IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatszolgáltatási tevékenysége – a „Közadat Közkincs”

  • Cikk címe: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatszolgáltatási tevékenysége – a „Közadat Közkincs”
  • Szerzők: Fadgyas-Freyler Petra, Gimesi-Országh Judit
  • Intézmények: Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológiai Doktori Iskola Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, OEP
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 53-57
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: MÓDSZERTAN

Absztrakt:

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E. Alap) kezelőjeként –törvényi felhatalmazás alapján – kezeli a tevékenységéhez kapcsolódó adatokat. Ez a fontos és kivételes adattartalmú adatbázis nemzetközi szinten is egyedülálló, hiszen közel 12 millió személy ellátási adatainak hosszú idősoros elemzését teszi lehetővé több egészségügyi ellátási forma ellátási és finanszírozási adatainak összekapcsolásával. Jellege folytán információt nyújt az egészségügyi közgazdászoknak, a szakmapolitikai szereplők részére pedig lehetővé teszi az evidencia alapú döntéshozatalt. A szolgáltatókat informálja, valamint alapját képezi hazai és külföldi publikációknak. Az adatgazda – a jogszabályi előírások betartása mellett – a kezelésében lévő adatállományból évek óta szolgáltat adatot az érdeklődők részére, egyrészt honlapján, másrészt pedig egyedi adatkéréshez kapcsolódó adatszolgáltatás formájában. Az adatbázisaink valamennyi közfinanszírozott, és ártámogatással nyújtott egészségügyi ellátásra, így az elemzések fókuszpontját képező járó-, fekvőbeteg szakellátásra és gyógyszerforgalmi adatokra vonatkozóan tartalmaznak adatot.

Angol absztrakt:

The National Health Insurance Fund in Hungary is entitled by law to keep and handle health data related to its activity. This important and unique database with the long term data of more than 12 million persons offers precious information both for health economists, researchers and policy-makers in order to support evidence based policy decisions. The data allow longitudinal studies. Data can be provided to health care providers as well because it gives a good fundament for scientific publications in both local and foreign media. The Health Insurance Fund – following local regulations – has been publishing data reports for years for interested parties. The data is delivered through its website (www.oep.hu) and also through single data queries. Data are available regarding primary, secondary and tertiary care as well as pharmaceuticals. Profound statistical analysis is possible with a breakdown to single drug level or on the level of geographical units, sorted by chronological order, patient numbers, provider groups, ICD-10 codes, etc. However, limitation of the analysis can be the missing data from private sector providers. It has also to be considered that data are produced for reimbursement purposes therefore they do not refer to all medical aspects of care such as laboratory results, disease progression status – in case the ICD-10 does not implicate them.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MÓDSZERTAN Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatszolgáltatási tevékenysége – a „Közadat Közkincs” Gimesi-Országh Judit, Fadgyas-Freyler Petra, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E. Alap) kezelőjeként – törvényi felhatalmazás alapján – kezeli a tevékenységéhez kapcsolódó adatokat. Ez a fontos és kivételes adattartalmú adatbázis nemzetközi szinten is egyedülálló, hiszen közel 12 millió személy ellátási adatainak hosszú idősoros elemzését teszi lehetővé több egészségügyi ellátási forma ellátási és finanszírozási adatainak összekapcsolásával. Jellege folytán információt nyújt az egészségügyi közgazdászoknak, a szakmapolitikai szereplők részére pedig lehetővé teszi az evidencia alapú döntéshozatalt. A szolgáltatókat informálja, valamint alapját képezi hazai és külföldi publikációknak. Az adatgazda – a jogszabályi előírások betartása mellett – a kezelésében lévő adatállományból évek óta szolgáltat adatot az érdeklődők részére, egyrészt honlapján, másrészt pedig egyedi adatkéréshez kapcsolódó adatszolgáltatás formájában. Az adatbázisaink valamennyi közfinanszírozott, és ártámogatással nyújtott egészségügyi ellátásra, így az elemzések fókuszpontját képező járó-, fekvőbeteg szakellátásra és gyógyszerforgalmi adatokra vonatkozóan tartalmaznak adatot. The National Health Insurance Fund in Hungary is entitled by law to keep and handle health data related to its activity. This important and unique database with the long term data of more than 12 million persons offers precious information both for health economists, researchers and policy-makers in order to support evidence based policy decisions. The data allow longitudinal studies. Data can be provided to health care providers as well because it gives a good fundament for scientific publications in both local and foreign media. The Health Insurance Fund – following local regulations – has been publishing data reports for years for interested parties. The data is delivered through its website (www.oep.hu) and also through single data queries. Data are available regarding primary, secondary and tertiary care as well as pharmaceuticals. Profound statistical analysis is possible with a breakdown to single drug level or on the level of geographical units, sorted by chronological order, patient numbers, provider groups, ICD-10 codes, etc. However, limitation of the analysis can be the missing data from private sector providers. It has also to be considered that data are produced for reimbursement purposes therefore they do not refer to all medical aspects of care such as laboratory results, disease progression status – in case the ICD-10 does not implicate them. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY BEVEZETŐ A közfeladatot ellátó szervezetek alapvető feladata és kötelezettsége a közfeladat-ellátásukhoz kapcsolódóan kezelt adatok transzparens és a vonatkozó adatvédelmi szempontoknak megfelelő hozzáférhetőségének biztosítása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP), mint az egészségbiztosításért felelős szerv a törvényi kötelezettségeinek teljesítése mellett céljául tűzte ki – a jogszabályok adta lehetőségek keretein belüli – az általa kezelt egészségügyi finanszírozói adatbázis tekintetében a lehető legszélesebb körű igényeket is kiszolgáló, a mai kor modern informatikai megoldásain alapuló adat-hozzáférhetőség biztosítását. Az OEP az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Eüak) meghatározott célok érdekében kezeli a közfinanszírozott, és ártámogatással nyújtott egészségügyi ellátások, továbbá a Magyarországon biztosítotti jogviszonnyal rendelkező jogosultak által igénybe vett pénzbeli ellátások adatait. Ehhez kapcsolódóan feladata még a Magyarországon biztosítási jogviszonnyal rendelkező személyek társadalmi azonosító jelének (TAJ) és jogviszonyának nyilvántartása is. Ennek értelmében az OEP finanszírozói adatbázisa elemi szinten tartalmaz egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó személyes adatokat is. Ez a nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű, minőségű és adattartalmú finanszírozási adatbázis [1] nélkülözhetetlen alapját képezi a különböző egészség-gazdaságtani elemzéseknek, modellezéseknek, amelyek így egyrészt az egészségügyi-, egészségbiztosítási, nemzetgazdasági, szakmapolitikai célok megvalósításának, másrészről hazai és nemzetközi publikációk, összehasonlító tanulmányok összeállításának. Harmadik legfontosabb funkcióként segíti az egészségügyi szolgáltatók, piaci szereplők szolgáltatási tevékenységének javítását támogató programokat is. Jelen cikkünkkel célunk az adatvédelmi alapvetések, az adatelérhetőség, az adatösszetétel, az adatkérők számára elérhető adatbázisok összefoglaló bemutatása. ADATVÉDELEMI ALAPVETÉSEK, AZ ADATOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE Az OEP közfeladatai ellátásának érdekében adatot gyűjt és dolgoz fel, majd ezeket az adatokat ellátási formánként strukturált adatbázisokban tárolja. Mint közfeladatot ellátó szervnek – az információs önrendelkezési jogról és az infor- XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 53 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MÓDSZERTAN mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján – lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat – együttesen közadatokat – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az erre irányuló tevékenység folytán minden esetben garantálnunk kell az általunk kezelt különleges személyes adatok biztonságát. Az OEP a birtokában és kezelésében lévő, a közfeladatai ellátása során képződő adatvagyont a következő formákban hasznosítja: • Adatszolgáltatás • jogszabályi kötelezettség (rendszeres adatszolgáltatás), vagy • jogszabályi felhatalmazás (rendőrségi, bírósági megkeresés) alapján, illetve • közadatok újrahasznosítására irányuló adatkérés keretében. • Publikálás honlapon • jogszabályi kötelezettség (közérdekből nyilvános adat), vagy • egyedi közzétételi kötelezettség vállalása alapján (közérdekű adat). • Egyszerű és komplex elemzések készítése (feladatellátásához pl. orvos-szakmai ellenőrzésekhez, a szakmapolitikai irányító szerv felé javaslat előkészítés kidolgozásához stb.) Az E. Alap átláthatóságát többek között az is biztosítja, hogy az OEP honlapján publikálja valamennyi ellátási forma tekintetében a jogszabályok által előírt adattartalmakat (pl. forgalmi adatokat, szerződésállományokat). A jogszabályi közzétételi kötelezettség mellett folyamatosan törekszünk – egyedi közzétételi kötelezettségvállalás alapján – a honlapon elérhető adattartalmak bővítésére. A publikus adattartalmak elérésének útvonala: www.oep.hu > Főoldal > Felső menü > Szakmának > Publikus forgalmi adatok, elemzések Az OEP adatszolgáltatási tevékenységének alapja jogszabályi kötelezettség vagy felhatalmazás. A speciális, egyedi adatigények kiszolgálása a közadatok újrahasznosítás céljából történik. Ez olyan személyazonosításra alkalmatlan, kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú adatkérések teljesítését jelenti, amelyek kívül esnek azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amely célra a közadatot előállították. A KÖZADATOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ADATKÉRÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A lényeg, hogy közadatok újra hasznosításának keretein belül adatkérésre alapvetően megkötés nélkül bárki jogosult. Az adatkérő az adatigényét minden esetben – a közadatok újra hasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény szabályozásának megfelelően – írásos formában, ún. adatkérő lapon terjesztheti elő. Az adatkérések típusait az 1. ábra mutatja be: 54 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 1. ábra Az adatkérések típusai Az adatkérő által előkészített algoritmusok felhasználásával történő komplex adatkérések eredményadatainak előállítása szigorú informatikai-biztonsági előírásoknak megfelelően történik. Ennek főbb szempontjai, hogy a feldolgozás Oracle adatbázis kezelő rendszeren futtatott sql/plsql scriptek, programok formájában történik, a megrendelő által készített, és az OEP által elfogadott elemzési terv alapján. Az algoritmus beküldését követően minden esetben megtörténik az OEP munkatársai által annak ellenőrzése (input kontroll), amelyet követően történhet meg a futtatás az adatkérésben definiált tartalommal leválogatott metatáblákon az OEP-es környezettől teljes mértékben elkülönített megfelelő adatkérési sémában. Az alapvető sql alapú aggregálási, elemzési feladatokon túlmenően, teljes körű statisztikai elemzések (R-program, SPSS) lehetősége is biztosított. Végső lépésként a kiküldés előtt minden esetben megtörténik az eredményadatok teljes körű, informatikai eszközökkel és szemrevételezéssel történő ellenőrzése (output kontroll). Az adatkérők által előkészített feldolgozó eljárásokkal szembeni alapvető elvárás, hogy tartalmazzák a részletes kommentekkel ellátott programkódot, a feldolgozási folyamat logikáját összefoglaló blokkdiagramot, a blokkokban történő lépések érdemi leírását. Az egyes blokkok mellett meg kell jelölni az adott blokkra vonatkozó programrészlet helyét a forráskódban is. Meg kell adni a tervezett futási idő hosszát, a feldolgozás során alkalmazott magyarázatokkal ellátott szótártábla leírásokat, valamint az eredményadatok részletes leírását. Az adatszolgáltatás során az adatkiadás minden esetben az ún. adatkiadási megszorító előírásoknak megfelelő bontásban történik. Az adatszolgáltatás során fő szabály, hogy csak aggregált adatok átadása engedélyezett. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás táblában egyetlen eredménymező sem tartalmazhat a küszöbértéknél kisebb betegszámot, vagy betegszám becslésére alkalmas más mérőszámot. Ez a küszöbérték az adatkérés tartalmától függően 10 és 50 közötti tartományban változhat. Az OEP honlapján megtalálható – adatvédelmi-, és szakmai szempontok szerint kialakított – adatkiadási megszorító előírások definiálják azon aggregáltsági szinteket, amelyek garantáltan biztosítják, hogy az érintettek személyes adatai és különleges személyes (egészségügyi) adatai semmilyen formában ne lehessenek az érintett személyével összekapcsolhatók és visszafejthetők. Az adatkiadási kritériumok ki- XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MÓDSZERTAN alakítása során legfőbb szempontként biztosítani kell a közpénz felhasználás átláthatóságát, de bizonyos esetekben figyelembe kell venni a szolgáltatói érdekeket is, mint pl. konkurens termékek felírása esetén a felíró orvosok azonosíthatósági lehetőségeinek szűkítését. A közadatok újra hasznosítása alapján történő adatkérések teljesítése az OEP több főosztályát érintő rendkívül komplex folyamat, amely a már fent említett közadatok újra hasznosításáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kialakított OEP belső szabályzat eljárásrendje szerint történik. A 2. ábra összefoglaló folyamatábrában mutatja be a Stratégiai Elemzési Főosztály koordinálásával történő adatszolgáltatási tevékenység valamennyi résztvevőjét. 2. ábra Az OEP adatszolgáltatásának résztvevői Az adatszolgáltatások részletes eljárásrendjét, valamint az ellátási formánként meghatározott adatkiadási megszorító előírásokat az alábbi útvonalon lehet elérni: www.oep.hu > Főoldal > Felső menü > Rólunk > Közérdekű adatok > Közadatok igénylése > Közadatok újra hasznosítására irányuló adatkérések. AZ ADATSZOLGÁLTATÁS SZÁMÁRA ELÉRHETŐ ADATBÁZISOK Az OEP adatbázisai alapvetően két információforrásból táplálkoznak: egyrészt a szolgáltatók jelentéseiből, másrészt pedig a finanszírozáshoz kapcsolódó egészségbiztosítási adatokból. Az OEP kezelésében lévő főbb adatcsoportok: • Forgalmi adatok (ellátási és finanszírozási adatok): ellátási formánként a jelentési rekordszerkezetnek megfele- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY • • lő adattartalom, kiegészítve az elszámolás során keletkező finanszírozási adatmezőkkel. Szerződéses adatok: ellátási formánként finanszírozási, ill. ártámogatási szerződéssel rendelkező szolgáltatók, forgalmazók szerződéses adatai. Törzsadatok és nyilvántartások: TAJ és jogviszony nyilvántartás, finanszírozási kódtörzsek, orvos törzs, szakmakód törzs, gyógyszertörzs stb. A szolgáltatói jelentésekben minden információ elérhető, amelyet a finanszírozói jogszabályok, így többek között az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet mellékleteiben található rekordképek, illetve a vényjelentések egységes szerkezetét meghatározó ún. „OEP Fehér Könyv” előírnak. A jelentésekhez az elszámolás során maga az OEP teszi hozzá a finanszírozáshoz kapcsolódó információkat, így pl. adott fekvőbeteg ellátási eseményért elszámolt HBCs-t, annak súlyszámát és a szolgáltató részére kifizetett összeget. Az adatbázisok alapvetően nem tartalmaznak klinikai adatokat, így felhasználhatóságuk korlátozott lehet. Nincs tudomásunk például a szövettani diagnózisról, a betegségek progressziójáról, még akkor sem, ha ez az információ a finanszírozási tevékenységet segíthetné. Ezeket az adatokat kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján lehetne adatbázisainkban kezelni, és így a kutatások számára elérhetővé tenni, mint ahogyan azt más országok is teszik. Fontosnak tartanánk például az ismert betegregiszterekkel (Rák-regiszter, Infarktus-regiszter) való adat-összekapcsolás és adatátvétel lehetőségének jogszabályi megteremtését. Ugyancsak hasznos lehetne, ha az adatbázisokban teljes körűen integrálni lehetne az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál rendelkezésre álló haláloki diagnózisokat is, tekintettel arra, hogy jelenleg nem csupán a halálozás bekövetkeztének dátumáról van tudomásunk, a halál okát kizárólag a fekvőbeteg intézményben elhunyt betegek esetén ismerjük, amely ma a teljes populáció csak közel 65%-át jelenti. További korlátozást jelent az is, hogy a magyarországi magánellátóknál végzett szolgáltatásokról semmiféle információval nem rendelkezünk. A magánorvosoknak ugyan lehet vényírási szerződésük a biztosítóval, azonban ennek jelenleg nem feltétele az, hogy információt kelljen szolgáltatniuk arról, hogy adott személy milyen betegséggel fordult a magánorvoshoz, és ott milyen ellátásban részesült. Meg kell azt is jegyezni, hogy az OEP adatbázisai alapvetően finanszírozási célból létrejövő, adminisztratív adatbázisok, melyeknek csak „mellékhatása”, hogy rendkívül széles célra (pl. epidemiológiai kutatásokhoz) is lehet használni. Szerepük egyrészt azért értékelődhet fel, mert nemzetközi szinten, egyedülálló módon a több mint 12 millió személy közfinanszírozott formában igénybevett egyedi szintű ellátási adatait tartalmazzák. Másrészt a 2000-es évektől elérhető adatok a klinikai vizsgálatok szokásos időtartamánál jóval hosszabb távú elemzést tesznek lehetővé. Harmadrészt előnyként kell megemlítenünk még, hogy a kli- XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 55 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MÓDSZERTAN nikai vizsgálatok „steril” vizsgálati eredményeihez képest a valós életben elért terápiás eredményeket (real world evidence) lehet belőlük kinyerni. Az adatbázisban a betegségek, diagnózisok időbeli összehasonlíthatósága biztosított, tekintettel arra, hogy ezen adatok a teljes időszakra a BNO10 (ICD10) kódrendszer alapján vannak rögzítve. Ezzel szemben a finanszírozási változások követését kizárólag a megfelelő jogszabályok idősoros elemzése teszi lehetővé. A jelentések közül kezdetben csak a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátási, illetve a támogatott készítmények vényforgalmi adatai voltak elérhetőek, amelyek tartalmukban azonban folyamatosan bővültek és bővülnek. Így például a gyógyszerforgalmi adatokban 2007-től kötelezően rögzítendő mező a felírást indokoló diagnózis is. Jelentős lépés volt az is, hogy 2006. szeptemberétől, a háziorvosok is részletes beszámolót küldenek tevékenységükről, amelyet az ún. B300-as jelentésben rögzítenek. A fejkvótára épülő háziorvosi finanszírozáshoz nem szükséges a betegforgalom ismerete, ezzel szemben az egészségpolitika elengedhetetlennek ítélte meg, hogy legalább azt tudni lehessen, kik és milyen rendszerességgel és betegséggel fordultak az alapellátókhoz. Így ma már a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatából finanszírozott kis „kasszák” (pl. fogászat, otthoni szakápolás, beteg- és halottszállítás, mentés stb.) mellett, ebből a nagy volumenű adatbázisból is lehet információt nyerni, adatot szolgáltatni. A 2012-es év egy újabb fordulatot jelentett, amikor az OEP az egyes rendkívül költséges, tételes finanszírozású készítmények, illetve ellátások esetén bevezette az ún. „szakmaspecifikus adatlapok” alkalmazását, melyek adattartalmukban messze túlmutatnak a finanszírozáshoz szorosan kötődő információkon. Így klinikai eredményeket, progresszióra, szövettani típusra stb. utaló adatokat is tartalmaznak. Önmagában a jelentési kötelezettségnek a megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelentésekből bejövő adatok az elemzések szempontjából megfelelő minőségűek. Általánosan elmondható, hogy a finanszírozás alapját képező mezőket 100 %-osan kitöltik a szolgáltatók, hiszen ezen mezők hiányos-, vagy nem megfelelő kitöltése finanszírozási szankcióval jár. Mégis éppen az adatbázisok finanszírozási jellege eredményezheti azt, hogy a szolgáltatók a magasabb finanszírozás érdekében az orvosi szempontokon túl a jogszabályok adta kódolási lehetőségeket maximálisan kihasználják, amely az orvos-szakmai szempontú elemzéseket torzíthatja. A fent leírtak értelmében a teljes finanszírozói adatbázis elérhetőségének biztosítása egy többlépcsős folyamat, hiszen egy-egy konkrét adattartalom adatszolgáltatáshoz, elemzéshez történő „megnyitása”, a jogszabályi felhatalmazáson túl, az adatok kellő ismerete alapján, szigorú ellenőrzést követően lehetséges. Így például ennek köszönhetően az OEP 2014 óta szolgáltat dobozforgalmi adatot a nem támogatott, vény nélkül kiváltható (ún. OTC) gyógyszerkészítményekről, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretein belül a nagykerekedők által jelentett közforgalmú-, és intézményi patikák részre kiszállított gyógyszerforgalmi adatokról is (ún. PANKA adatbázis adatai). Az 56 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY OEP korábban is rendelkezett ezekkel az adatokkal, amelyek rendkívül hiányosak, esetlegesek voltak. Az OEP szakemberei folyamatosan dolgoznak azon, hogy a belső elemzések, valamint az adatkérők részére elérhetőek legyenek további és részletesebb adattartalmak is. ÖSSZEFOGLALÓ STATISZTIKÁK A 2015. ÉV ADATSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Az OEP-hez közadatok újra hasznosításának keretein belül a tavalyi évben 201 darab adatkérés érkezett, amelynek éves árbevétele nagyságrendileg elérte az 50 millió forintot. Az adatkéréseket a korábbi fejezetben taglalt típusok szerint osztályozva a 3. ábrán látható helyzetet láthatjuk: 3. ábra Az adatkérések megoszlása – az adatkérés típusa szerint Jól látszik, hogy a legtöbb adatkérést (39%) az eseti, egyszerű típusba lehet sorolni, azt követik a küldött algoritmussal megvalósuló, komplex adatkérések, 32%-kal. Sajnos igen gyakori – az esetek közel egynegyedére jellemző – az is, hogy miután az előkészítési fázis komplex folyamata az OEP érintett főosztályain (ez minimum 3 főosztályt jelent) keresztülment, az adatkérő úgy dönt, mégsem kéri az adatot. Az olyan komplex adatkérések, amelyek OEP feldolgozást igényelnek nem számottevőek ugyan (4%), ám rendkívül munka- és időigényesek, általában az adatkérővel szoros együttműködésben történő elemzéseket jelentenek. A mintegy 2%-ot kitevő rendszeres megállapodások alapvetően a lekérdezések havi frissítését jelentik, kiszolgálásuk a lekérdezési feltételek kisebb mértékű változatásával történik. Az adatkéréseket az adatkérő típusa szerint is lehet kategorizálni, ennek eredményét mutatja a 4. ábra. Rendszeres adatkérőink közé tartoznak azok a cégek (az elmúlt évben 9 darab), amelyek az OEP adatvagyonára épülő elemzésekre szakosodnak, a részükre történő adatszolgáltatások teszik ki az adatkérések oroszlánrészét (59%). Jelentősen kisebb arányban kérnek adatot – általában saját termék, illetve saját piaci szegmens vonatkozásában – a gyógyszerforgalmazók (10%), az egészségügyi termékek forgalmazói (1%), illetve az egészségügyi szolgáltatók (6%). Hasonló arányban szerepelnek a magánszemélyek (10%) – egyetemisták, kutatók –, illetve felsőoktatási intézmények (6%), akik általában kutatási munkájukhoz kapcsolódóan kér- XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MÓDSZERTAN • 4. ábra Az adatkérések megoszlása – az adatkérő típusa szerint nek adatot. A közintézmények, betegszervezetek adatkérései általában valamilyen szakmapolitikai javaslattétel előkészítésének támogatását szolgálják (az adatkérések 3%-ában). Továbbfejlesztési lehetőségek: Az EU-s irányelveken alapuló nemzeti jogszabályi adottságok mentén az OEP adatszolgáltatási tevékenységének jövőbeni céljai a következőek: • az adatok még hatékonyabb hozzáférhetőségének növelése; • az adatkérők/kutatók által történő előkészítő, és azt követő elemzési feladatok pontosabb elvégzésének támogatása; illetve a kutatómunkák minőségi javításának segítése. Ennek egyik, már megvalósult formája a személyes adatok kezelésével és az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása, valamint kiemelt szintű informatikai biztonsági háttér mellett az anonimizált elemi adatokba történő betekintés lehetőségének biztosítása ún. kutatószobai körülmények között. A fenti célok megvalósulásának alapját biztosítja az OEP sikeresen zárult kiemelt európai uniós projektje is. Az EKOP 2.3.7. az Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása során egy, a céljaink teljesítését is támogató – magas üzembiztonságot és a katasztrófatűrő működést biztosító – korszerű informatikai architektúra és szoftverkörnyezet került kialakításra. Ennek platformján alakítjuk ki terveink szerint azt – az egyszerű adatkéréseket támogató – adatlekérdező megoldást, amely az adatkérők számára lehetővé teszi saját feltétel-rendszerük szerint definiált és általuk beállított paraméterezésnek megfelelően standard, szabványosított formában az eredményadatok közvetlen lekérdezését. Az egészségügyi ágazati adatvagyonban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához azonban elengedhetetlen a megfelelő szinteken az ágazat szereplői által kezelt adatok mind jogszabályi, mind informatikai háttérrel biztosított öszszekapcsolásának megoldása. Az OEP, egészségbiztosítóként és finanszírozóként messzemenőkig támogatja az ágazat erre irányuló törekvéseit. IRODALOMJEGYZÉK [1] E. Lynge, J. Lynge Sandegaard, M. Rebolj: The Danish National Patient Register, Scandinavian Journal of Public Health, 2011; 39(Suppl 7): 30–33 A SZERZŐK BEMUTATÁSA Gimesi-Országh Judit okleveles biomérnök (egészségvédő szakirány), közgazdász-szakmérnök. Munkáját a gyógyszeriparban minőségbiztosítóként kezdte, majd pénzügyi szakterületen dolgozott. Minőségirányítási vezetőként kis- és középvállalkozások mi- nőségirányítási rendszereinek kialakítását végezte. Az OEP-nél 2009 óta dolgozik, kezdetben a kontrolling területén, majd 2011-től a Finanszírozási Főosztály szakellátási területének vezetőjeként. 2014. óta a Stratégiai Elemzési Főosztály vezetője, ahol irányítása alá tartoznak az OEP adatszolgáltatási tevékenységeihez, valamint az Országos Várólista Nyilvántartásához kapcsolódó feladatok. Fadgyas-Freyler Petra az ELTE Bölcsészettudományi Karán (1992), a Heidelbergi Rupprecht-Karl Egyetemen (1995), a Mannheimi Berufsakademien (1998) és az ELTE Társadalomtudományi Karán (2012) végzett. 2005 óta dolgozik az OEP-nél, ahol többek között laboratóriumi és járóbeteg finanszírozással, finanszírozási protokollokkal, illetve befogadással foglalkozott. Jelenleg a Stratégiai Elemzési Főosztály Elemzési és Informatikai Osztályának vezetőjeként adatelemzési, adatszolgáltatási munkát végez. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 57