Intézmények:Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Semmelweis Egyetem
Évfolyam: III. évfolyam
Lapszám:2004. / 10
Hónap:január (2005)
Oldal:35-36
Terjedelem:2
Rovat:ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Alrovat:ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Absztrakt:
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hatékonyan működő köztestület kíván lenni, amely eredményes párbeszédet tud kialakítani a mindenkori egészségügyi tárcával, az önkormányzatokkal, az egészségügyben működő kamarákkal, az országos intézményekkel annak érdekében, hogy a magyar egészségügyben méltó helyet és szerepet kapjanak az egészségügyi szakdolgozók.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
ÁPOLÁSMENEDZSMENT MEDICINA 2000 I. JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA Szakdolgozói kamara szerveződése, helye és működése a magyar egészségügy szervezetében Balogh Zoltán, Magyar Ápolási Egyesület A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hatékonyan működő köztestület kíván lenni, amely eredményes párbeszédet tud kialakítani a mindenkori egészségügyi tárcával, az önkormányzatokkal, az egészségügyben működő kamarákkal, az országos intézményekkel annak érdekében, hogy a magyar egészségügyben méltó helyet és szerepet kapjanak az egészségügyi szakdolgozók. BEVEZETÉS A magyar egészségügy legnagyobb taglétszámú hivatásrendi szakmai köztestületének szervező munkája 2004 őszén befejeződött. A több mint 35 ezer orvost tömörítő Magyar Orvosi Kamara és a közel 7 ezer fős Magyar Gyógyszerész Kamara után létrejött Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) megalakulásával szinte az összes egészségügyi dolgozó kamarai védettséget élvezhet. A MESZK azért szerveződött, hogy a folyamatosan önállóvá váló egyes szakdolgozói munkákat szakmailag és etikailag segítse, önállóan intézze szakterületeit érintő ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakulásához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2004. március 4-én megtartott alakuló küldöttközgyűlését követően az ideiglenes tisztségviselők, valamint a területi és tagozatszervezők segítségével megkezdődött a tagfelvételi kérelmek 110 000 egészségügyi szakdolgozóhoz történő eljuttatása. A SZERVEZÉSI MUNKA – A KAMARA SZERVEZETE A tagfelvételi kérelmeket az adatvédelmi biztos által írásban is jóváhagyott formanyomtatványon bonyolította a Kamara. Ezzel párhuzamosan elindult a helyi, illetve területi szervezetek kialakításának folyamata. A Kamara megválasztott ideiglenes tisztségviselői és területi szervezői számos konferencia és munkaértekezlet keretében ismertették meg a leendő tagokkal a Kamara felépítését, feladatait és működését. Az ideiglenes alapszabályzat, amely a legrészletesebb információkat tartalmazza elektronikus formában is, minden érdeklődő rendelkezésére áll az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Magyar Ápolási Egyesület (www.apolasiegyesulet.hu), a Magyar Védőnők Egyesülete, valamint a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének honlapján. A helyi és területi szervezetek kialakítását a MESZK ideiglenes elnöksége által megbízott területi szervezők és területi tagozatszervezők közreműködésével irányított csoportok vé- gezték megyei és fővárosi szinten egyaránt. A Kamarába jelentkezett tagok regisztrálása folyamatosan történik, amelynek nagy részét az országos működési nyilvántartásra alapozott program és adatbázis segítségével már sikerült feldolgozni. A program működéséhez a technikai hátteret az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet biztosította. A helyi és területi szervezetek kialakítása az elektronikusan feldolgozott tagfelvételi kérelmek alapján kezdődött meg június első heteiben. A szervezés hatékony lebonyolítása érdekében külön felkészítés zajlott a területi szervezők, valamint a helyi szervezetek kialakításában közreműködő szervező kollégák részére. A közel 110 helyi szervezet kialakítása augusztus 26-ával befejeződött, a 20 területi szervezet felállítását pedig szeptember 15-ével fejezte be a Kamara. A szakmai tagozatok létrehozása az újonnan megválasztott területi szervezetek elnökeihez benyújtott kérelmekre kiadott határozatok értelmében jöttek létre. A tagozatok megválasztott területi küldöttei október első két hetében tartották meg országos értekezletüket, ahol sor került 15 szakmai tagozat elnökének és országos küldötteinek megválasztására. A létrejött tagozatok: Felnőtt-ápolás, Gyermek-ápolás, Aneszteziológia-intenzív-ápolás, Közösségi és hospice szakápolás, Asszisztens, Gyógyszertári asszisztens, Képalkotódiagnosztika, In-vitro labor-diagnosztika, Műtő szolgálat, Védőnő, Szülésznő, Mentésügy, Fizioterápiás-gyógytornász, Dietetikus, Közegészségügyi-járványügyi. A KAMARA TEVÉKENYSÉGE A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara meghívott vendégként rendszeresen részt vesz az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács, az Egészségügy Szakképzési és Továbbképzési Bizottság, valamint a Nemzeti Egészségügyi Tanács ülésein; megalakulása óta aktív tagja a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalnak. Tagokat delegált az újonnan megalakult Ápolási és a Védőnői Szakmai Kollégiumokba. Véleményezési és egyetértési jogkörét gyakorolva több törvénytervezet, illetve rendeletmódosításról részletes javaslatot készített az illetékes tárca számára így pl. „Egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányelőterjesztés”, vagy „Előterjesztés a költségvetési szféra közalkalmazottainak 2004. évi bruttó 6%-os keresetnövekedését elősegítő intézkedésekről” szóló előterjesztés vonatkozásában. De véleményeztük a „Térségi egészségszervező szolgálatról és a regionális egészségfejlesztésről szóló törvényjavaslatról”, „Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról”, valamint az „Egészségügyi szakmai jegyzékről”, „A sürgősségi betegellátás rendszerének fejlesztéséről koncepció”, „Az egészségügyi képzések jelenlegi hely- IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 35 ÁPOLÁSMENEDZSMENT zete és továbbfejlesztésének irányai”, „Az ápolói hűségjutalom bevezetésének kérdéseiről” szóló előterjesztéseket, joganyagokat is stb. Tiltakozását fejezte ki a Kamara több, szakdolgozókat is érintő kérdéssel kapcsolatban, így például a bolgár ápolók líbiai kivégzése ellen. A Szegeden szervezett sztrájk kérdésében nem tartotta etikailag megfelelőnek az időzítést, illetve az ugyancsak Szegeden történt betegcsere kapcsán a szakdolgozók felelősségének megállapítása ügyében kifejtette álláspontját arra vonatkozóan, hogy nem lehet csupán a szakdolgozók felelősségét hangsúlyozni, különös tekintettel, ha ezt az orvosi jogállástól teszik függővé. A kötelező tagsággal megteremtődik annak a lehetősége, hogy a szakdolgozók együttesen egy egységes etikai kódexnek legyenek alárendelve. Ezzel lehetővé válik, hogy kiszűrjük tagjaink közül a nem megfelelő etikai normák szerint tevékenykedőket. A 2003. évi LXXXIII. törvény értelmében 2004. október 26-án került megrendezésre a MESZK első országos küldöttközgyűlése. A törvény értelmében 4 évre megválasztásra kerültek az országos elnökség tagjai és az állandó bizottságok elnökei, tagjai. A MESZK elnöke: Balogh Zoltán; általános alelnöke: Kubányi Jolán; alapellátásért felelős alelnöke: Csordás Ágnes; járóbeteg-ellátásért felelős alelnöke: Szánti Istvánné; fekvőbeteg-ellátásért felelős alelnöke: Somogyvári Zoltánné; Felügyelő Bizottság elnöke: Priszter Erzsébet; Etikai Bizottság elnöke: Rozsos Erzsébet; Minőségfejlesztési Bizottság elnöke: Kárpáti Zoltán; Oktatási, továbbképzési és tudományos Bizottság elnöke: Betlehem József; Választási Bizottság elnöke: Szűcsné Kaló Mária; Külkapcsolatok és Honosítási Bizottság elnöke: Papp Katalin; Jogi- és Érdekegyeztető Bizottság elnöke: Domján Péterné. Az új Kamara megjelenésével, remélhetőleg még hangsúlyozottabban kerülnek előtérbe a hazai egészségügy, különös tekintettel a járóbetegellátó rendszer szakdolgozókat, ápolókat érintő kérdései. A KAMARA HELYE ÉS MUNKÁJA A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN Az elmúlt esztendők szakmai fejlesztésének egyik fő irányát a minőségügyi rendszerek bevezetése jelentette. A kór- MEDICINA 2000 I. JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA házi fekvőbeteg ellátás után a járóbeteg szakellátás területén kezdődtek el azok a munkálatok, melyek eredményeképpen rendelőintézetek is tanúsítványt szerezhetnek. Ebben a folyamatban az orvos menedzsment mellett az ápolásvezetésnek, és a rendeléseken dolgozó asszisztenseknek, szakasszisztenseknek elévülhetetlen szerep jutott. A minőségirányítási rendszerek bevezetésével számos új fogalom honosodott meg a járóbeteg szakellátásban. Így itt is elindultak az első szervezett és tudatosan végzett betegelégedettségi vizsgálatok. A felmérések tapasztalatai alapján, valamint a jogi kötelezettségnek eleget téve számos új betegtájékoztató kiadvány látott napvilágot. Ezen kiadványok, lapok fejlesztése szintén nem nélkülözhették a valós team-ben, csoportban dolgozó kollégák szakavatott munkáját. Mint ahogy az egészségügy más területén, így a járóbetegellátás területén is az elmúlt évtized forradalmi változást hozott. Új technikák (eszközök) és új módszerek (irányelvek) jelentek meg a diagnosztika, terápia és rehabilitáció területén. A szakorvosok képzéséhez hasonlóan a szakellátás területén dolgozó asszisztensek, szakasszisztensek és ápolók képzése és továbbképzése is megpróbálta követni az új elveket. A Magyar Ápolás Egyesület mellett más szakmai szervezet is segítette a fejlesztés fő irányának kijelölését, tartalommal történő megtöltését. Egyik ilyen kulcsfontosságú feladat volt a Népegészségügyi Programok szakdolgozókat érintő területének megismertetése, és bizonyos tevékenységek széles körben való elterjesztése. Egyesületünk különösen nagy hangsúlyt fektetett az emlő önvizsgálatának megismertetésére. Szakmai továbbképzések keretében közel ötszáz szakdolgozóval, s rajtuk keresztül több tízezer hölggyel sikerült elsajátíttatni a vizsgálat helyes technikáját, módszerét. ÖSSZEFOGLALÁS A nehéz körülmények között végzett, sokszor leküzdhetetlen betegségekkel szembeni harc, az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya felőrli az egészségügyi pályán tevékenykedőket. A kiégés (burn-out) elleni küzdelem minden felelős vezető közös érdeke és feladata. A gyógyítás és ápolás nemes feladatát felvállalók megőrzése és fejlesztése új távlatokat rejt a hazai egészségügyi szakmapolitika terén. Ebben a folyamatban immár a szakmai szervezetek mellett egy új köztestület is felléphet. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Balogh Zoltán – a Magyar Ápolási Egyesület és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ápolástudományi és Egészségpedagógiai Intézet adjunktusa. Szakmaterülete a neurológiai-, pszichiátriai ápolás, a közösségi ellátás, az otthoni szakellátás, rehabilitáció. Ehhez az alapot 36 IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 1994-ben megszerzett diplomás ápoló kitüntetéses, illetve az 1995-ben megszerzett gyógytornász oklevele mellett a fekvőbetegellátás és az otthoni szakápolás területén eltöltött gyakorlata adta. Tudományos előmenetelét a brit Exeter Egyetemen 1997-ben az egészségügyi szakképzés területéről szerzett egyetemi fokozata alapozta meg. A Semmelweis Egyetem több szakán oktat. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Doktori tézisét az ápolóvá válás folyamatának vizsgálatából készíti.
