IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Társadalmi és betegszervezetek a népegészségügyért

  • Cikk címe: Társadalmi és betegszervezetek a népegészségügyért
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 42-43
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Absztrakt:

Nemzetközi konferenciát tartott 2019. május 7-én, Budapesten a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Nemzeti Betegfórum, valamint az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance, EPHA), amelyen az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Vidékfejlesztési Minisz térium Környezetvédelemért Felelős Államtitkársága és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is részt vett.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Társadalmi és betegszervezetek a népegészségügyért Nemzetközi konferenciát tartott 2019. május 7-én, Budapesten a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Nemzeti Betegfórum, valamint az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance, EPHA), amelyen az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelemért Felelős Államtitkársága és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is részt vett. A közel 200 fős részvétellel zajló konferencia hangsúlyozottan a népegészségüggyel foglalkozott, és az egészségügyi ellátórendszerek mellett az egészséget befolyásoló társadalmi és környezeti tényezőkre is fókuszált. A résztvevők az állami szervezetek munkatársai, a betegszervezetek vezetői és tagjai, valamint oktatási intézmények munkatársai közül kerültek ki. Ilyen magas számú szakértői csoportot megmozgató népegészségügyi fókuszú konferenciára 2013 óta nem került sor Magyarországon. EURÓPAI HELYZETKÉP Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA népegészségügyi koherenciáért felelős képviselője köszöntőjében elmondta, hogy a szövetség – amely Európa vezető népegészségügyi társadalmi szervezete – 1993-ban alakult civil szervezetek, betegcsoportok és egészségügyi szakemberek részvételével. Az EPHA mára közel 90 tagszervezetből álló hálózatot épített ki azzal a céllal, hogy a kontinens lakossága számára jobb egészséget biztosítson. Az EPHA azért tartotta fontosnak megtartani a konferenciát a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségével és a Nemzeti Betegfórummal történő együttműködésben, mert Magyarország és egész Európa népegészségügyi krízishelyzettel néz szembe. Globális kihívást jelent többek között a társadalom elöregedése, az antimikrobiális rezisztencia, az elhízás és a légszennyeződés. Mivel ezekre a problémákra európai választ kell adni, fontos, hogy a népegészségügy területén koherencia jöjjön létre a nemzeti és az európai döntéshozatal között. A legfrissebb felmérések szerint az európai polgárok 70 százaléka szeretné, hogy az EU tegyen többet az egészségügyért. Nyitott kérdés azonban, hogy lesz-e egészségügyért felelős európai uniós biztos az új Európai Bizottságban, illetve ennek jeleként egyáltalán átszervezésre kerül-e az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága. Az EPHA és az Európai Betegfórum (European Patient Forum, EPF) által indított „Tegyünk többet az egészségért Európában!” 42 IME – INTERDISZcIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY című kampányban 17 másik szervezettel közös állásfoglalást tett közzé, amely az egészség mint európai prioritás elfogadása, illetve a kötelező európai népegészségügyi hatástanulmány előírása mellett egy átfogó, európai, a nem fertőző betegségek megelőzésére vonatkozó stratégia elfogadását tűzi ki célul. Massay-Kosubek Zoltán rámutatott, hogy Magyarország európai éllovas számos népegészségügyi döntés meghozatalában, amire jó példa az európai szinten is ismert és elismert népegészségügyi termékadó és az egységes dohánytermék-csomagolás bevezetése. Hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a szervezők május 7-ére, az Asztma Világnapjára időzítették a konferenciát. Igen nagymértékű ugyanis a közlekedési légszennyezésből származó egészségterhelés: az EPHA legújabb felmérése szerint Magyarországon a légszennyezés okozta egészségügyi költségek évente elérik az 1591 millió eurót. Fontos kérdés, hogy milyen eszközökkel lehetne visszaszorítani a környezetszennyezéssel összefüggést mutató légzőszervi megbetegedéseket. Ha ugyanis a légszennyezettség a korábbi szinten marad, akkor Debrecen lakosságának negyedének megfelelő számú honfitársunkat fogjuk légúti betegségek következtében 2030-ig elveszíteni. A BETEGSZERVEZETEK SZEREPE Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének (BEMOSZ) elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetséget 2013-ban alulról szerveződően hozta létre 12 civil betegszervezet. Ez az ernyőszervezet képes arra, hogy a kormányzati szervek partnereként egységesen képviselje a különböző betegségcsoportok érdekeit és ügyeit. Hazai és nemzetközi platformok tagjaként a BEMOSZ képes a tagállami és EU-szintű kapcsolatok ápolására, és összehangoltan, együttműködve tud fellépni a méltányosság elvének, az emberi méltóságnak megfelelő humánus egészségmegőrzés és betegellátás megvalósítása érdekében. A szervezet szerepköre kiterjed a betegek érdekében is nagyon fontos szociális, munkaügyi és oktatásügyi kérdésekre, az érdekvédelemre, és az ezeken a területeken tevékenykedő kormányzati szervekkel történő kapcsolattartásra is. Szorosan együttműködik a Nemzeti Betegfórummal, amely 2013 májusában alakult meg az 1997. évi CLIV. törvény, és az 50/2012 (XII.19.) EMMI miniszteri rendelet értelmében. A civil érdekképviseleti fórum koordinátora, Dr. Pogány Gábor rámutatott: a BEMOSZ – a minisztérium tanácsadó szervezeteként – részt vesz a népegészségügyi programok és egészségügyi tárgyú törvénytervezetek kidolgozásában, valamint a szakmai sztenderdek megalkotásában is. Hangsúlyozta: a három betegXVIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2019. MÁjUS EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM szervezet együttesen sokat tud tenni annak érdekében, hogy erősödjön az egészségügy, és annak révén a magyarok egészségi állapota is. Azt remélik, hogy a konferencián való közös fellépéssel lendületet tudnak adni az új Nemzeti Egészségügyi Program megvalósulásának. KEREKASZTAL A konferencián zajló kerekasztal megbeszélés felvezetéseként Dr. Müller cecília országos tisztifőorvos a népegészségügyről szólva annak két fontos területét, a szűrőprogramokat és a védőoltásokat emelte ki. Rámutatott, hogy a szűrővizsgálatokon még mindig nem jelennek meg kellő számban az érintett populáció tagjai, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ szívesen fogad partnereket a konferencián egybegyűlt civil szervezetek sorai közül is a szűrési részvétel növelése érdekében. Bemutatta a védőoltások komplex hazai rendszerét, amely az elmúlt évek alatt számos változtatást élt meg az aktuális járványügyi helyzethez igazodva. Hangsúlyozta, hogy a védőoltások tekintetében Magyarországon biztosított az esélyegyenlőség: minden hazánkban született, illetve tartósan itt élő gyermek ingyenesen részesül a tizenegyféle kötelező védőoltásban. Nagy előrelépést jelent, hogy az oltási rendbe tizenkettedik elemként bekerült a bárányhimlő elleni vakcina, amelyet ez év szeptemberétől elsőként a 2018 augusztusában született kisdedek fognak megkapni. A Népegészségügyi Programról szóló kerekasztal megbeszélésen Dr. Németh Attila főigazgató (Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet) úgy fogalmazott, hogy a pszichiátria szakma nem a primer, hanem a tercier prevenciót priorizálja. Szükség lenne az alapellátás, a járóés a fekvőbeteg szakellátás, valamint a pszichiátriai és a szociális ellátás koordinálására, a betegutak racionalizálására, hogy ne essenek ki betegek az ellátórendszerből. Prof. Dr. Andréka Péter főigazgató (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) a Nemzeti Keringési Programról elmondta, hogy hatalmas csapatmunka eredményeképpen jött létre. A program öt fő eleme a prevenció, a kardiológia, a cerebrovaszkuláris ellátás, a perifériás érbetegségek, valamint a komprehenzív vaszkuláris centrumok létesítése. A szív- és érbetegségek megelőzése globális társadalmi feladat, amely a lakosság egészségértésének javítását célozza meg. A prevenciós szemlélet végigvonul a programon, kezdve azzal, hogy már a gyermekek gondolkodásába be kell építeni az egészségtudatos életmódot. Prof. Dr. Fekete Ferenc orvos-igazgató (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet) a Nemzeti Gyermekegészségügyi Programból szintén a prevenciót emelte ki, melynek – mint IME – INTERDISZcIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY mondta – már a születés előtt meg kell kezdődnie. Kiemelte, hogy a megelőzés leghatékonyabb formája a védőoltás, amely a magyar egészségügy sikerprogramjaként könyvelhető el. Dr. Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke egyetértett az előtte szólókkal a prevenciós programok jelentőségét illetően, hiszen – mint mondta – minél sikeresebb a megelőzés, annál kevesebb ember betegszik meg és kerül kórházba. Hozzátette: a szűrőprogramok tekintetében a kórházak is érintettek, hiszen például a vastagbélszűrés első lépcsőjében kiemelt személyek kolonoszkópiás vizsgálatát ezek az intézmények végzik el, ám ehhez a finanszírozásnak is igazodnia kell. Dr. Müller Cecília az alapellátás fejlesztését is megemlítette, amelyet prioritásként kezel az egészségügyi ágazatvezetés, csakúgy, mint a betegségmegelőzésre fókuszáló Egészségfejlesztési Irodák támogatását. ÁGAZATI STRATÉGIA Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár előadásában rámutatott, hogy minden korosztályban szükséges a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés. Ezt célozza meg az alapellátás szereplői számára 5,4 milliárd keretösszeggel meghirdetett „Három generációval az egészségért” című pályázat, amelynek 81 nyertese már 2019 első felében megkezdheti a szív- és érrendszeri prevenciót, a rosszindulatú daganatos betegségek szűrését és korai felismerését elősegítő tevékenységet, valamint a gyermekek körében végzett egészségfejlesztést. Mint mondta, a születéskor várható egészséges életévek számának tekintetében javuló pályára állt Magyarország, ahogy a csecsemőhalandóság mutatói is javulást mutatnak, de mindkét területen bőven van még hova fejlődni. A szűrőprogramokról szólva hangsúlyozta az országos vastagbélszűrési program jelentőségét, és elmondta, hogy a program megindulása óta már 76 személynél sikerült idejekorán felfedezni a daganatot. Előkészület alatt áll a kockázati csoportok körében megvalósítandó, CT alapú tüdőrákszűrés, amelynek szakmai alapjait a HUNCHEST program tapasztalatai nyomán dolgozták ki. Magyarország kormánya kiemelt prioritásként kezeli a magyar lakosság egészségét – fogalmazott Prof. Dr. Horváth Ildikó –, amit alátámasztanak a már megtett és a jelenleg megvalósuló intézkedések: az 1030/1994 (IV.29.) Kormányhatározat a hosszú távú egészségfejlesztési politika alapelveiről, az 1066/2001 (VII.10.) Kormányhatározat a 20012010. évekre szóló Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program alapelveiről, valamint az 1039/2015 (II.10.) Kormányhatározat az „Egészséges Magyarország 20142020” Egészségügyi Ágazati Stratégia elfogadásáról. Boromisza Piroska XVIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2019. MÁjUS 43