Egységes szülészeti, nőgyógyászati és reprodukciós centrum létrehozásáról döntött tavaly a Semmelweis Egyetem vezetősége. A két szülészeti és nőgyógyászati klinika 2018. október 1-jétől már összevontan működik, az erről szóló szenátusi határozat 2018. szeptember 27- én kelt – tájékoztatott lapunk szerkesztőbizottságának tagja, Dr. Melczer Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának megbízott igazgatóhelyettese.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EgéSZSégpoLiTiKA PROGRAMALKOtáS Integrált szülészeti és nőgyógyászati klinika a Semmelweis Egyetemen Interjú Dr. Melczer Zsolttal Egységes szülészeti, nőgyógyászati és reprodukciós centrum létrehozásáról döntött tavaly a Semmelweis Egyetem vezetősége. A két szülészeti és nőgyógyászati klinika 2018. október 1-jétől már összevontan működik, az erről szóló szenátusi határozat 2018. szeptember 27én kelt – tájékoztatott lapunk szerkesztőbizottságának tagja, Dr. Melczer Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának megbízott igazgatóhelyettese. – Milyen megfontolásból döntött az egyetem vezetősége a két női klinika összevonásáról? Az egyetem vezetősége robosztus, integrált, a feladatokat egységben ellátó Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát kívánt létrehozni. Olyan intézményt, amely európai szinten is jelentős mértékű betegellátási tevékenységet végez, és amely – Dr. Merkely Béla rektor szavaival élve – a szinergiák erősítésével a szakterület vezető intézetévé válhat, a névadó Semmelweis Ignác emlékéhez méltó módon. Ez a lépés egyébiránt szervesen illeszkedik ahhoz a törekvéshez, amely az egyetem azonos profilú klinikáinak integrálását célozza meg. Ugyanez a folyamat várható például a belgyógyászati klinikák esetében is. – Milyen változásokat von maga után ez az intézkedés a klinika életében? A Baross utcai és az Üllői úti részleg továbbra is ezen a két telephelyen, vagyis az egyetem belső, illetve a külső klinikai tömbjében működik tovább. Változatlan marad a szakmai feladatok ellátásának struktúrája, minden profil az eddigi helyén működik tovább. Megváltozik viszont az intézmény vezetősége: a megbízotti státusz után az egyesített klinikák igazgatója Dr. Ács Nándor professzor, általános igazgatója Dr. Bánhidy Ferenc professzor, ápolási igazgatója Láposi Andrea intézetvezető főnővér lett 2019. április 1-jétől kinevezéssel. Mindkét részlegnek két-két igazgatóhelyettese lesz, akiknek a kinevezése a közeljövőben fog megtörténni. – Terveznek-e módosítást a dolgozói létszám és az ágyszám tekintetében? Az ágyszámok tekintetében nem várható változás. A Baross utcai részleg – a volt I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika – 163 fekvőbeteg ággyal rendelkezik, melyből 38 ágy a koraszülöttek ellátását biztosítja. Az Üllői utcai részleg – a korábbi II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika – 104 fekvőbeteg ággyal rendelkezik, melyből 23 ágy a koraszülöttek ellátását biztosítja. A szülések számát illetően meglehetősen nagy az eltérés a két részleg között. A Üllői úti osztályon a tavalyi évben több mint négyezer szülés történt, ezzel gyakorlatilag elértük a teljesítőképességünk határát. A Baross utcai szülészeten viszont a szülések száma alig érte el tavaly iME – iNTErDiSZcipLiNÁriS MAgyAr EgéSZSégügy a két és fél ezret. Az összesen hat és fél ezer szüléssel messze megelőztük ugyan az ország többi szülészetét, mégis úgy gondoljuk, hogy a Baross utcai részlegen van még mód az előrelépésre a szülések számát illetően. Visszavárjuk az I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáról korábban távozott kollégákat, illetve vonzóvá szeretnénk tenni az intézményt az újonnan állást kereső orvosok és szakdolgozók számára is. A szülések és a nőgyógyászati műtétek magas száma, illetve a szintén nagy számban végzett koraszülöttés újszülött-ellátás miatt fel sem merült a kapacitások csökkentése az összevonás kapcsán. Éppen a humánerőforrás bővítésére van szükség, amit világos és egyértelmű szakmai perspektíva, belátható életpálya, tudományos és kutatási lehetőségek és szerethető munkakörnyezet felmutatásával kívánunk elérni. – A szülészethez szorosan kapcsolódik a koraszülöttek ellátása. Hogyan jellemezhető a klinikán zajló neonatológiai ellátás? A neonatológiai ellátást tekintve klinikánk országos viszonylatban a vezető centrumok közé tartozik. A Baross utcai, illetve az Üllői úti részlegekben működő Neonatalis Intenzív Centrumok, valamint a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikáján működő Perinatalis Intenzív Centrum a legmagasabb, harmadik progresszivitási szinten látja el a teljes közép-magyarországi régiót. A koraszülések döntő többségében lehetőség van arra, hogy a mentőszállítással még az édesanya méhében – in utero – érkezzen meg a kisbaba, és így a csúcsintézményben történjen meg az édesanya és a koraszülött csecsemő együttes ellátása. Intézetünk kiemelt hangsúlyt fektet a családbarát koraszülött ellátásra is, aminek fontos eleme a napi 24 órás szabad szülői jelenlét biztosítása, valamint a koraszülött baba-mama szobák rendelkezésre állása. – Aktuálisan mi jelenti a legnagyobb kihívást a klinika számára? Legnagyobb feladatunk jelenleg az európai szinten is jelentős méretű meddőségi, más néven in vitro fertilizációs központ kialakítása a Baross utcai klinikán. 2017-ben a kormány határozatot hozott – 1600/2017. (VIII. 31.) sz. Kormányhatározat – az in vitro fertilizációs tevékenység támogatásának kibővítéséhez, valamint ezzel összefüggésben a művi megtermékenyítés állami fenntartású intézményrendszerének megerősítéséhez szükséges források biztosításáról. Ezzel a kormányzati szándékkal összhangban hozzuk létre az egyetemi, új Reprodukciós Centrumot, amely a Baross utcai részlegünk területén található pavilon helyén, egy új, többemeletes épületben fog működni. Az épület tervei már elkészültek, az építkezés reményeink szerint még idén elindulhat. A kibővített, új centrumban a tervek szerint a lombikbeültetések száma a jelenlegi Meddőségi Centrumban XViii. éVFoLyAM 4. SZÁM 2019. MÁjuS 3 EgéSZSégpoLiTiKA PROGRAMALKOtáS évente végzett 400-450 ciklus többszöröse, körülbelül háromezer lesz. A központ a meddőséggel kapcsolatos teljes körű ellátást fogja biztosítani. – Mely profilokat emelné még ki a klinikán végzett tevékenységek közül? Klinikánk Magyarország legnagyobb szülészeti-nőgyógyászati intézménye, mind a betegforgalmat, mind a szakmai ellátás színvonalát tekintve. A legmagasabb progresszivitási szintnek megfelelően minden olyan súlyos esetet fogadunk, amelynek ellátása az alacsonyabb progresszivitási szintű kórházakban nem megoldható. A súlyos terhességi szövődményt – például a terhességi hipertóniát, a cukorbetegséget –, valamint az egyéb kísérőbetegséget – például hematológiai vagy immunbetegséget – hordozó várandós édesanyák gondozása szintén a feladatkörünkbe tartozik. A fekvőbeteg ellátás mellett kiterjedt járóbeteg szakellátást folytatunk a szülészet-nőgyógyászat összes területét lefedően: a terhespatológiától a gyneco-urológián át a nőgyógyászati endokrinológiáig. Klinikánkon komoly hagyománnyal bír a klinikai genetika, Szülészeti Genetikai Centrumunk Dr. Beke Artúr adjunktus vezetésével működik a Baross utcai részlegben. Üllői úti részlegünkön működik az StI-ambulancia 2015 óta, ahol különös figyelmet fordítunk a HPV-fertőzött nőkre. tudvalevő, hogy a méhnyakrákot a HPV okozza. A világszerte, így hazánkban is alkalmazott oltóanyagok képesek megelőzni a HPV okozta elváltozások jelentős százalékát. természetesen az érintett korosztály tagjainak az oltást követően a rendszeres szűrésre továbbra is el kell járniuk, hiszen a szűrés és az oltás együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet méhnyakrák ellen. A rákmegelőző állapotot szűréssel fel tudjuk ismerni és jól tudjuk gyógyítani. Sajnos még mindig kevesen jelennek meg a méhnyak-szűrésen, és ennek következtében azoknak a hölgyeknek a köréből kerül ki a legtöbb méhnyakrákos páciensünk, akik több éve nem jártak szűrésen. – idekapcsolódik a nőgyógyászati onkológia területe. Milyen szinten van jelen a klinika életében a daganatos betegek ellátása? Fontos területünk a nőgyógyászati-onkológiai ellátás. Az operatív onkológia mindkét részlegünk tevékenységi körében megtalálható, míg a daganatos betegek gondozása – beleértve a kemoterápiás kezeléseket – a Baross utcai részlegNÉVJEGY 4 Dr. Melczer Zsolt 1992-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános Orvosi Karán. 1992-től a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán dolgozott. Jelenleg a SE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részlegének megbízott igazgatóhelyettese, egyetemi docense. 1996ban szülészet-nőgyógyászat, 2002-ben iME – iNTErDiSZcipLiNÁriS MAgyAr EgéSZSégügy ben zajlik. Magas szinten foglalkozunk a nőgyógyászati onkológiai kórképek – a méhnyak, a méhtest, a petefészek és a szeméremtest daganatai – mindegyikének ellátásával. Fontos megemlíteni, hogy bővülő lehetőségeinknek köszönhetően egyre nagyobb számban hajtunk végre a betegek számára kevésbé megterhelő laparoszkópiás műtéteket. – Napjainkban egyre több szó esik az endometriózisról. Ennek a kórképnek a felismerése és kezelése – tudomásom szerint – szintén a klinika kiemelt profiljai közé tartozik. Klinikánkon komoly hagyománya van az endometriózis ellátásának. A Baross utcai részlegünkben indult meg legkorábban az ilyen irányú szakmai tevékenység, ezért ide lokalizálódik a betegek többsége. Az endometriózis laparoszkópos kezelésére azonban az Üllői úti részlegünkben, valamint a Semmelweis Egyetem II. számú Sebészeti Klinikáján is adottak a feltételek. Az előrehaladott, ún. mélyen infiltráló – a belet, illetve a hólyagot is érintő – endometriózisban szenvedő betegek műtéti kezelésével ún. multidiszciplináris teamek foglalkoznak, amelyekben sebész, illetve urológus működik közre a nőgyógyász mellett. – A betegellátás mellett az egyetemi klinikák fontos feladata az oktatás és a tudományos kutatás. Történt-e változás ezen a területen a két női klinika összevonását követően? A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika fennállása óta végzi az orvostanhallgatók, szigorló orvosok elméleti és gyakorlati oktatását, ezen kívül évtizedek óta vezető szerepet tölt be a szülész-nőgyógyász, valamint a határterületekkel kapcsolatos posztgraduális képzésben. Az oktatási tevékenység kiterjed a szülésznők, védőnők és az egyéb közép- és felsőfokú végzettségű egészségügyi szakdolgozók képzésére is. A külföldi hallgatók angol és német nyelvű oktatását szintén a klinika látja el, az összevonást követően is. A tudományos munka szintén nagy hagyományokra tekint vissza. A szülészet-nőgyógyászat gyakorlati és elméleti fejlődésében a klinika ilyen irányú tevékenysége széleskörű és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket ért el. Az utóbbi években többek között a magzati és anyai orvostudomány, a molekuláris genetika és az asszisztált reprodukció legkorszerűbb módszereit felhasználva, ennek lehetőségét önerőből megteremtve a klinika a szakma nemzetközileg elismert, korszerű kutatási eredményeket felmutató intézetévé vált. Boromisza Piroska klinikai onkológia szakvizsgát tett. 2003-ban szerzett PhD fokozatot, majd 2013-ban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában egészségügyi szakmenedzseri diplomát. 2011-2015 között a SzülészetNőgyógyászat és Asszisztált Reprodukció Szakmai Kollégiumi tanács tagja volt. 2010-től a Magyar StI társaság alelnöke, 2016-tól a Magyar Nőorvos társaság Középmagyarországi Szekciójának főtitkára, az IME Szerkesztőbizottságának tagja. XViii. éVFoLyAM 4. SZÁM 2019. MÁjuS
