IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az idült légzőszervi betegségek hatékonyabb ellátása a betegegyüttműködés támogatásával

  • Cikk címe: Az idült légzőszervi betegségek hatékonyabb ellátása a betegegyüttműködés támogatásával
  • Szerzők: Dr. Kovács Gábor , Dr. Hankó Zoltán
  • Intézmények: Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Magyar Tüdőgyógyász Társaság, Magyar Gyógyszerészi Kamara elnök
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 34-36
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: TÜDŐGYÓGYÁSZAT

Absztrakt:

Az idült légzőszervi betegségek gyűjtőfogalom alatt az asztma bronchialet és a COPD-t értjük a klinikumban. A Magyar tüdőgyógyász társaság a hazai epidemiológiai adatok pontosítása érdekében kezdeményezte egy COPD regiszter létrehozását. Összesen háromezer beteget vontunk be a regiszterbe. A betegeket a nyilvántartásba vételtől 18 hónapon keresztül követtük félévenkénti kontroll vizitek beiktatásával. Az első évben még elfogadható volt a betegek együttműködése, nagyobb arányú lemorzsolódás a második évben történik a viziteken való megjelenés vonatkozásában. A hosszúhatású hörgtágítók kiváltási adatai is 70-80%-os értéket mutattak hat hónap elteltével. Kezdeti kombinációként a betegek 38%-a kap hosszú hatású antikolinergikumot (LAMA), 31%-uk pedig hosszú hatású antikolinergikum és hosszú hatású béta2-receptor agonista kombinációt (LAMA+LABA). A betegség felfedezésekor a betegek 59%-a dohányzott rendszeresen, 1%-uk alkalomszerűen. 18 hónap elteltével javult ugyan ez az arány (47% rendszeres és 1% alkalmi dohányzó), de ez még mindig elégtelen terápiás együttműködést és életmódváltoztatást jelent. A hatékony terápiás modalitások között kell említeni a betegek együttműködését, a terápiás utasítások betartását, a gyógyszerek tartós használatát, az életmódbeli tanácsok betartását. A krónikus légzőszervi betegek együttműködésének a javítása érdekében a Ma gyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar tüdőgyó gyász társaság együttműködési megállapodást kötött egymással, a társaság ezzel csatlakozott a gyógyszerészek adherencia programjához. A kamara és a társaság egy több lépcsős adherencia programot dolgozott ki. ennek nyomán a gyógyszerészek proaktív módon vehetnek részt a betegek tájékoztatásában, oktatásában, az együttműködés javításában.

Angol absztrakt:

More effective treatment of chronic respiratory di s - eases by supporting patient compliance. Chronic respi - ratory disease is a collective term used to mean asthma and COPD in the clinic. The Hungarian Respiratory Society has initiated the creation of COPD registry to clarify epidemiological data. Altogether three thousand patients were enrolled. Patients were followed for 18 months from enrolment with semi-annual control visits. Patients' compliance was still acceptable in the first year, with a higher rate of drop-outs in the second year in terms of visits. Longacting bronchodilator recipe trigger data were also found to be 70-80% after six months. As an initial combination, 38% of patients received a long-acting anticholinergic (LAMA) and 31% received a long-acting anticholinergic plus a long-acting beta2-receptor agonist combination (LAMA + LABA). When the disease was discovered, 59% of patients smoked regularly, 1% occasionally smoked. After 18 months, the proportion has improved (47% regular and 1% occasional smoker), but this still means insuffi - cient therapeutic cooperation and lifestyle changes. Effective therapeutic modalities include patient compliance, adherence to therapeutic guidelines, continued use of medications, and adherence to lifestyle advice. In order to improve adherence of chronic respiratory patients, the Hungarian Chamber of Pharmacists and the Hungarian Respiratory Society have entered into a cooperation agree - ment, thereby joining the pharmacists' adherence program. The chamber and the society developed a multi-step adherence program. As a result, pharmacists can parti - cipate proactively to improve patient information, education and cooperation.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLiniKuM TüDőGyóGyáSZAT Az idült légzőszervi betegségek hatékonyabb ellátása a betegegyüttműködés támogatásával Dr. Kovács Gábor1, Dr. Hankó Zoltán2 1 Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, a Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászati Tagozata, elnök, 2 a Magyar Gyógyszerészi Kamara, elnök Az idült légzőszervi betegségek gyűjtőfogalom alatt az asztma bronchialet és a COPD-t értjük a klinikumban. A Magyar tüdőgyógyász társaság a hazai epidemiológiai adatok pontosítása érdekében kezdeményezte egy COPD regiszter létrehozását. Összesen háromezer beteget vontunk be a regiszterbe. A betegeket a nyilvántartásba vételtől 18 hónapon keresztül követtük félévenkénti kontroll vizitek beiktatásával. Az első évben még elfogadható volt a betegek együttműködése, nagyobb arányú lemorzsolódás a második évben történik a viziteken való megjelenés vonatkozásában. A hosszúhatású hörgtágítók kiváltási adatai is 70-80%-os értéket mutattak hat hónap elteltével. Kezdeti kombinációként a betegek 38%-a kap hosszú hatású antikolinergikumot (LAMA), 31%-uk pedig hosszú hatású antikolinergikum és hosszú hatású béta2-receptor agonista kombinációt (LAMA+LABA). A betegség felfedezésekor a betegek 59%-a dohányzott rendszeresen, 1%-uk alkalomszerűen. 18 hónap elteltével javult ugyan ez az arány (47% rendszeres és 1% alkalmi dohányzó), de ez még mindig elégtelen terápiás együttműködést és életmódváltoztatást jelent. A hatékony terápiás modalitások között kell említeni a betegek együttműködését, a terápiás utasítások betartását, a gyógyszerek tartós használatát, az életmódbeli tanácsok betartását. A krónikus légzőszervi betegek együttműködésének a javítása érdekében a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar tüdőgyógyász társaság együttműködési megállapodást kötött egymással, a társaság ezzel csatlakozott a gyógyszerészek adherencia programjához. A kamara és a társaság egy több lépcsős adherencia programot dolgozott ki. ennek nyomán a gyógyszerészek proaktív módon vehetnek részt a betegek tájékoztatásában, oktatásában, az együttműködés javításában. More effective treatment of chronic respiratory diseases by supporting patient compliance. Chronic respiratory disease is a collective term used to mean asthma and COPD in the clinic. The Hungarian Respiratory Society has initiated the creation of COPD registry to clarify epidemiological data. Altogether three thousand patients were enrolled. Patients were followed for 18 months from enrolment with semi-annual control visits. Patients' compliance was still acceptable in the first year, with a higher rate of drop-outs in the second year in terms of visits. Longacting bronchodilator recipe trigger data were also found to be 70-80% after six months. As an initial combination, 38% of patients received a long-acting anticholinergic (LAMA) and 31% received a long-acting anticholinergic 34 iMe – interDiszCiPLináris MAGyAr eGészséGüGy plus a long-acting beta2-receptor agonist combination (LAMA + LABA). When the disease was discovered, 59% of patients smoked regularly, 1% occasionally smoked. After 18 months, the proportion has improved (47% regular and 1% occasional smoker), but this still means insufficient therapeutic cooperation and lifestyle changes. Effective therapeutic modalities include patient compliance, adherence to therapeutic guidelines, continued use of medications, and adherence to lifestyle advice. In order to improve adherence of chronic respiratory patients, the Hungarian Chamber of Pharmacists and the Hungarian Respiratory Society have entered into a cooperation agreement, thereby joining the pharmacists' adherence program. The chamber and the society developed a multi-step adherence program. As a result, pharmacists can participate proactively to improve patient information, education and cooperation. Bevezetés Az idült légzőszervi betegségek gyűjtőfogalom alatt olyan betegségeket értünk a gyakorlatban, mint az asthma bronchiale, vagy a COPD. Ez a két betegség igazi népbetegségnek számít a fejlett világban és így Magyarországon is. A fejlett országokban a lakosság 6-10 százaléka szenved ezekben a kórképekben. Magyarországon az éves tüdőgondozói adatgyűjtés alapján 2018-ban 13 420 újonnan diagnosztizált asztmás felnőtt beteget észleltek, amivel 316 098-ra emelkedett az ismert betegek száma. Ez összességében 3 230 százezrelékes prevalenciát jelent. A COPD vonatkozásában ugyanezek az adatok 2018-ban 12 256 újonnan nyilvántartásba vett és összességében 193 553 nyilvántartott beteg, amely érték 1 979 százezrelékes prevalenciának felel meg. A COPD esetében a nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok a hazánkhoz hasonló fejlettségű országokban, figyelembe véve a hazai dohányzási szokásokat is, feltételezhetjük, hogy mintegy hatszázezerre tehető a betegek tényleges száma. Ez kimeríti a népbetegség meghatározás kritériumait. Ez azt jelenti, hogy ha mintegy százezer beteg a háziorvosi, vagy egyéb szakorvosi hálózatokban van, a COPD-s betegek felét nem ismeri az egészségügyi ellátórendszer. Ezek a betegek nyilván a kezdeti stádiumú betegek, akiknek a panaszai feltehetően csak terhelésre jelentkeznek, s akik emiatt még nem fordulnak orvoshoz, vagy a panaszaikat átmeneti akut eseményekkel magyarázza az orvos. Pedig éppen a betegségnek ebben a kezdeti stádiumában lehetne a leghatékonyabban megkezdeni a kezelést. Xviii. évfOLyAM 6. száM 2019. AuGusztus KLiniKuM TüDőGyóGyáSZAT A MAGyAr tüDőGyóGyász társAsáG COPD reGisztere A Magyar Tüdőgyógyász Társaság néhány évvel ezelőtt a hazai epidemiológiai adatok pontosítása érdekében kezdeményezte egy COPD regiszter létrehozását. A pontosabb adatok úgy a szakmának, mint az egészségpolitikának, a finanszírozónak jobb lehetőséget jelentenek egy népbetegség szakmapolitikai elemzése érdekében, a finanszírozási jogszabályok módosítására. Összesen háromezer beteget vontunk be a regiszterbe 34 együttműködő tüdőgondozó segítségével. A betegeket a nyilvántartásba vételtől 18 hónapon keresztül követtük félévenkénti kontroll vizitek közbeiktatásával. Az 1.táblázat mutatja a betegeknek az egyes viziteken történő megjelenését. 1.táblázat A COPD regiszter betegeinek megjelenései az egyes viziteken. Az 1. táblázatból jól látható, hogy az első évben még elfogadható a betegek együttműködése abban a vonatkozásban, hogy megjelennek a viziteken. Ehhez azonban fontos az, hogy hat hónapos vizitre is sor kerüljön. A nagyobb arányú lemorzsolódás a második évben történik. A *-al megjelölt számok még módosulhatnak, ezért ott nem számoltunk százalékot. Ezeket az adatokat támasztják alá azok az ismereteink is, miszerint a legnagyobb arányban alkalmazott hosszúhatású hörgtágítók kiváltási adatai is 70-80%-os értéket mutatnak hat hónap elteltével. Regiszterünk adatai alapján kezdeti kombinációként a betegek 38%-a kap hosszú hatású antikolinergikumokat (LAMA), 31%-a pedig hosszú hatású antikolinergikum és hoszszú hatású béta2-receptor agonista kombinált (LAMA+LABA) készítményt. Mindezek alapján a szakma javasolja a gyógyszerfelírási rendelkezések módosítását. Az idült légúti betegségek esetében javasolt inhalatív hosszú hatású hörgtágítók eü. pontját módosítsuk annyiban, hogy az indikáció első évében ne egyéves, csak hathónapos javaslatot adhasson a szakorvos, hogy hat hónap elteltével kötelező legyen a szakorvosi vizit. A második évtől megmaradhat az egyéves javaslat, sőt meggondolandó az is, hogy kétéves javaslat alapján írhassa fel ezeket a készítményeket a háziorvos. Az együttműködés ténye, a viziteken történő megjelenési aktivitás persze még nem jelenti azt, hogy a beteg megfelelően is használja a készítményeket, de annak az esélye nyilván nagyobb. A terápiás döntést alapjaiban befolyásoló stádiumok és fenotípusok tekintetében a regiszter nem meglepő módon azt mutatja, hogy a leggyakoribb stádium a betegek nyilvántartásba vételekor a „B”, vagyis a tünetes, de viszonylag kevés exacerbációt mutató stádium (61%). A legsúlyosabb, tünetes és gyakrabban exacerbáló betegek („D” stádium) aránya 15% volt. iMe – interDiszCiPLináris MAGyAr eGészséGüGy Emellett a leggyakoribb a bronchitiszes (75%) és az emfizémás (16%) fenotípus. A betegség kialakulása és progressziója szempontjából legfontosabb körülmény a beteg dohányzása. Saját adataink azt jelzik, hogy a betegség felfedezésekor a COPD-s betegek 59%-a dohányzott rendszeresen, 1%-uk pedig alkalmilag. 18 hónap elteltével javult ugyan ez az arány (47% rendszeresen és 1% alkalmi dohányzó), de ha figyelembe vesszük, hogy az eredményes terápia egyik legfontosabb eleme lenne az, hogy a dohányzó betegek abbahagyják a dohányzást, akkor ez további erőfeszítéseket kíván a beteg együttműködés javítása terén. A COPD természetéből fakad, hogy általában ötven éves kor felett alakulnak ki a klinikai tünetek, s még a leghatékonyabb kezelések mellett is legjobb esetben is csak lassítani lehet a több éves, évtizedes progressziót. A már kialakult és diagnosztizált betegség esetében az ajánlott kezelésnek három alapvető oszlopa van. Az egyik a korszerű és a betegség stádiumának, fenotipusának megfelelő gyógyszeres terápia. A másik a légzőszervi rehabilitáció, a harmadik pedig dohányzó betegek esetében a dohányzás abbahagyása. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor elégtelen lehet a gyógyeredmény, felgyorsulhat a progresszió, megszaporodhatnak a fellángolások, az exacerbációk. Tovább dohányzó beteg esetében alig várható el eredmény a legkorszerűbb gyógyszeres készítményektől is. A három alaptényező mellett a hatékony gyógykezelés negyedik oszlopaként ide sorolhatjuk a betegek együttműködését, a terápiás utasítások betartását, a gyógyszer tartós és megfelelő használatát, az életmódbeli tanácsok betartását. Az idült légzőszervi betegségek kórlefolyása több évtizedes lehet. A COPD esetében a terápiás aktivitás célja a progresszió lassítása, a fellángolások, exacerbációk megelőzése, ritkítása és a tünetek enyhítése. Hatékony kezelés esetén a betegek hosszú éveken keresztül képesek ellátni mindennapi tevékenységüket, dolgozhatnak, élvezhetik az életet családjuk körében. A betegek együttműködését a betegek megfelelő tájékoztatásával, betegoktatással, a szükséges információk minél szélesebb körű átadásával javíthatjuk. Az idült légzőszervi betegségek korszerű gyógyszerei általában inhalációs eszközökkel, inhalációval juttathatók a légutakba. Ez talán bonyolultabb, mint napi egy-két tabletta bevétele egy kis vízzel, de megtanulható. Különféle gyógyszerek különféle inhalációs eszközökkel juttathatók a légutakba. Ezért is ragaszkodik a tüdőgyógyászati szakma ahhoz, hogy a konkrét felírt gyógyszert, az eszközöket csak a szakorvos változtathassa meg indokolt esetekben. eGyüttMűKÖDés A MAGyAr GyóGyszerészi KAMArA és A MAGyAr tüDőGyóGyász társAsáG KÖzÖtt A krónikus légzőszervi betegek együttműködésének a javítása, támogatása érdekében a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság együttműködési megállapodást kötött egymással. A társaság ezzel csatlakozott a gyógyszerészek adherencia programjához. Az egészségügy különböző területei között a háziorvosok mellett a gyógyszerészek találkoznak talán a legtöbb alkalommal a betegekkel. A Xviii. évfOLyAM 6. száM 2019. AuGusztus 35 KLiniKuM TüDőGyóGyáSZAT szakorvosok felállítják a kórismét, megteszik a terápiás javaslataikat, elvégzik a szükséges kontrollvizsgálatokat, de az esetek jelentős részében évente csak egy alkalommal találkoznak a gondozott betegeikkel. Jóval több alkalommal kerülhet sor a gyógyszerészek és a betegek találkozására, hiszen a betegek havonta, negyedévente el kell, hogy menjenek a gyógyszertárba kiváltani a gyógyszereiket. A szakorvosok és munkatársaik igyekeznek elmagyarázni a javasolt készítmények használatát, de a páciensek a kérdéseiket gyakran éppen a gyógyszerészeknek teszik fel a készítmények kiváltásakor. Ezt a lehetőséget kívánjuk kiasználni azzal, hogy az idült légzőszervi betegségek miatt felírt gyógyszerek kiváltásakor a gyógyszerészek válaszolhassanak, tanácsot adhassanak, megerősíthessék a betegek ismereteit az adott betegséggel, jelen esetben a COPD-vel kapcsolatban. Ennek érdekében a kamara és a társaság egy több lépcsős adherencia programot dolgozott ki. A célkitűzésünk az, hogy az együttműködés révén javuljon a COPD-s betegek terápiás adherenciája. Jobban megértsék azt, hogy ez egy hosszantartó, lassan progrediáló megbetegedés, a javasolt gyógyszereiket folyamatosan használniuk szükséges, akkor is, amikor jobban vannak, és nincsenek, vagy alig vannak nehézlégzéses, köhögéses, vagy egyéb, a betegséggel összefüggő panaszaik. Sokszor éppen abból fakadnak a legnagyobb gondok ugyanis, hogy a betegek ezt nem értve a gyógyszerek hatására csökkenő tüneteket észlelve elhagyják a terápiát és amikor ismételten jelentkeznek a panaszok a kellemetlen, esetenként kockázatos mellékhatásokat is okozó rohamoldó gyógyszereket fokozott mértékben használják. A gyógyszerészeknek lehetőségük van arra is, hogy az inhalatív készítmények kiváltásakor rákérdezzenek arra, hogy megfelelően használják e a betegek ezeket az eszközöket, hiszen amellett, hogy rendszeresen alkalmazni kell a készítményeket az is fontos, hogy megfelelően használva az eszközt, a gyógyszer le is jusson a mélyebb légutakba. Az együttműködés keretében tehát a COPD-s betegek adherenciáját egy lépcsőzetes program keretében szeretnénk javítani. Ennek első lépcsője az, hogy a gyógyszerészek számára nagyobb gyakorisággal, több alkalommal kerülhet sor a krónikus légzőszervi betegségek jobb megismertetésére. Ezt részben a különböző gyógyszerészeti lapokban elhelyezett publikációk révén, részben különböző szintű előadásokkal és akár kreditpontos továbbképzésekkel tehetik meg a pulmonológiai szakma képviselői. Mindezek nyomán a gyógyszerészek képesek lesznek arra, hogy proaktív módon és megfelelően válaszolhassák meg a betegek COPD-vel és az ehhez kapcsolódó gyógyszerhasználattal kapcsolatos kérdéseit. Nagyon fontos segítséget jelent a jövőben az, hogy a gyógyszerészek észlelve azt, hogy a betegek a szakmailag indokoltnál nagyobb gyakorisággal váltják ki a rohamoldó hörgtágító készítményeket a patikában, értesítsék a beteg háziorvosát. Ez a jelenség ugyanis arra utalhat, hogy a beteg bázisterápiája nincs megfelelően beállítva, vagy a beteg nem használja azt, vagy nem alkalmazza megfelelően az eszközt. Mindhárom esetben szükséges ugyanis az, hogy a háziorvos felvegye a beteggel a kapcsolatot és megbeszéljék az aktuális jelenség hátterét. Az együttműködés következő lépcsője lehet a jövőben 36 iMe – interDiszCiPLináris MAGyAr eGészséGüGy az a javaslatunk, hogy a gyógyszertárban kinyomtatott számlára – ha hörgtágító készítményt vált ki a beteg – rövid információkat nyomtasson ki a gép a betegségről, a gyógyszerek folyamatos alkalmazásának a fontosságáról, a dohányzás abbahagyásáról stb. Az emberek fizetés után szívesen nézik át figyelmesen az egyes tételekről szóló összegeket, így nyilván nem kerüli majd el a figyelmüket a rövid betegoktató mondatok sem. (Mindezeknek a gyógyszerészi intervencióknak az informatikai támogatására a jogszabály-korrekciós és szoftverfejlesztési kezdeményezéseket megtettük.) További eszköz lehet a jövőben a betegek együttműködésének a javítására az, hogy ilyen készítmények kiváltásakor a gyógyszerész egy a Magyar Tüdőgyógyász Társaság javaslatára elkészített színes, lényegre törő, egyszerűen megfogalmazott tájékoztató leafletet adhat át a pácienseknek. Ezeknek a tájékoztatóknak a kihelyezését a kamara vállalja. Mindezek a kezdeményezések hatékonyan erősíthetik és a teljes gyógyszertári hálózatra vonatkozóan strukturált keretbe foglalhatják azokat a gyógyszerbiztonsági validáláshoz (pl. interakció-kontroll, párhuzamos gyógyszerelés kontroll, mellékhatás figyelés) kapcsolódó gyógyszerészi feladatokat is, amelyek a COPD-s betegeknél az adherencia szempontjából különösen fontosok. További lehetőségeket jelenthet jelent a jövőben, ha a gyógyszertárak nagyobb arányban lesznek LC monitorokkal felszerelve, és ha rövid, 40-60 másodperces tájékoztató filmeket mutatunk itt be, amelyeket professzionális filmesekkel készíttetünk el. Ezeket a rövid tájékoztató filmeket a várakozók sorban állás közben láthatják, s segítségükkel a legfontosabb képi információkat kaphatják a betegségről, a terápiás készítményekről, a dohányzás abbahagyásának a fontosságáról. A későbbi jövőben, az anyagi források elérhetősége esetén érintőképernyős komputerek is kihelyezésre kerülhetnek a gyógyszertárakba, amelyek segítségével a betegek még több információhoz juthatnak. Utóbbi lehetőségek természetesen más szakmák számára is tág terét jelenthetnek a betegoktatásnak, a beteg együttműködés javítására. A gyógyszerészek, a háziorvosok és a szakorvosok közötti együttműködés, kommunikáció javítását informatikailag segíteni fogja a jövőben az EESZT rendszer kiterjesztése és hatékony működése. Emellett azonban mindig is szükség lesz azokra a konkrét együttműködésekre, amelyek révén magasabb szintre emelhető a betegek oktatása, együttműködése. Enélkül ugyanis a legkorszerűbb terápiás készítményekkel sem érhetjük el a kívánt eredményeket. A SZERZőK BEMUTATáSA Dr. Hankó zoltán farmakológius és technológus szakgyógyszerész, szakközgazdász. A Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke 2006-2011-ig, majd 2011 óta elnöke. A Gyógyszerészet c. folyóirat felelős szerkesztője. Dr. Kovács Gábor bemutatása lapunk XVII. évfolyamának 8. számában olvasható. Xviii. évfOLyAM 6. száM 2019. AuGusztus