IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Egységes kontrolling rendszer kialakítása és működése a Békés Megyei Központi Kórházban

  • Cikk címe: Egységes kontrolling rendszer kialakítása és működése a Békés Megyei Központi Kórházban
  • Szerzők: Kovácsné Balogh Ildikó, Dr. Becsei László
  • Intézmények: Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet, Pándy Kálmán Kórház Gyula
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 28-31
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KONTROLLING

Absztrakt:

A Békés Megyei Pándy Kámán Kórház és a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet eltérő kontrolling hagyományokkal és múlttal rendelkezett. A 2016. április 1-vel megvalósult integrációt követően az egyik legfontosabb lépés volt, hogy az újonnan létrejött intézményben egységes, az intézmény hatékony működését támogató kontrolling rendszer kerüljön kialakításra. A két kórház eltérő szakmai működése és gazdálkodási gyakorlata jelentette az okot és egyben a nehézséget is a rendszer kiépítése során. A cikk megírásával be kívánom mutatni a kontrolling funkció kialakításának lépéseit, az elvégzett tevékenységeket, a megvalósult rendszer segítségével lefolytatott osztályos egyeztetések gyakorlatát és a jövőben ránk váró feladatokat, melyekkel biztosítani tudjuk a vezetői információs rendszer komplex működését.

Angol absztrakt:

Kálmán Pándy Hospital and Dr. Pál Réthy Hospital have different controlling traditions and histories. After the integration on the 1st of April 2016, of the most important steps was to implement a unified controlling system that can support the efficient operation of the newly established institution. The different professional and budget management practices of the two hospitals provided a reason for the endeavour, but also posed some difficulty. In this publication, author’s aim is to describe the steps of implementing the unified controlling system, the activities that were carried out, the practical process of coordination with the clinical wards. This was carried out according to a process of evaluation meetings with the wards. The future ttasks of the operation of a complex decision supporting management information system are also presented.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő - Új ciklus: új lehetőségek és változatlan alapelvek
Tartalom IME Szerkesztőség
Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatójának közleménye, a 2018-as Egészség Világnapja alkalmából: Egészséget mindenki számára Dr. Jakab Zsuzsanna
A technológiaértékelés szerepe és fontossága az egészségügyi közbeszerzésekben Orvostechnikai Szövetség
IME Semmelweis emlékév Publikációs Díj 2018 Pályázati felhívás IME Szerkesztőség
Semmelweis nyomán a radiológiában Dr. Nagy Kamilla
Ne a csodán múljon! IME Szerkesztőség
A Bajcsy Kórház esete a Legionellával Nagy Éva, Dr. Rákay Erzsébet, Szabadka Hajnalka, Dr. Barcs István
A Sürgősségi Betegellátó Osztályok működésének elemzése a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán keresztül Vörösné Kis Noémi, Dr. Jada Suhail
Egységes kontrolling rendszer kialakítása és működése a Békés Megyei Központi Kórházban Kovácsné Balogh Ildikó, Dr. Becsei László
ÉBRESZTŐ, az EMBERÉRT – a harmonikusabb kollégákért Kovács Péter
Autoimmun tromboembólia – az antifoszfolipid szindróma multidiszciplináris bemutatása Prof. Dr. Gadó Klára, Dr. Kicsi Dóra, Huszthy Fanni, Springer Csenge, Prof. Dr. Domján Gyula
Ne a csodán múljon! című cikk folytatása a 17. oldalról IME Szerkesztőség
UH-vezérelt MR-fúziós prosztata biopszia Dr. Hüttl András, Dr. Horváth András, Dr. Riesz Péter , Prof. Dr. Nyirády Péter
Betegbiztonság – A XIII. IME Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzésről és Konferenciáról jelentjük I. rész Boromisza Piroska
Új kezelési eljárás a hazai gyermekgyógyászatban IME Szerkesztőség
Ugyanaz a mesterséges intelligencia technológia működteti az új generációs 3D videójátékokat és a vezető nélküli autókat, mint a GE Healthcare új ultrahang berendezéseit GE Healthcare
Labordiagnosztika a kardiológia szolgálatában Dr. Dózsa Csaba, Vellai Borbála
Az európai gyógyszer-azonosítási rendszer bevezetéséről - Interjú Mészárosné Balogh Réka ügyvezető igazgatóval Boromisza Piroska
25 éve egy nap a rák ellen IME Szerkesztőség
Egészségügyi adatvédelemmel kapcsolatos bírósági ügyek Dr. Alexin Zoltán

Szerző Intézmény
Szerző: Kovácsné Balogh Ildikó Intézmény: Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet
Szerző: Dr. Becsei László Intézmény: Pándy Kálmán Kórház Gyula

[1] Állami Egészségügyi Ellátó Központ TÁMOP-6.2.5-B- 13/1-2014-0001 „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” c. kiemelt projekt keretében „Egészségügyi ellátók egységes intézményi kontrolling módszertan implementációja és az egészségügyi ellátások finanszírozási módszertanához kapcsolódó szimulációs rendszer fejlesztése”, Osztályos kontrolling összegző dokumentáció
[2] Béres Margit: Kontrolling tapasztalatok egy szakkórház szemével, IME XVI. évf. 4. szám 28-30
[3] Krenyácz Éva: A kórházi kontrolling paradoxona – felemelkedés és vagy devalválódás, Vezetéstudomány, XLVIII. évf. 2017. 8–9. szám.

MENEDZSMENT KONTROLLING Egységes kontrolling rendszer kialakítása és működése a Békés Megyei Központi Kórházban Kovácsné Balogh Ildikó, Dr. Becsei László, Békés Megyei Központi Kórház A Békés Megyei Pándy Kámán Kórház és a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet eltérő kontrolling hagyományokkal és múlttal rendelkezett. A 2016. április 1-vel megvalósult integrációt követően az egyik legfontosabb lépés volt, hogy az újonnan létrejött intézményben egységes, az intézmény hatékony működését támogató kontrolling rendszer kerüljön kialakításra. A két kórház eltérő szakmai működése és gazdálkodási gyakorlata jelentette az okot és egyben a nehézséget is a rendszer kiépítése során. A cikk megírásával be kívánom mutatni a kontrolling funkció kialakításának lépéseit, az elvégzett tevékenységeket, a megvalósult rendszer segítségével lefolytatott osztályos egyeztetések gyakorlatát és a jövőben ránk váró feladatokat, melyekkel biztosítani tudjuk a vezetői információs rendszer komplex működését. Kálmán Pándy Hospital and Dr. Pál Réthy Hospital have different controlling traditions and histories. After the integration on the 1st of April 2016, of the most important steps was to implement a unified controlling system that can support the efficient operation of the newly established institution. The different professional and budget management practices of the two hospitals provided a reason for the endeavour, but also posed some difficulty. In this publication, author’s aim is to describe the steps of implementing the unified controlling system, the activities that were carried out, the practical process of coordination with the clinical wards. This was carried out according to a process of evaluation meetings with the wards. The future ttasks of the operation of a complex decision supporting management information system are also presented. BEVEZETÉS A Békés Megyei Központi Kórház (a továbbiakban BMKK) miniszteri döntés alapján 2016. április 1-vel jött létre két Békés megyei intézmény, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház és a Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet összeolvadásával. Ez a megvalósult integráció több éve tartó együtt gondolkodás és egy uniós projekt keretében kialakult funkcionális integráció eredményeként valósulhatott meg. Az integrációval kapcsolatos konkrét feladatok 2015 októberében kezdődtek, amikor létrejött a két kórház menedzsmentjéből és a kialakítás gyakorlati lépéseinek kivitelezéséért felelős személyekből az Integrációs Munkacsoport. A fenntartó által támo- 28 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY gatott folyamat keretében heti rendszerességgel zajlottak az egyeztetések, melyeken a kialakítandó struktúra, az egységes napi működés megteremtése, a kidolgozásra váró adminisztratív folyamatok pontosítása, illetve az átadás – átvétel megvalósítása szerepelt a napirendi pontok között. Az egyeztetésekbe bevontuk a Magyar Államkincstár, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Békés megyei szervezetének képviselőit. Ezen intézmények munkája nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a rendelkezésre álló néhány hét alatt minden engedély, illetve szerződés biztosított legyen az integrált intézmény működésének megkezdéséhez. Az integráció eredményként az ország egyik legnagyobb kapacitással és dolgozói létszámmal működő szakellátó intézménye jött létre. Aktív fekvőbeteg szakellátás keretében 20 szakmában 1253 ágyon, krónikus ellátásban 8 szakmában 775 ágyon biztosított a betegek intézményi keretek közötti gyógyítása. Járóbeteg szakellátásban összesen 5 297 óra kapacitás keretében nyújt a kórház szakellátást a megye lakossága számára. Ezen kívül 8 szakmában egynapos sebészeti ellátás, továbbá otthoni szakápolás, betegszállítási szolgáltatás biztosítja a betegellátás folyamatát. Mindezen tevékenységet a BMKK közel 3 000 dolgozóval látja el. A létszám munkaköri megoszlása a következő: 14% orvos és egyéb diplomás szakember, 60% egészségügyi szakdolgozó, 22% szakmai és gazdasági háttértevékenységben dolgozó, míg 5% adminisztratív feladatokat ellátó munkatárs. Az intézmény elkészítette a szervezeti és működési szabályzatát. A megújított organogramnak megfelelő struktúrában kialakításra került a Döntéselőkészítési Osztály is, mely közvetlenül a főigazgató irányítása alatt áll. Már az osztály létrehozásakor cél volt, hogy a két intézményben eltérő struktúrában és gyakorlattal működő szervezeti egységek munkatársai egységes szervezetben, egy vezető irányítása mellett, azonos kontrolling módszertant alkalmazva működjenek. Míg Békéscsabán Kontrolling Osztály néven önálló szervezeti egységben dolgozó munkatársak biztosították a tevékenységet, addig Gyulán nem került sor osztály kialakításra. Egy Finanszírozási Csoport és egy Kontrolling Csoport végezte önállóan a működéshez szükséges feladatok teljes körét. A meglévő létszámból és feladatkörökből kellett kialakítani az egységesített osztály struktúráját. A megújult osztály munkatársai tevékenységüket több éve, nagy szakértelmet szerezve látták el, ezért célunk az volt, hogy olyan struktúrát alakítsunk ki, amelyben a munkatársak a lehető legkisebb „zökkenővel” tudják továbbra is végezni feladataikat. Az osztály működése az intézmény bevételeinek biztosítása szempontjából kiemelt jelentőségű, ennek megfelelően mindkét tagintéz- XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS MENEDZSMENT KONTROLLING ményben meghatározásra kerültek azok a csoportok, akik biztosítják az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen NEAK bevételek maximalizálását. Mivel a medikai rendszer szakmai támogatása is az osztály feladata, illetve a finanszírozással kapcsolatban napi szintű segítség szükséges az osztályok, szakrendelők számára, így mindkét tagkórházban létjogosultsága volt egy finanszírozással foglalkozó csoport kialakításának. Munkájukat tagkórházanként 1-1 fő informatikus segíti. A kontrolling tevékenység támogatásához szintén tagkórházanként került meghatározásra azon munkatársaink köre, akik felelősek a kontrolling funkciók biztosításáért. A Döntéselőkészítési osztályt jelenleg 15 fő alkotja az intézményben, akik feladatát az eddig bemutatott két fő tevékenységen túl az 1. ábrán foglaltuk össze. szer megléte. A két tagkórház már korábban, a funkcionális integráció során törekedett arra, hogy informatikai rendszerei a lehető leghomogénebbek legyenek, ezért a projekt keretében mindkét kórház beszerezte a Bsoft Kft. rendszerét, annak reményében, hogy ezzel hosszú távon biztosítani tudja a vezetői döntéstámogatást. Így 2016-ban csak az adatbázisok integrálását, és az egységes működés informatikai feltételeit kellett megteremteni. Ezt követően a békéscsabai kontrolling struktúra költséghelyi – költségviselői rendszerét kellett átalakítani az ötfunkciós modell szerint, azaz létre kellett hozni az orvosi, ápolási, műtéti, diagnosztikai és szakrendelési (konzíliumok) költségek gyűjtésére alkalmas struktúrát. Ezzel párhuzamosan kialakításra került a kórház új főkönyvi struktúrája, és megvalósult az elszámoló egység – főkönyvi szám – finanszírozási kód összerendelés. Az eltérő gyakorlat miatt a költségek gyűjtésében, a költségallokációban is voltak – és még napjainkban is vannak – kisebb eltérések, melyek pontosítása folyamatos a fenntartó által megfogalmazott elvárások figyelembe vétele mellett. [2] Az új struktúra végső lépése az eredmény definiálása volt. A fenntartó által kiadott és már több alkalommal módosított kontrolling módszertannak megfelelően ki kellett alakítani az eredmény struktúrát. [1] Mivel azonban az elvárás a kétfunkciós kontrollingnak megfelelő adatszolgáltatás, a programban biztosítani kellett a két rendszer közötti átjárást. AZ OSZTÁLYOS EGYEZTETÉSEK FOLYAMATA 1. ábra A Döntéselőkészítési osztály feladatai AZ EGYSÉGES KONTROLLING RENDSZER KIALAKÍTÁSA A kontroling rendszer kialakításánál az egyik alapvető kérdés annak eldöntése volt, hogy két eltérő kontrolling rendszer (Gyula – ötfunkciós, Békéscsaba – kétfunkciós) közül melyik maradjon meg továbbra is a vezetői döntések támogatására. Ennek kiválasztása több tényező miatt is nehéz volt. Egyrészt Gyulán az ötfunkciós kontrollingnak hagyományai vannak, több évtizede ezt a modellt alkalmazták az intézményben. Szintén az ötfunkciós modell bevezetése mellett szólt az, hogy az integrált intézmény összetett struktúráját vélhetően könnyebb lesz ezzel a modellel leképezni, továbbá a menedzsment középtávú elképzelései között szerepel az esetszintű költséggyűjtés megvalósítása, melyet a későbbiekben ezzel a modellel könnyebb lesz kivitelezni. A békéscsabai kórház kétfunkciós modellje mellett szóltak a fenntartó által, a kontrolling rendszerrel szemben támasztott követelmények, az adatszolgáltatások megvalósítása, illetve az, hogy ennek bevezetése egy egyszerűbb kontrolling struktúrát feltételezett volna. A menedzsment mérlegelve a két rendszer nyújtotta előnyöket és hátrányokat az ötfunkciós modell bevezetése mellett döntött. Az egységes rendszer bevezetéséhez elengedhetetlen volt egy integrált gazdasági és kontrolling informatikai rend- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A korábbi években mindkét tagkórházban hagyománya volt az osztályos egyeztetések gyakorlatának. Békéscsabán az elmúlt években rendszeresen (évente egy alkalommal) lefolytatták a tárgyalásokat, Gyulán az elmúlt években nem, de a korábbi évtizedekben szintén voltak egyeztetések az intézmény vezetése és a klinikai osztályok között az elvárásokról, az eredményekről, illetve a mindennapi munka során felmerülő, és stratégiai döntéseket igénylő problémák meghatározásáról. A Békés Megyei Központi Kórházban lezajlott osztályos egyeztetésnek nemcsak az eddigi gyakorlat felelevenítése volt a célja, hanem az is, hogy a két tagkórházban eddig önállóan dolgozó osztályok megismerjék egymás adatait, egymás munkáját. A tárgyalások során az osztályok bevonásával lehetett az azonos szakmák, párhuzamos osztályok tevékenységét részleteiben megismerni. A mutatószámok elemzésén túl a klinikai osztályok szakmai tevékenysége is átvilágításra került, így a menedzsment teljes képet kaphatott mindkét tagintézmény működéséről. Az osztályos egyeztetéseken a 2. ábrán látható témakörök megbeszélésére került sor. Áttekintettük az osztályokkal az integráció során kialakult kapacitásokat, illetve azt, hogy a hatályos, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet értelmében megfelel-e az osztály a hozzá tartozó járóbeteg szakellátókkal együtt a személyi minimumfeltételeknek. A teljesítmény adatok vonatkozásában két azonos időszak (2015. és 2016. április – december) tény teljesítménye került XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS 29 MENEDZSMENT KONTROLLING áttekintettük az integrált minőségügyi dokumentumokat, valamint a kiadott jegyzőkönyvben meghatározott feladatokat is. TOVÁBBI KONTROLLING FELADATOK MEGFOGALMAZÁSA 2. ábra Az osztályos egyeztetések tematikája összehasonlításra egymással, illetve az osztályok számára meghatározott teljesítményvolumen korláttal. Az intézmény által alkalmazott mutatószámok és a NEAK honlapon akkor elérhető 2015. évi országos adatok egymástól való eltérését is bemutattuk. A költségadatok közül az intézmények esetében legnagyobb költségterhet jelentő, és az intézményben bevezetendő keretgazdálkodása szempontjából kiemelt költségeket elemeztük. Ezek a bérköltség, a gyógyszerköltség és az anyag – döntően szakmai anyag – felhasználás költsége. A költségeket összehasonlítottuk az Ilex Kft. által rendelkezésünkre bocsájtott benchmark adatokkal is, melynek segítségével a szakmák költségeit viszonyítani lehetett egy országos átlagot képező intézményi kör adataihoz. A gyógyszer és anyagfelhasználás esetében meghatároztuk az egy súlyszámra jutó költségeket, amely alapja a bevezetendő keretgazdálkodásnak. Végül bemutattuk az elszámoló egységek 2016. év kilenc hónapjának eredményét, kiemelve a párhuzamos osztályok azonos költségelemeinek eltérését. Az intézmény hosszú távú célja természetesen az, hogy az azonos feltételek mellett elkészített eredmények a párhuzamos osztályok esetében összehasonlíthatók legyenek, azonban még 2017-ben, döntően a 2016-os tényadatok ismeretében ez a célkitűzés az integráció előtti elszámolási gyakorlat különbözősége, illetve az osztályok eltérő szakmai tevékenysége miatt még nem valósult meg. A kórház fejlesztési tervének megfogalmazásához elengedhetetlen ismerni azokat az osztályos elképzeléseket, melyeket az egyes szakmák vezetői fogalmaznak meg, ismerve az adott szakma fejlődésének irányait és az osztály munkatársainak szakmai érdeklődését. Az egyeztetésen ezeket a szakmai terveket az osztályok vezetői mutatták be. Ezek ismerete fontos, mert így a párhuzamos osztályok esetében a következő időszakban tervezett beszerzéseknél elkerülhetők a párhuzamos fejlesztések, sőt az intézményen belül lehetőség lesz a műszerigényes, a kórház számára jelentősebb költséget jelentő beavatkozások centralizálására. Az egyeztetés lezárásaként osztályonként intézkedési terveket fogalmaztunk meg, amelyek megvalósítását az intézmény vezetése elvárja a következő hónapokban az osztályoktól. Az egyeztetést követően megküldtük a bemutatott anyagokat és az elkészült jegyzőkönyvet az osztályok és a kórház menedzsmentje számára a kialakított feladatokkal együtt annak érdekében, hogy a feladatokat mindenki határidőre el tudja végezni. Az egyeztetések visszacsatolását 2018. január hónapban kezdtük meg, és márciusban zártuk le szűkebb körű megbeszélések formájában. Ezen a 2017. január – szeptember havi teljesítmény adatok és mutatószámok bemutatásán túl 30 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Az elkészített osztályos eredmények intézményi szintű hasznosítása azonban túlmutat az osztályos egyeztetéseken történő felhasználáson. Az előállításhoz használt adatokat, illetve az elkészült eredményeket több területen is felhasználjuk a mindennapokban. A fenntartó részére megküldött adatszolgáltatásokat követően – részletesen bemutatva az időszak teljesítmény és költség elemeit – a kórház menedzsmentje számára bemutatjuk az intézményi eredményt. Ezzel párhuzamosan az osztályok egy összeállított „adatcsomagot” kapnak negyedéves gyakorisággal, hogy áttekinthessék az elmúlt időszak mutatóit, és szükség szerint változtatni tudjanak a kialakult gyakorlaton. A visszajelzések alapján a negyedéves adatszolgáltatási gyakoriság nem bizonyult elégségesnek, ezért 2018ban azok az adatok, melyek az eredmény elkészítését megelőzően is rendelkezésre állnak, havi rendszerességgel jutnak el az osztályokhoz. Az adatokat felhasználjuk az intézményben bevezetni tervezett új eszköz vagy új eljárás befogadása során is annak érdekében, hogy a szakmai szükségességen túl a tevékenység eredményességét is láthassa a döntésben résztvevő team. Az eseti jelleggel kért, egy – egy fejlesztés előkészítéséhez, illetve egyes tevékenységek áttekintéséhez szintén a Döntéselőkészítési osztály biztosítja a szükséges bevételi, költség és eredmény adatokat. [3] Az osztály munkatársai készítik elő az egyes klinikai vizsgálatok intézményi körbe való befogadásához szükséges számításokat, elemzéseket is. Feladatuk továbbá a vizsgálatok pénzügyi teljesítésének ellenőrzése, a kifizetések meghatározása. Ehhez elengedhetetlen a szoros együttműködés a tagkórházanként a vizsgálatok koordinálásával megbízott munkatársakkal. KONTROLLING FUNKCIÓ TOVÁBBI FEJLESZTÉSE A kontrolling funkció összintézményi kialakítása azonban itt még nem fejeződhet be. Számos teendőnk van még, több folyamatot kell kialakítanunk ahhoz, hogy egy valós idejű, részletes adatokra támaszkodó döntéstámogatási rendszer valósuljon meg. Az elszámolási rendszer pontosításához, a párhuzamos osztályok tevékenységének összehasonlításához elengedhetetlen intézményen belül a meglévő költséghelyek pontosítása, átalakítása annak érdekében, hogy a költségek pontos gyűjtése, illetve allokációjuk megfelelően történhessen meg. A fenntartó által kiadott kontrolling módszertan tartalmazza a kontrolling tervezés tevékenységének elvégzését is. Jelenleg az integrált intézményben a tervezési funkciót még nem vezettük be, ehhez a tervek szerint a 2018-as évben lehet erőforrásokat rendelni. Teendőinket a 3. ábra mutatja be. A meghatározott feladatok, tevékenységek rövid reakció idővel történő elvégezéséhez nélkülözhetetlen egy egységes informatikai rendszer megléte és annak a legkisebb beavat- XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS MENEDZSMENT KONTROLLING 3. ábra A Döntéselőkészítési osztály továbbfejlesztésének teendői kozással történő működtetése. Ehhez kórházi szinten a szükséges rendszerek a rendelkezésre állnak, mivel a BSoft Kft. teljes termékköre elérhető az intézményben. Azonban valamennyi funkció még nem került beépítésre a kialakított folyamatokba, ezért a komplex működés előnyei még nem realizálhatók. A következő hónapok feladata lesz a mutatószám-rendszer bevezetése. Ehhez már megkezdődött a mutatószámok intézményen belüli definiálása, a riportálási struktúra kialakítása. Az intézményi mutatószám kört kiegészítjük a fenntartó monitoring rendszere számára negyedéves gyakorisággal továbbítandó adatkörökkel. A modul bevezetésével párhuzamosan kidolgozunk egy, az osztályok részére meghatározandó indikátor kört, melynek segítségével havi gyakorisággal lehetővé válik az osztályok vezetői számára tevékenységük monitorozása. Az így kialakított funkciók napi gyakorlatba történő beépítésével párhuzamosan a rendszer felépítésének köszönhetően – ma még kézi beavatkozással – átemelhetők lesznek az adatok a vezetői információs rendszerbe. A VIR adatokat fog megjeleníteni a gazdasági, gyógyszertári, kontrolling és finanszírozási modulokból. Már meghatároztuk az adatköröket, illetve a megjelenítést támogató dashboardok és grafikonok tartalmát. Terveink szerint a kontrolling és finanszírozási funkciók összehangolt működése, az ezekből nyert adatok vezetői információs rendszerbe történő továbbítása, valamint a megfogalmazott igényeknek való megjelenítése az év végére a menedzsment rendelkezésére fog állni. ÖSSZEGZÉS A Békés Megyei Központi Kórház a működés megkezdésekor már meghatározta azokat a funkciókat, feladatokat, melyek az integrációt követő időszak döntéseit támogatni, az intézmény működésének áttekintését segíteni fogja. Az egyik ilyen meghatározó feladat az egységes intézményi kontrolling rendszer bevezetése. Cikkünkben bemutattuk a kontrolling rendszer kialakítása és bevezetése során szerzett tapasztalatainkat, segítve ezzel azon intézmények munkáját, amelyek esetében ezt követően kerül sor az integrációra, az integrált működés bevezetésére. IRDALOMJEGYZÉK [1] Állami Egészségügyi Ellátó Központ TÁMOP-6.2.5-B13/1-2014-0001 „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” c. kiemelt projekt keretében „Egészségügyi ellátók egységes intézményi kontrolling módszertan implementációja és az egészségügyi ellátások finanszírozási módszertanához kapcsolódó szimulációs rendszer fejlesztése”, Osztályos kontrolling összegző dokumentáció [2] Béres Margit: Kontrolling tapasztalatok egy szakkórház szemével, IME XVI. évf. 4. szám 28-30 [3] Krenyácz Éva: A kórházi kontrolling paradoxona – felemelkedés és vagy devalválódás, Vezetéstudomány, XLVIII. évf. 2017. 8–9. szám. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Kovácsné Balogh Ildikó osztályvezető, Döntéselőkészítési osztály. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán végzett egészségügyi ügyvitelszervezőként. 2013-ban szintén a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán szerzett okleveles egészségpolitikai szakértő képesítést. A békéscsabai Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézetben kontrollerként dolgozott, majd a Békés Megyei Központi Kórház megalakulását követően a Döntéselőkészítési osztály vezetői feladatait látja el. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Dr. Becsei László főigazgató főorvos, Békés Megyei Központi Kórház. 1987ben végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán. Sebész szakorvosi vizsgát 1991-ben tett. 2003-ban a Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karán orvos-közgazdász képesítést szerzett. A Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban 2007-ig orvos-igazgatóként, 2007-től a Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézetben főigazgatóként dolgozott. A két kórház integrációját követően 2016. április 1-től a Békés Megyei Központi Kórház főigazgató főorvosa. XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS 31