A gyógyszerek azon javak közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban az emberek legmarkánsabban adnak hangot egyéni véleményeiknek, benyomásaiknak, és sokan az iparág működési sajátosságainak ismerete nélkül teszik ezt. Ebből erednek azok a sokszor hallható és olvasható tévhitek, amelyek a gyógyszeripar extraprofitjára, vagy a gyógyszerek csekély terápiás értékére vonatkoznak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete többek közt ezeknek a tévhiteknek az eloszlatása és az iparág működésének és értékeinek bemutatása érdekében készítette el „Fehér Könyv” című vitairatát. A kézirat az iparág legfontosabb kérdéseit veti fel, illetve tesz megoldási javaslatokat ezekre, hiszen nem csak az iparág, de a gazdaság számára is fontos kérdés, hogy drága-e a gyógyszer, elvándorolnak-e a hazai szakemberek, vagy meggyógyulnak-e a betegek.
Angol absztrakt:
Drugs belong to those assets of which people like to express their opinions and impressions very remarkably and many of them do so without understanding the characteristics of the pharma industry. A consequence of that, is the often heard and read myths relating to the extra profit of the pharmaceutical industry, or low therapeutic value of medicines. In order to dispel those myths and to introduce the values of pharma industry activities, the Assotiation of Innovative Pharmaceutical Manufacturers prepared a "White Paper" discussion document. The manuscript raises important issues related to the industry, and also some suggestions how to solve them, because it is important not only from the industry but also from the economy perspective to answer such questions, whether drugs are expensive, whether professionals migrate to abroad or whether patients got cured or not.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA IPARPOLITIKA Az innovatív gyógyszeripar magyarországi fenntarthatósága Dr. Dávid Tamás, Dr. Fehér Mihály, Dr. Józsa Gábor, Dr. Juhász Hedvig, Dr. Kalotai Zoltán, Kántor Sándor, Dr. Rékassy Balázs, Dr. Takács Péter Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete A gyógyszerek azon javak közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban az emberek legmarkánsabban adnak hangot egyéni véleményeiknek, benyomásaiknak, és sokan az iparág működési sajátosságainak ismerete nélkül teszik ezt. Ebből erednek azok a sokszor hallható és olvasható tévhitek, amelyek a gyógyszeripar extraprofitjára, vagy a gyógyszerek csekély terápiás értékére vonatkoznak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete többek közt ezeknek a tévhiteknek az eloszlatása és az iparág működésének és értékeinek bemutatása érdekében készítette el „Fehér Könyv” című vitairatát. A kézirat az iparág legfontosabb kérdéseit veti fel, illetve tesz megoldási javaslatokat ezekre, hiszen nem csak az iparág, de a gazdaság számára is fontos kérdés, hogy drága-e a gyógyszer, elvándorolnak-e a hazai szakemberek, vagy meggyógyulnak-e a betegek. Drugs belong to those assets of which people like to express their opinions and impressions very remarkably and many of them do so without understanding the characteristics of the pharma industry. A consequence of that, is the often heard and read myths relating to the extra profit of the pharmaceutical industry, or low therapeutic value of medicines. In order to dispel those myths and to introduce the values of pharma industry activities, the Assotiation of Innovative Pharmaceutical Manufacturers prepared a "White Paper" discussion document. The manuscript raises important issues related to the industry, and also some suggestions how to solve them, because it is important not only from the industry but also from the economy perspective to answer such questions, whether drugs are expensive, whether professionals migrate to abroad or whether patients got cured or not. Először is érdemes tisztázni, kik is az innovatív gyógyszergyártók? Bár a biotechnológiai ipar, az innovatív gyógyszeripar és az orvostechnikai ipar keretein kívül is számos módon végeznek innovatív élettudományi tevékenységeket – beleértve a különböző gyártási eljárások korszerűsítését és a generikus gyógyszerek piacra vitelét –, klasszikus értelemben mégis azt nevezzük gyógyszeripari innovációnak, ami a betegek számára nyit meg új terápiás vagy diagnosztikai lehetőségeket. Ennek megfelelően innovatív gyógyszeriparnak azon vállalatok összességét nevezzük, amelyek gyógyszeripari kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak új, eddig még nem létező, vagy az adott betegség ke- zelésére nem alkalmazott hatóanyagok kifejlesztésére, tesztelésére, gyógyszerként való törzskönyvezésére és forgalmazására. VALÓBAN DRÁGA A GYÓGYSZER? Nos, a gyógyszerek kifejlesztése hosszú, kockázatos és költséges folyamat – ez közismert -, de tudjuk-e, mennyire? A gyógyszeripari kutatás-fejlesztés a szereplőket tekintve átalakulóban van. Míg néhány évtizeddel ezelőtt valamennyi nagy vagy közepes méretű innovatív gyártó maga kutatott a potenciális gyógyszervegyületek után, addig mára a gyógyszer-felfedezés és a korai (úgynevezett preklinikai) fázisú fejlesztés jelentős része egyetemek és kutatóintézetek körül alapított ún. spin-off cégekre tevődött át. A világon jelenleg mintegy 20-25 ezer biotechnológiai vállalkozás van, jellemzően ezek szállítják az újabbnál újabb molekulákat és a nagy gyógyszeripari vállalatok sokszor tőlük vásárolják meg az azokhoz kapcsolódó jogokat. Mivel átlagosan 10.000 gyógyszerjelölt közül 250 preklinikai fázisban lévő molekulából lesz a klinikai vizsgálatokat követően 1 regisztrált gyógyszer, igen sok vegyületre van szükség ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztési ciklus folyamatos mozgásban lehessen, esélyt teremtve új gyógyszerek megjelenésére. A nemzetközi vállalatok szerepe a gyógyszerfejlesztés preklinikai fázisában meghatározó: preklinikai tesztektől a humán gyógyszerként való engedélyeztetésig három fázisban, változó betegszámon számos klinikai vizsgálatot kell elvégezni. Minden vizsgálat kötelezően regisztrálandó és nyilvánosan nyomon követhető, az eredményeket pedig kötelező publikálni. Csak a nagyságrend érzékeltetésére: egyetlen III. fázisú klinikai vizsgálat teljes költsége 6-12 milliárd forint között mozog. Számos betegség éppen az innovatív gyógyszeriparnak köszönhetően vált gyógyíthatóvá vagy kezelhetővé az elmúlt 30-40 évben (különböző kardiovaszkuláris és anyagcsere megbetegedések, pszichiátriai kórképek, tüdőbetegségek, onkológiai és hematológiai megbetegedések, AIDS, vírusos fertőző gyulladások stb.), és ezáltal mind az életminőség, mind pedig a várható életkor korábban elképzelhetetlen mértékben nőtt. Ezzel együtt számos olyan területe maradt a gyógyításnak, ahol a jelenleg rendelkezésre álló terápiás lehetőségek nem kielégítőek. Sok betegség jelenleg is intenzív kutatás tárgya (pl. a legkülönbözőbb onkológiai és hematológiai betegségek, idegrendszeri elváltozások, Alzheimer-kór, bizonyos fertőző megbetegedések). IME XII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2013. JÚNIUS 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA IPARPOLITIKA Más, jelentős népegészségügyi problémát okozó területekről (tbc, malária, egyéb trópusi betegségek stb.) mára bebizonyosodott, hogy az új terápiák kifejlesztése piaci alapokon nem megvalósítható. Itt alternatív kutatás-finanszírozási modellek szükségesek, ami a fejlett országok részéről áldozatvállalást követel meg a fejlődő országok javára. Ahhoz azonban, hogy ezek a kezdeményezések működhessenek, ugyancsak szükség van arra a világszerte jelenlévő fizikai, szellemi, logisztikai és tudományos infrastruktúrára, mely az innovatív gyógyszeripar gerincét és hátterét képezi. rekt egészségügyi bevétel, 34 milliárd forint egyéb gazdasági bevétel). Ugyancsak alapvető jelentőségű és aligha számszerűsíthető tény, hogy a magyar szakorvosi társadalom világszínvonalú tudásának létrehozásában és naprakészen tartásában kulcsszerepe van a gyógyszeripari, biotechnológiai vagy orvostechnikai cégeknek. Más körülmények mellett ennek a tudástranszfernek is köszönhető, hogy Európa és a világ számos pontjáról jönnek ma is orvostanhallgatók Magyarországra tanulni, hozzájárulva a magyar orvosképzés fenntartásának költségeihez. MIBŐL ÁLL AZ INFRASTRUKTÚRA? Ahhoz, hogy új gyógyszerek születhessenek, elsősorban tudományos háttérre van szükség. Ez azonban a cégeken belül sohasem izoláltan működik, hanem szoros kapcsolatban az akadémiai és egyetemi világgal, kockázati tőketársaságokkal, alapítványi, közösségi vagy egyéb forrásból elérhető pénzügyi kerettel, illetve a fejlesztés klinikai szakaszaiba bevont orvosi és egészségügyi infrastruktúrával, mindenekelőtt a szakképzett személyzettel. Tévedés volna azt gondolni, hogy ez az infrastruktúra csak a multinacionális gyógyszergyártó vállalatok – aligha beazonosítható – anyaországában létezik, és csak azt gazdagítja. Ellenkezőleg: ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztési, majd gyógyítási tevékenység hosszú távon is működhessen, a világon minél több országban, az együttműködés minél magasabb szintjének kell megvalósulnia. Mivel a gyógyszeripar esetében – a klinikai vizsgálatok során – a kezelőorvosok ugyanúgy a fejlesztési folyamat részesévé válnak, mint az alapkutatást végző tudósok vagy a finanszírozást végző pénzügyi szakemberek, így a világszintű kooperáció jóval magasabb szinten valósul meg, mint például az autóipar vagy az elektronikai ipar esetében. Utóbbiakban egy adott országban működő összeszerelő üzem formálisan az adott ország GDP-jét növeli, de sok esetben kérdéses, hogy ez valódi hozzáadott értéket jelent-e, vagy reexportra (alkatrészek behozatalára és késztermékek kivitelére) korlátozódik. A folyamat, melynek során egy új hatóanyagú készítményt törzskönyveznek és így gyógyszerként lehet forgalmazni, legalább 10 évet vesz igénybe az alapkutatástól kezdve, és befektetésigénye 200 és 2.500 milliárd forint, azaz 1 és 12 milliárd dollár között van. Magyarország részvétele a nemzetközi élettudományi kutatásokban jól körülhatárolható közvetlen anyagi előnynyel, valamint kevésbé jól körülhatárolható, de ennél sokkal jelentősebb közvetett anyagi megtérüléssel jár. Egy klinikai kutatás valójában „helyben végzett szolgáltatásexport”, mely nemcsak az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez járul hozzá, hanem a tudástranszferhez is. E nélkül a jelenleg is problémát okozó szakember-elvándorlás még tovább fokozódna. Kevéssé ismert tény, hogy az innovatív gyógyszeripar által Magyarországra hozott kutatások összértéke mintegy évi 50-54 milliárd forintot tesz ki (15-20 milliárd forint éves di- 8 IME XII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2013. JÚNIUS INNOVATÍV KONTRA GENERIKUS, VAGY INNOVATÍV ÉS GENERIKUS? Az innovatív gyógyszeripar kutatás-fejlesztési munkája egy új, korábban nem ismert hatóanyag felfedezésére és kifejlesztésére irányul. Ez igen kockázatos és költséges tevékenység. Ha egy fejlesztési projekt sikerrel jár, úgy az új hatóanyagot törzskönyvezik, és a betegek számára elérhetővé válik. Ezt követően bizonyos ideig szabadalmi védettséget élvez, hogy kifejlesztését végző gyógyszeripari vállalat az értékesítés árbevételéből fedezni tudja a projekt során felmerült K+F költségeket, illetve az eredménytelen fejlesztésekkel kapcsolatban felmerült ráfordításokat. A szabadalmi védettség lejárata után léphetnek piacra az ún. generikus gyógyszerek, amelyek egy originális gyógyszer reprodukciói. A mai engedélyeztetési követelmények mellett a generikus gyógyszerek az originális készítményekkel megegyező biztonságosságú és hatékonyságú készítmények, amelyek ugyanakkor jóval alacsonyabb áron kerülnek forgalomba – ezt az teszi lehetővé, hogy kutatásfejlesztési költségek csak nagyon alacsony mértékben kapcsolódnak hozzájuk. A generikus gyógyszerek gyártói kutatási tevékenységet korlátozottan végeznek, inkább fejlesztéssel foglalkoznak. Összességében négyszer-hatszor tovább tart egy originális gyógyszer piacra vitele, mint egy generikus gyógyszeré, és ötvenszer-százszor többe kerül. A kudarc kockázata három nagyságrenddel nagyobb az originális gyógyszerkutatásban és fejlesztésben, mint a generikus fejlesztésben. Következésképpen a „két gyógyszeripar” teljesen mást kínál a társadalom számára: az innovatív gyógyszervállalatok még kielégítetlen terápiás szükségletekre adnak válaszokat, az elérhető gyógyszerkincs bővüléséhez, a terápiák fejlődéséhez járulnak hozzá, és a K+F intenzitási ranglisták élén találhatók. A generikus gyártók pedig alacsonyabb áraikkal mérséklik az állami egészségügyi rendszerekre helyeződő pénzügyi nyomást, lehetővé téve olyan források felszabadítását, amelyek a későbbiekben új, innovatív egészségügyi technológiákra forgathatók vissza. Le kell szögezni azonban, hogy a gyógyszeripar mindkét része alapvető fontosságú a társadalom számára. Az innovatív és generikus gyógyszerpiacok egyensúlyának fenntartása kritikus kérdés, hiszen a társadalom gyógyszerekre fordított kiadásaiból a lehető legnagyobb egész- EGÉSZSÉGPOLITIKA IPARPOLITIKA ségnyereséget kívánja vásárolni. Egy jól működő gyógyszertámogatási rendszerben a generikus készítmények révén felszabaduló forrásokat innovatív készítmények támogatására fordítják vissza, így elérhetőek lesznek az új terápiák. A szabadalmukat vesztett készítmények piacain pedig úgy ösztönzik a generikus versenyt, hogy ésszerű árszint alakuljon ki, ám sem a folyamatos, sem a biztonságos gyógyszerellátást ne veszélyeztessék rövid távú árletörő stratégiák. HOGYAN TARTHATÓ FENN AZ EGYENSÚLY? Ahhoz, hogy a változásban lévő innovatív gyógyszeripar egy nemzeti piacon hozzá tudjon járulni az egészségügy és a nemzetgazdaság fejlődéséhez, olyan támogatáspolitikai környezetre van szükség, amely fenntartható. A fenntartható támogatáspolitikának megfelelő hangsúlyt kell helyeznie mind az új terápiák befogadásának feltételrendszerére, mind a már elavult terápiák támogatási rendszerből való kikerülésére, valamint a szabadalommal már nem védett terápiás lehetőségek finanszírozásának mikéntjére. Ezek a szempontrendszerek azonban egymással csak korlátozottan keverhetőek. Egészségpolitikai, iparpolitikai és gyógyszerbiztonsági szempontból érthető, hogy a kormányok kiemelt módon kezelik és támogatják a hazai kutatás elősegítését. Ugyanakkor, a gyógyszerpiac optimális működése érdekében, és tekintettel arra, hogy a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű megbetegedések jelentős része innovatív terápiák nélkül eredményesen nem gyógyítható, a kormányok nem hagyhatják figyelmen kívül az innovatív gyógyszergyárak nagyon speciális szempontjait, és meg kell találniuk a kényes egyensúlyt a gyógyszeripar jelzett szegmensei között. LÉTEZIK-E A „GYÓGYSZERIPARI EXTRAPROFIT”? Kicsit elrugaszkodva a hagyományos definícióktól, az innovatív gyógyszergyártókat az élettudományok kockázati tőkebefektetőinek tekinthetjük. Ez az üzleti modell, amely alapján az innovatív gyógyszeripar működik, és ezt kell megkülönböztetnünk a generikus gyógyszeripar teljesen eltérő működési modelljétől. A generikus gyógyszeripar a valamelyik innovatív gyártó által évekkel korábban kifejlesztett és piacra vitt készítményt a szabadalmi oltalom lejárata után szabadon gyártja és forgalmazza. Azaz a tevékenységét sem alapkutatási költség, sem – a biohasonló gyógyszerek kivételével, melyek egy már piacon lévő biotechnológiai eredetű innovatív gyógyszerkészítmény reprodukciói – klinikai vizsgálati költségek nem terhelik; ezeket az originális készítmény kifejlesztője már magára vállalta. A „gyógyszeripari extraprofit” legendája nagyrészt abból ered, hogy az originális készítményekkel kapcsolatos költségtételeket az innovatív gyógyszeriparral kapcsolatban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, és a generikus készítmények árszintjéhez mérjük az originális gyógyszerek árát. MIT AD NEKÜNK MÉG AZ ÚJ GYÓGYSZER AZ EGÉSZSÉGEN KÍVÜL? A téves elképzelésekkel szemben viszont kevésbé ismert az innovatív gyártók jelentős gazdasági szerepvállalása. Tevékenységükkel részt vesznek a nemzetgazdaságban keletkező jövedelmek és hozzáadott érték előállításában, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy munkahelyeket biztosítanak, árukat és szolgáltatásokat vásárolnak a hazai gazdaság más szereplőitől, így közvetve további munkahelyek létrejöttét, fenntartását támogatják. Magyarországon az innovatív gyógyszeripari vállalatokhoz 2010-ben – közvetlenül és tovagyűrűző hatások révén – a magyar gazdaságban előállított hozzáadott érték körülbelül 0,9%-a, mintegy 207,4 milliárd forint kapcsolódott, ami nagyjából megfelel a komoly fejlesztési támogatásokban részesülő szállodaipar által megtermelt összegnek (1. ábra). 1. ábra Az innovatív gyógyszergyártók multiplikátor segítségével számított teljes hozzájárulása a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott értékhez (Századvég, 2012) Az innovatív gyógyszercégek kereskedelmi profiljuk mellett szorosan integrálódtak a magyar gazdaságba, partneri kapcsolataik révén erős áttételes hatásokkal bírnak a gazdaság más szereplőire is. Fejlődésük vagy hanyatlásuk ennek megfelelően jóval erősebb hatással van a magyar nemzetgazdaság egészére. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok által előállított 100 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 110 forintnyi hozzáadott érték létrejöttét támogatja. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatása is jelentős: az általuk létesített minden 10 munkahely további 5 állás létrejöttéhez vagy megtartásához járul hozzá a magyar gazdaságban. Az innovatív gyógyszergyártók magyarországi jelenlétük révén 2010-ben összesen körülbelül 73 milliárd forinttal gyarapították a költségvetés bevételeit. Mindez nagyságrendjét tekintve megfelel az állami vagyon értékesítéséből, hasznosításából befolyt költségvetési bevételeknek (2010-ben 71 milliárd forint). A statisztikai mutatókkal jól mérhető gazdasági hatások mellett a tagvállalatok árbevételük mintegy 10 százalékának megfelelő árnyék-hozzájárulással segítették a magyar gazdaság és az egészségügyi ellátórendszer működését, fejlődését. IME XII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2013. JÚNIUS 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA IPARPOLITIKA Az árnyék-hozzájárulások elnevezést az indokolja, hogy az e néven kimutatott kiadások jelentős hányada ugyan tartalmilag a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulást jelent, ám ezeket a hivatalos statisztikák egyáltalán nem vagy csupán részben képesek megragadni. A 2010ben összesen 36 milliárd forintot kitevő árnyék-hozzájárulások nagy része árkedvezmények, gyógyszer-, eszköz- és pénzadományok formájában közvetlenül az egészségügyi intézmények működését segítette. Orvos-továbbképzésekre mintegy 4,6 milliárd forintot fordítottak a cégek, valamint körülbelül 16,7 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre, ezen belül is elsősorban klinikai vizsgálatokra. A kutatás-fejlesztési kiadások tekintetében az innovatív gyógyszergyártók a nemzetgazdaság leginnovatívabb vállalatai közé tartoznak. Ezt támasztja alá, hogy bruttó kibocsátásuk arányában mérve a nemzetgazdasági átlag közel nyolcszorosát költöttek K+F tevékenységre 2009-ben. Emellett alkalmazottaik 10 százaléka foglalkozik közvetlenül kutatás-fejlesztéssel, ami az átlagos nemzetgazdasági arány tízszerese. A klinikai vizsgálatok további pozitív hatása, hogy ezek révén 2008–2010 között 32 ezer beteg részesült korszerű, az Egészségbiztosítási Alap forrásait nem igénylő terápiában. AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉK! Az innováció eredményeként létrejött gyógyszerek hozzájárulnak az egészségi állapot javulásához, az élettartam meghosszabbításához. 30 fejlődő és fejlett ország vizsgálata alapján a várható élettartam emelkedésének 50%-a az innovatív gyógyszerekhez köthető. Számos példa bizonyítja, hogy a gyógyszeripar a nemzetgazdaságra gyakorolt közvetlen pozitív hatásán túl közvetett módon – a lakosság egészségi állapotának javítása által – hosszú távon is hozzájárul a gazdasági növekedéshez és ezen keresztül a GDP növeléséhez. Az egészségesebb állampolgár ugyanis jobb termelékenységi tényezőt és magasabb GDP-növekedést jelent. Ezen eredmények tükrében a gyógyszeriparnak – és szélesebb értelemben véve az élettudománynak – aktívabbnak kell lennie saját tevékenységeinek alakításában annak érdekében, hogy túllépjen az uralkodó dogmán, miszerint az egészség „költség”, és elmozduljon az egészség „jólét” gazdasági tétel irányába. Csak ettől várható, hogy a társadalom is elismeri a gyógyszeriparnak a jóléthez és a GDP-növekedéshez való hozzájárulását. MIÉRT FONTOS MINDEZ NEKÜNK? Teljesen evidens, hogy a különböző országok egészségpolitikájában meghatározó szerepet kap az innovatív gyógyszeripar, nemcsak az elérhető egészségnyereség nagysága miatt, hanem az egészségügyi rendszeren túlmutató szerepvállalása miatt is. Az innovatív gyógyszeripar hozzáadott értéke a gazdaság egyéb szektoraiban is jelentkezik, és teljesítménye lényegesen meghaladja a termékei által megjelenített piaci értéket. 10 IME XII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2013. JÚNIUS Bonyolult hatásmechanizmuson keresztül fejti ki egészségügyi és gazdaságfejlesztő szerepét, és Magyarországon különösen fontos szerepet játszik a kvalifikált egészségügyi személyzet itthontartásában, a migráció csökkentésében, a munkaerő képzettségi színvonalnak emelésében és a szakfolyóiratok minőségi színvonalának fenntartásában. A gyógyszeriparban felgyülemlett hazai és nemzetközi tapasztalatok a legfontosabb dilemmák nagy részének megoldásában is támpontul szolgálhatnak, bár a gazdaság állapota és mozgástere, vagyis a költségvetés lehetőségei nagy mértékben meghatározzák az innovatív gyógyszerek klinikai felhasználását, támogatási rendszerbe való bevonását és az iparág által nyujtott lehetőségek kihasználhatóságát. A tanulmányban felvetett kérdések azokat a területeket érintik, amelyek mentén a magyar gyógyszer- és gyógyszeripari stratégiát hosszú távon ki kell alakítani, és amelyek kapcsán tisztán kell látnunk a lehetséges megoldási irányokat ahhoz, hogy a magyar betegek, a magyar egészségügy és a magyar gazdaság a legtöbbet nyerjen az innovatív gyógyszeripar tevékenységéből. A hosszútávon fenntartható pénzügyi működés egyik alapfeltétele az innovatív gyógyszerek árkérdésének mielőbbi rendezése, amelynek során egyrészt a termelői árral kapcsolatos problémákra, másrészt a befizetésekkel csökkentett nettó ár kérdéskörére kell kézzelfogható megoldásokat találni. A másik ilyen alapvető kérdés a GDP-arányos gyógyszertámogatás arányának megfelelő szintre hozása, hiszen hosszú távon a pénzügyi fenntarthatóság hiánya számos gazdasági és egészségügyi kockázattal jár. MIÉRT BESZÉLÜNK ERRŐL? Mivel a gyógyszer speciális termék, szabályozási környezete is bonyolult és a támogatáspolitikai intézkedések meghozatala is nagy szakértelmet kíván, ezért alapvető fontosságú, hogy érdemi párbeszéd folyjon ezekről a kérdésekről. Csak így lehetséges biztosítani, hogy a társadalom az elérhető maximális nyereségre tegyen szert a gyógyszeripari innovációból. Az innovatív gyártók által készített tanulmány célja, hogy rávilágítson azokra a területekre, amelyeken Magyarország kormányának és az innovatív gyógyszeriparnak konszenzusra kell jutnia ahhoz, hogy a magyar betegek egészségügyi ellátása az ország fejlettsége és európai hagyományai által megkövetelt szintre kerülhessen. A hazai és nemzetközi tapasztalatok ugyanis egyértelművé teszik: csak akkor van esély arra, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatos döntésekben az egész társadalom számára elfogadható, fenntartható és kívánatos megoldások szülessenek, ha a gyógyszeriparral és annak szerepével kapcsolatos értékeléseket nem befolyásolják a fent említett tévhitek. A Fehér Könyv hamarosan az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének hivatalos weboldalán (igy.hu) is elérhető lesz.
