IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Járóbeteg szakellátási konzultáció

Absztrakt:

A fejlett országokban a járóbeteg szakellátás az elmúlt években folyamatosan fejlődött, stratégiai jelentősége nőtt, és egyre nagyobb szerepet kap az ellátórendszerben. Mindeközben a magyar járóbeteg szakellátásban a finanszírozás immár 7 éve nem követi az inflációt, a kasszamaradványból a járóbeteg ellátók nem részesülnek, így a finanszírozás reálértéke romlott. A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség közgyűlése úgy gondolta, érdemes a témáról megkérdezni a leginkább érintetteket: a gyógyulásra vágyó betegeket, hiszen a Szövetség az ő érdekeiket képviseli tagjai tevékenységén keresztül.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Molnár Attila
Tartalom IME Szerkesztőség
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátórendszer Fenntartásáért Felelős Intézet jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár Haiman Éva
Innováció az egészségfejesztésben A NEFI konferenciájáról jelentjük IME Szerkesztőség
Az Infokommunikációs Technológiák (IKT) hatása a méltányosságra, esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra, 1. rész Dr. Kincses Gyula
A laborkassza helyzete Magyarországon Dr. Dózsa Csaba, Kővári Orsolya, Dr. Pál Miklós
Rosszkor, jót, kevésből: Miért nem érünk el eredményt a végtag-amputációk számának csökkentésében? Dr. Bánsághi Zoltán
Energetikai korszerűsítési munka a Semmelweis Egyetemen IME Szerkesztőség
Járóbeteg szakellátási konzultáció Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Tájékoztató kiadvány segíti a koraszülöttek szüleit IME Szerkesztőség
Difficulties of introducing controlling approach and methodology in small and middle sized company environment Bubori Zsolt , Mattiassich Norbert, Mattiassich-Szokoli Enikő
Környezetirányítási tapasztalatok az egészségügyben Guba Tamás, Dr. Lampé Zsolt, Dr. Fábián György
A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 2. rész: A szakmai tartalom, a felülvizsgálati koncepció és az alkalmazás első tapasztalatai Dr. Lám Judit, Dr. Safadi Heléna , Dr. Tóth Ágnes Anita, Dr. Fügedi Gergely, Sinka Lászlóné Adamik Erika, Dr. habil. Belicza Éva
A gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlításának módszertani kérdései és ezek hatásai a magyarországi kormányzati intézkedésekre Prof. Dr. Kaló Zoltán, Dr. Inotai András, Csetneki Kata, Merész Gergő
IME-META IX. Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia Összefoglaló II. IME Szerkesztőség
A 25 éves Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet komplex onkológiai és onkoradiológiai tevékenysége IME Szerkesztőség
A klinikai audit – a bürokráciát kerülő minőségügyi rendszer Dr. Vargha András
A funkcionális MR vizsgálatok új diagnosztikai lehetőségei 3 Teslás készülék segítségével Dr. Martos János, Kiss Máté
Újjászervezett Klinikai Központ a Semmelweis Egyetemen Semmelweis Egyetem
Gadolínium tartalmú kontrasztanyagok toxicitásának vizsgálata sejttenyészeteken Laczovics Attila, Szemán-Nagy Gábor, Tóth Melinda, Dr. Berényi Ervin
A világ 600 legjobb egyeteme között a Semmelweis Semmelweis Egyetem
Vas oxid alapú nanoparticulomokhoz kötött tPA és hypertermia kombinációjával végzett célzott trombus oldás Vörös Eszter, Minjung Cho, Paolo Decuzzi, Prof. Dr. Tóth Kálmán , Dr. Battyáni István , Garami Zsolt
Az integrált laboratóriumi működtetés feltételrendszere Dr. Seres Erika, Dr. Ajzner Éva
Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztések megvalósítása a népegészségügyben IME Szerkesztőség
Az egészségügyi adatokhoz kutatási célból történő hozzáférés szabályozása a Helsinki Nyilatkozatban I. rész Dr. Alexin Zoltán
A kormány jelentős hangsúlyt fektet az egészségügyi ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Egészségügyi) Rendszer Dr. Sándor Zsolt
XVI. IME Szolgáltatásmenedzsment – Outsourcing Konferencia (2015. november 11.) IME Szerkesztőség
eMedWorkS – Betegút szervezés innovatív megoldása Mattyasovszky Nauzika
XVI. IME Szolgáltatásmenedzsment – Outsourcing Konferencia (2015. november 11.) Tamás Éva

EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Járóbeteg szakellátási konzultáció A fejlett országokban a járóbeteg szakellátás az elmúlt években folyamatosan fejlődött, stratégiai jelentősége nőtt, és egyre nagyobb szerepet kap az ellátórendszerben. Mindeközben a magyar járóbeteg szakellátásban a finanszírozás immár 7 éve nem követi az inflációt, a kasszamaradványból a járóbeteg ellátók nem részesülnek, így a finanszírozás reálértéke romlott. A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség közgyűlése úgy gondolta, érdemes a témáról megkérdezni a leginkább érintetteket: a gyógyulásra vágyó betegeket, hiszen a Szövetség az ő érdekeiket képviseli tagjai tevékenységén keresztül. A járóbeteg szakellátásban hetvenmillió orvos-beteg találkozás történik, miközben az összes korházban csak kétmillió! Átlagosan tehát minden magyar állampolgár évente átlagosan 7x lesz érintett e kérdésben, így érdemes megkérdezni és figyelembe venni a véleményüket. A Medicina 2000 közgyűlése ezért „Járóbeteg Konzultáció” elindításáról döntött. Ennek során a Szövetség a szakrendelők felhasználóinak, a kezelésre érkező betegeknek véleményét kérdezte meg. A felmérésben az ország minden részéről összesen több mint 50 járóbeteg szakellátó vett részt. Közel 8500-an válaszoltak a kérdésekre, akiknek több mint a fele aktív munkaképes korú volt, és csak mintegy egyharmaduk volt nyugdíjas (1. ábra). 2. ábra Fontos számomra, hogy lehetőleg járóbetegként vizsgáljanak ki, és ne kelljen kórházba befeküdnöm. A betegek tehát preferálják, hogy nem kell befeküdniük egy egészségügyi intézménybe, így távol lenniük a szeretteiktől, és hogy nem kell olyan messze utazniuk az ellátásért. A válaszadók 84 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy fontos, hogy a ne kelljen messzire utazni a szakorvosi ellátás igénybe vételéhez, miközben csak a megkérdezettek 2% tartotta ezt a szempontot többé-kevésbé lényegtelennek (3. ábra). 3. ábra Fontos szempont számomra, hogy ne kelljen messzire utazni a szakorvosi egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez se. 1. ábra A közfinanszírozott (állami forrásokból biztosított) egészségügyi szolgáltatás biztonságot jelent számomra. A válaszoló 8428 beteg szerint a járóbeteg szakellátás az esetek nagy százalékában teljes körű ellátást tud nyújtani, az érintett lakóhelyéhez közel. A megkérdezettek 95 százalékának fontos, hogy lehetőleg járóbetegként vizsgálják ki, és ne kelljen kórházba befeküdnie (2. ábra). A fentiek mellett a kórházak „bedugulnának” ezen ellátási szint nélkül, és a tapasztalatok szerint a kórházi orvosoknak nincs idejük együttműködni az alapellátással sem. A járóbeteg szakellátás viszont hatékonyan tudja támogatni az alapellátást (pl. ide utalnak be a háziorvosok), és szinte az összes megkérdezet egyértelműen fontosnak tartotta gyógyulása szempontjából, hogy a háziorvos és szakrendelés orvosai eredményesen együttműködjenek (5. ábra). IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER 23 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS A kevesebb utazás, kisebb a kiesés a munkából nemzetgazdasági szinten hasznot hoz, és a betegek ellátása a járó szakellátásban kifejezetten költséghatékony! Az ellátók kassza részaránya a betegforgalomhoz képest jóval alacsonyabb: a járóbeteg szakellátásban a betegellátás (a kórházi ellátáshoz képest) nagyjából fele-ötöde annyiba kerül. A válaszok alapján elmondható, hogy a betegek megbíznak a járó szakellátás orvosaiban, a megkérdezettek 90 százaléka úgy gondolja, hogy a szakrendelő orvosainak szakér- 4. ábra Csak a kórházi orvosokban bízom. 5. ábra Gyógyulásom szempontjából fontosnak tartom, hogy a háziorvosom és szakrendelés orvosai eredményesen működjenek együtt. telme, és a szakrendelő felszereltsége alapján az esetek többségében járóbetegként is megkaphatja a megfelelő szakorvosi ellátást és meg is bízik az orvosában. Mindösszesen a megkérdezettek 10-12 százaléka mondta azt, hogy csak a kórházi orvosokban és felszerelésben bízik, ezért kifejezetten inkább kórházban kívánna gyógyulni (4. ábra. Amikor rangsorolni kellett az egyes lakóhelyi tényezőket a szerint, hogy azok mennyire befolyásolják a válaszadók életminőségét és közérzetét, egyértelműen első helyre került a magasan képzett háziorvos, és szorosan mögötte volt második a lakóhelyhez közeli szakrendelő, gondozó hálózat. Már valamivel kisebb fontossággal ezeket a „jó levegő” követte, majd a lakóhelyhez közeli gyógyszertár és csak ezektől elmaradva került elő a kórházi ellátás közelsége. Itt kell megemlíteni egyébként, hogy sajnos az átlagos magyar egészségtudatosság alacsony szintjét mutatta a sportolási lehetőség meglétének jelentős lemaradása, utolsó helyre kerülése. Időközi választások és kórház átalakítások tapasztalatai alapján tudjuk, hogy az egészségügyi ellátás szűkítése kényes kérdés. A járóbeteg szakellátások kérdése a vidéki Magyarország szempontja, és egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő rétegeket érint. Említettük már, hogy a kórházi rendszerben évente csak kettő millió fekvőbeteg ellátás történik, miközben a járóbeteg szakellátásában hetvenmillió orvos-beteg találkozás. Ennek megfelelően nagyságrenddel (35x (!) nagyobb) az elégedetlenségi lehetőség, így arra is rákérdeztünk, hogy a válaszadók szerint kinek a felelőssége a járóbeteg szakellátás fenntartása. A 8500 válaszadó (92% választókorú volt) 60 százaléka szerint e kérdésben megkerülhetetlen a helyi politikai döntéshozók felelőssége, további egynegyedük szerint is valamennyi felelősség terheli a helyi politikai döntéshozókat, és csak a megkérdezettek 10 százaléka gondolta úgy, hogy nincs, vagy nem nagyon van a helyi döntéshozóknak szerepe a járóbeteg szakellátás fenntartásában. Ennek fényében már érthető, hogy a helyi politikában miért válhat kulcskérdéssé az egészségügyi ellátóhelyek fenntartása és ellátásaik minősége. 2015. október 5. Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Tájékoztató kiadvány segíti a koraszülöttek szüleit Koraszülöttek ellátásával kapcsolatos általános tájékoztató füzetet készített az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ az érintett családok támogatása és felkészítése érdekében. A tájékoztatóban a koraszüléssel kapcsolatos leggyakrabban előforduló általános kérdések – így például a koraszülött állapot lehetséges következményei, az esetleges szövődmények, az anyatejes táplálás jelentősége, a kórházi hazabocsátás kérdései, a korai fejlesztési, illetve rehabilitációs módszerek – mellett a betegjogi képviselők jogvédelmi és segítségnyújtási lehetőségeit is összefoglalja a füzet. A kiadvány az OBDK honlapjáról elektronikus formában is elérhető: http://www.obdk.hu/kiadvanyok.html Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ – www.obdk.hu 24 IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER