IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő

  • Cikk címe: Beköszöntő
  • Szerzők:
  • Intézmények:
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 3
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő
Tartalom IME Szerkesztőség
Professzionalitásra törekszik a MEDICINA 2000 Szövetség Boromisza Piroska
Komplex fluoreszcens digitális mikroszkópot fejlesztett a 3D Histech Kft. IME Szerkesztőség
Betegirányítás a járóbeteg szakellátásban: a frusztráló várakozás csökkentése Dr. Bedő Zoltán, Pellei Éva, Pusztai László, Dr. Tóth Tibor, Dr. Lampé Zsolt
Állandó mentőállomás Akarattyán IME Szerkesztőség
Addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek felépülésében Boros Károlyné
Gazdaságtudományi Kar (GTK) néven új, integrált kar kezdi meg működését augusztus elsejétől a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán IME Szerkesztőség
A COPD – egy aluldiagnosztizált népbetegség. Program a betegség jobb megismeréséért és ellátásáért Dr. Kovács Gábor
Korszakváltás a daganatgyógyászatban? Dr. Boros G. László
Hiperbár oxigénterápia Dr. Szolnoki Nikolett
III. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
A hagyományos és a komplementer medicina Prof. Dr. Kárpáti Pál
XV. Szolgáltatásmenedzsment – Outsourcing Konferencia IME Szerkesztőség
Adherencia program, támogatásvolumen szerződés, vagy valami más? – a jogi elhatárolás szempontjai Dr. Ilku Lívia , Dr. Vizi János
IME-META VIII. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
Segéd-egészségőrök csatlakoznak az alapellátás fejlesztéséhez IME Szerkesztőség
A depresszió kezelésének egészséggazdasági értékelése Magyarországon a gazdasági válság éveiben Jeskó József
Vasútegészségügyi NKK Kft. Hévízi Egészségügyi Központjának kombinált épületenergetikai fejlesztése IME Szerkesztőség
(Táv)leletezés és munkamenedzsment Dr. Bágyi Péter , Mohai Viktor
A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete Dr. Ajzner Éva, Dr. Liszt Ferenc, Prof. Dr. Kovács L. Gábor
XIV. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia IME Szerkesztőség
Integrált automatizációs rendszer a laboratórium szolgálatában Dr. Kovács Bettina
Business Superbrands díjazott lett a Diagnoscan Magyarország IME Szerkesztőség
Székletből végzett laboratóriumi szűrővizsgálatok szerepe és jelentősége a gasztroenterológiai megbetegedések diagnosztikájában Dr. Széll András
Tisztújítás a Semmelweis Egyetem Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóságán - Interjú Dr. Valent Sándorral Boromisza Piroska

Az elmúlt 3 évben hangoztatott elveink mit sem változtak, és a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnökeként ismét csak azt tudom kiemelni, hogy a járóbeteg szakellátás megerősítése ciklusokon átívelően, és az egészségpolitikai megnyilatkozások szintjén folyamatosan prioritást élvez, azonban az elmúlt években ezen a területen nem történt áttörés. Semmi nem ösztönzi a szolgáltatókat (legyen az kórház vagy szakrendelő) hogy alacsonyabb szinten, a járóbeteg szakellátásban tartsák a beteget, és ne kerüljenek be a drága és veszélyes, a paraszolvenciával sokkal inkább terhelt és befolyásolt fekvőbeteg szakellátásba. Nem vált vonzó életpályává és modellé a szakrendelői szakorvoslás, ahol definitíven, a beteghez közel és jó műszerezettséggel látnák el a beteget.

Beköszöntő A járóbeteg szakellátás várakozásai a 2014-ben induló új kormányzati ciklusban Az elmúlt 3 évben hangoztatott elveink mit sem változtak, és a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnökeként ismét csak azt tudom kiemelni, hogy a járóbeteg szakellátás megerősítése ciklusokon átívelően, és az egészségpolitikai megnyilatkozások szintjén folyamatosan prioritást élvez, azonban az elmúlt években ezen a területen nem történt áttörés. Semmi nem ösztönzi a szolgáltatókat (legyen az kórház vagy szakrendelő) hogy alacsonyabb szinten, a járóbeteg szakellátásban tartsák a beteget, és ne kerüljenek be a drága és veszélyes, a paraszolvenciával sokkal inkább terhelt és befolyásolt fekvőbeteg szakellátásba. Nem vált vonzó életpályává és modellé a szakrendelői szakorvoslás, ahol definitíven, a beteghez közel és jó műszerezettséggel látnák el a beteget. Ami egyébként a műszerezettséget illeti, nem kevés rendelőintézet gyarapodott az elmúlt ciklusban is – hála a felelős fenntartó önkormányzatok nagylelkűségének és az uniós fejlesztési forrásoknak. A kóros orvos demográfiai és migrációs mutatók azonban nem tesznek lehetővé fejlődést, csak lassú vegetálást a rendszer legfontosabb eleme, a humán erőforrás terén. A legjobbak preferálják a kórházi státuszt (operálhatnak) – és mellé a nagyobb „megbecsülést”. Az egynapos ellátások jelenthetnének vonzerőt az orvosok számára: ennek rendszerét azonban immár 7 éve nem vizsgálták felül. Szakmapolitikailag kényes kérdés a magán- és a közfinanszírozott ellátások együttélése. Egyrészt elvárás a közfinanszírozott ellátások felé a jó színvonal, rövid betegfogadási lista, másrészről – az elégtelen finanszírozás, a humán erőforrás kivérzése miatt – az intézmények rá vannak kényszerítve a magánforrások felkutatására, behozására is, hiszen csak evvel képesek valamennyire fenntartani gazdálkodási egyensúlyukat és keresztfinanszírozni a veszteséges közellátást. Mikor az orvoskarnak intézményünkben a magánfinanszírozás fontosságáról beszéltem, egy – az átlagosnál több „józan paraszti ésszel” rendelkező – főorvos evvel kapcsolatban így érvelt: „hogyan hozzak privát bevételt, ha hozzám – a jó szervezettség miatt, – két-három napon belül minden beteg bejut a közellátás keretein belül is? Most akkor rontsuk a közellátás színvonalát?” Eközben meg mintha minden a magánfinanszírozott ellátások „behozatalát” preferálná: a politikai környezet, a biztosítási rendszer adóoldalának változásai, a piac várakozásai. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne megtámogatni valamiféle egyéni felelősséget tükröző copayment-tel a némileg megroggyant, már „támolygó”, de még működő, megfelelő infrastruktúrával rendelkező járóbeteg szakellátási rendelőket, mint teljesen „kivinni” az ellátásokat magánfinanszírozásba (generálva ismét a már mindenki által fölöslegesnek ítélt épület infrastrukturális beruházásokat), és hagyni tönkremenni a szektor meglévő értékeit. Közösen meg kellene találni az ebbe az irányba ható motivációs tényezőket, megnézve, miért is alakul kedvezően vagy kedvezőtlenül egyes orvosok teljesítménye, bevétele, ha szembeállítjuk másokkal. Hogyan lehet a jókat elismerni, lehetőséghez juttatni, a gyengébbeket pedig „shiftelni”? Miként lehet önjáró, de a jó irányba mutató folyamatokat generáló szabályozókat elindítani? Ezek lesznek a legfontosabb kérdések ebben a ciklusban. Ha az intézmények gondjait vesszük számba, a laborvizsgálatok problémáit mindenképpen említenünk kell: az intézményvezetők szerint az egyik fő veszteségforrás a legnagyobb részt az alapellátásban generálódó laborkérések miatti volumenkorlát-túllépés, amely ellen a szakrendelők tehetetlenek. A téma fontosságát e lapszámban – időzítve a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság 57. Nagygyűléséhez – 3 cikk publikálásával is alátámasztja lapunk Szerkesztősége. Addig is, amíg „e közös dolgainkat rendbe tesszük”, tekintsünk egy pillanatra a Medicina 2000 Szakellátási Szövetség tagjainak betegfogadási lista hosszára. Itt átlagosan 7-41 napot láthatunk (7 nap a fül-orr-gégészetben, 41 nap a kardiológián). Legyen beteg, aki ezeket jó szívvel kivárja… Más szempontból a hosszú várakozási idő rontja a „termelési hatékonyságot” is: tagjaink rendszeresen panaszolják, hogy a betegek legalább 20%-a nem jön el a betegfogadási listán kapott időpontban. Bizonyára találtak már ellátót „jó pénzért”, miközben a közellátásban e miatt nem egyszer „malmoznak” a szakorvosok…… Van tehát teendőnk a rendszer rendbetételéhez. Reméljük, hogy ehhez megfelelő muníciót biztosít minden Tisztelt Résztvevőnek szövetségünk éves konferenciája szeptember 11. és 13. között a szokott helyen, Balatonfüreden. Dr. Pásztélyi Zsolt Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnök IME – az egészségügyi vezetők szaklapja felelős szerkesztő IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS 3