IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő

  • Cikk címe: Beköszöntő
  • Szerzők: Prof. Dr. Kozmann György
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 1
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ

Absztrakt:

Az egészségügyi informatika négy fő területet foglal magába. Kialakulási sorrendben először az informatikát mint a korszerű képalkotó diagnosztika eljárások egyik fő tényezőjét kell említeni. Másodszor az informatika alapvetően hozzájárul a tömeges betegellátás szervezéséhez, az ellátó rendszer mennyiségi és minőségi paramétereinek ellenőrzéséhez. Harmadikként, a legújabb korban az informatika mint a prevenciót, rehabilitációt, az otthoni ellátást támogató eszköz jelent meg, végül, negyedikként, az informatika alapvető szerepet játszik az orvosi tudás gyarapításában, például az adatbázisok képzésében és elemzésében. Az IME az elmúlt években mind a négy területet megkísérelte folyamatosan áttekinteni, de érthető módon, legalábbis számszerűségében a második és a negyedik terület kapta a fő figyelmet.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
Beköszöntő Az egészségügyi informatika négy fő területet foglal magába. Kialakulási sorrendben először az informatikát mint a korszerű képalkotó diagnosztika eljárások egyik fő tényezőjét kell említeni. Másodszor az informatika alapvetően hozzájárul a tömeges betegellátás szervezéséhez, az ellátó rendszer mennyiségi és minőségi paramétereinek ellenőrzéséhez. Harmadikként, a legújabb korban az informatika mint a prevenciót, rehabilitációt, az otthoni ellátást támogató eszköz jelent meg, végül, negyedikként, az informatika alapvető szerepet játszik az orvosi tudás gyarapításában, például az adatbázisok képzésében és elemzésében. Az IME az elmúlt években mind a négy területet megkísérelte folyamatosan áttekinteni, de érthető módon, legalábbis számszerűségében a második és a negyedik terület kapta a fő figyelmet. A fenti csoportosítást kicsit részletesebben kifejtve az alábbiak mondhatók. A mai diagnosztikai arzenált alapvetően megváltoztató, zömében képalkotó eszközök létrejötte nem lett volna lehetséges a XX. század fordulóján felismert fizikai, kémiai alaptudományi ismeretek megszületése nélkül. Ezt az időszakot számos Nobel-díjjal is elismert felfedezés jelzi. Ilyen volt a CT méréstechnikai alapját jelentő γ (röntgen) sugárzás felfedezése, az izotópos nyomjelzés lehetőségének felismerése, a mag mágneses rezonancia fizikájának a megismerése. Más területen a szív vagy az agy non-invazív vizsgálhatóságának felismerése (EKG, EEG) volt korszakalkotó. A fentiek első lépésben az alaptudományokat gazdagították. Valószínűleg azonban semmi nem jutott volna tovább a gyakorlati medicinába, a számítógépek, a félvezetők, a tranzisztorok és az integrált áramkörök elvének és gyártási technológiájának létrejötte nélkül. Itt a tudomány más területén dolgozók kaptak Nobel-díjakat. Látszólag a valós világ problémáitól távol álló absztrakt problémákon dolgozó matematikus, Johann Radon, a XX. század elején matematikai elméletet dolgozott ki arról, hogy bizonyos „vetületek” alapján hogyan határozható meg a vetületképzéshez használt test részletes belső világa. Radon már meg is halt, amikor a kezdetben „absztrakt” gondolatai beépültek az összes ma használt képalkotó rendszer algoritmusaiba. A képalkotás „tudománya” azonban meg is állt ott, ahol a Radon-féle feltételezések nem voltak érvényesek. Ilyen jelenségek a bioelektromos képalkotási problémák, pedig ez kell a szív és az agy részletesebb működésének a megértéséhez. Itt elvileg új utakat kellett keresni, és ez a haladás ellenére még máig sem érte el a teljes érettségét. A társadalom nagytömegű szűrési és gyógyítási igénye váratlan segítséget kapott a villamosmérnöki területtől, legfontosabbként talán kiemelve a mobil-technológiák, az adatok értelmezését segítő ún. mesterséges intelligencia megjelenését stb. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gyógyítás eszköztárába tömeges mértékben bekerülhetett az akár folyamatos önellenőrzés, a távdiagnosztika, az otthoni ellátás bizonyos szakmai területeken. Ez a folyamat nem egészen 10 éve tart, elsősorban az iPhone megjelenésétől, tömeges elterjedésétől számíthatóan, de a nemzetközi ipari előrejelzések alapján a szektor növekedési perspektívái lenyűgözőek. A hazai egészségügyi ipar számára nyilvánvalóan az eddig művelt „klasszikus” területek további művelése, a nemzetközi rangsorban feljebb és feljebb araszolása mindenképpen hasznos, de annak nem kihasználása, hogy végre megjelent egy „testreszabott” korszerű új irány, az bűn, vagy végzetes hiba lehet. Prof. Kozmann György főszerkesztő IME – IntErdIszcIplInárIs MAgyAr Egészségügy XVIII. éVfolyAM 4. száM 2019. Május 1