IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A Bajcsy Kórház esete a Legionellával

  • Cikk címe: A Bajcsy Kórház esete a Legionellával
  • Szerzők: Szabadka Hajnalka, Nagy Éva, Dr. Rákay Erzsébet, Dr. Barcs István
  • Intézmények: Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Szent János Kórház, IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 18-22
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL

Absztrakt:

A Legionella okozta tüdőgyulladásokat tekintve minden olyan hely kockázati tényezőnek számít, ahol az aeroszol képződés veszélye fennáll, így a kórházak is nagymértékben érintettek a legionellosis problémakörében. Az infekcióra való fogékonyságot növeli a krónikus betegség – különösen a COPD –, az immunhiányos állapot, idős kor [1]. A kórházakban a betegek nagy része immunszupprimált állapotban van, így esendőbbek a fertőzés iránt. 2015-ben megjelent Magyarországon az az EMMI rendelet, amely pontosan megfogalmazza a kórházakkal szemben támasztott követelményeket a legionellosis megelőzésére vonatkozóan. A rendeletben foglaltak megvalósításához pedig segítséget nyújt az Országos Közegészségügyi Központ által 2017-ben kiadott módszertani levél a kockázatcsökkentő beavatkozásokról. A kockázatbecslések kidolgozásán túl elvárás a megfelelő infekciókontroll intézkedések megtétele is.

Angol absztrakt:

Considering the Legionnaires’ disease, every spot is at risk, where aerosol may be generated, thus creating the risk of infection, so hospitals are affected in the problem of legionellosis. Chronic diseases – especially COPD – immunodeficiency and older age could increase the susceptibility onto the infection [1]. In hospitals the major percent of patients are in immune deficiency condition, therefore they are fallible and can suffer from infections several times. In 2015 a ministerial decree appeared in Hungary, which regulates the requirements concerning the hospitals to prevent Legionnaires’ disease. To achieve the regulations the Methodological Guide, published by the National Public Health Centre in 2017 can help about the risk-reducing interventions. Above the elaboration of risk assessment, adequate infection control measures are also expected.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKCIÓKONTROLL A Bajcsy kórház esete a Legionellával Nagy Éva1,3, Dr. Rákay Erzsébet1, Dr. Szabadka Hajnalka1, Dr. Barcs István2,3, 1 Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, 2 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, 3 Patológiai tudományok doktori iskola, Egészségtudományok program, Budapest A Legionella okozta tüdőgyulladásokat tekintve minden olyan hely kockázati tényezőnek számít, ahol az aeroszol képződés veszélye fennáll, így a kórházak is nagymértékben érintettek a legionellosis problémakörében. Az infekcióra való fogékonyságot növeli a krónikus betegség – különösen a COPD –, az immunhiányos állapot, idős kor [1]. A kórházakban a betegek nagy része immunszupprimált állapotban van, így esendőbbek a fertőzés iránt. 2015-ben megjelent Magyarországon az az EMMI rendelet, amely pontosan megfogalmazza a kórházakkal szemben támasztott követelményeket a legionellosis megelőzésére vonatkozóan. A rendeletben foglaltak megvalósításához pedig segítséget nyújt az Országos Közegészségügyi Központ által 2017-ben kiadott módszertani levél a kockázatcsökkentő beavatkozásokról. A kockázatbecslések kidolgozásán túl elvárás a megfelelő infekciókontroll intézkedések megtétele is. Considering the Legionnaires’ disease, every spot is at risk, where aerosol may be generated, thus creating the risk of infection, so hospitals are affected in the problem of legionellosis. Chronic diseases – especially COPD – immunodeficiency and older age could increase the susceptibility onto the infection [1]. In hospitals the major percent of patients are in immune deficiency condition, therefore they are fallible and can suffer from infections several times. In 2015 a ministerial decree appeared in Hungary, which regulates the requirements concerning the hospitals to prevent Legionnaires’ disease. To achieve the regulations the Methodological Guide, published by the National Public Health Centre in 2017 can help about the risk-reducing interventions. Above the elaboration of risk assessment, adequate infection control measures are also expected. BEVEZETÉS A Legionella szempontjából magas kockázatú csoportba sorolt kórházaknak – így a mi kórházunknak is – jelentős problémát okoz a vízvezeték rendszerek kolonizáltsága, komoly műszaki korlátok, akadályok tárulnak a kórházhigiéne és a műszaki vezetés szakemberei elé. A menedzsment támogatása elsőrendű, hiszen a megelőzés eszközei a jelenlegi állás szerint komoly anyagi terhet rónak a kórházra. Az egészségügyi hatóság szoros kontrollt gyakorol a kórházak felett, s az elmúlt években több szakhatósági járványügyi vizsgálatot végeztek intézményünkben. Szakmai alapelvünk azonban az, hogy az időben felállított diagnózis a jó prognó- 18 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY zis alappillére, így kórházunkban évente több száz vizelet antigén kimutatást végeznek. Az évek során több fertőzést is detektáltunk, előfordultak nozokomiális esetek is, melyek az azonnali intézkedések mellett hosszútávú megoldásokat is sürgettek. A korai diagnózis felállítása, a betegek minél előbbi célzott kezelése mellett kiemelkedő jelentőségű a fertőzés forrásának felkutatása, a kórházi eredetű esetek előfordulási gyakoriságának csökkentése, a megelőzés. LEGIONELLA SURVEILLANCE RENDSZER A Legionella patogén szerepének felfedése óta számos esetről, járványról számoltak be, azonosították a rizikótényezőket, kiemelt szerepet kapott a betegség kialakulásának megelőzése, több országban vezettek be megelőző intézkedéseket [1]. 1986-ban alakult meg az Európai Legionellosis Munkacsoport (EWGLI), majd 2002-ben létrejött az EWGLINET-nek elnevezett surveillance rendszer. 2010-ben az ECDC módosította ezt a rendszert, és Európai Legionárius Betegség Surveillance Hálózata (ELDSNet) néven az utazással összefüggő megbetegedéseken túl valamennyi legionárius betegségre vonatkozó adatot gyűjti és elemzi [1]. A legionárius betegség 1998 óta Magyarországon is kötelezően jelentendő fertőző betegség. 2001-ben csatlakoztunk az EWGLI-hez, 2004-ben pedig az EWGLINET hálózatához [1]. EPIDEMIOLÓGIA A legionárius betegség pontos incidenciája nem ismert, melynek oka elsősorban az, hogy a betegség jelentősen aluldiagnosztizált és aluljelentett [6]. A közösségben szerzett pneumoniák 2-9 százalékában a Legionella kóroki szerepét említik [5]. Egyes kutatások szerint a megbetegedés szezonalitást mutat. Az esetek kb. 60%-a nyáron és kora ősszel jelentkezik [5]. 2014-ben 6941 esetet jelentettek az Európai Legionárius Betegség Surveillance Hálózatába (prevalencia: 13,5 eset/ 1 millió lakos) [7]. Az ELDSNet-be jelentett, a fertőződés valószínűsíthető helye szerinti esetmegoszlás alapján a megbetegedések 67%-a területen szerzett, 24%-a utazással összefüggő, 7%-a pedig egészségügyi ellátással összefüggő legionellosis [5]. 1998-2006 között Magyarországon 395 legionellosist jelentettek. 2006. szeptember 1-jétől kizárólag a pneumóniás forma, a legionárius betegség maradt a kötelezően jelentendő fertőző betegség. A 2007-2015-ös időszakban a legionárius megbetegedések száma 363 volt [1]. Az európai adatokkal összhangban, az utóbbi években Magyarországon is megnőtt a jelentett esetek száma (lásd még 1. ábra), a 20112015 közötti időszakban a morbiditás 3-6 eset/1millió XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL lakos/év, a mortalitás 1-8 halálozás/1millió lakos, a letalitás 6,3% és 35,3% között változott [1]. 1. ábra Magyarországi jelentett esetek száma az ECDC adatai alapján összehasonlítva a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet (BZSK) által jelentett esetekkel, 2010-2016. * forrás: ECDC, Disease data from ECDC Surveillance Atlas – Legionnaires disease MIKROBIOLÓGIA A Legionella baktériumok aerob, intracelluláris, Gram negatív baktériumok [3]. Természetes és mesterséges vizes környezetünkben szinte mindenhol jelen vannak [1]. A Legionella genus összesen 60 fajáról tudunk, melyből 25 fajról bizonyosodott be, hogy képesek humán megbetegedést okozni [2]. Szaporodásukhoz az ideális hőmérséklet 20-50°C [2]. 20ºC alatt nem szaporodnak, de nyugvó fázisban túlélhetnek, 66ºC-on 2 perc alatt elpusztulnak [1]. A baktériumok képesek ún. biofilmet képezni, mely a vízvezeték rendszerben való túlélésüket segíti elő mintegy védőrétegként [8]. Mentesítő eljárásként tehát csak olyan módszer alkalmazható, mely a biofilmekre is hatékony [1]. A Legionella baktériumok a fertőző forrásból háromféle mechanizmussal juthatnak be az emberi szervezetbe: leggyakrabban inhalációval, esetenként aspirációval, de leírtak már direkt kontaktus útján történő fertőződést is [2]. A Legionella baktériumok tüdőgyulladást az alveolusokba kerülve okoznak, ahova csak a kellően kicsiny, 1-3 μm cseppátmérőjű aeroszol formájában jutnak be [2]. A legionellosis emberről emberre nem terjed [1]. A Legionella pneumophila (L. pneumophila) okozta megbetegedéseknek két, klinikailag jól elkülöníthető formája van, a pneumoniás forma, vagyis a legionárius betegség, illetve a tüdőérintettséggel nem járó Pontiac láz [8]. mophila 1-es szerotípusa a megbetegedések kb. 50-80%-át okozza, így feltételezhető, hogy csak vizeletvizsgálat alkalmazásával az esetek 20-50%-a nem kerül diagnosztizálásra [3]. Más szerotípusok (4, 6), valamint a L. micadei, L. longbeachae szintén fontos kórokozók [3]. Egyes vizsgálatok szerint a legionárius betegségben szenvedő páciensek 8%-a nem üríti vizeletében a Legionella antigéneket [9]. Mindezek mellett a világon a legionárius megbetegedések kb. 77%-át a vizeletből történő Legionella specifikus antigén kimutatással diagnosztizálják [6]. 2014-ben az ECDC hálózatába jelentett 6941 legionárius betegség esetében 7750 laboratóriumi vizsgálatot végeztek, melynek 78%-a (6038) vizeletvizsgálat volt [7]. A betegség későbbi szakaszában vérből történő Legionella specifikus ellananyagok kimutatására van lehetőség. Az IgM ellenanyagok a betegség kezdetét követő 5-7. napon, az IgG típusú ellenanyagok a 10-12. napon jelennek meg, utóbbi szintje akár több évig is magas maradhat [1]. A szerológiai vizsgálatok érzékenysége a keresztreakciók miatt mindössze 70-80 %-os [1]. A BAJCSY-ZSILINSZKY KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET A kórházat 1930-ban kezdték el építeni, 1932-ben adták át. A legrégebbi épületek 2017-ben lettek 85 évesek. A kezdetek óta folyamatos bővítések történtek, 1973 és 1979 között egy nagyobb korszerűsítés történt, majd 2006-ban egy új diagnosztikai és műtéti tömb került felépítésre. A kórházra jellemző a nagy kiterjedés, több szárnnyal. Az épületek között összekötő híd, felvonók, alagsori folyosók találhatóak, melyek biztosítják a különböző egységek zárt körülmények közötti elérését, a biztonságos betegszállítást. Legionella szempontjából fontos műszaki adat, a nagy kiterjedésű ivóvíz – és melegvíz – hálózat, ezen kívül a kórház rendelkezik meleg vizű (>30°C) káddal (szülőszoba), melynél szintén fennáll az aeroszol képződés veszélye. A nozokomiális, illetve feltételezhetően nozokomiális Legionella infekciók jelentős hányada a kórház legrégebbi épületeinek osztályain fordult elő. A meleg vizet hőközpont szolgáltatja, az ivóvízhálózat alapvezetéke horganyzott acél, a felszálló ágak műanyag, illetve réz felépítésűek. RETROSPEKTÍV VIZSGÁLAT DIAGNOSZTIKA A betegség mikrobiológiai diagnózisának felállításához többféle módszer áll rendelkezésre. A betegség korai szakaszában alkalmazható egyrészt a vizeletből történő Legionella specifikus antigén azonosítása, mely kb. az 5-10. napon eltűnik a vizeletből, másrészt a direkt immunfloureszcencia vizsgálat légúti mintából a betegség kezdetétől számított 10-12. napig. Ezen kívül lehetőség van a baktérium tenyésztésére is, mely kb. az 5-6. napig végezhető el légúti mintából, trachea váladékból, bronchoalveolaris lavage (BAL) folyadékból, bronchoszkópos mintából, tüdőszövetből [1]. A L. pneu- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A kórházban az első legionellosist 2010-ben regisztrálták. Az azóta eltelt 8 évben folyamatos a Legionella surveillance tevékenység, és a jogszabály szerinti jelentési kötelezettségnek eleget téve, minden pozitív esetet jelentünk a kormányhivatal felé, melynek további következményei voltak az elmúlt években. A kezdetektől folyamatosan elvégeztük a víz mintavételezését és mikrobiológiai vizsgálatát akkreditált laboratóriumban. Összegeztük az évek során megtett intézkedéseket, az elért eredményeket. Megvizsgáltuk továbbá a tárgyévekben végzett Legionella irányú vizsgálatok számát, összevetettük a pozitív minták számával. Ezen kívül a meg- XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS 19 INFEKCIÓKONTROLL előző tevékenység, valamint a diagnosztikai vizsgálatok kórházunkban keletkezett gazdasági vonzatait is ismertetjük. A BAJCSY KÓRHÁZ ESETE A LEGIONELLÁVAL A Bajcsy-Zsilinszky Kórház első, bizonyítottan legionárius betegségben szenvedő betege egy 70 éves férfi volt, akit 2010. május 21-én vettek fel a kórház Immunonephrológiai osztályára, majd hosszas hospitalizáció, több osztályon történő ápolás és műtét után június 29-én elhunyt. A műtétét követően nosocomiális tüdőgyulladása alakult ki, melyet Legionella okozott. A klinikai diagnózist vizelet antigén pozitivitás erősítette meg. A fertőzés bizonyítottan kórházi eredetű volt, a beteg a Legionella okozta tüdőgyulladás lappangási ideje (2-10 nap) alatt mindvégig a kórházban feküdt. 2010. októberig további 4 pozitív esetet detektáltak, melyből 1 szintén bizonyítottan kórházi eredetű volt, a többi feltételezhetően. Az esetek halmozódását a kórház jelentette a hatóság járványügyi osztályának, ezt követően december 2-án Szakhatósági Szemlebizottság szállt ki. A helyszíni járványügyi vizsgálatot környezeti mintavétellel kötötték egybe. A szemle során körvonalazódott, hogy a használati melegvíz (HMV) hőmérséklet nem megfelelő (végpontokon egy perces kifolyatás után maximum 43 °C), mely a Legionella telepek melegágya lehet. A mintavételi eredmények 94%-a pozitív lett, több esetben extrém magas csíraszámmal (5000-12000 telepképző egység (TKE)/liter), mely a teljes kórházi vízhálózat kolonizáltságának gyanúját vetette fel. A vízmintákon kívül törletmintákat is vettek, melyek szintén igazolták a kórokozó jelenlétét. Az eredmények kiadását követően (2010. december 14.) sürgős intézkedéseket kellett alkalmazni, így 2011 januárjában a használati melegvizet 55 °C-ra fűtötték fel és igyekeztek ezen a hőfokon tartani. A következő hónapokban többszöri sokkszerű fertőtlenítést is végeztek, mely a melegvíz-rendszer 75-80°C-os felfűtését jelentette. A végpontokon történő 5 perces kifolyatással érhető el a rendszer átmeneti Legionella mentesítése. A betegek biztonsága érdekében fontos volt, hogy a hőfertőtlenítést éjszaka végezzék. A végpontokon a csaptelepeket, zuhanyrózsákat vízkőmentesítették. A hőfertőtlenítés utáni mintavétel 81%-os pozitivitást mutatott, több esetben magas csíraszámmal, mely azt jelentette, hogy a módszer nem nyújtott hatékony eredményt. Májustól a hálózatot ismét 55 °C-ra fűtötték fel, tartósan ezen a hőfokon tartották. Mindezek mellett a melegvíz-tartályok vegyszeres és mechanikai tisztítása is megtörtént, a tartályok melegvíz hőmérsékletét 20 °C-kal megemelték. A szakhatóság 2011 augusztusában újabb Szemlebizottsági helyszíni vizsgálatot rendelt el, mely során a korábban rögzített intézkedések visszaellenőrzését is elvégezték. Rögzítették, hogy a korábbi beavatkozások hatékonyak voltak, ugyanis a HMV tartály vízhőmérséklete és ürítőcsonkja közti hőmérsékletkülönbség lényegesen csökkent, a recirkuláltatott víz hőmérséklete pedig 20 °C-kal nőtt. A szemle során újabb mintavételezés történt, s már a hőmérsékleti tartományok számaiból kiderült, hogy jelentős változás állt elő a kórház melegvíz ellátásában. A későbbi vízminták eredményei ugyan alacso- 20 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY nyabb pozitivitási arányt mutattak, de az esetenkénti extrém magas csíraszám, illetve a végponti vízhőmérsékletek közti nagy különbség a rendszer szabályozási hibáját mutatta. Akkoriban az országban egyedülállóként állva a problémával szemben, számba kellett venni az összes, szakirodalomban említett és kipróbált Legionella-mentesítő módszert. Megoldási lehetőségként – a szakirodalom és az EWGLI irányelv alapján – több módszer is rendelkezésre állt: • Hőfertőtlenítés, melyet többször végeztek. Átmeneti megoldásként és sürgős intézkedésként kiváló, hosszú távú megoldásra azonban nem alkalmas, a rendszer gyorsan újra kolonizálódik. Kivitelezése kórházakban nehéz a forrázás veszélye miatt, valamint a régebbi, elhasználódott vízvezeték rendszer károsodhat a gyakori magas hőmérséklet hatására. • Vegyszeres kezelés, mely a szakhatóság véleménye szerint nem indokolt, ugyanis a hálózat Legionella kolonizáltsága lokálisnak vélhető. A vegyszeres kezelés kizárólag megfelelően beszabályozott melegvíz-cirkuláció esetében hatékony, mivel a fertőtlenítőszer csak ebben az esetben juthat el a melegvíz-hálózat minden pontjára. Ennek a feltételnek azonban akkoriban nem felelt meg a vízhálózat rendszer, így a fent említett módszer nem jelentett volna végleges és hosszú távú megoldást. • Hidrogén-peroxid, réz-ezüst ionizációs eljárás, vagy az ultraibolya sugárzás szintén nem voltak alkalmasak a kórház műszaki paramétereinek figyelembe vételével. • A végponti baktériumszűrők megfelelő biztonságot nyújtanak, azonban a megoldás drága, a szűrőket havonta cserélni kell. A kórház szakemberei érezve a probléma súlyát újabb intervenciókat rendeltek el. 2013-2015 között rendszeres mintavételezéseket szerveztek, ahol kellett beavatkoztak. Nagy előrelépés volt, hogy 2015 nyarán a teljes hőközpontot felújították, a melegvizes tartályokat lecserélték, a korábbi 3 db 1010 m3-es tartály helyett 2 db egymással párhuzamosan kötött, egyenként 6 m3-es berendezést telepítettek új hőcserélővel ellátva. Ezen kívül végponti baktériumszűrőket szereztek be, melyeket a kritikus osztályokra, valamint azokra a végpontokra helyeztek fel, melyeken korábban magas csíraszámot mértek. Amennyiben időközben új megbetegedések fordultak elő, újabb szűrők kerültek beszerzésre és kihelyezésre. Azokon a helyeken, ahol szűrőket alkalmaztak, és azokat előírt időközönként cserélték, a továbbiakban megbetegedés nem fordult elő. 2016 végén megkezdtük a kerületi hatóság által előírt helyeken a rendszeres vízmintavételezést, melyet azóta is végzünk negyedévenkénti gyakorisággal. A végponti baktériumszűrőket folyamatosan, kontrolláltan cseréljük. 2017 volt az első év, amikor minden vízminta negatív eredményt adott, és mindössze egy beteg legionellosisánál merült fel a kórházi vízhálózat expozíciós szerepe. MIKROBIOLÓGIAI SURVEILLANCE A kórház mikrobiológiai programjának segítségével lekérdeztük, hogy az elmúlt években hány Legionella antigén XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL kimutatására irányuló vizeletvizsgálatot kértek a kórházban, hány esetben volt pozitív az eredmény, és ebből hányat tekintettük feltételezhetően kórházi eredetűnek. A 2. ábrán látható mindez összefoglalva a 2010 és 2017 közötti időszakban. Kórházunk orvosai atípusos pneumonia esetén gondolnak a Legionella kóroki szerepére, rutinszerűen kérik a vizeletvizsgálatot, pozitivitás esetén infektológus bevonásával a célzott antibiotikum terápiát az észlelés után azonnal megkezdik, így a betegek jó eséllyel felépülnek. LEGIONELLA KAPCSÁN FELMERÜLT KÖLTSÉGEK 2. ábra Legionella Ag irányú vizeletvizsgálatok száma a kórházban, 20102017 A kórházban 2010 óta érhető el a Legionella gyorsteszt, azóta vizsgálják az atípusos tüdőgyulladásokat Legionella irányába is. 2011-től egyre több ilyen jellegű vizsgálatot végeznek a Bajcsy-Zsilinszky Kórház betegellátó osztályain (3. ábra). Mindezek mellett nagyon fontos a nozokomiális esetek megelőzése, azonban hatékony módszer jelenleg nincs a kezünkben. A folyamatos mintavételezéseket azóta is végezzük, a baktériumszűrőket nyilvántartjuk és cseréljük, ennek viszont rendkívül magas költsége van. A jelenleg kórházunkban alkalmazott megelőző intézkedéseknek, valamint a Legionella surveillance tevékenységnek jelentős anyagi vonzata van, mely az alábbi részköltségekből adódik össze: • Egy Legionella irányú vizeletvizsgálat ára 3500 Ft. (2. legdrágább laboratóriumi vizsgálat kórházunkban 2016-ban) • Egy vízminta vizsgálat akkreditált laborban nettó 10 000 Ft/db (+kiszállási díj) • 1 db baktériumszűrő csaptelepre: nettó 15 102 Ft. • 1 db baktériumszűrő zuhanyfejre: nettó 17 644 Ft. • További költségek: Csaptelepek, zuhanyfejek cseréje, kompatibilitási problémák miatt. A 2017-es „Legionella költséget” a 2. táblázat mutatja: 2. táblázat Legionella megelőzés kapcsán tett intézkedések anyagi költségei 3. ábra Legionella Ag irányú vizeletvizsgálatok száma osztályos bontásban, 2010-2017 A következtetés mindebből az, hogy ha keresünk, találunk is. Az 1. táblázat összefoglalva tartalmazza a 8 év alatt előfordult összes legionárius betegséget, beleértve a behurcolt és nozokomiális eseteket is. 1. táblázat Legionárius betegségek előfordulása a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, 2010-2017 2012 óta a pozitív esetek az összes kért vizsgálat mintegy 2-3%-át teszik ki. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az orvos és kifejezetten a beteg szempontjából kulcsfontosságú tudni a tüdőgyulladás okát. Legionellosis esetében az időben elkezdett és célzott terápia a kezelés sikerességének kulcsa. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY JÖVŐBELI TERVEK Tudva, hogy a kórház egész vízhálózata kolonizáltnak tekinthető, a teljes védelem és megelőzés érdekében minden végpontra szűrőt kellene helyezni, melyet valószínűleg egy kórház sem engedhet meg magának. Mindezek ismeretében a kórházban felállított Legionella Munkacsoport meggyőződése is az, hogy hosszú távú megoldást kell keresni. A jövőbeli tervek közé tartozik pályázati forrásokból korszerűsítések, felújítások megvalósítása, melyek a Legionella mentesítést elősegítenék: • Egészséges Budapest Program keretein belül a gyógyászati épületekben a strangok cseréje, valamint a függőleges HMV vezetékbe cirkulációs vezeték beépítése, mellyel biztosítható lesz, hogy közel a vételi helyhez a hőmérséklet állandó legyen. Továbbá várható, hogy a felújítás során a használaton kívüli vezetékszakaszok feltárásra kerülnek. • KEHOP pályázatból tervezett 2018-ban a kórház teljes energia rekonstrukciója, a tervek szerint megszűnne az XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS 21 INFEKCIÓKONTROLL épületek központi melegvíz ellátása, azaz épületenként történne a HMV előállítás, a távvezetékek megszűnnének. Olvasható, hogy több lehetséges megelőző módszert kipróbáltunk, érdemi és végső megoldást azonban egyik sem hozott. A korszerűsítések megvalósulásáig a szűrőket folyamatosan cseréljük, melynek koordinálása a Kórházhigiénia kezében van. Jelenleg 31 db csaptelepre szerelhető és 7 zuhanyfejre szerelhető baktériumszűrő van kihelyezve kórházunk különböző pontjain. Folytatjuk a Legionella irányú vizsgálatokat a betegek érdekében, hiszen elsődleges cél továbbra is a betegek gyógyítása. Célunk egy hatékony és hosszú távú megelőző stratégia kidolgozása és bevezetése betegeink védelmében. FOGALOM MEGHATÁROZÁS Bizonyosan nosocomiális legionárius megbetegedés: a beteg a tünetek kezdetét megelőző 10 napban folyamatosan ugyanabban az egészségügyi intézményben tartózkodott [1]. Feltételezhetően nosocomiális legionárius megbetegedés: a beteg a tünetek kezdetét megelőző 2-9 napon belül fekvő- vagy járóbetegként egészségügyi intézményben tartózkodott és expozíciónak lehetett kitéve [1]. A Magyar Infekciókontroll Társaság 2017. évi Kongresszusán Kende Éva díjjal elismert előadás szerkesztett anyaga. IRODALOMJEGYZÉK [1] Országos Epidemiológiai Központ, A legionárius betegségről és megelőzéséről, 2. bővített kiadás, 2016. [2] Országos Közegészségügyi Központ, Módszertani levél a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról, 2017. [3] Pierre DM, Baron J, Yu VL, Stout JE: Diagnostic testing for Legionnaires’ disease, Ann Clin Microbiol Antimicrob, 2017, Aug 29;16(1):59. [4] Barna Zs, Kádár M, Kálmán E, Róka E, Szax A, Vargha M: Legionella prevalence and riskof legionellosis in Hungarian hospitals, Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica, 2015, 62 (4), pp. 477–499 [5] Cunha BA, Burilla A, Bouza E: Legionnaires’ disease, Lancet, 2016, 387:376-85 [6] Garrison LE, Shaw KM, McCollum JT, DexterC, Vagnone PMS, Thompson JH, Giambrone G, White B, Thomas S, Carpenter LR: On-site availibility of Legionella testing in acute care hospitals, United States, Infect Control Hosp Epidemiol, 2014, 35: 898-900 [7] European Centre for Disease Prevention and Control. Legionnaires’ disease in Europe, 2014, Stockholm: ECDC, 2016. URL: https://ecdc.europa.eu/sites/portal/files/media/ en/publications/Publications/legionnares-disease-europe2014.pdf (letöltve: 2018.04.04) [8] Barna Zs, Bánfi R, Horváth JK, Kádár M, Szax A, Vargha M: Legionella előfordulása különböző eredetű hálózati vízmintákban, Egészségtudomány, 2011, LV. évf., 2. szám [9] Munoz M, Martinez Toldos MC, Yagüe G, Segovia M: Evaluation of three immunochomatographic assays for detection of Legionella pneumophila serogroup 1 antigen in urine sample, Rev Esp Quimioter, 2009, 22(4):207-209 A SZERZŐK BEMUTATÁSA Nagy Éva 2013-ban végzett a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, népegészségügyi ellenőr alapképzési szakán, majd ugyanitt okleveles népegészségügyi szakember végzettséget szerzett népegészségügyi felügyelő szakirányon 2015-ben. 2014-től dolgozik a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet kórházhigiénikusaként. 2016. március óta a Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatója, kutatási területe a fertőző betegségek megelőzése és az infekciókontroll. Szakmai érdeklődése az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre, illetve azon belül a multirezisztens kórokozók okozta infekciókra irányul. Dr. Szabadka Hajnalka a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végzett 1978-ban. Azóta a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Fül-Orr-Gégészeti Osztályán dolgozik, jelenleg főorvosi beosztásban. Fül-orr-gégészeti és foniátriai szakvizsgával rendelkezik. 1998-tól 2008-ig főigazgató helyettesként, 2008-tól orvos igazgató helyettesként majd orvosigazgatóként felügyelte a kórházban mind az infektológiai, mind az infekció kontroll tevékenységet. Irányítása mellett az infekció kontroll tevékenység átszervezésre került, és kialakult a kórházban az infektológiai klinikai munka, az antibiotikum politika és az infekció kontroll szoros egysége. Dr. Rákay Erzsébet bemutatása lapununk XVI. évfolyamának 9. számában, Dr. Barcs István bemutatása pedig lapunk XVII. évfolyamának 1. számában olvasható. 22 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS