IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A gyógyszerhiányok intézményi költségekre kifejtett hatásainak értékelése

Absztrakt:

A gyógyszerhiányok komplex gyógyszerellátási problémát jelentenek, és jelentős gazdasági hatást is gyakorolnak az egészségügyi ellátórendszerre. A 2010-2014. közötti időszak alatt az onkológiai gyógyszerhiányok költséghatását az egyedi gyógyszerbeszerzések, készletterhek és egy modelleset (Non-Hodgkin limfóma) levezetése kapcsán mutatják be a szerzők. A gyógyszerellátási problémák megoldása és kezelése jelentős költségnövekedéshez vezethet, ezért a finanszírozói és intézményi gyógyszergazdálkodás során a gyógyszerhiányok szakmai kezelésén túlmenően gazdasági hatásának figyelembevétele, monitorozása is elengedhetetlen tényezővé vált.

Angol absztrakt:

Drug shortages mean a complex drug supply crisis and have a significant economic impact on the healthcare system. We assessed the economic impacts of cancer drug shortages on institutional costs with measuring the pharmaceutical cost for individual medicine import, inventory costs, as well as for a model case over the 2010-2014. time period. The handling and managing of drug supply problems have a significant impact on pharmaceutical costs. Due to the rate of cost consequences of the problem, the economic impact of the shortages has to be taken into consideration in the financial management of the institutions.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
GYÓGYSZERÉSZET A gyógyszerhiányok intézményi költségekre kifejtett hatásainak értékelése Dr. Vida Róbert György, Dr. Nyaka Bernadett, Dr. Krucsóné Dr. Hornyák Judit, Dr. Botz Lajos, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár A gyógyszerhiányok komplex gyógyszerellátási problémát jelentenek, és jelentős gazdasági hatást is gyakorolnak az egészségügyi ellátórendszerre. A 20102014. közötti időszak alatt az onkológiai gyógyszerhiányok költséghatását az egyedi gyógyszerbeszerzések, készletterhek és egy modelleset (Non-Hodgkin limfóma) levezetése kapcsán mutatják be a szerzők. A gyógyszerellátási problémák megoldása és kezelése jelentős költségnövekedéshez vezethet, ezért a finanszírozói és intézményi gyógyszergazdálkodás során a gyógyszerhiányok szakmai kezelésén túlmenően gazdasági hatásának figyelembevétele, monitorozása is elengedhetetlen tényezővé vált. Drug shortages mean a complex drug supply crisis and have a significant economic impact on the healthcare system. We assessed the economic impacts of cancer drug shortages on institutional costs with measuring the pharmaceutical cost for individual medicine import, inventory costs, as well as for a model case over the 2010-2014. time period. The handling and managing of drug supply problems have a significant impact on pharmaceutical costs. Due to the rate of cost consequences of the problem, the economic impact of the shortages has to be taken into consideration in the financial management of the institutions. BEVEZETÉS, TÉMAFELVETÉS A 2000-es évektől kezdve a fejlett országokat is elérte az addig csak a fejlődő országokban előretörő jelenség, a gyógyszerellátásban tapasztalható sorozatos, időbeliségben és súlyosságban is meghatározó ellátási zavar [1, 2]. A közlemény a gyógyszerhiányok hazai és nemzetközi helyzetének, fő jellemzőinek ismertetése mellett az ezek következtében fellépő intézményi hatások kimutatására és követésére alkalmas, számszerűsített adatokkal is alátámasztott módszertant mutat be. GYÓGYSZERHIÁNY, MINT PIACI JELENSÉG Amikor egy-egy gazdasági hiányjelenséget értelmeznek, akkor elsőként a nemzetközi szakirodalomban is Kornai János 1980-ban megjelent, majd 2011-ben újra kiadott "A hiány" című munkáját veszik alapul, jóllehet kutatási területeinek fókuszában a hiánygazdaság és a szocialista nemegyensúlyi rendszerek álltak [3]. Álláspontja szerint a hiány 42 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY nem egyszerűen a hibásan megállapított árak vagy a szakszerűtlen tervezés következménye, hanem a szocialista rendszer olyan sajátossága, amely annak belső természetéből fakad [3, 4, 5]. Egy kapitalista piacon ez a jelenség többnyire ismeretlen. Ezért érte váratlanul az Egyesült Államokat is a gyógyszerhiányok tömeges megjelenése. Fontos ennél azt is kiemelni, hogy az európai gyógyszerpiacokhoz hasonlóan az amerikai is számos beavatkozás által "manipulált" piaccá vált (pl. biztosítók által kikényszerített árcsökkentések), mely szükségszerűen magában hordozta a hiány megjelenését is. Ezen rendszerhibák az érintett régiótól függetlenül a különböző elemzésekből is kitűnnek. Az Egyesült Államokban és Európában is az elsődleges gyártási és minőségi problémákon túlmenően a gazdasági és egészségpolitikai döntések is jelentős mértékben hozzájárultak a hiánykészítmények megjelenéséhez (akár a gyártói kapacitások elmaradt fejlesztéséhez is) [1, 2, 6]. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI JELLEMZŐK A gyógyszerpiacot globálisan érintő jelenség kezelésére és vizsgálatára nemzeti gyógyszerhiány adatbázisok és katalógusok alkalmazhatók. Az ilyen típusú információ- gyűjtés segítséget nyújthat az adott országot érintő gyógyszerellátási probléma kiterjedésének és súlyosságának megítélésében is [1, 7, 8]. Hazánkban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, OGYÉI) Átmeneti gyógyszerhiány táblázata érhető el 2012 óta. A külföldi adatbázisoktól eltérően ez nem csak az aktuális hiánytermékeket, hanem az összes bejelentést tartalmazza. Az adatbázisban alkalmazott egységes elnevezés és besorolás hiánya megnehezíti a gyógyszerhiányok hátterében álló okok megismerését. A közlemény írásakor (2015. október 26.) 691 készítmény szerepelt ezen a listán. Az ellátási zavart jelentő hiánnyá válás okaként 75%-ban gyártási, kereskedelmi, forgalmazási problémákat jelöltek meg a bejelentők [9]. Európai adatokat erre vonatkozóan az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének (European Association of Hospital Pharmacists, EAHP) 2014. évi kérdőíves felmérése szolgáltatott, mely 36 országból 607 kórházi gyógyszerésznek a hiányokkal kapcsolatos információit gyűjtötte össze [7]. A klinikai és kórházi gyógyszerészek 86%-a tapasztal hiányt, 45%-ban heti rendszerességgel, melynek megoldása átlagosan heti 5 plusz munkaórát jelentett a kórházak több, mint felében. A hiánnyá vált gyógyszerek között világszerte az onkológia, aneszteziológia és az utóbbi hónapokban XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS GYÓGYSZERÉSZET megemelkedett számban az infektológia termékei szerepelnek. Ez is arra figyelmeztet, hogy a probléma teljes körű "felszámolása" egyelőre még nem várható [7, 10, 11, 12]. A GYÓGYSZERHIÁNY INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGEKRE KIFEJTETT HATÁSA szont nem mindegy, hogy ez milyen készítménnyel és milyen költségvonzattal tehető meg. Ezért is tűztük ki célul, hogy az onkológia gyógyszerhiányt és az ahhoz kapcsolódó gyógyszerköltségeket intézményi és eseti szinten vizsgáljuk meg. A gyógyszerhiány számos módon gyakorolhat hatást egy intézmény költségeire, melyek a gyógyszerellátás-útvonal egyes elemei alapján csoportosíthatóak. Ezen csoportosítást és példákat mutatja be az 1. táblázat. Egy 2012-es amerikai adat szerint évi 416 millió dollár plusz költséget jelentett (216 millió dollár indirekt költség) a hiány kezelése az adott évben [13, 14]. Európában egy 2015-ben végzett kórházi szektorra vonatkozó felmérés (n=161) alapján az intézmények 40%-ában rendszeresen tapasztaltak költségnövekedést intézményi szinten [15]. MEGOLDÁSI ÚTVONALAK ÉS VIZSGÁLATI LEHETŐSÉGEK GYÓGYSZERHIÁNY ESETÉN Amennyiben egy készítmény nem szerezhető be, abban az esetben több lehetőség is ismert a hiányhelyzet megoldására. Az 1. ábra mutatja be a hiány esetén alkalmazható megoldási útvonalakat. Ez történhet azonos hatóanyagú készítménnyel másik gyártótól, más országból, vagy ugyanazon hatóanyag más gyógyszerformájú vagy hatáserősségű készítményével is. Amikor a hatóanyag helyettesíthetősége nem megoldott, terápiás helyettesítés vagy alternatív készítmény alkalmazásával is kezelhető a gyógyszerellátási probléma. Azonban ki kell emelni, hogy ezen útvonalakat nagymértékben befolyásolja az érintett terápiás terület és a készítmény típusa (pl.: parenterális készítmények). Éppen az ellátási problémákkal érintett onkológiai, infektológiai és aneszteziológiai gyógyszereknél a helyettesítések, különösen a folyamatban lévő kezeléseknél, csak korlátozott esetekben kivitelezhetőek. Az 1. ábrán látható az is, hogy a gyógyszerhiányos helyzetek közel 70%-a kezelhető [7], vi- 1. ábra A vizsgálatot összefoglaló folyamatábra: Megoldási útvonalak és vizsgálati lehetőségek gyógyszerhiány esetén [7] EGYEDI GYÓGYSZERBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK KÖLTSÉGEI Egy gyógyszerhiányos helyzet megoldásának egyik lehetséges módja az egyedi gyógyszerbeszerzés, melyet az onkológia területén vizsgáltunk meg az L01 ATC csoporton (Daganatellenes hatóanyagok) belül 2010. és 2014. között. A 2. ábrán feltüntettük az adott időszakban érintett és vizsgált hatóanyagokat is [22]. 2. ábra Az egyedi gyógyszerbeszerzés kiadások megoszlása az L01 ATC csoporton belül (2010 – 2014.) 1. táblázat A gyógyszerhiány hatása az intézményi költségekre [2, 12, 13, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21] IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A 2. ábrán megfigyelhető, hogy a gyógyszerellátási problémák megjelenésével a 2011. év második felében a hiányok következtében igénybe vett egyedi gyógyszerbeszerzési eljárások költségrészesedése egy évig folyamatos emelkedést mutatott. Ezt követően a 2013-as első félévi enyhe mérséklődés után 2013 második felétől egy alacsonyabb szintre állt be és a vizsgált időszakban átlagosan félévente 4,5 millió Ft-ot, az összesített egyedi gyógyszerbeszerzési érték (153.971.538 Ft) közel 30%-át (29,4%) tette ki. A gyógyszerhiány egyedi gyógyszerbeszerzésből való ré- XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 43 GYÓGYSZERÉSZET szesedése csökkent, mely összhangban van a gyógyszerhiányos helyzetek globális szinten is tapasztalható mérséklődésével. Az értékbeli növekedés mellett mennyiségi növekedés is megfigyelhető volt, hiszen a készítményféleségek száma 2010. és 2014. között megkétszereződött (2010: 810; 2014: 16-20). Tendenciaként még megfigyelhető az öszszesített egyedi gyógyszerbeszerzéshez társuló kiadás növekedése, egyre több és egyre drágább terápiák kerülnek az ellátásba ilyen módon. Napjainkra az egyedi gyógyszerbeszerzés értékét és mennyiségét is tekintve fontos ellátási megoldássá vált, így szakmai és gazdasági szempontból is megalapozott intézményi eljárási gyakorlatot igényel. egészítő kezelések) közötti árkülönbség 220% volt (970.309,2 Ft és 2.138.258,5 Ft), mely elsősorban a karmusztin hatóanyag tartalmú (807.728,7 Ft) és tiotepa hatóanyag tartalmú (1.952.795,4 Ft) készítmények közötti árkülönbségből adódik. Megfigyeltük, hogy az első vonalbeli protokollban szereplő, egyedi gyógyszerbeszerzés útján beszerzett készítményeknél (BICNU és ALKERAN) is jelentős árnövekedés történt az évek során (2010-2014.). Ennek eredményeként a BEAM protokoll összköltsége 4 év alatt 4,4-szeresére növekedett (187 201,2 Ft-ról 817 810,6 Ft-ra) (4. ábra). KÉSZLETÉRTÉK VÁLTOZÁSA A beszerzéshez kapcsolható költségeken túl a hiány kezeléséhez kapcsolható költségek közül a készletezésre kifejtett költségkihatást vizsgáltuk meg az daganatellenes szerek csoportjában 2010. és 2014. között. A 3. ábra mutatja be, hogy az átlagos havi készletérték a vizsgált időszak alatt megduplázódott (4.716.854 Ft és 8.969.796 Ft), miközben az átlagos tételszám érdemben nem változott (2010: 41,8 és 2014: 42,8). A 2014. év januárjában tapasztalt kiugró érték a melphalane (ALKERAN 50 mg injekció 1x) és 5-fluorouracil készítmények árnövekedéséből (hazai és egyedi gyógyszerbeszerzés) és megnövekedett készletéből fakadt. 4. ábra Az első vonalbeli kezelésben szereplő készítmények beszerzési árának változása 2010. és 2014. között ÖSSZEGZÉS 3. ábra A készletérték változása az L01 ATC csoporton belül (2010 – 2014.) MODELLESETEK Esetszintű megközelítésben a Non-Hodgkin limfóma első- (karmusztin, BICNU 100 mg injekció 1x, etoposide, ara-C és melphalan (BEAM)) és másodvonalbeli (tiotepa, TEPADINA 100 mg por inf-hoz 10ml 1x, etoposid, ara-C és melphalan, TEAM) kezelésének gyógyszer költségét hasonlítottuk össze, valamint megnéztük, hogy a protokollban szereplő készítmények ára hogyan változott a vizsgált időszakban. A modell-esetek (azonos diagnosztikai vizsgálatok és beavatkozások, klinikai hatékonyság és finanszírozás) gyógyszerköltségei (citosztatikum, nem kívánt hatások, ki- 44 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A gyógyszerellátási láncban a gyógyszerek hiánya következtében elhúzódó és kritikus zavarok hirtelen megjelenése váratlanul érte még a fejlett országokat is. A tendenciákból jól látható, hogy hosszabb távon is érdemes ezek kezelésére felkészülni, még intézményi szinten is, mivel a pár évvel ezelőtti "drámai helyzet" után bizonyos mérséklődés ugyan napjainkban megfigyelhető, azonban a probléma továbbra sem szűnt meg. Az egyedi gyógyszerbeszerzés, mint a hiány egyik részleges megoldási stratégiája az ellátási bizonytalanság és a költségek növekedését is eredményezheti. Adatokkal igazoltuk, hogy milyen költségnövekedést jelentenek a gyógyszerhiányok egy progresszív ellátást nyújtó egyetemi klinikai rendszer számára (az országos fekvőbeteg ellátás súlyszámának kb. 5%-át képviseli). Ez alapján csak becsülhető, hogy ennek következtében országosan évente közel 300400 millió Ft plusz költséget okozhatnak a gyógyszerhiányok a haza kórházi szektor számára. Első ilyen jellegű vizsgálatunk nyilvánvalóan számos korláttal rendelkezik, hiszen nem terjedt ki több, bár kisebb mértékű, direkt és indirekt költségre, melyek elemzése még teljesebb képet adott volna a probléma valódi mértékéről. A bemutatott eredményeink elsődleges célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a gyógyszerhiányok intézményekre gyakorolt hatásának jelentőségére és az intézményi gazdálkodás során ezen elemek szem előtt tartására. XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS GYÓGYSZERÉSZET Fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy az ellátási problémák kezelésére átfogó kormányzati, biztosítói, hatósági és intézményi szintű szakmai és gazdasági intézkedések és megoldások szükségesek az ad hoc intézkedések helyett, hiszen utóbbiak a legköltségesebbek. IRODALOMJEGYZÉK [1] Pauwels K, Huys I, Casteels M, Simoens S: Drug shortages in European countries: a trade-off between market attractiveness and cost containment? BMC Health Serv Res, 2014 Sep 26;14:438. [2] ASPE Issue Brief: Economic analysis of the causes of drug shortages, October 2011. [Internet] [Megtekintve: 2015. május 20.] Elérhető: http://aspe.hhs.gov/sp/ reports/2011/drugshortages/ib.pdf [3] Kornai J: A hiány, Kalligram kiadó, 2011. [4] Kornai J: Hiánygazdaság – többletgazdaság. Tanulmány a piac elméletéről – I. rész. Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 2010. november (925–957. o.) [5] Kornai J: Hiánygazdaság – többletgazdaság. Tanulmány a piac elméletéről – II. rész. Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 2010. december (1021–1044. o.) [6] International Pharmaceutical Federation FIP. Report of the International Summit on Medicines Shortage. Toronto, Canada 20-21 June 2013. [Internet] [Megtekintve: 2015. Március 30]. Elérhető: http://www. fip.org/files/fip/publications/FIP_Summit_on_Medicines _Shortage.pdf [7] EAHP's 2014 survey of the medicines shortage problem: Medicines Shortages in European Hospitals, The evidence and case for action, October 2014. [8] Huys I, Simoens S: European drug shortages: a call for action! Int J Pharm Pract, 2013 Feb;21(1):1-2. [9] www.ogyei.gov.hu [10] Quadri F, Mazer-Amirshahi M, Fox ER, Hawley KL, Pines JM, Zocchi MS, May L: Antibacterial drug shortages from 2001 to 2013: implications for clinical practice, Clin Infect Dis, 2015, Jun 15;60(12):1737-42. [11] McLaughlin MM, Pentoney Z, Skoglund E, Scheetz MH: Projections for antiinfective drug shortages and time to actual resolution, Am J Health Syst Pharm, 2014 Dec 1;71(23):2074-8. [12] McBride A, Holle LM, Westendorf C, Sidebottom M, Griffith N, Muller RJ, Hoffman JM: National survey on the effect of oncology drug shortages on cancer care, Am J Health Syst Pharm, 2013 Apr 1;70(7):609-17. [13] Kaakeh R, Sweet BV, Reilly C, Bush C, DeLoach S, Higgins B, Clark AM, Stevenson J: Impact of drug shortages on U.S. health systems, Am J Health Syst Pharm, 2011 Oct 1;68(19):1811-9. [14] Pauwels K, Simoens S, Casteels M, Huys I: Insights into European drug shortages: a survey of hospital IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY pharmacists, PLoS One, 2015 Mar 16;10(3):e0119322. doi: 10.1371/journal.pone.0119322. eCollection 2015. [15] Douha Fouad Bannan: Injectable chemotherapy drugs on short supply: Relevance of changes in suppliers and pricing in predicting shortages. Master of Science in Pharmacotherapy Outcomes Research and Health Policy. Department of Pharmacotherapy, The University of Utah, May 2013. [16] Eastman P: Oncology drug shortages worsening, threatening patient care, Oncology Times, 2011;33(15):1415. [Internet] [Megtekintve: 2015. augusztus 10.] Elérhető: http://journals.lww.com/oncology-times/Fulltext /2011/08100/Oncology_Drug_Shortages_Worsening,_ Threatening.1.aspx [17] ISMP: Drug shortages: National survey reveals high level of frustration, low level of safety. ISMP Medication Safety Alert! 2010 September 23;15(15):4. [Internet] [Megtekintve: 2015. június 19.] Elérhető: https://www. ismp.org/newsletters/acutecare/articles/20100923.asp [18] Barlas S: Severe Drug Shortages Impose Heavy Costs on Hospital Pharmacies. Senate Bill Might Help … or Not. P T. 2011 May; 36(5): 242, 302. [19] Hoffman JM, Li E, Doloresco F, Matusiak L, Hunkler RJ, Shah ND, Vermeulen LC, Schumock GT: Projecting future drug expenditures--2012. Am J Health Syst Pharm, 2012 Mar 1;69(5):405-21. [20] American Society of Anesthesiologists, American Society of Clinical Oncology. American Society of Health-System Pharmacists, Institution for Safe Medication Practices: Drug Shortages Summit Summary Report November 5, 2010. [Internet] [Megtekintve: 2015. augusztus 10.] Elérhető: http://www.ashp.org /drugshortages/summitreport [21] IMS Institute for Healthcare Informatics. Drug Shortages: A Closer Look at Products, Suppliers and Volume Volatility. November 2011. [Internet] [Megtekintve: 2014 December 19.] Elérhető: https://www. imshealth.com/deployedfiles/ims/Global/Content/Insigh ts/IMS%20Institute%20for%20Healthcare%20Informati cs/Static%20Files/IIHI_Drug_Shortage_Media_ExecSu mm.pdf [22] 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 45 GYÓGYSZERÉSZET A SZERZŐK BEMUTATÁSA társa, 2014-ig központi gyakornokként, 2014-től egyetemi tanársegédként. Fő tudományos érdeklődési területei: Gyógyszerhiányok, Internetes gyógyszerforgalmazás, gyógyszerhamisítás veszélyeinek vizsgálata, Magisztrális gyógyszerkészítés, Gyógyszer-gyógyszer és gyógyszergyógyszernek nem minősülő kiegészítő termék (pl.: étrendkiegészítő, növényi készítmények) kölcsönhatás. Nyaka Bernadett 2000-ben gyógyszerészként diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán. 2004-ben gyógyszerhatástan szakgyógyszerész szakképesítést szerzett, jelenleg a kórházi-klinikai szakgyógyszerész szakképesítés megszerzése van folyamatban. 2000 óta a Pécsi Tudományegyetem intézeti gyógyszertárában dolgozik először rezidens gyógyszerészként, majd 2004-től szakgyógyszerészként. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamarának a tagja. Fő tudományos érdeklődési területei: Gyógyszerkölcsönhatások vizsgálata, Kórházi gyógyszer formulária. Krucsóné Dr. Hornyák Judit 1984-ben gyógyszerészként diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán. 1995-ben kémiai (fizikai-kémiai) gyógyszerellenőrzés; 2001-ben gyógyszerellátási és gyógyszerügyi szervezés; 2004-ben kórházi gyógyszerészeti szakgyógyszerész szakképesítést szerzett. 1991 óta a Pécsi Tudományegyetem intézeti gyógyszertárában dolgozik először minőségbiztosító gyógyszerészként, majd 2006-tól a gyári gyógyszerkészítmények részlegének vezetőjeként. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének, valamint a Magyar Gyógyzerészi Kamarának vezetőségi tagja. Fő tudományos érdeklődési területei: Kórházi gyógyszer formulária, Gyógyszer-utilizáció. Dr. Botz Lajos 1981-ben gyógyszerészként végzett a Semmelweis Egyetemen, majd ezt követően szakgyógyszerész, szakfelügyelő és gyógyszerügyi menedzser végzettséget szerzett. 1993 óta a Pécsi Orvostudományi Egyetem vezető főgyógyszerésze. 2002 óta a PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár intézetigazgatója. Egyetemi tanárrá 2007-ben ne- vezték ki. 2011-től az ESZK Kórházi, Klinikai Gyógyszerészeti tagozat elnöke. Az elmúlt években kutatási tevékenysége elsősorban gyógyszerterápia különböző optimalizálási lehetőségeire, a gyógyszerkölcsönhatások értékelésére alkalmas informatikai programok fejlesztésére, a "gyógyszernek nem minősülő" termékek terápia eredményességét befolyásoló hatásának vizsgálatára, az antimikróbás hatások direkt bioautográfiás metodikai fejlesztésére, a kórházi formulária menedzsment metodikai alkalmazhatóságára és fejlesztésére terjedt ki. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy Vida Róbert György 2011-ben gyógyszerészként diplomázott a PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Karon. 2014ben kórházi-klinikai szakgyógyszerész szakképesítést szerzett. 2011 óta a PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi gyógyszertár munka- Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine 46 X. IME-META Jubileumi Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia 2016. június 15-16. szerda-csütörtök IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS