A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) 2016. október 8-11. között, Siófokon rendezte meg hagyományos, idén XXV. jubileumát ünneplő őszi seregszemléjét, a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát, melynek ünnepi üléséről az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
GYÓGYSZERÉSZET Mérlegen a patikalét A Gyógyszerészek XXV. Országos Jubileumi Kongresszusán jártunk A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) 2016. október 8-11. között, Siófokon rendezte meg hagyományos, idén XXV. jubileumát ünneplő őszi seregszemléjét, a Gyógyszerészek Országos Kongreszszusát, melynek ünnepi üléséről az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat. A kongresszus ünnepi ülésén országos tiszti-főgyógyszerészi minőségében bemutatkozott az október elsejével hivatalába lépett Dr. Mike László. Célkitűzéseit vázolva kiemelte, hogy segítő, konstruktív, problémamegoldó és szolgáltatócentrikus szervezetet kíván kialakítani. Ezt követően – immár hagyományosan – a legkiválóbb szakmai teljesítmények elismerésére került sor. A Phoenix Pharma Zrt. magyarországi működésének két évtizedes jubileuma alkalmából a MOSZ oklevélben és emlékplakettben részesítette Dr. Küttel Sándort, a gyógyszer-nagykereskedő cég igazgatóságának elnökét. A „Gyógyszerészetért” életműdíjat ebben az évben Dr. Szalai Margit, a budapesti Viktória-Med patika gyógyszerésze kapta meg. Az Év Patikája kitüntető címet 2016-ban a kismarosi Málnalevél Gyógyszertár érdemelte ki. CIVIL KURÁZSI Ünnepi beszédében Dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke áttekintette a magángyógyszerészek elmúlt huszonöt évének eseményeit, felidézve a politikai rendszerváltást követő időszakot, amikor megfogalmazódott a gyógyszerellátás szervezeti, strukturális és tulajdonosi átalakításának gondolata. A jogelőd nélküli első magángyógyszertárak létesítését és működtetését a vállalkozó kedv mellett a gyógyszerészek egyéni elhivatottsága és a kitörési pont felismerése egyaránt motiválta. 1991-ben életre hívták a Magángyógyszerészek Országos Szövetségét, amelynek 85 alapítója deklarálta fő célkitűzését: a gyógyszertár régi-új arculata kialakítását és a közvetlen lakossági gyógyszerellátás ars poeticájának definiálását. A kör olyan személyekből állt, akik korábban nem gazdálkodtak, és nem rendelkeztek vezetői tapasztalatokkal. „Fejest ugrottunk a semmibe, de megtanultuk, hogyan kell földet érni” – fogalmazott Dr. Mikola Bálint, utalva arra, hogy a gyógyszerészeknek a semmiből kellett felépíteniük gazdasági vállalkozásukat, és úgy megtölteni tartalommal a jogelőd nélküli gyógyszertár intézményét, hogy az gazdaságilag rentábilis, finanszírozható legyen, és lehetőséget adjon a gyógyszerbiztonság megteremtésére. Az évek múlásával megváltoztak a prioritások, és egyre inkább a szakmai kérdések kerültek előtérbe. Hogy tudásukat e téren megalapozzák, a magángyógyszerészek lépésről lépésre megszervezték saját intézményes továbbképzési rendszerüket. Elsősorban azok- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ra a szakterületekre koncentrálták az élettani és terápiás ismeretszerzést, amelyek a vezető morbiditási tényezőket jelentik hazánkban. A körültekintő felkészülést követően megkezdték a betegek felvilágosítását, és gyógyszerészi gondozási programjukba beépítették a lakossági szűréseket is, melyek terén szép eredményeket könyvelhettek el. 2006-ban megkezdődött és két év alatt végbement a patikaliberalizáció, ami megtörte a gyógyszerészi hivatásfejlesztés addig töretlennek tűnő lendületét. Az átgondolatlan adminisztratív intézkedések negatív hatásait kiküszöbölendő a magángyógyszerészek elszántan küzdöttek a kiszámítható környezet megteremtéséért, és fáradozásuknak köszönhetően sikerült kilábalniuk a regresszióból. Elkezdődött a stabilizáció, s „bár a liberalizáció előtti szintet a mai napig nem sikerült elérni, jó irányban haladunk” – fejtette ki Dr. Mikola Bálint. „Szeretnénk hasznossá tenni magunkat a társadalom számára, és tehermentesíteni az egészségügyi ellátórendszert. Ugyanazokért a célokért fáradoztunk huszonöt éven keresztül, jórészt ugyanazzal a csapattal. Az egészségügyi ellátórendszerben egyedülálló, hogy egy diplomás csoport ekkora odaadással és határozott koncepcióval képes dolgozni negyedszázadon keresztül.” – zárta mondandóját az előadó, átadva a szót Dr. Samu Antal alelnöknek, aki összefoglalta a MOSZ elmúlt negyedszázadban végzett szakmai munkáját. A gondozás területén lezajlott legfontosabb programokat ismertetve az előadó kiemelte, hogy 2012 és 2015 között uniós források révén módjuk nyílt részt venni a BetegeELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért (BELLA) és a BEteg GONdozás Informatikai Alapprogram (BEGONIA) elnevezésű betegregisztrációs programban, és számos gyógyszerészi irányelvet dolgoztak ki. Hangsúlyozta a gyógyszerészek által végzett farmakoterápia menedzsment jelentőségét, ami a betegek életminőségének javulása mellett komoly megtakarítást is eredményez. POLITIKAI ELLEN- ÉS HÁTSZÉLBEN Nagy várakozás előzte meg a hazai egészségpolitika egykori irányítóinak kerekasztal beszélgetését, melynek során felidézték a rendszerváltástól a jelenig húzódó időszak jelentősebb kormányzati intézkedéseit. Dr. Csáky András szakpolitikus és volt országgyűlési képviselő az 1990-es évek elejére visszatekintve méltatta Dr. Antall József egykori miniszterelnök és Dr. Surján László tárcavezető ágazatfejlesztésre irányuló törekvéseit. Rámutatott, hogy akkoriban az egészségügy erős lobbi erővel rendelkezett a tisztelt házban: az országgyűlési képviselők több mint tíz százaléka – 36 fő – orvosi, vagy gyógyszerészi végzettséggel rendelkezett. Az 1994 és 2000 közötti időszak egészségpolitikusai – bár han- XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER 57 GYÓGYSZERÉSZET goztatták, hogy több patikát kellene létrehozni – valójában semmit nem tettek a jobb ellátás elősegítéséért. A múlt történései ellenére a gyógyszerészek és a patikák ma is stratégiai pozíciót töltenek be a betegellátásban és az egészségmegőrzésben, ám – mint arra Dr. Csáky András rámutatott – kívánatos lenne a szakma fokozott társadalmi megbecsülése és humán erőforrás problémáinak enyhítése. „Csendes modellváltásnak” aposztrofálta az egészségügyi háttérintézményi rendszer átalakításának jelenlegi folyamatát, és kifejezte véleményét, miszerint nyíltabb kommunikációt tart szükségesnek az egészségpolitika részéről. Dr. Kökény Mihály korábbi egészségügyi, szociális és családügyi miniszter nem vállalkozott arra, hogy elemezze az elmúlt negyedszázad egészségpolitikájának egészét, de megjegyezte, hogy sokféle befejezetlen reform és újrakezdés jellemezte ezt az időszakot. Jó iránynak tartotta az új, jogelőd nélküli magángyógyszertárak létesítéséről szóló törvény megalkotását, és – mint mondta – úgy tűnik, hogy a gyógyszerészeknek sikerült megfelelniük a vállalkozás létesítésével kapcsolatos kihívásoknak. Nagy feszültséget keltett a gyógyszerkassza jelentős mértékű csökkentése 2011-ben, amikor a terhek java részét a gyártókra hárították. Az időközben bevezetett vaklicit letörte ugyan a gyógyszerárakat, ám ennek kézzelfogható előnye kevésbé volt érzékelhető a betegek számára. Dr. Kökény Mihály kiemelte: a hazai GDP 0,70,8 százalékát fordítjuk gyógyszerkiadásokra, a magyar betegek azonban még ma sem jutnak hozzá bizonyos innovatív daganatellenes készítményekhez. Az elkövetkezendő huszonöt évhez stabil környezetet, elismerést kívánt a gyógyszerészeknek, és reményét fejezte ki, hogy a MOSZ az eddigiekhez hasonlóan sikerrel fog megfelelni a jövőbeni kihívásoknak. Dr. Mikola István korábbi egészségügyi miniszter, jelenleg biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár elmondta, hogy mind klinikusi, mind egészségpolitikusi pályafutása során folyamatosan figyelemmel kísérte a gyógyszerészet helyzetének alakulását. Tárcavezetőként ugyanazokat a kardinális kérdéseket hangsúlyozta 2000 és 2002 között, amelyek ma is érvényesek, nevezetesen a szabad szellemi foglalkozású jogállás bevezetését és a magánforrások egészségügybe történő bevonását. A világ egészét érintő, globális problémákról szólva kitért arra, hogy a napjainkban végbemenő migrációs folyamatok számos – többek közt egészségügyi vonatkozású – kihívással szembesítenek minket. Ennek kapcsán időszerű feladat a vakcináció újragondolása a járványok megelőzése érdekében. Ebben a tekintetben a gyógyszergyártóknak is jut bőven feladat, különösen az újgenerációs antibiotikumok és az újabb oltóanyagok kifejlesztése terén. Végezetül rámutatott: hazánk kis ország, mely nem bővelkedik energiaforrásokban, ám jelentős tudástőkével rendelkezik, ami komoly hozzáadott értéket képvisel a világ országaival folytatott kereskedelemben és együttműködésekben. „Miért éppen a gyógyszerészeknek sikerült?” – tette fel a kérdést Dr. Rácz Jenő, aki 2004 és 2006 között töltötte be a tárcavezető pozíciót. Az elmúlt huszonöt év alatt tizennégy miniszter és három egészségügyért felelős államtitkár irányította az ágazatot, és nagyjából ugyanennyi, egymással javarészt szembenálló reformprogram került bevezetésre és bukott meg. Mint mondta, a negyedszázad alatt megélt viszontagságok ellenére úgy tűnik, a patikusok mérlege pozitív irányba lendült. Ennek hátterében vélhetően közrejátszik az ágazat egyéb szereplőihez képest nagyobb összetartás, a szakmán belüli érdekképviseletek közötti összhang, a tisztább szakmai és érdekeltségi szempontrendszer és a konkrét, koherens, következetes döntés-előkészítő munka. Hozzátartozik az összképhez, hogy az állami szerepvállalás talán kevésbé domináló ebben a szegmensben, a magántőke, a tulajdon, a kockázat és a felelősség itt került a legnagyobb szinkronba egymással az ágazaton belül, és a paraszolvencia, illetve a korrupció kevésbé nyilvánult meg. A gyógyszerészek – fogalmazott Dr. Rácz Jenő – „piacon” szerzett tapasztalataik alapján nem csak a gyógyszert, hanem saját magukat is képesek jól „értékesíteni” a szakmai és etikai elvek megtartása mellett, jó példával járva más szakmák előtt. Boromisza Piroska Álláshirdetés Laborasszisztenst keresünk! A SE Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika (1085. Bp. Mária utca 41) 1 fő főállású asszisztenst keres Klinikai laboratóriumába. Bérezés közalkalmazotti bértábla szerint + munkahelyi pótlék, + 4hónap próbaidő után havi 10 ezer Ft béren kívüli juttatás. Heti 40 órás, 1 műszakos munkarend, túlóra nincs. Elvárt végzettség: szakirányú OKJ képesítés. Feladat: Adminisztráció Savó elkülönítése, lefagyasztása DIF fagyasztás Fagyasztott és kriosztátos metszetek készítése Speciális festések és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése Vizelet porfirin, kryoglobuliln, vérzési alvadási idő Qualitatív vérkép Gyógyszerérzékenységi vizsgálatok végzése Érdeklődni munkanapokon a 06 20 663 2927-es telefonszámon, Bencés Ilona klinikavezető főnővérnél lehet. Önéletrajzokat a bences.ilona@med.semmelweis-univ.hu email címre lehet küldeni. Előnyt jelent: vérvételi gyakorlat Jelentkezési határidő: folyamatos Az állás betölthető: azonnal 58 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER
