A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
GYóGYSZERÉSZET lálnia azt az egyensúlyt, amelynek révén biztonságosan működtethetővé tehető. Rendkívül nagy a verseny, amelyet sok szempontból lehet befolyásolni, de a betegek szemszögéből a szakmai attitűd lehet az a legfontosabb jellemző, amely megkülönböztetheti az egyik patikát a másiktól. Egy gyógyszertár értékét a nominális adatokon túlmenően a mindenkori visszatérő betegbázis határozza meg. Gyógyszertárvezetőként nagyon sokat kell ezen dolgozni: továbbképzésekre járni, fejleszteni a munkatársak kommunikációs készségét, csiszolni a habitusukat, emberi hozzáállásukat. Hiszen meg kell érezniük, hogy a gyógyszer, mint áru, azáltal válik a gyógyítás tárgyává, ha azt érző, konzultatív, asszertív kommunikáció keretében adja át a gyógyszerész a betegnek. Mint fogalmazott: „A hozzáadott, egyénre szabott szakmai információ a patikai munka jövőbeni sarokpontja.” Dr. Kovács Gábor szerint tudomásul kell venni, hogy olyan társadalmi környezetben élünk, amely nem kedvez az adherenciának. Különböző okok miatt a betegek számára egyre nehezebben értelmezhető tájékoztatók kerülnek a gyógyszerdobozokba. Az interneten sok fals információhoz jut a lakosság, és a szakembereknek ezeket a tévhiteket eloszlatva kell tájékoztatniuk a pácienseket. Bár a kerekasztal résztvevői elsősorban a betegoktatásról beszéltek, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az orvos és gyógyszerész szakmának egymást is oktatnia kell. Ennek megvalósulása érdekében a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság együttműködési megállapodást kötött – jelentette be Dr. Kovács Gábor. Azon meglátása, hogy rövid, jól érthető tájékoztatást kell nyújtani a betegek számára, egybecsengett a pilot programot prezentáló Dr. Somogyi Orsolya által elmondottakkal. Mint arról az egyetemi adjunktus beszámolt: a felmérésből egyértelműen kirajzolódott, hogy míg az idősebb korosztály számára érthető volt a betegtájékoztató kiadvány, úgy tűnik, hogy a 70 év felettiek esetében inkább a személyes tanácsadás lehet hatékony. Ugyanakkor a legfiatalabb korosztály nem fogékony az írásos tájékoztató anyag iránt, esetükben újfajta, innovatív eszközökre – például szakmailag validált oktatóvideók közzétételére – van szükség. Dr. Kovács Gábor hozzátette: az ismétléssel rögzülő tudás érdekében a tüdőgyógyász szakma ugyanazokat az oktatóvideókat javasolja vetíteni a patikákban, amelyeket a háziorvosi és szakorvosi rendelők váróiban is bemutatnának a lehetőségek függvényében. Dr. Zelkó Romána elmondta, hogy a gyógyszerészképzésben létezik az a speciális oktatási forma, amelynek keretében a hallgatók akár maguk is megalkothatnak egy-egy oktatófilmet, összeállíthatnak egy-egy információs anyagot. Mint fogalmazott: „A beteg kiszolgáltatott helyzetben van, ami ellen úgy lehet hatni, ha a gyógyszerész felkészült, autonóm és intellektuálisan nyitott ahhoz, hogy megfelelő módon tudja segíteni a helyes gyógyszeralkalmazást”. Dr. Szökő Éva rámutatott, hogy számos gyógyszertárban már most is komoly betegtámogató tevékenység zajlik, és a cél tulajdonképpen az, hogy mindez egységes szemléletben történjen meg az ország minél több közforgalmú gyógyszertárában. Betegség-specifikus programok megalkotására van szükség, hogy az egyes kórképek kapcsán pontosan tudják a gyógyszerészek, milyen kérdéseket kell feltétlenül feltenniük, és mely esetekben szükséges figyelmeztető jelzést küldeniük a kezelőorvos felé. Dr. Somogyi Orsolya arról tájékoztatott, hogy a SE Magatartástudományi Intézetének közreműködésével a kommunikációs technikákat felvonultató videó oktatóanyag fog készülni arról, hogy milyen módon motiválhatóak a gyógyszertárakban a betegek az adherencia javítása érdekében. A kerekasztal beszélgetés zárszavában Dr. Feller Antal leszögezte: mind a kutatás eredményei, mind pedig a betegek is visszaigazolták, hogy érdemes az adherencia kérdésével foglalkozni. A feladat nem egyszerű, hiszen nem léteznek általános megoldások, személyre szabott válaszokra van szükség. A Hungaropharma Zrt. ahogy eddig, úgy a jövőben is a minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy a betegek adherenciája erősödjön Magyarországon. Boromisza Piroska Lakossági népegészségügyi szűréseket végeznek szeptembertől a Semmelweis Egyetemen hallgatói című cikk folytatása a 17. oldalról Módszertani központként segíteni kívánjuk egyrészt a lakosság egészségi állapotának a javulását, másrészt az egyetemi hallgatók prevenciós fókuszú szemléletbővítését, gyakorlati készségeik fejlődését – fogalmazott Dr. Papp Magor. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ vezetője elmondta, céljuk, hogy olyan jó gyakorlatokat kínáljanak a magyar lakosság, illetve az egyetemi polgárok számára, amik lehetővé teszik az egészségben eltöltött éveik növelését. Az ősztől induló új tantárgyat szeretnék minden orvostanhallgató számára hozzáférhetővé tenni, egyrészt a gyakorlati képzés megerősítésének érdekében, másrészt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a prevenciós fókuszú oktatásnak köszönhetően az orvostanhallgatók mindennapjaiba beépüljön az egészséges életvitel. Mint fogalmazott, a szemléletformálással és a gyakorlati készségek erősítésével az egyetem közvetlenül hozzá tud járulni a magyar lakosság egészségi állapotának javításához, hiszen a szűréseket munkahelyeken, iskolákban, egészségügyi intézményekben tervezik megvalósítani. Forrás: Semmelweis Egyetem 46 IME – INTERDISZCIPLINáRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY XVIII. ÉVFOLYAM 4. SZáM 2019. MájuS
