IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Fókuszban a gyógyszerészi gondozás - A grandEXPO szakmai konferenciáról jelentjük

  • Cikk címe: Fókuszban a gyógyszerészi gondozás - A grandEXPO szakmai konferenciáról jelentjük
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 34-39
  • Terjedelem: 6
  • Rovat: GYÓGYSZERÉSZET
  • Alrovat: GYÓGYSZERÉSZET

Absztrakt:

Csaknem ezren látogattak el május 4-5. között a budapesti Groupama Arénában immár harmadik alkalommal megrendezett grandEXPO-ra, a gyógyszeripar legnagyobb szakmai konferenciájára. A rendezvény számos fórum keretében biztosított lehetőséget az érdemi párbeszédre a gyógyszerész szakmát érintő aktuális kérdésekben. A második napon lezajlott szakmapolitikai kerekasztalon elhangzott legfontosabb gondolatokat jelen cikkünkben adjuk közre. A beszélgetés homlokterében a gyógyszerészi gondozás állt, amellyel kapcsolatos meglátásait Dr. Feller Antal vezérigazgató (Hungaro pharma Zrt.) lapunknak adott interjújában osztotta meg.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
GYÓGYSZERÉSZET Fókuszban a gyógyszerészi gondozás A grandEXPO szakmai konferenciáról jelentjük Csaknem ezren látogattak el május 4-5. között a budapesti Groupama Arénában immár harmadik alkalommal megrendezett grandEXPO-ra, a gyógyszeripar legnagyobb szakmai konferenciájára. A rendezvény számos fórum keretében biztosított lehetőséget az érdemi párbeszédre a gyógyszerész szakmát érintő aktuális kérdésekben. A második napon lezajlott szakmapolitikai kerekasztalon elhangzott legfontosabb gondolatokat jelen cikkünkben adjuk közre. A beszélgetés homlokterében a gyógyszerészi gondozás állt, amellyel kapcsolatos meglátásait Dr. Feller Antal vezérigazgató (Hungaropharma Zrt.) lapunknak adott interjújában osztotta meg. PRO, KONTRA NÉLKÜL A grandEXPO konferencián megtartott szakmai kerekasztal célja az volt, hogy a gyógyszeripar meghatározó szereplői véleményt cseréljenek a gyógyszerészi gondozásró,l és a beszélgetés során körvonalazódjanak mindazok a megoldások, amelyek segíthetik gyógyszerészek munkáját a közjó érdekében – fejtette ki bevezetőjében a kerekasztal moderátora, Bombera Krisztina. Milyen jellegű lehet a tágabban értelmezett gyógyszerészi tanácsadás és gondozás? – tette fel a kérdést Dr. Feller Antalnak. A Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója rávilágított: az EMMI 2013-ban megjelent irányelve rendelkezik arról, hogy pontosan mit is jelent a gyógyszerészi gondozás. Eszerint a gyógyszerészi gondozás a gyógyszerész által felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja – együttműködésben az orvossal – a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl a lakosság egészségtudatos életvitelének kialakításában való aktív részvétel, a beteg megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása minőségileg kontrollált körülmények között. Gyakorlatilag gyógyszerészi gondozásnak tekinthetünk minden, a gyógyszerész által kezdeményezett beszélgetést is, amely a beteg életminőségének a javítását segíti elő – tette hozzá Dr. Feller Antal. Beszámolt arról, hogy ez év márciusában négy olyan irányelv jelent meg, amelyek mindegyike bizonyos betegségek – a felnőttkori asztma, a COPD, az akut, nem specifikus derékfájás és a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás – kezelésére rendelt gyógyszerek biztonságos és hatékony alkalmazását támogató gyógyszerészi tanácsadásról szól. Igen színes az a paletta, amelyet a gyógyszerészi gondozás lefedhet – fogalmazott Dr. Feller Antal. Az Európai Unió országaiban a gyógyszerészek a legkülönbözőbb területeken nyújtanak szolgáltatást a lakosságnak. Idetartozik a diabétesz kontroll, a gyógyszerelés folyamatos felülvizsgálata, a hipertónia-menedzsment, a sürgősségi fogamzásgátlás, a vércukor- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY szint-, vérnyomás- és koleszterinszint-mérés, a terhességi tesztvizsgálatok, a dohányzásról leszoktató programok, a vakcinációban való részvétel, a házi-betegellátás támogatása, az ügyeleti szolgálat biztosítása, a terápiaindítással kapcsolatos tájékoztatás, az ismétlődő gyógyszerek rendelése (receptírás), a testtömeg menedzsment, az asztmás betegek gondozása és az idős betegek heti gyógyszerelésének összeállítása, a lejárt, illetve a fel nem használt gyógyszerek visszagyűjtése. A felsorolt tevékenységek egy részét végezhetik a magyarországi gyógyszertárakban is. Dr. Feller Antal a valódi gyógyszerészbeteg kapcsolat kialakításának jelentőségére is felhívta a figyelmet. Ahogyan az egy közelmúltban megjelent cikkben olvasható: „A beszélgetés lezárásakor mindig ajánljuk fel, hogy a beteg, vagy a hozzátartozó felkereshet bennünket, ha szükségét érzi, s a jövőben is igyekszünk segíteni gyógyszerekkel, vagy egészségével kapcsolatos kérdéseinek megválaszolásában.” (Gyógyszerészet, 2018. március p. 189. – Michieis, Y.) Dr. Feller Antal megjegyezte, hogy a konferencia első napján több pozitív visszajelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy a gyógyszergyártók készek felsorakozni a gyógyszerészi gondozás mögé, és aktívan cselekedni a magyar társadalom egészségi állapota javulásának érdekében. Mint elmondta, a gyógyszeripar és a gyógyszer-forgalmazás átalakulóban van. Ebben a változó világban a szűkebb, illetve tágabb értelemben vett, valamennyi szereplő támogatásával végzett gyógyszerészi gondozás nagy szerepet kaphat. Ugyanakkor ez a szakmai tevékenység előnyt jelenthet a gyógyszertárak számára a hipermarketekkel, a drogérialáncokkal és az internetes gyógyszer-kereskedelemmel szemben. Végül, de nem utolsósorban arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gyógyszerészi gondozás biztosíthatja a hivatás jövőjét egy átalakuló világban. Dr. Bodrogi József egészségügyi közgazdász a hazai morbiditási és mortalitási mutatókat elemezte az elmúlt negyedszázad tükrében. Mint elmondta, az OECD tanulmánya szerint a magyar lakosságnak rosszabb az egészségi állapota, mint amit az ország gazdasági lehetőségei megengednének. S bár a lakosság születéskor várható élettartama javult az 1990-es évektől kezdve, a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozási arány tekintetében hazánk még mindig rosszul „teljesít”. A sürgősségi stroke-ellátás megszervezésének köszönhetően a cerebrovaszkuláris mortalitási mutatók javultak valamelyest, bár az OECD tagországok között Magyarország még az utolsó tíz százalékban foglal helyet. Az onkológiai betegségek okozta halálozás még mindig hazánkban a legmagasabb, és igen magas a májcirrózis mortalitási rátája is. A riasztó adatok összefüggésbe hozhatók a lakosság életmódjával, különös tekintettel a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra. Dr. Bodrogi József felhívta a hallgatóság figyelmét arra a csapdára, amit az jelent, hogy a döntéshozók elsősorban az egészség- XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2018. MÁJUS 37 GYÓGYSZERÉSZET ügyi rendszerek fejlesztésére koncentrálnak, miközben az életmód paraméterekre történő ráfordítással, a prevenció előtérbe helyezésével hosszú távon sokkal jobb eredmények lennének elérhetők. Dr. Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója szerint az utóbbi időben megtorpant a gyógyszerészi gondozás elterjedése, hiszen még mindig azt látjuk, hogy a gyógyszertárak inkább önkéntes vállalás keretében végzik ezt a tevékenységet. A gyógyszerészi gondozás felületet jelenthet az egészségértés terjesztésében, és lehetőséget nyújt egyes szűrővizsgálatok elvégzésére. Ezt a felületet hatékonyan kihasználva sok esetben elkerülhetők lennének a gyógyszer-interakciók, és meg lehetne előzni, hogy a tájékozatlan beteg maga szelektáljon a felírt gyógyszerei között. Több gyógyszer azért nem kerülhet egyelőre a nem vényköteles kategóriába, mert nincs mögötte az a gyógyszerészi gondozás, amelynek során a gyógyszerész felmérhetné, hogy ki kaphatja, és ki nem az adott gyógyszert. Ilyen például a sürgősségi fogamzásgátlás, amely – tekintetbe véve az évente elvégzett 38 ezer abortuszt – neuralgikus pontként értékelhető. Párbeszédre lenne szükség az orvos és a gyógyszerész társadalom között annak érdekében, hogy kialakuljon az orvosok és patikusok közötti együttműködés keretrendszere – hangsúlyozta Dr. Pozsgay Csilla. Mindezzel komoly terhet lehetne levenni az idősödő háziorvosok válláról, sőt még a sürgősségi osztályok is valamennyire tehermentesíthetők lennének. Prof. Dr. Botz Lajos, a pécsi Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár intézetigazgatója kifejtette, hogy egy 2017-ben publikált, hét tanulmányt összehasonlító metaanalízis szerint a gyógyszerészi gondozás csökkentette a gyógyszerekkel összefüggő ártalmakat, a hospitalizációt és az egészségügyi ellátás költségeit. A gyógyszerészi tanácsadás további eredménye, hogy a betegek megfelelően használták a gyógyszereiket. A gyógyszerészi gondozás bevezetésének és elterjedésének korlátját képezheti az időhiány, más egészségügyi szakmák hozzáállása és vélekedése, a kommunikációs képzetlenség, a klinikai képzettség hiánya, a forráshiány, a tulajdonos hozzáállása, az egészségügyi struktúra hiányosságai és a jövőkép hiánya. Amikor a gyógyszerészi gondozásról beszélünk, nem kerülhetjük meg azt a kérdést, hogy mi lehet annak tartalma és ellentételezése – hangsúlyozta Dr. Botz Lajos professzor. A gyógyszer expediálásának, az átadás-átvételnek az ellentételezésére a kereskedelmi árrés szolgál. Joggal merül fel, ha ez a tevékenység tanácsadással, konzultációval is kiegészül, akkor a szakmai szolgáltatás díjának is meg kell jelennie az ellentételezésben. A merkantil és etikus irány összevetésekor el kell dönteni, hogy melyik irányt választjuk, vagy pedig a kettő józan keveredését kívánjuk megvalósítani a megfelelő arány megtalálásával. Amennyiben a kereskedelmi árrést szolgáltatási tartalommal kívánjuk megtölteni, meg kell fogalmaznunk, hogy mi a hozzáadott értéke, a társadalmi haszna a gyógyszerészi szolgáltatásnak. Egyelőre távol állunk attól a paradigmaváltástól, amit a betegségkultúrából az egészségkultúrába való átlépés jelent – fogalmazott az előadó. Pedig ennek meglé- 38 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY pése szükségszerű, hiszen 2020-ra az életidőnk alatt felhalmozódott, egy személyre vonatkozó egészséginformáció mennyisége el fogja érni az 1100 terabájtot, és ennek az elképesztő információhalmaznak a 60-70 százaléka nem az egészségügyi ellátórendszerből, hanem az életmódból származik. Kérdés, hogy felhasználjuk-e ezt az információt a megelőzésre, ahogyan ez a folyamat már szerte Európában megkezdődött. „Nem a postamesterek hozták létre a vasutat.” – idézte Botz professzor Joseph Schumpeter közgazdász megállapítását, utalva arra, hogy még időben vagyunk, a gyógyszerész társadalom maga befolyásolhatja a gyógyszerészi szolgáltatás tartalmát. Ha azonban a gyógyszerészek nem lépnek időben, akkor meg fogja tenni helyettük más. Dr. Birinyi Péter szakgyógyszerész, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár vezetője ismertette a gyógyszerészi gondozás jogszabályi hátterét. A 41/2007 EüM rendeletben foglaltak szerint az általános gyógyszerészi gondozási szolgáltatásokat minden közforgalmú gyógyszertárban, minden protokoll szerint történő gyógyszerkiadásánál, gyógyszerészbeteg találkozásnál biztosítani kell. A rendelet idesorolja az öngyógyítás-öngyógyszerelés és vényköteles gyógyszerek expediálása területén nyújtott gyógyszerelési problémák felmérését, megelőzését, megoldását támogató szakmai tevékenységeket, a generikus helyettesítésben történő gyógyszerészi részvételt, valamint a beteg együttműködésének javítását célzó szolgáltatások körét. A betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott betegség és kockázati tényezői korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak, vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul. Magában foglalja – a beteg kezelőorvosával együttműködésben – a kockázati tényezők felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttműködő készségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását. E tevékenység meghatározott protokollok szerinti művelésének személyi feltétele a megfelelő – gondozási tevékenység végzésére felkészítő – továbbképzés sikeres elvégzése. A jogi szabályozásról áttérve a gyakorlati kérdésekre, Dr. Birinyi Péter a gyógyszerelési problémák felmérésének jelentőségére hívta fel a figyelmet. Ennek kivitelezése a gyógyszer kiadását megelőzően, olyan kérdések feltevésével valósítható meg, amelyek az adott gyógyszer szedésének szükségességére, a gyógyszer szedésének eredményességére és biztonságosságára vonatkoznak. Gyógyszerelési problémához vezethet a szükséges gyógyszer hiánya, az indokolatlanul alkalmazott készítmény, a hatástani csoporton belüli duplikáció, a non-adherencia, a helytelen dozírozás, a szedett gyógyszerek közötti interakció és a gyógyszer-mellékhatás. A gyógyszerelési probléma elhárítása érdekében a gyógyszerésznek a betegoktatás, tanácsadás végzése mellett együtt kell működnie a kezelőorvossal is. Dr. Birinyi Péter esetbemutatásokkal támasztotta alá, hogy a helytelen gyógyszerszedés megelőzhető, amennyiben a patikus kellő figyelemmel tekinti át a betegnek felírt vényeket, és szükség esetén konzultál a beteg kezelőorvosával. XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2018. MÁJUS GYÓGYSZERÉSZET A KULCS A BIZALMI TŐKE A kerekasztalt követően Dr. Feller Antal vezérigazgató lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy a gyógyszerészi gondozás bázisát az a bizalmi index adhatja, amely az adatok szerint a magyar társadalomban igen magas a gyógyszerészekkel szemben. A másik fontos kiindulópont az, hogy jóval magasabb számban történik gyógyszerész-beteg találkozás, mint orvosbeteg találkozás. Mint az a konferencián egy onkológus főorvos asszony részéről elhangzott, átlagosan öt perc jut egy betegre, s ilyen rövid idő alatt pedig nem lehet megvitatni a változásokat, a leleteket, a gyógyszerelésben történő módosításokat és az életmóddal kapcsolatos tanácsokat. Holott erre nagy szükség lenne, ám a betegek gyakran szembesülnek azzal a helyzettel, hogy nem értik meg kezelőorvosuk utasításait, és kérdezni sem nagyon mernek tőle. Ha azt nézzük, hogy szakmailag ki tudná átvenni ezt a szerepet, és ki az, aki felhatalmazás alapján ezt a tevékenységet végezni tudja, akkor ez a gyógyszerész lehet. Hiszen ő az, aki ismeri a rendszeresen ugyanabba a gyógyszertárba járó beteget, és tisztában van a beteg gyógyszerelésével. Szerencsés, ha a beteg mindig ugyanabban a gyógyszertárban vásárolja meg a gyógyszereit, mert ebben az esetben a gyógyszerész teljes kontrollt tud biztosítani a terápia fölött. Ezek a folyamatok mind a gyógyszerészi gondozás irányába mutatnak – hangsúlyozta Dr. Feller Antal, és hozzátette: egy ma is zajló tevékenységről van szó, amelynek megerősítésére nagy szükség lenne. Vajon a gyógyszerész proaktívan is kezdeményezheti a beszélgetést a patikába betérő vásárlókkal, vagy csak akkor segíthet, ha azt a beteg kifejezetten kéri? Erre a kérdésünkre válaszolva Dr. Feller Antal kifejtette: ez mindig a gyógyszerész és a beteg közötti kapcsolat kérdése. Az a gyógyszerész, aki jó kapcsolatot tud kiépíteni a betegekkel, megtalálja a módját, hogy egy-egy megfelelő, jól irányzott kérdéssel segíteni tudjon. Megfelelő empátiát tanúsítva ki tudja alakítani azt a párbeszédet, amellyel megóvhatja a betegségtől, illetve sürgősen orvoshoz irányíthatja annak érdekében, hogy a beteg minél hamarabb diagnózishoz és megfelelő terápiához jusson. Nagyban erősítheti a gyógyszerészi gondozás gyakorlatát az Európaszerte és Amerikában is sok helyen megvalósuló specializáció, amelynek során a gyógyszertárak egy-egy szakterületre szakosodva nyújtanak tanácsot a klienseiknek. Ennek mentén szoros kapcsolatot lehet kialakítani a betegekkel még azokban a nagyvárosi gyógyszertárakban is, amelyeket nem feltétlenül ugyanaz a betegkör látogat. Dr. Feller Antal szerint ilyen szempontból a lakótelepeken működő patikák inkább a kistelepülések gyógyszertáraihoz hasonlítanak. Ettől különböző gyógyszertárak a szakrendelőkben, illetve az üzletközpontokban találhatóak, ahol folyamatosan más-más betegkör jelenik meg, de még ezekben a patikákban is ki lehet alakítani azt a kapcsolatot, ami kötődést jelent a későbbiekben. Arról szólva, hogy a Hungaropharma Zrt., milyen eszközökkel segíti elő a gyógyszerészi gondozás megvalósulását, a vállalat vezérigazgatója elmondta: ezt célzó kezdeményezésük volt a „Mérföldkövek” elnevezésű országjárás, melynek során a tavalyi évben az ország különböző településein dolgozó gyógy- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY szerészekkel találkoztak. A velük folytatott beszélgetésekből kiderült, mennyire fontos a mindennapi tevékenységükben az érintettség. Ha egy adott egészségügyi probléma közvetlenül érint minket, vagy a közeli hozzátartozónkat, fontos, hogy merjünk kérdéseket feltenni és tájékozódni a megoldás lehetőségei iránt. Ilyen népegészségügyi probléma például a demencia, amelynek kapcsán a Hungaropharma Zrt. felvette a kapcsolatot a Katolikus Szeretetszolgálattal. A szervezet Dr. Egervári Ágnes neurológus szakorvos vezetésével a demenciában szenvedő betegek és hozzátartozóik helyzetén próbál meg segíteni. „Kapaszkodó” című kiadványukat – amelyben minden, a demenciával kapcsolatos tudnivaló és fontos információ megtalálható – húszezer példányban nyomtatta ki a Hungaropharma Zrt., és juttatta el az ország gyógyszertáraiba. Ez a projekt az orvos és gyógyszerész társadalom közötti kooperációt célozza meg. Hiszen a megoldást éppen azoknak a teameknek a kialakítása jelenti, amelyekben a háziorvos mellett a gyógyszerész, a dietetikus, sőt még a gyógytornász is együttműködik a lakosok egészségi állapotának javítása érdekében. Ezek a teamek sok területen tudnának segítséget nyújtani Dr. Feller Antal szerint, aki hangsúlyozta, hogy az egészségtudatosság erősítését, az egészségnevelést egészen korán, már az óvodában, illetve az általános iskolában el kellene kezdeni. Ezzel vissza is kanyarodtunk a bizalom kérdéséhez, hiszen az iskolai egészségnevelés során a gyermekek egészen korán megérthetnék, hogy bizalommal fordulhatnak az orvosukhoz. Ha ugyanis a beteg nem bízik az orvosában, akkor miért bízna az általa felírt gyógyszerben? Minden gyógyszerszedésnek vannak kockázatai, ám ezek jóval kisebbek, mint a gyógyszer által nyújtott előnyök. A gyógyszerész lehet az a szakember, aki mindezt összefoglalja a beteg számára. Ennek hiányában növekedni fog azoknak a betegeknek a száma, akik nem a megfelelő adagban és időben szedik a gyógyszereket, vagy idő előtt abbahagyják a gyógyszerszedést. Mindennek a plusz szolgáltatásnak az ellentételezése akkor valósulhat meg, ha a megfelelően dokumentált gyógyszerészi gondozást végző gyógyszertárak szolgáltatási díjban részesülnének. Dr. Feller Antal úgy véli, végig kellene gondolni, hogy ki vállalja fel ennek a tevékenységnek a finanszírozását, de arról is meg van győződve, hogy minden típusú szolgáltatási díj olcsóbb, mint a rosszul szedett, vagy kidobott gyógyszer, amelynek a támogatását kifizette a társadalombiztosító. Németországban használatosak olyan gyógyszeradagoló dobozok, amelyekből – miután a beteg visszavitte a patikába – egy beépített chip segítségével a gyógyszerész ki tudja olvasni, hogy a beteg ténylegesen mikor vette be a gyógyszert. Ha ehhez a másik oldalon hozzákapcsoljuk a gyógyszerész által mért vérnyomás és vércukor adatokat, máris ott tartunk, hogy egy olyan gyógyszerészi gondozás folyik, amely dokumentált, adatokat generál, és amelyből le tudjuk vonni azt a következtetést, hogy ennek a tevékenységnek milyen hozzáadott értéke van. Mindennek megvalósulására minden esélyünk megvan Dr. Feller Antal véleménye szerint, hiszen azok az előrevivő folyamatok, amelyek Európa-szerte megindultak, előbb-utóbb hazánkban is megjelennek. Boromisza Piroska XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2018. MÁJUS 39