IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Hematológiai daganatok: percenként egy új beteg

  • Cikk címe: Hematológiai daganatok: percenként egy új beteg
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 9
  • Hónap: november
  • Oldal: 32
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat:

Absztrakt:

Szeptemberben világszerte ismeretterjesztő programokkal hívták fel a társadalom figyelmét a rosszindulatú vérképző- és nyirokszervi megbetegedésekre (limfóma, leukémia, mielóma multiplex), melyeket a világon az 5. leggyakoribb rosszindulatú betegségként tartanak számon.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKCIÓKONTROLL Dr. Higyisán Ilona 1975-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett diplomát. 1999-től a Bajcsy Zsilinszky Kórház Gyógyszertárának intézeti vezető főgyógyszerésze. 2000 óta a Semmelweis Egyetem oktató gyógyszerésze, 2013-tól a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. Szakvizsgája gyógyszerellátásból, kórházi gyógyszerészetből és onkológiai gyógyszerészetből van. Másoddiplomát szerzett 1996-ban gyógyszerügyi menedzser szakon. Több szakmaitudományos és tanácsadó testület tagja, elnöke az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kórházi-Klinikai Gyógyszerész Tanácsnak, tiszteletbeli elnöke a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének. Dr. Barcs István A SE Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszékét 2010 óta irányítja, 2015 óta főiskolai tanárként; a váci Jávorszky Ödön Kórházban az infekciókontroll stratégiáért felelős szaktanácsadó. 2014 óta a SE Patológiai tudományok doktori iskolán belül a Fertőző betegségek megelőzése és infekciókontroll című téma vezetője. Az IME Közérthető-N rovat vezetője. Dr. Kálmán Zsuzsa 1987-ben a Szentpétervári Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar, Higiénikus orvosi szakán szerzett diplomát. 1989-ben közegészségtan-járványtan, majd 1996ban klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakvizsgát tett. 1989-1992 között a Szolnok megyei KÖJÁL Élelmezés Egészségügyi Osztály higiénikus orvosa. 1992-től 1999-ig a Jász-Nagykun Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház Központi Laboratóriumának laboratóriumi szakorvosa, ezt követően 2001-ig a XV. kerületi Szakorvosi Rendelőintézet megbízott laborvezetője. 2001-től a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Központi Laboratóriumának osztályvezető főorvosa. Részt vett a kórház Központi laboratóriumának tervezésében és kialakításában, a vizsgálati profilok bevezetésében, szakmai irányításában. Miniszteri Dicséretben és Főigazgatói dicséretben részesült. Jelenleg a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertudományok karán PhD hallgató, kutatási területe a májbetegek koagulációs paramétereinek és diagnosztikai jellemzőinek változása meghatározott tényezők hatására. Hematológiai daganatok: percenként egy új beteg Szeptemberben világszerte ismeretterjesztő programokkal hívták fel a társadalom figyelmét a rosszindulatú vérképző- és nyirokszervi megbetegedésekre (limfóma, leukémia, mielóma multiplex), melyeket a világon az 5. leggyakoribb rosszindulatú betegségként tartanak számon. A világszerte megrendezett tematikus hónap európai szintű fő eseménye az Európai Nemzetközi Politikai és Gazdasági Központ (ECIPE) és a Janssen gyógyszervállalat szervezésében megrendezett Európai Vérképző szervi betegségek Fóruma. Az első ízben létrejött brüsszeli tanácskozáson, ahol 30 ország betegszervezetének képviselői, szakorvosok, az Európai Parlament tagjai és döntéshozói, és egyéb nemzetközi szervezetek tagjai vitatták meg e betegségek elleni európai szintű harc fontosságát és aktualitását. A Janssen gyógyszervállalat Onkológiai Divíziója a hónap kapcsán mutatta be a „Tegyük láthatóvá a Vérképző szervi daganatokat” című nemzetközi kampányát. A mozgalom fő célkitűzése az információadás és figyelemfelkeltés Tragikusan kevesen tudunk ezekről a betegségekről. Pedig a limfómák, a leukémiák és a mielóma multiplex a rosszindulatú megbetegedések 6-7 százalékáért felelősek. Vagyis közel egymillió új beteget diagnosztizálnak évente világszerte. Például minden egyes percben felfedeznek egy új limfómás (a nyirokrendszer sejtjeinek rosszindulatú betegségét) beteget! Magyarországon ez évente 1800 főt jelent. A limfómát nehezen felismerhető, hétköznapi tünetei miatt rejtőzködő kórnak is nevezik. Feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha nyirokcsomó-duzzanatot, megmagyarázhatatlan lázat, erős éjszakai izzadást, köhögést, nehézlégzést, akaratlan és jelentős fogyást vagy ok nélküli makacs bőrviszketést észlelünk, és ezek a tünetek több mint két hétig fennállnak. A leukémiák, a limfómák, a mielóma multiplex kapcsán elmondható, hogy e betegségek esetén is folyamatosan bővül a modern, innovatív gyógyszerek köre. Ennek ellenére sajnos Magyarországon nem mindig és nem megfelelő arányban jutnak hozzá a betegek. Közös cél, hogy ha egy gyógyszerről a klinikai vizsgálatok során kiderül, hogy hosszabb túlélést, jobb életminőséget biztosít, akkor a betegek minél gyorsabban, könnyebben és átláthatóbban jussanak hozzá. A mai gyakorlat, az egyedi méltányossági kérelem hatalmas terhet ró az orvosokra, lassú és nem transzparens eljárás. Egyértelműbb lenne átlátható szakmai elvek alapján meghatározni egy betegkört, akik biztosan megkapják a kezelést. HL 32 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER