IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Francia kapcsolat

  • Cikk címe: Francia kapcsolat
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 15
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

Orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségekről egyeztetett Franciaország magyarországi nagykövete a Debrecen Egyetemen.
Az egyetem vezetése mellett a karok képviselőivel, valamint az aktív francia kapcsolattal rendelkező oktatókkal és kutatókkal is találkozott Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete és Hervé Ferrage, együttműködési és kulturális tanácsos, a budapesti Francia Intézet igazgatója február 19-én tett i látogatásán a Debreceni Egyetemen. A nagykövetet és a tanácsost Szilvássy Zoltán rektor és Jánosy Orsolya, a Nemzetközi Iroda vezetője fogadta. A francia delegációt azok az orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségek érdekelték, melyekbe az iparági gazdasági szereplők is bevonhatók.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKCIÓKONTROLL a magyar társadalomnak különleges szegmense, amelyben olyan emberek dolgoznak, akiket legnagyobb mértékben a segítő szándék motivál. Ezért célszerű lenne az egészségügyi dolgozók lelkiismeretére hatni, amikor a kézhigiéné jelentőségéről akarjuk meggyőzni őket. Balasi Tiborné, a Magyar Műtősasszisztensi Társulás elnöke a betegellátó intézményeken belüli érdekérvényesítés erősítését hangsúlyozta. A hozzáállást befolyásolhatja az is, hogy milyen minőségű fertőtlenítőszert vásárolnak a kórházak – tette hozzá dr. Rauth Erika. A közbeszerzések során azonban nem a minőség, hanem a költséghatékonyság az elsőrendű szempont. A gyenge minőségű szertől kisebesedik a dolgozók keze, ezért nem szívesen használják, még ha meg is felel a jogszabályi előírásoknak. Megjegyezte: a kézhigiénés fegyelem nagymértékben javítható személyes példamutatással is. Ha a főorvos, vagy a főnővér kellően elkötelezett, elöl jár a helyes gyakorlat példamutatásában és megköveteli az osztály dolgozóitól a rendszeres kézfertőtlenítést, a jó gyakorlat előbb-utóbb beépül a napi rutinjukba. VISSZACSATOLÁS A helyes kézhigiénés gyakorlat javallataira vonatkozó öt momentum egyszerű és könnyen megjegyezhető – mutatott rá dr. Szilágyi Emese. Mégsem ment át mindenhol a köztudatba, hogy a beteg bőre és közvetlen környezete tele van kórokozókkal. Direkt és indirekt kontaktus révén ezek a kórokozók kontaminálják az egészségügyi személyzet kezét, és a hiányos kézfertőtlenítés miatt túlélnek, szaporodnak, majd átkerülnek egy másik betegre. Mindez elkerülhető lenne, ha a kézhigiéne öt momentuma szerint történne a kézfertőtlenítés, azaz betegérintés előtt, aszeptikus beavatkozás előtt, testváladékkal történő expozíció után, a beteg érintése után,elöl és a betegzóna elhagyásakor. Problémás lehet a gumikesztyű használata is, mert álbiztonság érzését keltheti. A dolgozók nem feltétlenül akkor vesznek fel gumikesztyűt, amikor szükséges, mert nem közismert a „gumikesztyű-piramis”, ami támpontot ad arra nézve, hogy milyen tevékenységek során nem szükséges, illetve mikor kötelező a gumikesztyűt hordani, azon belül pedig milyet. Dr. Szilágyi Emese leszögezte: csak rövidre vágott, lakkozatlan körömmel, óra és ékszer nélkül lehet helyesen kezet mosni, ennek megkövetelése elengedhetetlen. A dolgozói compliance nyomon követéséhez a WHO direkt megfigyeléses módszert javasol, ám ennek kivitelezése meglehetősen nehéz és időigényes – világított rá dr. Rauth Erika. Mindazonáltal elismerte, hogy a monitorozás rendkívül fontos adatokkal szolgál az intézményvezetők számára. Mindemellett a nyitott osztályokra érkező hozzátartozók kézhigiénéje is komoly fejlesztésre szorul – állapították meg a beszélgetés résztvevői –, amin önmagában az is javíthat, ha több adagoló lenne kihelyezve a látogatók számára. Nem kérdés, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a kézhigiénés ismeretek terjesztésére, és a közoktatásban történő bevezetésükre is szükség van annak érdekében, hogy a lakosság kézmosási szokásai megváltozzanak. Semmelweis után 150 évvel időszerű lenne végre, hogy a kézhigiéné az egészségkultúra szerves részévé váljon. Boromisza Piroska Francia kapcsolat Orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségekről egyeztetett Franciaország magyarországi nagykövete a Debrecen Egyetemen. Az egyetem vezetése mellett a karok képviselőivel, valamint az aktív francia kapcsolattal rendelkező oktatókkal és kutatókkal is találkozott Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete és Hervé Ferrage, együttműködési és kulturális tanácsos, a budapesti Francia Intézet igazgatója február 19-én tett i látogatásán a Debreceni Egyetemen. A nagykövetet és a tanácsost Szilvássy Zoltán rektor és Jánosy Orsolya, a Nemzetközi Iroda vezetője fogadta. A francia delegációt azok az orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségek érdekelték, melyekbe az iparági gazdasági szereplők is bevonhatók. Főként az orvostudományban és egészségiparban látunk esélyt a közös munkára. Ezeken a területeken az akkreditált klaszterek révén jól strukturált ágazati kapcsolatai vannak a Debreceni Egyetemnek, míg Franciaországban ugyancsak klaszteralapú a gazdaságfejlesztés. A nagykövettel egyetértettünk benne, hogy a diplomáciai csatornák támogatásával még hatékonyabb lehet a közös munka – tájékoztatott Szilvássy Zoltán rektor. Az új kapcsolat első lépése lehet a debreceni Pharmapolis és a párizsi Medicen innovatív gyógyszeripari klaszterek együttműködése. A folytatásában pedig az agrártudományi kutatásokról is egyeztetnek a felek. A rektori megbeszélést követően a delegáció Papp Zoltánnal, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettesével és Bognár Lászlóval, az Idegsebészeti Klinika igazgatójával találkozott, akik a gammakéssel kapcsolatos terápiákról és kutatásokról beszéltek a diplomatáknak. Forrás: DE IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 15