Bár a közegészség- és járványügy, valamint a népegészségügy szervezetileg jelentősen átalakult az elmúlt időszakban Magyarországon, a terület semmit sem veszített a jelentősé- géből. Sőt, Szentes Tamás szerint – aki 2017. április 1-jétől az EMMI Egészségügyi Állam tit kárságának Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Fele lős Helyettes Államtitkárságát vezeti – az erőforrások koncentrációja elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a terület meg tudjon felelni a 21. század kihívásainak.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Megszüntetve megőrizték Interjú Dr. Szentes Tamás helyettes államtitkárral Bár a közegészség- és járványügy, valamint a népegészségügy szervezetileg jelentősen átalakult az elmúlt időszakban Magyarországon, a terület semmit sem veszített a jelentőségéből. Sőt, Szentes Tamás szerint – aki 2018. április 1-jétől az EMMI Egészségügyi Államtitkárságának Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárságát vezeti – az erőforrások koncentrációja elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a terület meg tudjon felelni a 21. század kihívásainak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) központja, az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) „főhadiszállása” volt nem sokkal ezelőtt még az a IX. kerületi, Albert Flórián úti épületegyüttes, ahol Szentes Tamás korábbi országos tisztifőorvos már, mint az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára fogad. Nem lesz egyszerű megjegyezni a közegészség- és járványügy, valamint a népegészségügy új irányító szervének elnevezését, ahogyan a szervezet átalakulását sem könnyű követni. Szentes Tamás szerint ez nem olyan bonyolult, mint elsőre látszik, a feladatok és hatáskörök döntő többsége ugyanis nem változott. Az új szervezeti struktúra – amelynek áttekintésében a mellékelt ábra segít – lényege, hogy a hatósági igazgatási funkciók jelentős része bekerült az EMMI-be, kisebb részük pedig átkerült a fővárosi kormányhivatal népegészségügyi főosztályához, a BFKH-hoz. Az egykori országos intézetek szolgáltatási funkcióit pedig egy önállóan működő intézmény, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) viszi tovább. Ez az intézet tulajdonképpen az ÁNTSZ egészségügyi szolgáltatásainak elődje, ami 1927-ben kezdte meg a működését, majd többszöri átszervezést követően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat létrehozásával szűnt meg, átadva a helyet az elmúlt több mint negyed században ismert struktúrának. Megtudom azt is, hogy az országos intézetek mindegyike egy kicsit másképp alakult át. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetből (NEFI) és az OTH-ból is bizonyos feladatok átkerültek az Állami Egészségügyi Ellátó Központba (ÁEEK): a praxisprogramok és az országos gyermekegészségügyi intézeti feladatokat ellátó egészségfejlesztési terület például a Bolgárkerék utcai telephelyen dolgozó kollégákkal együtt. A NEFI egyéb területei, amelyek alapvetően az egészségfejlesztési irodák irányításához, általában az egészségfejlesztéshez, a népegészségügyhöz és egyéb, az alapellátáshoz IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY kapcsolódó feladatokat végeztek, az államtitkárságra kerültek. Az Országos Epidemiológiai Központ, a Közegészségügyi Központ, a módszertani feladatok és a szakértői tevékenység az EMMI-be, a közvetlen egészségügyi szolgáltatási terület pedig az OKI-ba került. A kormányhivatalokhoz tartozik ugyanakkor a közegészségügyi feladatellátás egy része. A helyettes államtitkársággá alakult, volt országos tisztifőorvosi hivatal feladatellátásának nagy része érintetlen maradt, a közegészségügyi, járványügyi, kórházhigiénés és az egészségügyi igazgatáshoz kapcsolódó feladatok tartoznak ide, valamint az egészségfejlesztés, a védőnői és az alapellátás módszertani feladatai. A munkaegészségügyi feladatok szolgáltatási része az OKI-ba, igazgatáshoz kapcsolódó része pedig az EMMIbe került. KONCENTRÁLTAN, HATÉKONYABBAN Arra a kérdésre, hogy vajon ez a régi-új struktúra menynyire felel meg a 21. század elvárásainak, kihívásainak, képes-e gördülékenyen működtetni azt a fajta hatósági-szabályozó-ellenőrző és szolgáltató rendszert, amit a kor megkövetel, Szentes Tamás röviden úgy válaszol, hogy eddig még szerencsére semmiféle működési problémát nem észleltek, és bízik benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Emlékeztet, hogy már korábban megkezdődött az integráció, hiszen az Országos Közegészségügyi Központ három országos intézet, a kémiai biztonsági, a környezet-egészségügyi és a sugáregészségügyi összeolvadásából jött létre, mert a technológia fejlődése megkívánta ezeknek az erőforrásoknak a koncentrációját. – Nyilván az integrációnak is van egy racionális mértéke, de például a munkaegészségügy és a közegészségügy területén működő labortevékenységekben még mindig jelentős mértékű az átfedés. Itt is lehetőség van olyan ésszerű koncentrációra, ami javítja a működési hatékonyságot, és segíti az erőforrások felhasználását – magyarázza Szentes Tamás. A helyettes államtitkár személy szerint azért is jó döntésnek tartja, hogy koncentráltabban működnek az ország legfontosabb epidemiológiai, közegészségügyi és népegészségügyi szervezetei, mert ez által makroszinten is befolyásolni lehet az itt élő lakosság epidemiológiai viszonyait. – Szerintem a jövő legnagyobb kihívása az lesz – vélekedik –, hogy közfinanszírozott formában fenntarthatóak legyenek az egészségügyi rendszerek. Jelenleg az látszik a fejlett ipari országokban, hogy a lakosság elöregedése miatt a krónikus nem fertőző betegségek terhe rendkívüli gyorsan növekszik, az egészségügyi technológia ugyanilyen ütemben fejlődik, ami azt jelenti, hogy nő az igény az egészségügyi szolgáltatások, és ezen belül is az egyre költségesebb ellátások iránt, emiatt pedig az egészségügyre fordított kiadások is rendkívüli gyor- XVI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2017. JÚNIUS 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS sasággal emelkednek. Ez egy módon állítható meg, kezelhető, ha hatékonyan befolyásolni tudjuk a lakosság egészségügyi állapotát, ha csökkenteni tudjuk az egészségügyi szolgáltatások iránti szükségletet – magyarázza Szentes Tamás. Hozzáteszi: az egészségügyi szolgáltatások akkor kerültek be az állami közszolgáltatások közé, amikor ezt a képességet meg tudtuk szerezni, vagyis érdemben hatással tudtunk lenni a lakosság egészségi állapotára. Ez volt az a kegyelmi pillanat, amikor közfinanszírozottá tudtuk tenni az egészségügyi szolgáltatásokat. Most ennek a megvédéséről van szó, és ebben ez a struktúra is segíthet minket – mondja. Napjainkban ráadásul úgy kell hatni az epidemiológiai viszonyokra, hogy közben az elért eredményeket is meg kell őriznünk. Látni kell – hangsúlyozza a helyettes államtitkár –, hogy mind a közegészségügyi, mind a járványügyi kockázat jelentősen nőtt az elmúlt években, a globalizáció, a migráció, a globális felmelegedés, Európában a védőoltások elhanyagolása miatt bármikor felüthetik a fejüket rég nem látott fertőző betegségek. – A járványügyi, közegészségügyi biztonság fenntartása elsődleges érdekünk, ha belegondolunk, hogy a riói olimpián az ivóvízbázisok megtámadásával fenyegettek terrorszervezetek, nem lehet kérdés, hogy a közegészségügyi biztonság fenntartása is komoly anyagi és humánerőforrásokat igényel. LÉTKÉRDÉS A MINŐSÉGI MUNKAERŐ Mivel közismert, hogy az egészségügyi háttérintézmények, így az ÁNTSZ és az OTH átszervezésének is a bürokráciacsökkentés volt az egyik fő célja, megkerülhetetlen a kérdés: mennyivel csökkent az új szervezetben a dolgozók létszáma. Szentes Tamás azt mondja, igyekeztek minden területen arányosan végrehajtani a létszámcsökkentést, úgy, hogy az lehetőleg ne befolyásolja érdemben a meglévő funkciók működőképességét. Ezért természetesen teszünk is lépéseket annak érdekében, hogy a jövedelmek itt is emelkedjenek – mondja Szentes Tamás, aki a szervezet jelentőségére példaként az év elején kirobbant kanyarójárványt említette, amit a gyors és hatékony intézkedéseknek köszönhetően gyakorlatilag csírájában sikerült elfojtani. Minőségi, kompetens munkaerőre van szükség elsősorban, és ahogyan ezt a fajta humánerőforrást a rendszer eddig magából termelte ki, ez várhatóan a jövőben is így lesz. Az egyetemi oktatásban részt vevő kollégák ugyanis hozzák magukkal a PhD hallgatókat, akikből jó eséllyel képződnek már majd házon belül a jövő generációk. Szentes Tamás azt mondja, szerencsére van utánpótlás, mert intenzív kapcsolatot építettek ki az orvosi egyetemekkel és az ELTE egészségpolitikai és egészségtani tanszékével. A (KÖZEL)JÖVŐ ZENÉJE Az egészségügyi intézmények ellenőrzésére is rákérdezünk, amivel kapcsolatban a helyettes államtitkár emlékeztet: effektíve az ellenőrzéseket már évek óta a kormányhivatalok munkatársai végzik, az ÁNTSZ, illetve most már a helyettes államtitkárság feladata „csupán” az ellenőrzés szakmai irá- 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY nyítása. Minden évben készül egy szakmai terv, amelyben meghatározzák a prioritásokat, de például kórházhigiénés ellenőrzés minden évben volt és lesz is. Szentes Tamás azt mondja: kiemelt szempont a betegbiztonság erősítése. – Az egészségügyi szolgáltatók iránti bizalmat erősíteni kell, ez azonban csak úgy lehetséges, ha az intézmények jól működnek, és erről átlátható tájékoztatást tudnak adni. Az úgynevezett szűréskoordinációval és egészségfejlesztéssel foglalkozó főosztály közben készíti elő az ősszel bevezetendő harmadik, életkorhoz kötött, és a teljes populációra kiterjedő szűrővizsgálatot: a vastagbélszűrést. – A szűrés pilot projektje lezajlott, az annak során szerzett tapasztalatokat beépítettük, de megfelelő előkészítési idő szükséges, hiszen azokat a kapacitásokat, képességeket biztosítani kell, amely lehetővé teszi a kiterjesztett szűrés bevezetését – ad magyarázatot a hosszúra nyúló előkészítésre a helyettes államtitkár. Mint megtudjuk, a vastagbélszűréssel az 50-70 éves korosztályt kívánják elérni. A vizsgálat maga kétlépcsős lesz, az első egy kémiai székletvér-vizsgálat, amelyet részben háziorvosok végeznek, részben a projekt munkatársai direkt keresik meg az érintett korosztályba tartozókat. A háziorvosok – akik a programhoz egyelőre önkéntesen csatlakozhattak – több mint 50 százaléka jelezte részvételét eddig, de számukra még most is nyitott a lehetőség. A szűrés második lépcsője, hogy azoknál, akiknél a székletvér-pozitivitás fokozott kockázatot jelez, kolonoszkópiát végeznek. Erre direkt olyan centrumokat választottak a programba, ahol kellő rutinnal rendelkeznek ennek elvégzésében, és az esetleges szükséges biopszia vételt, beavatkozást is el tudják végezni. Ez azért lényeges, mert ez akár már végleges megoldást is jelenthet, hiszen ismert, hogy a vastagbélrák egy jóindulatú daganatból, adott esetben egy polipból alakul ki, tehát ha még a kezdeti fázisban eltávolítják, nem alakul ki rosszindulatú daganat. Kérdésünkre, hogy – a szakemberhiányt is ismerve – vajon mennyire lehet a kolonoszkópiában országos lefedettséget biztosítani, Szentes Tamás úgy válaszolt: igyekeztek erre a szempontra is tekintettel lenni, de sajnos látni kell, hogy ebben nem mindig lehet lakóhelyhez közeli ellátást biztosítani, hiszen ez egy viszonylag magas szintű technológia, ami ráadásul komoly szaktudást is igényel, ez pedig csak korlátozott számú helyen áll rendelkezésre. A projekt 2020 végéig tart, ez idő alatt populációarányosan szeretnék leszűrni az érintett korosztályba tartozókat, akiket folyamatosan felmenő rendszerben vonnak be, elsőként az idősebb generációkat szólítva meg. Az a cél, hogy az érintetteknek legalább az 50 százalékát. A vastagbélszűrés természetesen 2020 után is folytatódik, immár költségvetési forrásból, erről kormánydöntés született – mondja Szentes Tamás. Ez azt jelenti, hogy a jövőben minden 50 és 70 év közötti lakos figyelmét kétévente értesítőn hívják fel a szűrés fontosságára. Azzal kapcsolatban, hogy van-e már terv arra, hogyan növeljék a másik két térítésmentes népegészségügyi szűrésen, a méhnyakrák- és a mellrákszűrésen való részvételt, a helyettes államtitkár utalt rá, hogy előkészületben van erre vonatkozóan egy kormányrendelet. Haiman Éva XVI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2017. JÚNIUS
