Intézmények:Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Évfolyam: III. évfolyam
Lapszám:2004. / 10
Hónap:január (2005)
Oldal:12-15
Terjedelem:4
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MINŐSÉGMENEDZSMENT
Absztrakt:
Az EU integráció hatása a közszolgáltatások, így az egészségügy területén is egyre inkább érezhető. Az uniós standardok segítségével minden szolgáltatási területet és folyamatot, valamint azok eredményét mérhetővé, összehasonlíthatóvá kell tenni. Az egészségügyre nehezen alkalmazható, de nemzetközi szintű, merevebb ISO 9000:2000-ből az EN ISO 9001:2000/MSZ 9001:2001 szabványok ipari termelési folyamat/termék szemléletéből fejlődött tovább a rugalmasabb, általánosabb és kifejezetten eredménycentrikus, az egészségügyre is jobban alkalmazható minőségügyi szabványrendszer, az egészségügyi ellátási standard. A fekvőbeteg ellátásban hazánkban 2001. óta alkalmaznak standardokat Kórházi Ellátási Standard (KES) néven. Másfél éves hazai fejlesztőmunka eredményeként most készült el a Járóbeteg Ellátási Standardok (JES) 60 oldalas dokumentuma. A JES tehát specifikusan és „testre szabottan“ a magyar egészségügyi ellátórendszer szakmai struktúráját és betegcentrikus gyógyítási folyamát mutatja be, közérthető nyelvezeten. A JES ezen túlmenően a magyar legjobb gyakorlat minőségi elvárásait képezi le, és a fő hangsúlyt az eredményre, azaz a definitív betegellátásra helyezi. A JES tehát végre nekünk és rólunk szól.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA Járóbeteg ellátási standardok (JES) bevezetése, helyük a magyar ellátórendszer fejlesztésében Dr. Uhrik Tibor, MEDICINA 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség Az EU integráció hatása a közszolgáltatások, így az egészségügy területén is egyre inkább érezhető. Az uniós standardok segítségével minden szolgáltatási területet és folyamatot, valamint azok eredményét mérhetővé, összehasonlíthatóvá kell tenni. Az egészségügyre nehezen alkalmazható, de nemzetközi szintű, merevebb ISO 9000:2000-ből az EN ISO 9001:2000/MSZ 9001:2001 szabványok ipari termelési folyamat/termék szemléletéből fejlődött tovább a rugalmasabb, általánosabb és kifejezetten eredménycentrikus, az egészségügyre is jobban alkalmazható minőségügyi szabványrendszer, az egészségügyi ellátási standard. A fekvőbeteg ellátásban hazánkban 2001. óta alkalmaznak standardokat Kórházi Ellátási Standard (KES) néven. Másfél éves hazai fejlesztőmunka eredményeként most készült el a Járóbeteg Ellátási Standardok (JES) 60 oldalas dokumentuma. A JES tehát specifikusan és „testre szabottan“ a magyar egészségügyi ellátórendszer szakmai struktúráját és betegcentrikus gyógyítási folyamát mutatja be, közérthető nyelvezeten. A JES ezen túlmenően a magyar legjobb gyakorlat minőségi elvárásait képezi le, és a fő hangsúlyt az eredményre, azaz a definitív betegellátásra helyezi. A JES tehát végre nekünk és rólunk szól. BEVEZETÉS A fekvőbeteg ellátás minőségirányítási rendszerében 2001. óta alkalmaznak standardokat. A szakemberek véleménye alapján a járóbeteg szakellátásban is ki kellett dolgozni az ISO rendszer mellett és/vagy annak kiegészítésére a szakmaspecifikus standardokat. A Kórházi Ellátási Standardok (KES) mellett szükséges volt, hogy a járóbeteg szakellátás folyamatának értékeléséhez is rendelkezésre álljanak szakmai standardok. Ennek a 60 oldalas dokumentumnak Járóbeteg Ellátási Standardok (JES) 1.0 verzió lett az elnevezése, amit a több, mint másfél éves szakértői fejlesztői munkálatok befejeztével az Egészségügyi Minisztérium lektorálásra szakmai szervezeteknek elküldött. A gyógyintézetek szakmai tevékenységét, annak minőségét objektíven megítélni, a gyógyintézeteket minősíteni, besorolni csak jól mérhető és egymással összehasonlítható paraméterek alapján lehet. A gyógyintézeti struktúra, folyamat és eredmény standardok biztosítják az azonos szakmai tevékenységek gyógyintézeti összemérhetőségét, minősítését. 12 IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR A független külső auditáló szervezetek által történő tanúsításnak az alapja az ISO és a JES. A standardok – a fentieken túl – alkalmasak egy gyógyintézeten belüli szakmai és vezetési tevékenység ellenőrzésére, nyomon követésére, minősítésére, azaz a belső auditra is. A JES összeállításakor a hazai ellátás tapasztalatain nyugvó, folyamatszemléletű követelményrendszer kidolgozása volt a cél. A készítők további célja volt egy a progresszív betegellátási folyamat szerint vezérelt, és „optimális szintű” járóbeteg gyógyintézeti standard gyűjtemény kidolgozása, ami azt jelenti, hogy Magyarországon már jelenleg is jó színvonalon működő járóbeteg gyógyintézetek számára a „struktúra, folyamat, eredmény” modell standard feltételeit, körülményeit határozza meg. A kidolgozott standardok, a JES elsősorban az ellátó gyógyintézet szakmai menedzsmentjének és a munkatársainak szól, de a készítők a standardokat a betegek számára is érthető formában fogalmazták meg. A standardok a kívánatos szakmai kritériumokat, célokat tartalmazzák és betegcentrikusak. A járóbeteg ellátási standard csoportok a „definitív” ellátásra való törekvést prioritásként tartják szem előtt. A JES-ben a jelenleg érvényben lévő adatkezelési, adatvédelmi törvényi előírások és hatályos jogszabályok érvényesülnek. Azonban prioritást kaptak a jobban strukturált és védhető elektronikus adatkezelés és tárolás módszerei. A JES szektorsemleges. A JES harmadik fél szerinti felülvizsgálata előtt a gyógyintézet írásban közli a tanúsító testület felé a gyógyintézetben nem alkalmazható standardokat, standard felülvizsgálati szempontokat. A Járóbeteg Ellátási Standardok jelenlegi formájukban az első változatot jelentik, melyet az Egészségügyi Minisztérium által felkért szakértői munkacsoport szükség szerint, de legalább 3 évente felülvizsgál. MIÉRT SZÜKSÉGES „STANDARDIZÁLNI“ A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYET? Bár a WHO felmérése szerint az egyén egészségi állapotára ható faktorok közül az egészségügyi ellátórendszer súlya maximum 15%-os részesedéssel szerepel, azonban MENEDZSMENT MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS az E Alap kiadásai – éves szinten – igen jelentős mértékben, azaz 1000 Milliárd Ft-os nagyságrendben terhelik a mindenkori magyar költségvetést. Ezen értekezésemben nem kívánok most foglalkozni a bevétel oldali generális, több kormányzati cikluson is „átnyúló“ anomáliáival, azaz az EU-s GDP % átlagot meg sem közelítő (néhány évben még reálértékben is csökkenő) magyar egészségügyi közkiadás pénzügy-politikai okaival. Nem kívánom részletezni itt a járulékfizetési fegyelem és az APEH járulékbeszedési rendszerének problematikáját, sem az 1990-es évekbeli ún. „forráscsere“ következményeit. Szintén nem kerülhetnek e cikk témái közé a magyar egészségbiztosítási jogviszony értelmezési hiányosságai, csakúgy, mint a TAJ szám alapú ellátási „jogosultság“ és a be nem fizetett járulékfedezet „kibogozatlan“ viszonya, sem az évek óta rendezetlen egészségügyi szolgáltatási ÁFA kérdés részletezése. Az egészségpolitikai célok között foglalkoznunk kellene még a következő alapkérdésekkel is : Sikerült-e elérni a magyar egészségügyben évről-évre egy Pareto optimális állapotot, amikor is a határköltségek egyenlők a határhasznokkal? Tudhatjuk-e azt, hogy a magyar egészségügyben elköltött milliárdok forrásallokációs hatékonysága évről-évre javult-e? Tudhatjuk-e azt, hogy hol hasznosul jobban egy elköltött forint: a járóbeteg vagy a fekvőbeteg szakellátásban? Valóban méltányosan vannak-e szétosztva az egészségügyi közellátás javai a társadalom minden tagja között? Sikerült-e elérni a meglévő forrásokból a maximális outcomeot, azaz sikerült-e az „egészség-nyereség társadalmi maximalizálása”? Bizony súlyos kérdések ezek, és egyértelmű, világos válaszok nehezen találhatók napjainkban. Minőségbiztosítási rendszerek – így a JES – alkalmazása is segíthet e „fekete dobozok” átláthatóbbá tételében, és a megválaszolatlan kérdések tisztázásában. • • • Ugyanis a gyógyítás, az egészségügyi ellátás: struktúrájának (épület, eszköz, személyzet), folyamatának (hatásos, hatékony, etikus), eredményének (gyógyult/meghalt, megnyert életév, rokkantság) minősége „életbe vágó” jelentőségű minden rászoruló beteg ellátása és jövőbeli életkilátása szempontjából. Jól fogalmazza meg ezt a kérdést a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés „atyja“, Donabedian „Jó struktúra valószínűleg növeli a jó folyamat valószínűségét, a jó folyamat emeli a jó eredmény valószínűségét.” Ennek értelmében csakis egy standardizált, egymással összehasonlítató, világos elvárásokat megfogalmazó, jól mérhető és indikátorokkal monitorozható egészségügyi ellá- MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA tórendszer lehet a garanciája a jó minőségű, az EU-s szintet megközelítő betegellátásnak hazánkban. E célkitűzéssel összhangban adta ki az ESZCSM az 1997. évi CLIV. törvény előírásaira épült 60/2003.(X.20) ESZCSM Rendelet alapján a minőségügyi szakmai irányelvet, amely az egészségügyi szolgáltató szervezetek belső minőségügyi rendszerének felépítését, és annak követelményeit tartalmazza. Ennek a belső minőségügyi szakmai irányelvnek alapvetései: a szektorsemlegesség, az áttekinthetőség, a nyilvánosság, a fokozatos megvalósítás, a folyamatos fejlődés, az organikus működés. Az egészségügyi szolgáltató szervezet minőségügyi rendszerének kiépítéséhez és működéséhez szükséges feltételek: • Vezetők elkötelezettsége • Gondoskodás a humán erőforrásokról • Gondoskodás a tárgyi és pénzügyi feltételekről • Szolgáltatási folyamatok tervezése, működtetése, értékelése és fejlesztése • A belső minőségügy rendszeres, indikátorokon alapuló értékelése A beteg szempontjából az ellátás minőségének lényeges elemei: • hozzáférhetőség (térben, időben, mennyiségben, típusban), • ellátás biztonsága, garanciái (JES), • gyógyítás eredményessége (gyógyult, javult, stagnált, meghalt), • ápolás, kezelés személyre szabottsága, • beteg tájékoztatás, kommunikáció mértéke, • komfortosság és szubjektív tényezők. A minőség objektív mérésére az egészségügyben a következő eljárásokat dolgozták ki: • Protokoll: szakmaspecifikus, szabatos ellátási folyamat leírás. • Standard: általánosan, de szabatosan megfogalmazott elvárás az ellátási folyamattal szemben. • Evidenciákon alapuló ellátás (Evidence Based Practice, az EBM továbbfejlesztése): a legújabb, megbízható tudományos bizonyítékokon alapuló gyógyító-megelőző ellátások összessége. • Indikátor: általános értékmérő, fajlagos mérőszám, amely ki tudja mutatni a gyakorlat és az elvárás (protokoll, standard) közötti eltérést. A KÖZÖS NYELV A fenti magyar minőségügyi szakmai elvárások, standardok megfogalmazása lehetetlen egységes, szakmai konszenzuson alapuló nyelvezet kifejlesztése és azonos tartalmú terminus technicusok nélkül. Ezért a fejlesztők fontosnak IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 13 MENEDZSMENT MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS tartották az egyeztetett és egységes magyar eü. fogalomtár felállítását és ezen egészségügyi fogalmak szakmai tartalmának egységes értelmezését. E fogalmak következetes és egységes használata elengedhetetlen lesz a jövőben a „közös magyar minőségügyi nyelv” kialakításához és az egységes magyar nemzeti standardok kifejlesztéséhez is. Vegyünk néhány példát a készülő MAGYAR FOGALOMTÁR-ból: Egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége. Gyógykezelés: olyan gyógyítási folyamat, amelyet a beteg egészségi állapotának helyreállítása vagy stabilizálása érdekében végeznek. (JES) Kezelőorvos: a beteg ellátásáért felelős szakorvos. Kezelési terv: a végleges diagnózis alapján a kezelőorvos által kidolgozott gyógykezelési folyamat írásos terve. Lelet: a beteg állapotára vonatkozó, szakmailag értékelt és kompetens személy által jóváhagyott vizsgálati eredmény. Terápia: olyan gyógykezelési folyamat, amely a beteg egészségi állapotának helyreállítására irányul. Definitív ellátás: olyan gyógykezelési folyamat, amely a beteg gyógyulását eredményezi. Ismételt állapotfelmérés: szakmaspecifikus, dokumentált szakorvosi (kezelőorvosi) kontroll vizsgálat. MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA a XX. század utolsó éveiben került előtérbe az eredménycentrikus megközelítés. A merevebb ISO 9000:2000-ből az EN ISO 9001:2000/MSZ 9001:2001 szabványok felé, azaz az ipari termelési folyamat/termék szemléletéből fejlődött tovább egy rugalmasabb, általánosabb és kifejezetten eredménycentrikus, az egészségügyre is jobban alkalmazható minőségügyi szabványrendszer. Jól mutatja az ipari ISO szabvány és az egészségügyi rendszer speciális működése közötti eltérést az a tény, hogy az ESZCSM 2003-ban külön kiadott egy dokumentumot „Ajánlás az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben” címmel. Ebben még az eredeti ISO 9001:2000 szabvány fejezeteit követve igyekszik az Ajánlás a specifikus egészségügyi rendszerre lefordítani a követelményeket, ugyanakkor kapcsolódási pontokat igyekszik kialakítani a KES-JES szemlélet felé is. Az integrált szemléletű minőségügyi rendszer az ISO alapokra, mint általános keretbe beépülő – ágazat specifikus – szakmai tartalommal rendelkező KES-JES-t illetve ez utóbbiak mélyebb rétegét képező klinikai audit szabványrendszereit igyekszik ötvözni. MIÉRT JÓ A JES? KINEK SZÓL? A MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS FOLYAMATA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A magyar egészségügyi ellátórendszer szakma-specifikus „standardizálása“ tehát általános, de szabatosan megfogalmazott, közérthető elvárások formájában írja elő a követendő szakmai struktúrát, folyamatot és ennek eredményét, mérhető viszonyszámok (indikátorok) alkalmazásával. Ennek lépései: • • • • • Standardok kidolgozása (központi azaz EüM. célmeghatározás) Gyakorlat és a standardok összevetése (intézményi belső vizsgálat) Szükséges változtatások megtétele (változásmenedzsment) Mérés indikátorokkal (külső/belső összehasonlíthatóság numerikus alapja) Standardok 3 évenkénti revíziója (központi, azaz EüM, hatáskör „szint emelés“) AZ ISO ÉS A STANDARD RENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, HASZNÁLHATÓSÁGUK A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Korábban az ipari minőségügyi rendszerek kialakulásánál a struktúra és folyamat tökéletesítése volt a cél, és csak 14 IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR Mert nem jó „egy az egyben” átvenni a külföldi mintákat, és a JES ez az ISO rendszer speciális továbbfejlesztése. A fekvőbeteg ellátásban itthon 2001. óta alkalmaznak standardokat (KES). Miért is van erre szükség? Mert azokat hazai viszonyok között fogjuk használni. A hazai egészségügyi ellátási rendszerhez kellett tehát kialakítani a standardokat is! Itthoni szakmai tapasztalatok és a napi gyakorlat irányította a JES kidolgozását, a külföldi mintákból a szemléletet, módszertant és egyes elemeket vett csak át. A JES tehát specifikusan és „testre szabottan“ a magyar egészségügyi ellátórendszer szakmai struktúráját és betegcentrikus gyógyítási folyamát mutatja be, közérthető nyelvezeten. A JES ezen túlmenően a magyar legjobb gyakorlat minőségi elvárásait képezi le, és a fő hangsúlyt az eredményre, azaz a definitív betegellátásra helyezi. A JES tehát nekünk és rólunk szól. Az ISO statikusabb és merevebb szabványrendszere helyett a JES egy ISO szemléleten nyugvó, de rugalmasabb, folyamatosan fejleszthető, teljesíthető és megvalósítható követelményrendszert mutat be a magyar járóbeteg ellátórendszer felé. Okulva a KES „gyermekbetegségeiből“ a JES tömörebb, MENEDZSMENT MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA IX. Humán erőforrás menedzsment HEM X. Épületek, berendezések működtetése, biztosítás. ÉBMB Függelék: Fogalom magyarázatok szabatosabb és egységesebb nyelvezetű, a betegellátási folyamatot helyezi a középpontba és a standard elvárások elérésének szintjét mérhetővé kívánja tenni a megfelelő küszöbértékek (treshold) meghatározásával. A JES a fentieken túl: • Hatályos törvényi- jogi, szakmai stb. szabályozásnak megfelel. • A későbbiekben indikátorokkal tehető mérhetővé (A megfelelőség mérését kidolgozott indikátorokkal a JES keretein belül csak a második ütemben kívánjuk – fokozatosan – bevezetni.). • Szektor semleges. • Nem végleges, azaz 3 évente aktualizálásra kerül. Kinek szól a JES? • Elsősorban az intézmények szakmai menedzsmentjének. • Másodsorban a betegeknek (ez EU követelmény is!). Ebből adódóan a JES közérthető nyelvezetű. • A kívánatos szakmai feltételeket és célokat „beteg centrikus” formában kell megfogalmazni. Betegbejelentkezés, betegfelvétel Betegvizsgálat Diagnosztika Beteg gyógykezelés, terápia Gondozás, továbbutalás, elbocsátás Betegjogok, tájékoztatás, adatkezelés Minőségfejlesztés Vezetés, igazgatás BEV. 2.1. standard „Az ellátás minden fázisában van kijelölt a beteg ellátásáért felelős szakorvos, továbbiakban: kezelőorvos.” BEV 2.1. standard magyarázata: A járóbeteg szakellátásra érkezett beteg szakorvosának meghatározása az első orvos-beteg találkozáskor ismertté válik, és írásban rögzítésre kerül. Ez a szakorvos a kezelőorvos. BEV 2.1. standard felülvizsgálati szempontjai • A betegellátásért felelős kezelőorvos személye egyértelműen meghatározott. • A kezelőorvos személye a szervezeti egység munkatársai és a beteg számára ismert. BEV 2.1. standard indikátor „A vizsgált időszakban a beteg kezelőorvosa az első orvos-beteg találkozáskor …%-ban lett ismert és dokumentált.” A JES TARTALOMJEGYZÉKE I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Példa egy JES standardra: BBF BEV DGN BEGY GTE BTA MFL MVG JES BEVEZETÉSE, A MUNKA JELEN ÁLLÁSA • • • Szakértői munka vége: 2004. november. Szakmai-jogi lektorálás (2005. januárban indult). A következő lépések: Széleskörű szakmai vita, véglegesítés, hatályba léptetés (minisztériumi feladat). A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Uhrik Tibor MSc. 1980-ban szerzett „summa cum laude” diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1984-ben sebész szakorvosi vizsgát, 2000-ben Master of Science diplomát szerzett a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában. 16 évig a budapesti MÁV Kórház II. Sebészeti Osztályán sebész szakorvosként dol- gozott. Klinikusi munkáját egészségügyi gazdasági vállalkozásai elindítása miatt hagyta abba. 1998-2000. között első, és egyben alapító ügyvezető igazgatója volt a Vasútegészségügyi Közhasznú Társaságnak, majd 2002ben projectvezetője a vasútegészségügyi irányított betegellátási modell indításának. Számos tanulmány és tudományos közlemény szerzője ill. társszerzője, 2002 óta a MEDICINA2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség alelnöke. Jelenleg a Hypporates Consulting Kft. ügyvezető igazgatója és fő tulajdonosa. IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 15
