IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Nemzeti kongresszusára készül a Magyar Radiológus Társaság - Interjú Prof. Dr. Bérczi Viktor elnökkel

  • Cikk címe: Nemzeti kongresszusára készül a Magyar Radiológus Társaság - Interjú Prof. Dr. Bérczi Viktor elnökkel
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 6
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 49-51
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
  • Alrovat: PORTRÉ

Absztrakt:

A Magyar Radiológus Társaság (MRT) június 23-25. között, Budapesten tartja XXVIII. Kongresszusát, melynek programjába Dr. Bérczi Viktor egyetemi tanár, az idei nemzeti kongresszus elnöke nyújtott betekintést.
Lapunknak adott interjújában az MRT elnöke a tudományos tanácskozás legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseményein túl a radiológia szakmát aktuálisan foglalkoztató szakmapolitikai kérdésekről is megosztotta gondolatait.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KÉPALKOTÓ PORTRÉ Nemzeti kongresszusára készül a Magyar Radiológus Társaság Interjú Prof. Dr. Bérczi Viktor elnökkel A Magyar Radiológus Társaság (MRT) június 23-25. között, Budapesten tartja XXVIII. Kongresszusát, melynek programjába Dr. Bérczi Viktor egyetemi tanár, az idei nemzeti kongresszus elnöke nyújtott betekintést. Lapunknak adott interjújában az MRT elnöke a tudományos tanácskozás legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseményein túl a radiológia szakmát aktuálisan foglalkoztató szakmapolitikai kérdésekről is megosztotta gondolatait. – Mennyi résztvevőre számítanak, és hány előadásra kerül sor az idei kongresszuson? Idén – a korábbi tapasztalatokra és az előzetes regisztrációk számára alapozva – körülbelül négyszáz kolléga részvételére számítunk. A gazdag szakmai program mintegy 160 előadást és 30 elektronikus posztert foglal magában. Nagy örömünkre szolgált a kollégák élénk érdeklődése és aktivitása ebben a vonatkozásban. Ezúton is köszönet illeti a Tudományos Programbizottságot a beérkezett absztraktok áttekintéséért és az időben elvégzett bírálatokért. – Milyen kiemelt témák szerepelnek a tudományos programban? Az előadások felölelik a radiológiai munka legfontosabb részterületeit. Önálló szekciókban foglalkozunk például a váz- és izomrendszer sérüléseinek vizsgálataival, a fej-nyak radiológiában alkalmazott modern MR technikákkal, a gyermekradiológia aktuális szakmai kérdéseivel és a pulmonalis radiológia terén használt képalkotó módszerekkel. Kiemelten tárgyaljuk a betegbiztonság és a minőségbiztosítás főbb területeit, különös tekintettel a sugárvédelemre és az MRI kontrasztanyagokkal kapcsolatos kérdésekre. Ez utóbbihoz kapcsolódó, kiemelkedő eseménynek ígérkezik Alexander Radbruch professzor (Heidelberg) előadása gadolinium retenció témakörben, aki e témában az egyik legrangosabb publikáció első szerzője. Nagy érdeklődéssel várjuk az ún. „Párbeszéd” blokkokat, amelyek révén a szakmánk mindennapi gyakorlatában is rendkívül fontosnak tartott klinikusok és radiológusok közötti hatékonyabb kommunikációt kívánjuk elősegíteni. A radiológiai munka alapját képező konzultáció jelentőségét már a graduális orvosképzésben is hangsúlyozzuk, hiszen a medikusok döntő többsége majdan „küldő” orvosként fog dolgozni. Elsősorban azt kérjük a klinikus kollégáktól, hogy a vizsgálat kérésekor klinikai kérdéseket tegyenek fel, és bízzák a radiológusokra a képalkotó modalitás megválasztását. A vizsgálómódszert ugyanis mindig személyre szabottan, a beteg egyedi adottságainak és egyéb speciális körülmé- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY nyeknek a figyelembe vételével kell, hogy megválasszuk, mindamellett, hogy természetesen a szakmai irányelvekben leírtak szem előtt tartására is törekednünk kell. A klinikai kérdésfeltevés mellett nagyon fontos, hogy a küldő orvos a beteg kórtörténetével kapcsolatos, lényeges klinikai momentumokat is feltüntesse a kérőlapon. Egy-egy releváns információ megadása – például annak közlése, hogy a betegnek korábban eltávolították a vakbelét – nagyban segíti a radiológus munkáját és olajozottabbá teheti a radiológiai vizsgálatot. Mindennek jegyében szám szerint hét Párbeszéd Szimpóziumot tervezünk mozgásszervi, stroke, sürgősségi, nőgyógyászati, pulmonális, urogenitális (prosztata), valamint a máj diagnosztikája és intervenciós terápiája témakörökből. Ugyancsak a szakmák közötti dialógus jegyében közös szimpóziumot tart társaságunk a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társasággal. – Milyen fontos kérdéseket tekintenek át a különböző társzakmákkal folytatandó eszmecserék során? A musculoskeletalis szimpóziumon a váll- és térdízület sérüléseinek CT és MR vizsgálatait, illetve a térd és váll infekciós gyulladásainak képalkotó diagnosztikáját, legfontosabb indikációit tárgyaljuk meg az ortopédus és traumatológus kollégákkal. A stroke ellátáshoz kapcsolódó ülésünkön áttekintjük az akut stroke intervenciós neuroradiológiai kezelésére vonatkozó legfrissebb nemzetközi vizsgálatok eredményeit. Megbeszéljük az akut stroke intervenciós kezelésével szerzett eddigi tapasztalatokat, és kitérünk arra is, hogy milyen szervezési nehézségekkel kell szembenéznünk az akut stroke ellátásban. – Nemrégiben nyilatkozott lapunknak az intervenciós neuroradiológia előremutató eredményeiről rovatvezetőnk, Dr. Nagy Zoltán professzor, aki megoldandó feladatként említette az intervenciós neuroradiológus szakemberek továbbképzését. Valóban kevés olyan intervenciós szakember van, aki megfelelő háttérgyakorlattal rendelkezik, és emiatt nehezen biztosítható az országos lefedettség. Nem könnyű költséghatékonyan megszervezni, hogy a nap huszonnégy órájában intervenciós neuroradiológiai team álljon rendelkezésre minden egyes centrumban. Bár hazánkban az akut stroke esetek száma jóval alacsonyabb, mint a heveny szívinfarktusoké, a stroke ellátása az egyik legnagyobb költségterhet jelenti az egészségbiztosító és az egész társadalom számára. Ha már szóba került az intervenciós radiológia, fontos megjegyezni, hogy annak egyik gyakori alkalmazási területe a májdaganatok – primer tumorok, illetve áttétek – keze- XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 49 KÉPALKOTÓ PORTRÉ lése. Bár ez a fajta eljárás többnyire nem kuratív jellegű, jelentősen képes javítani az életminőséget, és kevésbé jelent megterhelést a beteg számára, mint a hagyományos sebészeti műtét. A három centiméternél kisebb májdaganatnál akár curatív kezelésre is alkalmas a perkután úton végzett radiofrekvenciás abláció, amelyet általában a radiológus végez. Mivel a máj radiológiája kiemelten fontos területe szakmánknak, kongresszusunkon önálló szekció és Párbeszéd Szimpózium keretében is tárgyalásra kerül. Az imént említett radioablációs terápiáról az ankarai Hacettepe Egyetemről érkező vendégelőadónk, Okan Akhan értekezését hallgathatjuk meg, a radioembolizációs eljárásokról egy másik török kolléga, Bora Peynircioglu fogja megosztani tapasztalatait. Mindemellett több előadás foglalkozik a rosszindulatú májdaganatok képalkotó diagnosztikájával és a májátültetés során végzett radiológiai team munkával. – Az imént elmondottakból kitűnik, hogy az intervenciós radiológia szerepe jelentősen megnőtt az utóbbi időben. Ellátás-szervezési szempontból mennyire mondható zökkenőmentesnek az intervenciós radiológiai osztályok munkája? Az intervenciós radiológiai eljárások a minimál invazív terápia kiemelten fontos alkotóelemei. Óriási előny, hogy a betegeket nem kell altatni, nincs hosszú vágás, nincs sebgyógyulási gond (ez különösen a cukorbetegeknél nagy előny), lényegében nincs vérveszteség, mindezek miatt a legelesettebb betegeknél is el lehet végezni ezt a tipusú beavatkozást, azoknál is, akiknél a hagyományos műtét az általános állapot miatt nem kivitelezhető. Viszont a mai ellátásszervezésnél elfogadhatatlan, hogy akik a beavatkozást végzik, azaz az intervenciós radiológusok, azok nem rendelkeznek saját fekvő ággyal, igy csak más fekvő osztály segítségével tudják lejelenteni a beavatkozást. Ez a beavatkozások számát óhatatlanul csökkenti, és mérhetetlenül igazságtalan a szakmák megbecsülése és a gyakorlati betegellátás szempontjából is. Ennek megváltoztatására már legalább másfél éve a Magyar Cardiovascularis Intervenciós Radiológiai Társaság (MACIRT) elnöke, Dr. Bánsághi Zoltán főorvos úr, valamint Dr. Battyány István docens úr, a Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozat elnöke tett számos írásbeli javaslatot a kormányzat felé, azonban a döntés a mai napig nem született meg. – Mely egyéb társszakmákkal terveznek még közös szimpóziumot? Szoros együttműködést folytatunk a szülészet-nőgyógyászattal is, amelynek képviselőivel klinikus-radiológus szimpóziumon fogjuk megvitatni, hogy milyen kérdések tisztázást várja a nőgyógyász a radiológustól. A St. Pölten egyetemi klinikájáról érkező Joachim Kettenbach a szülés után fellépő vérzések intervenciós radiológiai megoldásait fogja bemutatni. A Pécsi Tudományegyetem Radiológiai Klinikájának szakemberei a myoma embolizációval szerzett tapasztalatokat fogják megosztani a hallgatósággal. Két előadás is foglalkozik saját munkacsoportunktól az arteria ute- 50 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY rina embolizációjának kérdésével, és szó fog esni a nőgyógyászok és radiológusok közötti kapcsolattartás kérdéseiről is. Az urogenitális radiológiával foglalkozó szimpóziumunkon az urológus kollégák képalkotó igényeit fogjuk közösen felmérni, kiemelten a prosztatarák és a jóindulatú prosztata megnagyobbodás vonatkozásában. Angol vendégelőadónk, Rowland Illing professzor az intervenciós onkológia, mint szubspecialitás területére fogja kalauzolni a hallgatóságot. A Cambridge egyeteméről érkező Tristan Barrett professzor a prosztata MRI vizsgálatának fejlődését tekinti át. A radiológia tüdőgyógyászati vonatkozásait a pulmonológus kollégákkal közös Párbeszéd panelben fogjuk megvitatni. Az interstitialis kórképek epidemiológiai vonatkozásait Prof. Horváth Ildikó (Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet) fogja összegezni, klinikánk radiológus munkatársai pedig az interstitialis mintázatok értelmezésének nehézségeit és differenciáldiagnosztikáját ismertetik. A noduláris képletek differenciáldiagnosztikáját osztrák vendégelőadónk, Helmut Prosch professzor fogja bemutatni. A SE Pulmonológiai Klinikájának munkatársai pedig az interstitialis tüdőbetegségek pontos azonosításának terápiás konzekvenciáit fogják levonni. – A radiológusok munkája nélkülözhetetlen az öszszes gyógyítást végző orvos-szakma számára, ugyanakkor a humán erőforrás hiány az önök szakmájában is tetten érhető. Ez pontosan így van, és a helyzetet súlyosbítja az a körülmény is, hogy a sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) képalkotó igénye rendkívüli mértékben megterheli a radiológiai osztályokat. Az SBO-ra kerülő betegek döntő többsége részére a kollégák azonnali képalkotó vizsgálatot is kérnek, emiatt az a páciens is órákon keresztül vár, akinek valóban akutan, tehát például 30-60 percen belül lenne szüksége a képalkotó vizsgálatra. Azt látjuk, hogy az SBO-n gyakran ügyelnek más szakmákból odavezényelt szakorvosjelöltek, akik – még ha jó szándék is vezérli őket – akkor is azonnali képalkotó vizsgálatra küldik a betegeket, amikor az néhány napot várhatna. Mindez megsokszorozza a radiológiai osztályok munkáját, és végső soron akár kórházak bedőléséhez is vezethet. Ennek problematikáját a Magyar Sürgősségi Orvostani Társasággal tartott szimpóziumon fogjuk megvitatni, alkalmat teremtve arra, hogy a két szakma előbbre jusson a megoldási lehetőségek közös feltárásában. – Miközben a szakma komoly szakemberhiánnyal küzd, a közelmúltban az ország diagnosztikai gépparkjának nagy volumenű fejlesztésére került sor. Vajon jut elég radiológus a high tech készülékek mellé? Valóban sok intézményben marad kihasználatlan a CT, illetve MR berendezés. Tavaly ment végbe egy meghatározó képalkotó diagnosztikai fejlesztés a KEOP 5.6.0./E/15. számú, uniós finanszírozású projekt keretében. Tudomásom szerint harmincmilliárd forint feletti értékben került telepítésre számos CT, MR és röntgenberendezés az ország különböző intézményeiben. Ekkora volumenű telepítés még XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS KÉPALKOTÓ PORTRÉ az Egyesült Államokban sem történik meg egy év leforgása alatt. A csúcstechnika azonban kiaknázatlan marad, ha nem találunk mellé radiológust, különösen nem két műszakban. A teleradiológia egyfajta pufferként besegíthet ugyan a vizsgálatok kiértékelésében, de ez nem oldja meg a humán erőforrás körüli gondokat. Növeli a problémát a kifejezetten alacsony bérezés is, ami miatt a kollégák kénytelenek másodállást, vagy akár harmadikat is vállalni. Ez a tudományos munka rovására is megy, hiszen egy végigrobotolt nap végeztével már nem marad energia a kutatásra, publikálásra. Ennek tükrében érthető, hogy ma Magyarországon elenyésző a radiológiai kutatási tevékenység. Ez alól üdítő kivételt csak néhány centrum képez, elsősorban egyetemhez kötődő egységek, köztük klinikánk is, ahol az utóbbi években jelentős számban születtek tudományos publikációk. Nagy erővel szorgalmazzuk orvosaink tudományos tevékenységét és publikációs aktivitását, mert fontosnak tartjuk, hogy szakmánk bekerüljön a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. – Ennek fontos lépcsőfoka lehet a nagyszámú külföldi vendégelőadó részvétele a kongresszusukon. Így van, amellett, hogy számos szekcióban fognak szerepelni külföldi előadók, megtisztelő számunkra, hogy kongreszszusunk alkalmával először üdvözölhetjük Magyarországon az Angol Radiológus Társaság (Royal College of Radiologists) hivatalos küldöttségét, melyet a társaság elnöke, Giles Maskell professzor vezet. Közel négyórásra tervezett kurzusukon a modern MR technikákról (vékonybél, máj, emlő, nőgyógyászati és rectalis daganatok témakörökben) fognak képzést tartani. Az esemény zárásaként kvízjátékra kerül sor, melynek kérdései az előadássorozat anyagát ölelik fel. Szándékunk szerint ez az együttműködés nemcsak egyszeri alkalom lesz, hanem a jövőben is folytatódni fog a két társaság között. Végezetül megemlíteném, hogy megtiszteli jelenlétével rendezvényünket Paul M. Parizel professzor is, aki az Európai Radiológus Társaság (ESR) jövő évi kongresszusának elnöke lesz. Szakmai előadása (The changing paradigm in radiology: the search for quantitative imaging biomarkers) mellett az ESR aktualitásairól is tájékoztatni fog minket. Reméljük, hogy a gazdag tudományos program, valamint a rangos szakmai kiállítás sok kolléga érdeklődését fel fogja kelteni. Boromisza Piroska NÉVJEGY Prof. Dr. Bérczi Viktor egyetemi tanár, az MTA Doktora, a Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinika igazgatója 2007 óta. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán végzett 1983ban. Pályakezdő korában élettanászként dolgozott Monos Emil professzor mellett a Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézetében. Ezt követően az – akkori nevén – Ér- és Szívsebészeti Klinikán Hüttl Kálmán professzor mellett dolgozott radiológusként. Külföldön összesen közel hat évet töltött, 1985-87 és 1990- 92 között az Amerikai Egyesült Államokban vascularis élettani kutatásokat végzett, 2004-2005 között Anglia egyik vezető intervenciós radiológiai központjában, Sheffieldben dolgozott intervenciós radiológusként. Az Európai Cardiovascularis Intervenciós Radiológiai Társaság (CIRSE) éves kongresszusain évek óta meghívott előadó, a CIRSE Tagsági Bizottságának 4 évig volt tagja. 2013-ban a CIRSE által szervezett, Budapesten mintegy ezerfős létszámmal megtartott Európai Intervenciós Onkológiai Kongresszus Helyi Szervezőbizottságának elnöke volt. 2014 júniusában választották meg a Magyar Radiológusok Társasága elnökének. 2016 tavaszától a Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozatának tagja. Modern technológia az ortopédián Főként a frissen műtött betegek életét könnyítheti meg nagymértékben a Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikáján használt új, elektromos betegágy. Az ágy fő előnye egy normál betegágyhoz képest, hogy külön pozícionálható a két lábszártámasz, valamint 90 fokban kifordítható, így gyakorlatilag felülteti a mozgásában akadályozott pácienst. Emellett tartozik hozzá egy „foglalkoztató asztal”, melynek segítségével az ágyban fekvő betegek kényelmesebben étkezhetnek, olvashatnak vagy éppen dolgozhatnak, egy kivehető szivacsbetét pedig az ágytál elhelyezését könnyíti meg – sorolja a betegágy előnyeit Manó Sándor. Az Ortopédiai Klinika Biomechanikai Laboratóriumának mérnöke szerint az ágy a nagyműtéten átesett, mozgásában akadályozott betegek segítésén túl nemcsak kórházi körülmények között használható, hanem akár az otthonápolás során az önálló életvitelre képtelen páciensek gondozását is egyszerűbbé teszi. A Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikája egy Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó pályázatban konzorciumi partnerként vett részt abban a projektben, melynek eredményeképpen 10 prototípus készült el a modern betegágyból. Ebből ötöt az intézmény meg is kapott saját használatra. A prototípust Csernátony Zoltán klinikaigazgató ötlete alapján egy makói céggel közösen fejlesztették. Forráscím: http://www.unideb.hu/portal/hu/node/18773 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 51