IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beszámoló az ágazati informatika fejlesztési irányairól

  • Cikk címe: Beszámoló az ágazati informatika fejlesztési irányairól
  • Szerzők: Dr. Surján György, Somogyi László
  • Intézmények: Országos Vérellátó Szolgálat, ESKI
  • Évfolyam: IX. évfolyam
  • Lapszám: 2010. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 58-59
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: STRATÉGIA

Absztrakt:

Mint ismeretes, az ágazati informatikai fejlesztések forrásainak túlnyomó része az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) operatív programjain keresztül biztosítható. A 2010-es kormányváltást követően a TIOP, TÁMOP, EKOP programokban nevesített intézkedéseket egyeztetni kellett a formálódó kormányzati koncepciókkal, amelyeknek éppen ezekben a napokban zajlanak a társadalmi vitái (lásd. Digitális Magyarország ill. Semmelweis Terv vitairatok).

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Sinkó Eszter
A Semmelweis tervről Dr. Pásztélyi Zsolt, Dr. Schiszler István , Dr. Kövi Rita
Konzultáció a kórházigazgatókkal a Semmelweis Tervről IME Szerkesztőség
A partnerségi viszonyok fejlesztésének jelentősége az egészségügy finanszírozásában Dr. Bacskai Miklós, Dr. Komáromi Tamás, Gyáni Gergely
Aluldiagnosztizáltak a magyarországi COPD-s betegek IME Szerkesztőség
Lépéskényszerben Interjú Pesti Imre főpolgármester-helyettessel Nagy András László
A progresszivitás kialakítása, mint a struktúra formálás szakmai eszköze Dr. Kövi Rita
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) - az egészségügy kihívásai Urbán Katalin
COPD Referenciakórház letta Törökbálinti Tüdőgyógyintézet - Interjú Nemes Máriával és Dr. Fülöp Rudolffal Boromisza Piroska
iGEM 2010 Team Debrecen IME Szerkesztőség
Tudomány és gyógyszeripar együttműködése: európai szintű egység a leukémia terápiájában Fazekas Erzsébet
Semmelweis Symposium 2010 IME Szerkesztőség
Betegségügy, vagy egészségügy? - Interjú Prof. Dr. Kiss István MOTESZ elnökkel Boromisza Piroska
A dienogest egészség-gazdaságtani elemzése az endometriózis kezelésében Dr. Gerencsér Zsolt , Bécsi Rita, Rózsa Péter
Agyi bioelektromosképalkotás: Új lényeg-kiemelési eljárások alkalmazása Laplace térképek alapján Fülöp Kornél, Prof. Dr. Nagy Zoltán, Dr. Magos Tibor, Végső Balázs, Prof. Dr. Kozmann György
Kardiológiai bioelektromos képalkotás testfelszíni és epicardiális szinten Tarjányi Zsolt, Fülöp Kornél, Prof. Dr. Maros István, Tuboly Gergely, Prof. Dr. Kozmann György
Ujjbillentéssel provokált motoros kérgi aktivitás vizsgálata sLORETA-val Fülöp Kornél, Prof. Dr. Nagy Zoltán, Dr. Magos Tibor, Végső Balázs, Prof. Dr. Kozmann György
Beszámoló az ágazati informatika fejlesztési irányairól Dr. Surján György, Somogyi László
Vesepótló kezelésen, szervátültetés elôttInterjú Darren-nel, Európa leggyorsabb beteg emberével Fazekas Erzsébet

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Surján György Intézmény: Országos Vérellátó Szolgálat
Szerző: Somogyi László Intézmény: ESKI
INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA Beszámoló az ágazati informatika fejlesztési irányairól Mint ismeretes, az ágazati informatikai fejlesztések forrásainak túlnyomó része az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) operatív programjain keresztül biztosítható. A 2010-es kormányváltást követően a TIOP, TÁMOP, EKOP programokban nevesített intézkedéseket egyeztetni kellett a formálódó kormányzati koncepciókkal, amelyeknek éppen ezekben a napokban zajlanak a társadalmi vitái (lásd. Digitális Magyarország ill. Semmelweis Terv vitairatok). A kialakuló új koncepciót az UMFT-ben rögzített keretek közt kell megvalósítani, ami több oldalról korlátozza a lehetőségeket. Szerencsére a korábbi évek szakértői szinten következetes munkája folytán ezt alapvető konfliktus nélkül meg lehet tenni, annak ellenére, hogy a korábbi akciótervekben az egyes projektek megfogalmazásai önmagukban jó célkitűzéseket tartalmaztak ugyan, de hiányzott az egyes célokat egységes rendszerbe rendező koncepció. Az újrafogalmazott tervek szerint az integratív szerepet két kulcsprojekt tölti be. A TIOP 2.3.2-es pályázat projektje, amely a Közhiteles nyilvántartások és Ágazati Portál címet viseli, annyiban került átalakításra, hogy a közhiteles nyilvántartások publikálása mellett – az ágazati portál funkciójaként – az ágazat nagy adatgyűjtéseit egységes rendszerbe foglalja. A portál a hiteles törzsek, valamint a jelentésekre vonatkozó formai és tartalmi előírások alapján (amelyeket ugyanez a rendszer transzparens módon szintén publikál) a jelentéseket ellenőrzi. Biztosítja, hogy hibás adat nem kerülhet a rendszerbe, hanem megfelelő hibajelzéssel azt visszaküldi. A validált jelentéseket pedig azonnal továbbítja minden olyan adatfeldolgozóhoz, amelynek tartalmuk szerint az adatra szüksége van. A másik ágazati kulcsprojekt az országos egészségmonitorozási szervezet- és kapacitástérkép. Ez a rendszer a magyar lakosság egészségi állapotát, és az egészségügyi rendszer leíró jellemzőit teszi elemezhetővé, az ágazatban, sőt egyes ágazaton kívül keletkező aggregált adatok integrációja révén. Kialakításra kerül az a módszertan és szakmai tartalom, amely a lakosság egészségi állapotát, az egészségügyi ágazat kapacitásait és valós felhasználásait hivatott jellemezni. Kialakításra és szabályozásra kerülnek az egészségügyi ágazat országos és helyi intézményeivel való szakmai együttműködések, információszolgáltatási tartalmak, melyek a monitorozó szervezet működését lehetővé teszik, egyúttal kialakításra és szabályozásra kerülnek azok a csatornák, melyeken keresztül a monitorozó szervezet eredménytermékei visszacsatolásra kerülnek a gazdaságpolitika, az egészségügyi ágazati irányítás, és a helyi egészségügyi intézmények céljaiba, tevékenységeibe. Létrejön egy vizuális térképi megjelenítéssel is bíró kiszolgáló informatikai rendszer. 58 IME IX. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2010. DECEMBER TOVÁBBI PROJEKTEK Az elszámoló rendszerek transzparens infrastruktúrájának fejlesztése azt hivatott biztosítani, hogy az egészségügyi ellátó intézmények, valamint a háziorvosok rendelkezzenek olyan informatikai rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a transzparens, adattorzítástól mentes finanszírozási illetve elszámolási rendszer működtetését az elektronikus páciensazonosítástól kezdve (eTAJ funkciót nyújtó állampolgári kártya kezelése) a vényforgalom szabályozásán keresztül a kórházi rendszerekből közvetlenül, zárt rendszerben automatikusan generálódó betegforgalmi jelentésekig (amelyek a finanszírozási elszámolás alapját is képezik). A fejlesztés az alapvető IT feladatok megvalósítását központi szolgáltatásként biztosító „core” rendszerre vonatkozik. A speciális helyi feladatok megoldására vonatkozóan a már működő vagy ezután telepítendő informatikai rendszereket nem váltja ki és nem kívánja megszüntetni, ami csakis akkor lehetséges, ha a rendszer szabványos felületeket biztosít a helyi rendszerek számára. A térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek fejlesztésének feladata alapvetően az ágazaton belüli horizontális (a betegellátás folyamatát illetve a beteg rendszeren belüli „mozgását” követő) adatáramlás biztosítása. A fejlesztés révén az informatikai rendszerek alkalmasak lesznek az ellátórendszer szervezeti fejlődésének követésére, amelynek lényege, hogy a betegellátás nem egyes zárt rendszerként működő intézmények falain belül történik, hanem egyre erősebbé válik az intézmények közötti kooperáció. A fejlesztés lényege az ellátó intézmények informatikai rendszerei közötti szemantikai interoperabilitás megteremtése. (Ez nem egyszerűen az adatok cseréjének képességét jelenti, hanem azt, hogy az adatok a fogadó rendszer számára értelmezhetően, strukturált formában kerülhetnek át egyik rendszerből a másikba.) A betegazonosítási rendszer fejlesztése, valamint nemzeti e-Health rendszer bevezetésének támogatása azoknak a módszertanoknak és oktatási anyagoknak a fejlesztését jelenti, amely lehetővé teszi az állampolgári kártya azonosító funkcióin alapuló egyedileg azonosított betegadatok ágazati feldolgozási folyamatainak korszerűsítését és alkalmazását, beleértve az egyedi ellátási eseteket leíró kódolási folyamatokat, az elszámolási rendszereket és technikákat. A Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére vitairat szakmai és informatikai tartalmaival összhangban megalakul az egészségügyi államtitkár közvetlen tanácsadó testületeként nevesített ágazati informatikai tanács. A tanács koordinátora az alapító okirata szerinti szerepkörében megerősített ESKI, állandó tagjai az ÁNTSZ, EEKH, EMKI, OEP vezetői és informatikai vezetői, valamint az NFM informatikáért felelős helyettes államtitkára által delegált szak- INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA értő. A tanács egyedi témákhoz bevonandó további tagjai az ágazat további irányító intézményeinek vezetői és informatikai vezetői (OMSZ, OVSZ, OGYI stb.) A tanács a kormány 2011-13-as akciótervének legfontosabb, egészségügyi informatikát érintő fejlesztési projektjeit, a Digitális Magyarország stratégiai terv egészségügyi ágazatot érintő tartalmait, az NFÜ egészségügyre vonatkozó fejlesztési kereteit egymáshoz illeszkedően, konzisztenciával koordinálja (1. ábra). A tanács legfontosabb feladatainak • az ágazat előtt álló fejlesztési projektek elsősorban ágazati érdekeket szem előtt tartó professzionális megvalósíthatóságát; • az ágazati adat- és információvagyon transzparens és optimális kezelését és hasznosítását; • az ágazati adatszabványok, információbiztonság és jelentési rendszer nemzetközi standardokkal is kompatibilis egységesítését, racionalizálását és redundancia mentesítését; 1. ábra Az ágazat 2011-13-ban tervezett kulcsprojektjei • • az ágazat intézményeinek informatikai szempontból vett egységes szakmai-módszertani színvonal felé konvergáló működtetését; az ágazat szempontjából vett méret hatékony informatikai üzemeltetési és fejlesztési kapacitások kialakítását és felhasználását tekinti. A tanács szakértői kört működtet, amely közösségbe az ESKI honlapján keresztül lehet regisztrálni. A 2011-13 során tervezett fejlesztések (2. ábra) részben az ágazatban már régóta jelen lévő, megvalósulásra váró igények nyomán, részben pedig a Semmelweis Terv szakmai tartalmaival összhangban kerültek megfogalmazásra, hogy az egészségügy informatikai megoldásai hatékonyan szolgálják az Új Széchenyi Terv egészségiparra vonatkozó, az egészségmegőrzést és egészségnyereséget maximalizáló célkitűzéseit. 2. ábra A tervezett projektek időzítése A Beszámoló összeállítását az ESKI részéről Dr. Surján György és Somogyi László készítették. A magyarországi egészségügy fejlesztésére fordítható Uniós támogatások hatékony ágazati felhasználását támogatta az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) novemberben lezárult kiemelt projektje. A csaknem 374 millió forintos támogatással megvalósult projekt a kiemelt egészségügyi pályázatok minőségbiztosítását tette lehetővé a projekt során kialakított támogató szakértői és informatikai rendszer révén, illetve az ágazati infrastrukturális adatbázisok korszerűsítését, fejlesztését ölelte fel. A hazai egészségügyi intézmények fejlesztésének, a kórházak bővítésének, rekonstrukciójának szakmai és gazdasági megalapozottsága feltétele annak, hogy az intézmények hatékonyan használják ki az Európai Uniós fejlesztési források nyújtotta lehetőségeket. Az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) arra a célra nyert Uniós támogatást, hogy az egészségügyi intézmények pályázataihoz minőségi, szakértői tanácsadást biztosítson. A projektnek kettős célja volt: egyik célkitűzés volt olyan hatékony és széleskörű szakmai ismeretekkel rendelkező szakértői hálózat kiépítése és működtetése, amely a TIOP és a KMOP programok keretében megvalósuló jelentős egészségügyi infrastrukturális fejlesztések előkészítésében szaktanácsadói segítséget nyújtott építészet, épületgépészet-energetika, gép-műszerbeszerzés, orvosszakma-finanszírozás, beruházás technika, költségvetés, informatika szakterületeken. A lezárult projekt keretében a szakértők összesen 76 pályázat számára biztosítottak tanácsadást a külön erre a célra kifejlesztett online ügyfélkapun keresztül. A projekt másik célkitűzése az ágazati infrastrukturális adatbázisok technikai és funkcionális fejlesztése is sikeresen lezárult az új Integrált Egészségügyi Infrastruktúra Adatbázis elkészítésével, amely az egészségügyi szolgáltatók számára online elérhető. Szerk. IME IX. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2010. DECEMBER 59