozta, hogy a betegek tájékoztatási joga Magyarországon alkotmányos jog, vagyis az orvosok nem mérlegelhetik, hogy tájékoztatják-e a pácienseket, vagy sem. Az orvos információt nyújt és javaslatot tesz, de a terápiáról a beteg dönt! Az evidence based medicine korában a betegnek két választása volt: elfogadta a protokollban előírt terápiát, vagy nem kapott kezelést. Ezzel szemben a precíziós orvoslás arról szól, hogy többféle terápiás lehetőség közül lehet választani, aminek a beteg felé történő kommunikálása kihívást és felelősséget jelent az orvosoknak. Dr. Holchacker Péter szerint tudományos paradigmaváltás előtt állunk, és ahhoz, hogy a precíziós orvoslás a mindennapi gyakorlat részévé válhasson, egy sor gyakorlati kérdést kell megválaszolnunk. Konkrét, kézzelfogható érvekkel kell alátámasztani, hogy valós alternatíváról van szó. Dr. Lantos Zoltán rávilágított: hazánk igen kedvező pozícióban van abban a tekintet- 24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ben, hogy megfelelő infrastruktúrával és kutatói stábbal rendelkezik, és képes manufakturális szinten végezni kutatásokat, ami a precíziós medicina szempontjából előnynek számít. Véleménye szerint olyan innovációs programot tudnánk kidolgozni, amely értékes kutatási eredményekkel szolgálhatna a világ számára. Dr. Dózsa Csaba azon kérdésére, hogy mikor válhatna realitássá a precíziós onkológiai adatok rákregiszterbe illesztése, Dr. Kenessey István azt felelte, hogy legfeljebb középtávon látja ezt megvalósíthatónak. Jelenleg arra lenne csak mód, hogy a Nemzeti Rákregiszter adatait összevessék más adatbázisokkal, például a most készülő Nemzeti Hematológiai Betegségek Regisztere, vagy a NEAK adatsoraival. Véleménye szerint a precíziós medicina létalapja nem kérdőjelezhető meg, mégis kénytelen volt hangot adni a pesszimizmusának, és feltenni a kérdést: mekkora a precíziós medicina gazdasági relevanciája, és ki fogja azt finanszírozni? Dr. Bidló Judit a precíziós medicinát tudatosan adott gyógyszerelésnek aposztrofálta, ami nem azt jelenti, hogy a szóba jöhető terápiák közül egyet kiválasztunk, hanem azt, hogy a beteg azért kap egy terápiát – legyen az akár hagyományos kezelés –, mert az onkogenomikai profilja alapján számára az a legkedvezőbb. Ebből következik az elvárás, hogy mindenki precíziós gyógyszerelést kapjon, függetlenül annak az árától. Pluszforrás bevonására Dr. Bidló Judit nem sok esélyt lát, ezért szerinte a 180 milliárd forintos onkológiai keretet kell a hatékonyabb módon elkölteni. Dr. Lantos Zoltán hozzátette, nem csak a gyógyszerekről van szó, hanem az életmód változtatásról is. A személyre szabott medicina adatalapú megközelítése az életmódra is érvényes, és ha csökkenteni akarjuk az onkológiai halálozást, akkor azt az elhízás és a dohányzás visszaszorításánál, valamint a mozgásszegény életmód megváltoztatásánál kell kezdeni. Dr. Dózsa Csaba laborkapacitásra irányuló kérdésére válaszolva Dr. Peták István elmondta: az országban sok újgenerációs szekvenáló berendezés van, de az informatikai rendszereket is fejleszteni kell. A legnagyobb kihívás szerinte a digitális információ klinikai döntéshozatalba való bevezetése. A molekuláris genetikai információ ismeretében növelhető a törzskönyvezett szerek költséghatékonysága. Jelenleg körülbelül száz célzott terápia van forgalomban, és további ezerrel zajlik klinikai vizsgálat, a „cunami” tehát még csak ezután fog bekövetkezni. Ha Magyarországon kialakulna egy olyan infrastruktúra, amelynek révén ismertté válna a betegek molekuláris profilja, és ezek az adatok egy adatbázisba rendezve rendelkezésre állnának, a célzott gyógyszerek klinikai vizsgálatai Magyarországra kerülhetnének. Ebből profitálhatnának a magyar betegek, és hatalmas bevételhez juthatna a nemzetgazdaság. Dr. Bacskai Miklós úgy vélte, infrastrukturális korlátaink vannak, és még ha túl is lépünk azokon, finanszírozási gátakba fogunk ütközni. Szabályozási és forrásteremtési problémák állhatják útját az újfajta rendszernek, ezért olyan politikai üzenettel kell előhozakodni, amely képes meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy ez a koncepció életképes. A közönség soraiból érkező felvetésre reagálva Dr. Holchacker Péter úgy fogalmazott: a gyógyszercégeknek is XVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2019. AUGUSZTUS KLINIKUM ONKOLóGIA Dr. Peták István, Dr. Máté Attila, Dr. Bidló Judit, Dr. Holchacker Péter, Dr. Kenessey István, Dr. Lantos Zoltán, Dr. Bacskai Miklós, Dr. Dózsa Csaba már kizárólag interferon-mentes terápiával történik, és ezzel megszűntek a várólisták is. Dr. Bidló Judit leszögezte: érdemes elindulni ezen az úton, de minden lehetőséget – például a biohasonló készítményeket is – ki kell használni a forrásteremtés racionalizálása érdekében. Dr. Holchacker Péter hozzáfűzte: az innovatív gyártók is egyetértenek a forrásteremtés racionalizálásával, de egyelőre vita van az iparági szövetség és a NEAK között abban, hogy hol húzandó meg az egyensúlyi határvonal. Az álláspontok közelítéséhez további szakmai viták lefolytatására van szükség. Dr. Bacskai Miklós szerint a kérdésben érintett szereplőknek olyan tervet kell közösen kidolgozniuk, amelynek alapján a központi költségvetésből pluszforrás rendelhető a komplex precíziós onkológiai rendszer fenntartására. A tanácskozás végeztével Tamás Éva lapigazgató, a konferencia házigazdája megköszönte a részvételt a panel tagjainak és a konferencia összes előadójának, és azt javasolta, hogy a precíziós orvoslásról szóló közös gondolkodást az IME novemberben megrendezésre kerülő XIX. Szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján folytassák. Boromisza Piroska Fotó: Dr. Gyüre István Larix meg kell tenniük a maguk lépéseit. Ahogy az a konferencián megtartott előadásában elmondta, a gyártók több területen látnak lehetőséget arra, hogy megtegyék a saját hozzájárulásukat annak érdekében, hogy a precíziós orvoslás minél előbb megvalósulhasson. Véleménye szerint jól menedzselhető, a magyar valósághoz optimálisan igazodó javaslatot kell megfogalmazni, amely a finanszírozó, az ellátórendszer és az orvos-szakma szempontjai közé illeszthető, és figyelembe veszi az iparági szempontokat is. Dr. Bidló Judit hozzátette: a NEAK egyre nagyobb arányban köt a gyógyszergyártó cégekkel terápiaeredményességi (outcome) megállapodásokat, amelyekben a gyártók garanciát vállalnak a hatásosságot illetően, és amennyiben a kezelés mégsem bizonyul eredményesnek, visszatérítik annak árát. Mivel az offlabel kérelmek száma exponenciálisan növekszik, a jogszabályi környezet mielőbbi módosítására lenne szükség, ami nagy terhet ró a finanszírozóra. A kerekasztal résztvevői közül többek által sürgetett összefogást illetően példaként idézte fel a gyártók, az orvos-szakma és a NEAK közös fellépését, aminek eredményeképpen a hepatitis kezelése ma IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2019. AUGUSZTUS 25