IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Költségkontroll mechanizmusok az uniós gyógyszerellátásban

  • Cikk címe: Költségkontroll mechanizmusok az uniós gyógyszerellátásban
  • Szerzők: Dr. Gaálné Knippel Barbara
  • Intézmények: Richter Gedeon Nyrt.
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 5-10
  • Terjedelem: 6
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA

Absztrakt:

A gyógyszerválaszték gyarapodásával hazánkban is szükségszerűvé vált a gyógyszer-támogatási rendszer átformálása, az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal lendületet kapott a jogharmonizációra, illetve a gyógyszerforgalmazás, reklámozás, árképzés rendszerének átláthatóságára és kiszámíthatóságára vonatkozó közösségi előírások átvétele. Legutóbb pedig a konvergenciaprogramban vállaltak betarthatósága miatt kényszerült a kormányzat költségmegszorító intézkedések meghozatalára az egészségügyben és a gyógyszerkiadások területén is. Ezen intézkedések kapcsán áttekintjük, hogy az Európai Unió más országaiban milyen költségkontroll mechanizmusokat érvényesítenek a gyógyszerfogyasztás szabályozására.

Angol absztrakt:

With the increase of the range of medicines, it has become necessary also in our country to transform somehow the medicine subsidy system. With our accession to the European Union this has gathered momentum due to the community requirements on the harmonisation of legislation and on the comprehensiveness and reliability of the system of marketing, advertising and pricing of medicines. Recently, it was the fulfilment of the Convergence Program which forced the government to take cost constraint measures in health matters and also in medicine expenditures. In connection with these measures we will review the cost control mechanisms used in other European Union countries for the regulation of medicine consumption.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA Költségkontroll mechanizmusok az uniós gyógyszerellátásban Dr. Gaálné Knippel Barbara, Richter Gedeon Nyrt. A gyógyszerválaszték gyarapodásával hazánkban is szükségszerűvé vált a gyógyszer-támogatási rendszer átformálása, az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal lendületet kapott a jogharmonizációra, illetve a gyógyszerforgalmazás, reklámozás, árképzés rendszerének átláthatóságára és kiszámíthatóságára vonatkozó közösségi előírások átvétele. Legutóbb pedig a konvergenciaprogramban vállaltak betarthatósága miatt kényszerült a kormányzat költségmegszorító intézkedések meghozatalára az egészségügyben és a gyógyszerkiadások területén is. Ezen intézkedések kapcsán áttekintjük, hogy az Európai Unió más országaiban milyen költségkontroll mechanizmusokat érvényesítenek a gyógyszerfogyasztás szabályozására. With the increase of the range of medicines, it has become necessary also in our country to transform somehow the medicine subsidy system. With our accession to the European Union this has gathered momentum due to the community requirements on the harmonisation of legislation and on the comprehensiveness and reliability of the system of marketing, advertising and pricing of medicines. Recently, it was the fulfilment of the Convergence Program which forced the government to take cost constraint measures in health matters and also in medicine expenditures. In connection with these measures we will review the cost control mechanisms used in other European Union countries for the regulation of medicine consumption. TÖRZSKÖNYVEZÉSI ELJÁRÁS A gyógyszerek forgalomba kerülésének egyik legelső hatósági kontrollját a regisztráció, vagyis a forgalomba hozatali engedély megszerzése jelenti. Az Európai Unióban az egységes törzskönyvezés 1995-ös bevezetése óta a leggyakoribb eljárás, hogy a gyógyszereket az ún. centralizált eljárás keretében regisztrálják, majd a készítményeket a törzskönyvezési eljárást követően minden tagállam beemeli a saját gyógyszerkincsébe. Az uniós csatlakozással hazánk is vállalta a centralizált törzskönyvezési eljárásra vonatkozó szabályozást [4], melynek nagy előnye, hogy jelentősen lerövidült a gyógyszerek regisztrációjának ideje, ezzel az ártámogatás megszerzésének periódusa is előrébb került, így gyorsabbá vált a gyógyszerek, többek között az innovatív orvosságok elérhetősége is. Szintén uniós előírásnak, a transzparencia direktívának megfelelően a hazai gyógyszerbefogadás rendje is gyorsabbá és átláthatóbbá vált, melynek elbírálási határidejét a jogszabály 90 napban határozza meg. Ezen túlmenően az Európai Unióban nincs további egységes szabályozás sem a támogatott gyógyszerlistára, sem az árszabályozásra vonatkozóan. A szubszidiaritás elve alapján a közfinanszírozásban részesülő készítmények meghatározása nemzeti szinten zajlik. Az uniós csatlakozásunk a kötelezően bevezetett egységes 5%-os gyógyszer ÁFA-tól [4] eltekintve nem eredményezett más árváltozást. A tagállamok saját hatáskörben szabályozzák a gyógyszerárakat [5]. A harmonizáció érdekében az EU-ban 2001-ben közösségi kódexben foglalták össze a gyógyszerek gyártására, forgalmazására, felhasználására és reklámozására vonatkozó szabályokat is [6]. BEVEZETÉS A gyógyszerellátás rendszere és szabályai különbözőek az egyes EU tagországokban [1]. Az unió erősödő befolyása érezhető a legtöbb tagállamban, közeledés van a rendszerek szabályozása között [2]. A 2001/83/EK-irányelv ajánlásokat tartalmaz arra, hogy a gyógyszerellátás és -forgalmazás mely területein szükséges a harmonizáció a belső piac hatékony működésének biztosítása érdekében [1]. Az egyes országok költségvetési politikájának megfelelően minden ország maga dönti el, hogy milyen egészségügy finanszírozási rendszert alkalmaz, azonban a transzparencia követelménye – aminek értelmében minden államban átláthatóan kell meghatározni a gyógyszerárak kialakításának és támogatásának rendszerét – minden tagországra kötelező érvényű [3]. AZ EU SZABAD GYÓGYSZERKERESKEDELMI PAKTUMA Az Európai Unió a medicinák több mint 80%-át Svájcból és az Amerikai Egyesült Államokból importálja. Egy 2007. januári megállapodás eltörölte az EU, Svájc és USA közötti vámot a kész gyógyszerekre és a termelésük során használt vegyületekre, és hamarosan Japán mint az EU következő legnagyobb gyógyszerkereskedelmi partnere is csatlakozik a megállapodáshoz [7]. KÖLTSÉGCSÖKKENTÔ MÓDSZEREK AZ EU-BAN Az egyre növekvő egészségügyi kiadások, köztük a gyógyszerkiadások finanszírozása Luxemburg kivételével IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA problémát jelent a legtöbb uniós tagország számára [8]. A különböző európai országok egészségügyi, szociális rendszerüknek, illetve történelmi, kulturális berendezkedésüknek megfelelően különféle módszereket (1. táblázat) alkalmaznak a gyógyszerkiadások mérséklésére: árcsökkentést, a nagy- és kiskereskedelmi árrés mérséklését, referenciaárrendszert (pl. Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia), a százalékos és fix támogatás bevezetését (pl. Franciaország, Bulgária), pozitív és negatív gyógyszerlisták kialakítását (pl. Hollandia, Dánia, Svédország), költséghatékonysági értékeléseket (pl. Finnország, Hollandia, Svédország, Nagy-Britannia, Olaszország), árvolumen megállapodást, receptdíjat, árbefagyasztást, a generikumok használatának ösztönzését (pl. Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Franciaország), a betegek által fizetendő önrész növelését, co-payment bevezetését (pl. Dánia, Norvégia és Spanyolország [9]), standard terápiás, „felírási” guideline-ok létrehozását [10] (pl. Nagy-Britannia, Dánia, Spanyolország [9]), az orvosok gyógyszerkeretének bevezetését illetve ezek ötvözetét [11]. Az elmúlt években költségtakarékossági intézkedéseket leggyakrabban Belgium, Németország, Spanyolország, Dánia és Olaszország alkalmazott [9]. Jelenleg a Közép- és Nyugat-Európában eladott gyógyszerek 60-75%-a generikum. Az Egyesült Királyságban, Németországban, Dániában és Hollandiában ezek a készítmények a medicinák 40-55%-át teszik ki. Magyarországon is elindult egy program, amely az olcsóbb generikus készítmények rendelése felé tereli az orvosokat [12]. Egyenlőre a generikus program megvalósulása csak részleges, még nem működik az a része, amely a generikus gyógyszerhasználat ösztönzésével elért megtakarításokat új, innovatív készítmények befogadására fordítaná. Ugyanis így lenne biztosítható, hogy a társadalom gyógyszerkincsébe a modern terápiák is bekerüljenek, és hogy hazánk e tekintetben ne maradjon el Európa egészségügyének színvonalától. 1. táblázat Költségkontroll technikák az EU országaiban 6 IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS HELYI KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS ELÔÁLLÍTÁS TÁMOGATÁSA Az uniós országok gyakorlatában a hazai kutatás-fejlesztésű illetve előállítású termékek magasabb elfogadott árban és magas támogatási mértékben megnyilvánuló preferenciát élveznek. Nagy-Britanniára, Németországra és Spanyolországra jellemző, hogy a helyi gyógyszergyártókat, a csupán importálókkal szemben megfelelő profitabilitást biztosító árszinttel jutalmazzák, és ezáltal a befektetéseket ösztönzik [3]. Sajnálatos tény, hogy Magyarország számára a hazai beruházásokat végrehajtó, profitjukat itthon befektető, munkahelyeket és ipart teremtő cégek támogatása nem prioritás [13]. Átfogó iparpolitika hiányában a hazai gyógyszeripari kutatás-fejlesztés és termelés nem részesül kedvezményekben. KITEKINTÉS AZ UNIÓS GYAKORLATRA Nagy-Britannia A gyógyszertárak több mint fele patikalánchoz tartozik, a patikusok nagy része magánvállalkozó. Recept nélküli gyógyszerek árusíthatóak benzinkutakon, hipermarketekben és kis boltokban egyaránt. A körzeti rendelőkkel kapcsolatban álló patikusok az orvos által felírt recepteket a készítmény első kiváltásakor megőrzik és az adott gyógyszert később ugyanarra a vényre ismét kiadják [14]. A gyógyszertárban a páciensek tételenként fizetnek a gyógyszerekért [15]. A receptdíj 10 EUR [16]. A medicinák támogatottságáról azok költséghatékonyságának függvényében döntenek, elfogadott költséghatékonysági küszöbértékek segítségével. A gyógyszereket 20 ezer font per QALY alatt nagyon költséghatékonynak tartják és befogadásuk is szinte azonnali, 20-30 ezer font per QALY EGÉSZSÉGPOLITIKA között is költséghatékony a szer, de a befogadáshoz egyéb szempontokat is figyelembe vesznek [33], míg 30 ezer font per QALY rátával csak kivételes esetekben történik befogadás. Fekete (negatív) listán elavult, teljes árú, nem támogatott gyógyszerek vannak, amelyeknek létezik jobb és olcsóbb alternatívájuk [10] (van egy szürke lista is a behatárolt indikációjú termékek számára, pl. vényköteles potencianövelő szerek). Olaszország A 2005-2006-os év árcsökkentéseinek köszönhetően átlagosan 30%-kal lettek olcsóbbak az orvosságok [17]. A generikumok ára 20%-kal alacsonyabb az originális készítmények áránál. A medicinák támogatottsága költséghatékonysági vizsgálatok függvényében alakul [10]. A támogatási rendszer a terápiás csoportonként maximálisan térített összegeket határozza meg. A közfinanszírozásban részesülő készítmények pozitív listára kerülése a betegség súlyosságától, a terápia haszon-kockázat profiljától és a kezelés költségétől függ. A generikumokkal helyettesítés kötelező [16]. 2006 augusztusától a „verseny legnyilvánvalóbb akadályainak lebontásáról” szóló kormányrendelet liberalizálta a vény nélkül kapható, szabadáras [16] patikaszerek kereskedelmi forgalmazását. A Healthy (toscanai cég) autópálya menti pihenőhelyeken nyitotta meg Autopharma üzleteit [18]. Bevásárlóközpontok élelmiszer osztályán szigorú feltételekhez kötve árusítanak OTC készítményeket (külön gyógyszerrészlegen, gyógyszerésszel). Franciaország Európában a franciák fogyasztják a legtöbb gyógyszert. 2006-ban 10 éve először stagnált a gyógyszerpiac. A medicinák jelenleg kizárólag gyógyszertárban forgalmazhatóak, de napirenden van a patikaliberalizáció kérdése. Addig a patikák egyetlen konkurenciái a para-gyógyszertárak (szépségipari készítményeket, homeopátiás termékeket, kötszereket, vitaminokat és ételkiegészítőket forgalmaznak), amelyek önálló üzletként vagy áruházak osztályaként működnek [14]. Franciaországban a transzparencia rendelet dönt a gyógyszerek támogatottságáról [19], míg a készítmények ára a Comitè Economique des Produits de Santè-vel folytatott (CEPS) tárgyaláson dől el [10]. A forgalmazott gyógyszerek kb. 50%-a szerepel a támogatott készítmények listáján (ezek a termékek teszik ki a patikák forgalmának több mint 90%-át). A pozitív besorolás feltétele, hogy az orvosság érzékelhető javulást okozzon és költséghatékony legyen. A nem helyettesíthető, drága gyógyszerek 100%-os, az enyhébb lefolyású betegségek kezelését szolgáló készítmények 35%-os, az egyéb termékek pedig 65%-os támogatásban részesülnek [16]. 2005-ben a generikumok alkalmazása közel 1 milliárd EUR megtakarítást jelentett a kasszának [20]. Franciaországban a többi európai országgal ellentétben az OTC készítmények piaca nem növekszik (a vény nélküli gyógyszerek a piac csupán 3-6%-át teszik ki [20]), ugyanis az öngyógyszerelés helyett inkább az orvoshoz fordulnak a betegek. Ennek oka leginkább a támogatási rendszerben keresendő. Közel azonos készítmények megtalálhatóak a támogatott és a nem támogatott gyógyszerek között egyaránt [21]. Az OTC készítmények népszerűsítése gazdaságilag jóval nagyobb megtakarítási potenciált jelent a francia kormány számára, mint a generikumok térhódítása. Ha a jelenlegi felírások csupán 5%-a öngyógyszerelés lenne, az 2,5 milliárd EUR megtakarítást jelentene évente az államnak [20]. Spanyolország Spanyolország a „legdecentralizáltabb” európai uniós tagállam, ahol a helyi hatóságok leginkább befolyásolják az orvosok receptfelírási szokásait. Egy régiónként kijelölt gyógyszerész (primary care pharmacist) listát állít össze a biztonságos, hatékony és kedvező árú medicinákról az orvosoknak, hogy költségkeretüket tartani tudják [10]. A lakosság 40%-ot fizet a gyógyszerkiadásokból, és ez alól a fizetési kötelezettség alól a 65 év felettiek és a krónikus betegségben szenvedők kapnak felmentést. A kevésbé hatékony szereket illetve az enyhébb problémák kezelését szolgáló készítmények közel 30%-át zárták ki az állami finanszírozásban részesülő gyógyszerek köréből egy negatív gyógyszerlista bevezetésével. 2007 márciusától pedig életbe lépett az új referenciaár-rendszer, amely több mint 4000 készítményt érintett. Lényege, hogy az azonos csoportba tartozó, vagyis olyan támogatott készítmények, amelyek hatóanyaga és adagolási módja megegyezik, referenciaárát a három legolcsóbb gyógyszer átlagára alapján képezik, de a minimális referenciaár 2 EUR. A spanyol kormány a reformtól évente 640 millió euró megtakarítást remél. Németország A németek Európa második legnagyobb gyógyszerfogyasztói a franciák után. Az árbefagyasztással, a generikumok térhódításával és a csökkent számú gyógyszerfelírással (nagyobb gyógyszerkiszerelések bevezetése) 1 milliárd eurót spórolt meg a kassza [22]. A reformok eredményeképpen a gyógyszerköltés 2006-ban az inflációs rátánál kisebb mértékben növekedett. A magántulajdonban levő gyógyszertárakon kívül nem engedélyezett gyógyszerárusítás. A fogyasztói ár a kis- és nagykereskedők szabályozott árrésének függvényében alakul [23]. A gyártók készítményeik termelői árát bizonyos keretek között szabadon határozzák meg. A gyógyszertámogatás kritériuma, hogy a felírás célszerű, gazdaságos és szükségszerű legyen. A szabadalmi védettség alá eső, terápiás újdonságokat a biztosítók teljes mértékben támogatják. A generikumok térítési díja alapján meghatározott referenciaárak vannak érvényben (az egészségbiztosító a vényköteles gyógyszerek árát a referenciaár mértékéig téríti). Az orvosokat (előirányzott pénzkeretük van gyógyszerkiadásaikra szakterületük és pozíciójuk szerint [10]) bonus- IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA malus-rendszer [16] ösztökéli gazdaságosságra. Ha a megengedett keretnél több gyógyszert írnak fel, a többletköltséget az orvosi kamara levonja a kezelési díjból. Ha generikumot választanak, bonuszban részesülnek, ami a megtakarított összeg 30%-a. A kormány megtiltotta a gyógyszercégeknek a rabattolást [24]. A gyógyszer-árrendelet az OTC készítményekre nem vonatkozik, így verseny gyakorlatilag csak a vény nélküli készítmények között van, ami az összpiac közel 12%-át teszi ki [25]. Németországban egyre népszerűbb az interneten keresztüli gyógyszervásárlás, ahol átlagosan 30%-kal olcsóbban szerezhetők be a vény nélküli orvosságok. Folyamatosan bővül a csomagküldő patikák piaci részesedése, amely 2010-ig várhatóan 8%-ra emelkedik a jelenlegi 1,5%-ról [14]. A hamisított gyógyszerek kereskedelme is egyre nagyobb méreteket ölt. Európában elsősorban a drága gyógyszereket hamisítják, mint amilyen a mellrák elleni taxol vagy a transzplantált szervek kilökődése elleni szerek [26]. Ausztria Ausztria populációja 2 millió fővel emelkedett az elmúlt 60 évben. A „baby boom”-os generáció mára elérte a nyugdíjas kort, így a gyógyszerek iránti igény nagyobb, mint valaha. A gyógyszerkiadás 2006-ban 7,6%-kal nőtt. Ennek oka az elöregedésen túl az innovatív medicinák magas ára és az erős gyógyszeripari marketing tevékenység [27]. A kormány kitart a gyógyszerpiac szabályozásának osztrák módszerei mellett. Ausztriában csak patikákban engedélyezik a gyógyszerek árusítását. Nagy és jól felszerelt gyógyszertárak vannak éjszakai és hétvégi ügyelettel [28]. A gyógyszertárak száma jelentősen lecsökkent az elmúlt években (2004-2006-ig 2232-ről 1253-ra). Nem engedélyezett a gyógyszertári láncok működtetése sem (mivel a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piac koncentrálódása sem árban, sem kínálatban nem szolgálta a betegek érdekeit) [14]. A gyógyszerekre fordított növekvő kiadások féken tartása érdekében 2004-ben megállapodás született a betegbiztosítók, a gyógyszerészek, a gyógyszergyártók és a nagykereskedők között a gyógyszerárrés 20,7%-ra csökkentéséről (1996-ban 25,2% volt). A receptdíj tételenként 4,6 euro. A társadalombiztosító által támogatott készítmények listáját a minisztérium határozza meg. Zöld jelzésűek az előzetes felírási engedélyhez nem kötött szerek, sárgák a főorvosi engedéllyel felírható készítmények és vörös színnel jelölik az új gyógyszereket (maximum 36 hónapig). A generikus helyettesítés növekvő tendenciát mutat (2004-ben 12,3% volt, 2006-ban pedig már 20% lett). Az orvos gazdaságossági lista alapján tájékozódik. A patikusok nem helyettesíthetik az orvos által felírt originális készítményt generikummal [16]. renciaár-rendszer van, ennek is köszönhető, hogy 2003. és 2005. között a rendelkezésre álló generikumok száma 65%kal emelkedett, részesedésük pedig megduplázódott: 8,8%ról 17,4%-ra nőtt [29]. 2006 júliusától a gyógyszercégek tárgyalásokon versenyeznek a forgalmazás jogáért és a legkedvezőbb árú gyógyszert 75%-ban, a többi készítményt pedig 50%-ban téríti az egészségbiztosító [30]. A rendszer kedvező az innovatív gyártók számára is [16]. A betegek a 75%-os támogatásban részesülő gyógyszerekért legfeljebb 13,3 eurót fizetnek [31]. Hollandia Elektronikus, online gyógyszer-dokumentáció van, így elkerülhetőek a gyógyszerelési hibák [32]. A medicinák támogatottságáról költséghatékonysági vizsgálatok függvényében döntenek [10, 19, 33], referenciaár-rendszer van érvényben. A patikusok a megspórolt összeg egy részét megtarthatják, így érdekeltek a generikumok kiadásában. A receptfelírásért fizetni kell (általánydíjas co-payment), a vényenként felírható gyógyszerek száma maximalizált [16]. Románia Romániában az elmúlt években rengeteg magángyógyszertár nyílt (patikát csak gyógyszerész végzettséggel lehet nyitni). A liberalizáció eredményeképpen megjelentek a drogériák és bioboltok, ahol növényi kivonatú, természetes készítményeket, táplálékkiegészítőket, vitaminokat és tisztálkodási szereket lehet vásárolni [14]. 2005. augusztusától az orvosoknak csak hatóanyagot kell felírniuk a receptre. A páciensek a gyógyszerésztől értesülnek a készítmények áráról és módjukban áll a felkínált lehetőségek közül választani. A drágább készítményt választóknak ki kell fizetni a különbözetet [34]. Lengyelország A forgalmazott termékek 65%-át import készítmények teszik ki. A medicinák 80%-a generikum, ami közel fele az összgyógyszer-értékesítésnek. A gyógyszerek árát a hasonló GDP-vel rendelkező európai országokbeli térítési díjak alapján kalkulálják [9]. A piaci szereplőknek termékeik áraival kell versenyezniük a támogatott készítmények listájára kerüléséért [35]. Az állam csak a legolcsóbb gyógyszert téríti az azonos hatásmechanizmusú termékek közül [36]. A helyi, korszerű K+F részleggel rendelkező cégek is inkább a generikumok gyártásába invesztálnak, mivel innovatív készítményeik nincsenek fenn a támogatott gyógyszerek listáján [35]. A gyógyszerek támogatásának mértéke nemcsak a gyógyszer típusától függ, hanem a beteg életkorától, betegségének súlyosságától valamint a szociális helyzettől is. MAGYARORSZÁG UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Belgium Csak patikákban árusítanak gyógyszereket illetve az országban nem kaphatókat az interneten keresztül lehet megvásárolni [14]. A támogatott készítmények esetében refe- 8 IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS Magyarország az egy lakosnak felírt vények számát tekintve az Unió élvonalában van [2]. Az Európai Unió egyre több irányelve honosodik meg hazánkban is, annak ellené- EGÉSZSÉGPOLITIKA re, hogy ezen rendelkezések nem kötelezőek (csak ajánlottak) a tagországok számára [37]. 2005. júliusától az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közel kétezer termékre kiterjesztette a fix összeggel támogatott gyógyszerek csoportját, melynek célja a csökkenés irányába ható árverseny volt, azonban a gyógyszerkiadások korlátozásának drasztikus lépéseit a 2007 folyamán életbe lépett változások jelentették. 2007. január 15-től csökkentek a normatív támogatási kategóriák (az eddig 90%-os támogatás 85% lett, a 70%-os 55%, míg az 50%-os 25%) és megszűnt a gyógyszerek térítésmentessége. Bevezetésre került egy minimális 300 Ft értékű térítési díj a kiemelt támogatási kategóriájú medicinák esetében. A gyógyszertámogatások csökkentésének eredményeként 2007 folyamán a gyógyszerkiadások közpénzből finanszírozott, mintegy kétharmados aránya 50%-ra csökkent [38], csökkent az össz-gyógyszerkiadás is, azonban a betegek hozzájárulásának mértéke emelkedett. A közelmúltban törvény született a patikaalapítás és működtetés liberalizációjáról is. 2007-től bizonyos recept nélküli szerekhez patikán kívül, hipermarketekben és benzinkutakon is hozzá lehet jutni. A készítmények szabadárasak. Amennyiben a változás nyomán jelentős forgalom átterelődés történik, úgy a patikák össz-haszonkulcsa csökkenhet, aminek legdrasztikusabb hatása a kisforgalmú patikákra lehet. Érvényben marad az idei évre is a közös gyártói kockázatvállalás, amelynek lényege, hogy a gyógyszerkassza túlköltése esetén az OEP által kifizetett gyógyszertámogatás egy részét a gyártók visszafizetik. 2007-ben a gyógyszerkasszát 364, 2008-ban pedig 348 milliárd forintra tervezték. A 2007-ben bevezetett intézkedések más egyéb terhekkel is sújtják a gyógyszeripar szereplőit, adó formájában kötelezővé vált a 12%-os kereskedelmi rabatt [39] és forgalommal arányos befizetési kötelezettség terheli a nagykereskedőket is, melynek mértéke a forgalmazott közfinanszírozott gyógyszer után a teljes évi támogatott nagykereske- delmi árréstömeg 2,5%-a [39]. További terheket jelent, hogy 2007-től az orvoslátogatók – számuk Magyarországon 2006-ban kb. 2 700 volt – után évi 5 millió forintos díjat kell fizetni, valamint hogy szigorodtak a gyógyszergyártók orvosi rendelőkben folyó promóciós és marketingtevékenységére vonatkozó előírások is. A GYÓGYSZERIPAR ÁTALAKULÁSA A költségkontroll mechanizmusok Európa-szerte megfigyelhető erősödésének hatására a jövőben az orvosok és a betegek gyógyszerválasztási és -használati szokásainak megváltozása várható, amely kihívásokra a gyógyszergyártóknak is válaszokat kell találniuk. A gyógyszercégek vagy innovációval vagy árral tudnak versenyezni. Az első esetben új originális gyógyszerek fejlesztésével, míg az utóbbi esetben olcsóbb generikus készítmények forgalmazásával [40]. Az elindult generikus programok hatására a generikus cégek piaci jelenléte nő, az innovatív gyártók és forgalmazók száma csökken. Egy roszszul tervezett generikus program azonban gyógyszerellátási gondokat is okozhat [41]. A gyógyszerpiac koncentrálódása a cégfelvásárlásokkal és egyesítésekkel folytatódni fog. Ez utóbbi folyamat fő hajtóereje az egyre költségesebb kutatás-fejlesztés kockázatának csökkentése az erőforrások koncentrálásával, a költségek mérséklésével és a hatékonyság javításával. A kutatás-fejlesztés szerepe tovább nő, fejlődési üteme, intenzitása fokozódik, és olyan új módszerek és technológiák megjelenése várható, amelyek célja a folyamat gyorsítása, egyszerűsítése, valamint hatékonyabbá és olcsóbbá tétele. A biotechnológiai cégek előtérbe kerülése és az innovatív termékek fejlesztésére létrejövő ún. spin-off vállalatok számának növekedése várható. Mindezeknek megfelelően a gyógyszercégek marketingstratégiája, termék-, ár-, értékesítési és kommunikációs politikája is átalakul. IRODALOMJEGYZÉK [1] Balázsné Dr. Molnár Borbála: A gyógyszerellátás aktuális kérdései az unió küszöbén, Gyógyszerészi Hírlap, 2004. április, 14-15. oldal [2] Gyógyszerellátás az EU-országokban, Egészségügyi menedzsment, 2002. 4. évfolyam, 6. szám, 67-70. oldal [3] Dr. Vincze Zoltán: Gyógyszerár-támogatási rendszerek az EU-ban, Gyógyszerészi Hírlap, 2002. november, 89. oldal [4] http://www.weborvos.hu/cikk.php?id=&cid=45266, Gyógyszerek az Unióban, Az Európai Tájékoztatási Központ összeállítása a gyógyszereket érintő uniós szabályokról [5] www.min.hu/magyosz.htm [6] http://www.joginform.hu/hirek/14160, Változik a gyógyszerreklám rendelet [7] EU szabad gyógyszerkereskedelmi paktuma, www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1007 [8] Dr. Zalai Károly: Áttekintés az európai gyógyszerügyi költségtakarékossági intézkedésekről, Gyógyszerészi Hírlap, 2002. december, 9-11. oldal [9] Patricia L. Willert: Assessment of the Pharmaceutical market in Poland after accession to the European Union, The European Journal of Health Economics IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA [10] M. J. C. Nuijten: Trends in decision-making process for pharmaceuticals in Western European countries, HEPAC, Health Economics in Prevention and Care, December 2001, Volume 2, Number 4 [11] Gyógyszerügyi feladataink az uniós tagság kapcsán, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2003, 41. évfolyam, 5. szám, 17-20. oldal [12] www.eum.hu/index.php?akt_menu=3400, Rövid hírek az Európai Unióból – Generikus gyógyszerek [13] Dr. Palócz Éva, Szörfi Béla, Bachné Halász Mária: Az egészségügy és a versenyképesség kapcsolata, IME V. évfolyam 3. szám 2006. április [14] http://informed.hu/?tPath=/print/friss_hirek&article_print=yes&article_id=140758 Vegyes képet mutat a gyógyszerárusítási rendszer külföldön (MTI Hírek 2006; 3) [15] Rx drug charge levels diverge across the UK, Pharma Marketletter, March 12th 2007 [16] Borbás Ilona, Dr. Kincses Gyula: Egészségügyi rendszerek az Európai Unió régi tagállamaiban, Egészségügyi Rendszertudományi Iroda, Budapest, 2007 [17] Italian industry calls for a rethink of price policies, SCRIP World Pharmaceutical News, February 16th 2007 [18] http://informed.hu/friss_hirek/?article_hid=90563, Gyógyszertankolás Olaszországban is, 2007. március 9. [19] Brandtmüller Á, Kárpáti K, Májer I, Boncz I, Dózsa Cs, Pékli M, Gulácsi L, Költséghatékonysági finanszírozási küszöb alkalmazása a gyakorlatban – nemzetközi kitekintés, IME V. évfolyam 3. szám 2006. április [20] www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=776, A 2005-ös gyógyszerrendelések áttekintése Franciaországban [21] Self-medication report stirs French self interests, SCRIP World Pharmaceutical News, January 17th 2007 [22] German medicines growth slows to 1,3% in 2006, SCRIP World Pharmaceutical News, February 7th 2007 [23] www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=829, A német gyógyszerészek féltik monopol-helyzetüket [24] German doctors receive premium for cheap medicines, SCRIP World Pharmaceutical News, March 9th 2007 [25] French Health Minister aims to expand OTCs, Pharma Marketletter, January 1st & 8th 2007 [26] www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=985, Németország: A hamisított gyógyszerek milliárdos forgalma, 2007. február 26. [27] Austrian Krankenkasse evaluates medicines costs, SCRIP World Pharmaceutical News, March 14th 2007 [28] www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=627, Gyógyszerrendelet bevezetésével kapcsolatos problémák Csehországban [29] www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=755, Olcsóbb gyógyszerek rendelése Belgiumban [30] www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=759, A gyógyszerforgalmazás reformja Belgiumban [31] Gyógyszerárcsökkenés Belgiumban, www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1049 [32] www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=942, Elektronikus gyógyszerdokumentáció (EMD) Hollandiában, 2007. január 24. [33] Ken Redekop: Hogyan használják a gazdasági értékelést Hollandiában és az Egyesült Királyságban a gyógyszerek ártámogatási döntéseinek meghozatalában? IME VI. évfolyam 10. szám 2007. december [34] www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=553, Románia egészségügye [35] Slowing growth in Poland’s drug mart, Pharma Marketletter, April 16th 2007 [36] http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/kelet-europa1.pdf [37] Urbán Péter: Magyar gyógyszerpiac az EU csatlakozás tükrében, Kórház, 1998. 5. évfolyam, 5. szám, 33-36. oldal [38] Kibővült a gyógyszerpiac, Gyógyszerészi hírlap, 2007. április, XVIII. évfolyam 4. szám, 11. oldal [39] 2006. évi XCVIII. Törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól, Magyar Közlöny 2006/146. szám (11 173-11 201. oldal) [40] A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései, Gazdasági Versenyhivatal, Budapest, 2003. július [41] Dr. Kerpel-Fronius Sándor: A legolcsóbb gyógyszerkészítmény nevesítése a magyar generikus program sikerét kockáztatja. IME VI. évfolyam 3. szám 2007. április A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Gálné Knippel Barbara gyógyszerész, 2001-ben végzett a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Gyógyszerésztudományi Karán. 2006-ban MSc oklevelet 10 IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS szerzett a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának orvos/gyógyszerész-közgazdász szakán. Jelenleg ugyanitt PhD-hallgató. 2005 áprilisától termékfelelős a Richter Gedeon Nyrt. Nőgyógyászati Marketing Osztályán.