Intézmények:Budai Irgalmasrendi Kórház, Classic Consulting Kft., Falcon Informatics Kft., Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Évfolyam: IV. évfolyam
Lapszám:2005. / 4
Hónap:május
Oldal:41-43
Terjedelem:3
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:eHEALTH, eEGÉSZSÉG
Absztrakt:
Az eSzabványok létrejöttével kapcsolatban fontos végiggondolni az egészségügyi kommunikációban szereplő üzenetek felépítését, az üzenetek, dokumentumok és adatok viszonyát, azok eltérő tulajdonságait. Cikkünk célja annak bemutatása, hogy a szabvány közös adatmodelljében hogyan jelennek meg az üzenetek, dokumentumok és adatok, ugyanakkor nem célja, hogy részletesen tárgyalja az adatmodell egyes elemeit és azok használatát.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG eSzabványok: Üzenetek, dokumentumok, adatok Puskás Zsolt Péter, Classic Consulting Kft. Dr. Horváth Lajos, Budai Irgalmasrendi Kórház Héja Gergely, Falcon Informatics Kft. Nagy István, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Az eSzabványok létrejöttével kapcsolatban fontos végiggondolni az egészségügyi kommunikációban szereplő üzenetek felépítését, az üzenetek, dokumentumok és adatok viszonyát, azok eltérő tulajdonságait. Cikkünk célja annak bemutatása, hogy a szabvány közös adatmodelljében hogyan jelennek meg az üzenetek, dokumentumok és adatok, ugyanakkor nem célja, hogy részletesen tárgyalja az adatmodell egyes elemeit és azok használatát. strukturálható Word dokumentum is) megformálását és megjelenítését biztosítják. AZ INFORMÁCIÓ SZERVEZÉSÉNEK SZINTJEI Az adatmodell az adatok szervezését különböző szinteken teszi lehetővé. A legalsó szinten jelennek meg a mért, rögzített értékek, elemi adatok, tovább már nem bontható információs objektumok. Ezekből az egy ellátási eseményhez tartozó információ-elemekből („feljegyzésekből“) dokumentumokat szervezhetünk. Ez a szint az elemi adatokat önálló belső tagolással is rendelkező szemantikai egységekké fogja össze, és kiegészíti az ellátási esemény körülményeire vonatkozó információkkal. Az így kapott, és gyakorlatilag önálló, függetlenül aláírható dokumentumok tovább szervezhetők összetett dokumentumokká. Ezek lényegében elektronikus iratgyűjtők: a meglévő egyszerű dokumentumokat különböző szempontok (ellátott személye, ellátás típusa, helye, ellátás jellege, betegség stb.) szerint csoportosíthatják. A papír alapú „társukkal” szemben ezeknek az összetett dokumentumoknak megvan az az előnye, hogy egy dokumentumot könnyen elhelyezhetünk több gyűjtőben is: papír alapon ehhez másolatokra van szükség – elektronikusan elég egy egyszerű hivatkozás is. Az üzenetek a dokumentum-továbbítás eszközei: a dokumentumokat mintegy becsomagoljuk, és a csomagot ellátjuk az üzenetküldés körülményeire vonatkozó további információkkal: feladó, címzett, sürgősség, aláírás stb. 1. szint: „Elemi” adatok, adatstruktúrák Az adatmodell legalsó szintjén található osztályok a mért, észlelt értékek vagy értékek sorozata (pl. a laborautomata által mért adatok), egyes elkülönült feljegyzések, információ-elemek (a betegtől kikérdezéssel megszerzett információk), önálló információs objektumok (digitális kép, videofelvétel, de lehet pl. önálló, tovább nem 1. ábra Az elemi adatok és struktúrák osztályai Az adatmodellben minden adatelemhez név, érték és az adat rögzítésének, megszerzésének, előállításának időpontja (mérés, észlelés stb.) tartozik (Element::name, Element::value, Element::obs_time). Az egyszerű adatelemek használata mellett lehetséges az adatelemek összekapcsolásával bonyolultabb struktúrákat (rekordokat) is létrehozni. Ennek eszköze a struktúraképző szerepet betöltő Cluster osztály, mely összefoghat egyszerű adatokat (Element), illetve beágyazva további Cluster-eket is. Az érték (Element::value) tartalma lehet egyszerű adatelem, de lehet egy beágyazott (pl. multimédiás) objektum is. Ez lehetővé teszi különböző granularitású adatok kezelését: egy adathalmazt le lehet írni strukturáltan, és szabad szöveggel is. Előbbi esetben az adat pl. egy struktúrába (Cluster) szervezve, elemi adatokra bontva kerül bele a szabványos dokumentumba, míg az utóbbi esetben ugyanaz az információ egyetlen text típusú elemben, folyó szövegben kerül átadásra. A példából jól látszik, hogy a modell alkalmazása biztosítja a funkcionális interoperabilitáshoz szükséges szintet: „emberi fogyasztásra” mindkét változat alkalmas, de a szemantikus interoperabilitás eléréséhez szükséges gépi feldolgozásra csak az elemi adatokra bontott változat használható. IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS 41 INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG 2. szint: Egyszerű dokumentumok Az egyszerű dokumentumok szintje az elemi adatokat olyan szemantikai egységekké fogja össze, amelyek önálló belső tagolással is rendelkeznek, továbbá kiegészíti azokat az ellátási esemény körülményeire vonatkozó információkkal. A gyakorlatban ezek azok a dokumentumok, melyek egy-egy ellátási eseménnyel kapcsolatban születnek, kinyomatásra és aláírásra kerülnek: ambuláns lap, vizsgálatkérés, CT-lelet stb. Az egy ellátási eseményhez tartozó információ-elemekből (Item) dokumentumokat szervezhetünk. A valós életben dokumentumaink alapvető szemantikai egységei a feljegyzések – ennek felel meg az adatmodell bejegyzés (Entry) osztálya. Egy ilyen feljegyzés több adatelemet is tartalmazhat (ezt mutatja az Entry::items attribútum 0..* számossága). mely egy dokumentum különböző változatainak egyidőben történő kezelését biztosítja informatikai rendszerünkben. 3. szint: Összetett dokumentumok Az önálló, egyszerű dokumentumok tovább szervezhetők összetett dokumentumokká. Ez az elektronikus iratgyűjtő (Extract osztály) a meglévő egyszerű dokumentumokat fogja össze. Összetett dokumentumaink alapvetően egy-egy betegről szólnak. Ilyenkor az EHR_Extract osztály azonosítja az ellátás alanyát. Ugyanakkor bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a forrásrendszerben levő adatokból beteghez nem kapcsolódó dokumentumokból állítunk össze kivonatot (Any_Extract osztály). 3. ábra Az összetett dokumentumok osztályai 2. ábra Az egyszerű dokumentumok osztályai Az egyes feljegyzéseinket dokumentumainkon belül öszszefoghatjuk, strukturálhatjuk. Ennek eszköze a struktúraképző szerepet játszó Section osztály, mely összefoghat egyszerű feljegyzéseket (Entry), illetve beágyazva további Section-öket is. Az önálló és csoportosított feljegyzésekből (Entry és Section), mint tartalmi építőkövekből (ennek „megfelelője” a Content absztrakt osztály) épül fel a dokumentum, melynek a modellben a Composition osztály felel meg. Az adatmodellben minden dokumentumhoz (Composition osztálybeli elemhez) a tartalom mellett (Composition: :content) hozzákapcsolódnak a következő adatok: a dokumentum megnevezése, az ellátási esemény, amelynek során létrejött, ennek jellemzői (hely, időpont, résztvevők), a szerző, és a dokumentumot, illetve egyes adatelemeit hitelesítő aláírás(ok) (Composition::name, Composition::clinical_session, Composition::composer, Version::attestations). A valós életben is előfordul, hogy egy korábbi feljegyzésünket valamilyen okból kifolyólag módosítjuk. Elektronikus rendszereinkkel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy ezek a módosítások mindig visszakövethetők, ellenőrizhetők legyenek. Ennek eszköze a Version osztály, 42 IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS Egy irattartó összeállítása a gyakorlatban megfelel a forrásrendszerünk dokumentumaiból való valamilyen szempontú válogatásnak: összefoghatunk iratokat ellátási hely, időszak, betegség, finanszírozási forma stb. alapján. Egy iratgyűjtőben lehetőségünk van ezeket rendezetlenül, egymás után lefűzni, de célszerű ezeket valamilyen szempont szerint rendezni. Ezt a rendezést biztosítja számunkra a Folder osztály. Az Extract hasonlít egy könyvtárhoz, melyben egyszerre vannak jelen a könyvek és a különböző szempontú katalógusok: A könyvekből egy-egy példány van a polcokon, de egy könyv több katalógusban is előfordulhat. Az Extract::all_versions a dokumentumokat tartalmazza, míg a Folder struktúra egy fa szerkezetű katalógusként működik: egy katalóguselem tartalmazhat közvetlenül dokumentumokra való hivatkozásokat, illetve alábontásokat további alkatalógusok segítségével. A katalógus-fa (Extract::directory) használata nem kötelező: ebben az esetben az Extract egy olyan iratgyűjtőként viselkedik, ami „csak” összefogja dokumentumainkat. A gyakorlatban ez a szint lehet pl. a háziorvosi karton, egy gondozási napló, az egy fekvőbeteg-ellátási eseménysorozat során történt ellátásokról szóló dokumentumok „gyűjteménye” stb. INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG 4. szint: Üzenetek Az üzenetek a dokumentum-továbbítás eszközei. Továbbításkor a dokumentumokat becsomagoljuk, a csomagot ellátjuk az üzenetküldés körülményeire vonatkozó további információkkal: feladó, címzett, sürgősség, aláírás stb. A MessageContent osztály egy vagy több összetett dokumentumot (Extract) tartalmazhat, így lehetőség van egy üzenetben több ellátottról szóló dokumentumok együttes továbbítására. Ez a gyakorlatban a különböző jelentéseknek felel meg, míg az egy ellátottról szóló, egy Extract-ot tartalmazó üzenetek tipikusan az egy beteg ellátása során történő kommunikáció üzenetei. Az üzenetek jellemzője, hogy legalább két kommunikáló felet, valamint néhány egyéb, az üzenet továbbítására vonatkozó információt tartalmaz (pl. sürgősség, előzményüzenet stb.). Az üzenetek fontos része az üzeneteket hitelesítő aláírás. A szabvány lehetővé teszi már aláírt üzenetek ismételt aláírását (soros aláírás), illetve egy üzeneten elhelyezhetők egymással egyenrangú aláírások is (párhuzamos aláírás). ÖSSZEFOGLALÁS Az MSZE 22800-as szabványcsalád az egészségügyi kommunikáció közös adatmodelljét és egyes alapvető üzenet-csoportokkal szemben támasztott követelményeket definiálja. Ugyanakkor szükséges, hogy a felhasználókban egységes kép alakuljon ki az elektronikus egészségügyi adatok és dokumentumok szabvány szerinti felépítéséről, az adatok, dokumentumok és üzenetek viszonyáról, különbségéről: mi jellemzi az egyes szinteket, és a szabvány hogyan támogatja ezek megvalósítását. 4. ábra Az üzenetek főbb osztályai IRODALOMJEGYZÉK [1] MSZE 22800:2004 szabvány-család. A szerzők bemutatása lapunk IV. évfolyamának 1. számában olvasható. IBE III. Irányított Betegellátási Konferencia Hotel Annabella, Balatonfüred 2005. június 2-4. Jelentkezés és felvilágosítás: LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. II. 29. Telefon/fax: 333 2434, 210 2682 www.larix.hu • larix@larix.hu www.imeonline.hu • ime@imeonline.hu IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS 43
