Az Irányított Betegellátási Modell rendszerében működtetett szervezett és összehangolt prevenciós munka, a szűrés, gondozás, a diagnosztikus és terápiás protokollok elsősorban hosszú távon jelentkező és mérhető egészségnyereséget és életminőség növekedést eredményeznek. Az ellátásra fordított költségek csökkennek, a szervező munka hatékonyabb és takarékosabb forráselosztást eredményez. Az egységes orvosszakmai elvek alkalmazása az ellátás különböző szintjei között folyamatos kommunikációt és szervezett képzést feltételez, ezáltal javítja a minőséget. A rendszer működése során a népegészségügyi szempontok, az egészségügyi szolgáltató és a finanszírozó érdekei egyaránt érvényesülnek.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS A szakmai protokollok jelentősége az Irányított Betegellátási Modellben Dr. Kerekes László, Szent Lukács Egészségügyi Kht., Dombóvár Az Irányított Betegellátási Modell rendszerében működtetett szervezett és összehangolt prevenciós munka, a szűrés, gondozás, a diagnosztikus és terápiás protokollok elsősorban hosszú távon jelentkező és mérhető egészségnyereséget és életminőség növekedést eredményeznek. Az ellátásra fordított költségek csökkennek, a szervező munka hatékonyabb és takarékosabb forráselosztást eredményez. Az egységes orvosszakmai elvek alkalmazása az ellátás különböző szintjei között folyamatos kommunikációt és szervezett képzést feltételez, ezáltal javítja a minőséget. A rendszer működése során a népegészségügyi szempontok, az egészségügyi szolgáltató és a finanszírozó érdekei egyaránt érvényesülnek. BEVEZETÉS A Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht. 1999 óta vesz részt ellátás szervezőként az Irányított Betegellátási Modellben (IBM). A rendszerhez kapcsolódó háziorvosi praxisok száma 4 év alatt 12-ről 38-ra emelkedett. Az egészségügyi ellátás szervezése jelenleg mintegy 54 000 lakost érint a kórház vonzáskörzetében. Az IBM alapvető célja a rendelkezésre álló forrásokból magasabb színvonalú, hatékonyabb, lakóhelyhez közeli definitív egészségügyi ellátás biztosítása a betegek számára. A cél megvalósítása érdekében az ellátás szervezésére van szükség, melyben kiemelt szerepet kap az összehangolt prevenció, a szűrés, gondozás, a diagnosztikus és terápiás szakmai protokollok alkalmazása. Az említettek feltételezik az alap- és szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók folyamatos kommunikációját és a szervezett képzés, oktatás megvalósítását. PREVENCIÓ, SZÛRÉS, GONDOZÁS A prevenció azon tevékenységek összessége, melyek a betegségek kialakulásának megelőzését, korai felismerését, gyógyítását, a későbbi károsodások bekövetkezésének elkerülését szolgálják. Az IBM működése során kiemelt szerepe van a prevenciónak, hiszen a betegségek megelőzése vagy időben történő felismerése, valamint a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei szerint alkalmazott terápia számos nemzetközi vizsgálat szerint hosszú távon az ellátásra fordított költségek csökkenéséhez vezetnek. A prevenció, szűrés és gondozás összehangolt, tervezett működtetéséhez folyamatosan karbantartott, aktualizált szakmai protokollok szükségesek, melyek a gyógyító-megelőző tevékenység egészét átfogják. Az IBM ellátásszervezői prevenciós programokat alkalmaznak, melyben kidolgozott eljárási rendek alapján történik a szűrés és gondozás, a diagnosztika és a terápia. Az 51/1997. (XII.18.) NM rendeletben előírt kötelező szűrővizsgálatok mellett minden szervező az IBM pályázatban vállaltak szerint elfogadott prevenciós programot működtet. A dombóvári modellben a kiemelt megelőző programok – a hazai morbiditási viszonyok és a Johan Béla Népegészségügyi Program prioritásai alapján – az életmódbeli kockázati tényezők feltárására, a szív- és érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre, a daganatos megbetegedésekre, a mozgásszervi betegségekre, az allergiás betegségre és gyermekkorban a vashiányos anémia kimutatására irányulnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szűrővizsgálatok száma évről-évre emelkedik. A kiszűrt betegek közül egyre többen kerülnek gondozásba, a gondozási tevékenység javulása következtében csökken a kórházi igénybevétel. A jogszabályban előírtak és a pályázatban havi jelentési kötelezettséggel vállaltak mellett a dombóvári modell által 2003-ban működtetett meghatározott célcsoportokat érintő komplex prevenciós illetve szűrő programok a következők: • Festékes anyajegy szűrés, acne szűrés • Dohányzásról történő leszoktató program • Vastagbél, végbél betegségeire és urológiai megbetegedésekre vonatkozó kérdőíves előszűrés (daganatok) • „Mozgásban az élet” program. Komplex mozgás program szív-érrendszeri betegségben szenvedőknek • Drog prevenciós program • Szájüregi daganatok szűrő programja • Komplex csontritkulás szűrő program A felsorolt programok mellett természetesen kiemelt szerepet kapnak a helyi médiákban a betegtájékoztatók, egészségnevelő, felvilágosító előadások, ismertetők. Kedvező fogadtatású volt a 2003-ben bevezetett általános vérnyomásmérő program a dombóvári rendelőintézetben. Az egészséges életmódra történő nevelés és a kockázati tényezők feltárása a primer prevenció folyamatosan működtetett eszköze valamennyi háziorvosi praxisban. A szekunder és tercier prevenció fontos eszköze a gondozás, mely a következő megbetegedések esetén valósul meg: • Felnőttek: magas vérnyomás betegség, iszkémiás szívbetegség, cukorbetegség, asztma • Gyermekek: kóros elhízás és magas vérnyomás betegség, szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi kórállapotok, allergiás betegségek Az elvégzett szűrések számának alakulását és a szűrés következtében gondozásba kerültek összesített adatait a dombóvári modellre vonatkozóan az 1. táblázatban mutatjuk be (1. táblázat). IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER 13 MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS Idő 1999. 10. – 2000. 09. 2000. 10. – 2001. 09. 2001. 10. – 2002. 09. Ellátottak száma 18 983 47 072 47 072 Szűrések száma 21 460 58 194 82 006 Szűrések száma 100 lakosra 113 124 175 Gondozottak száma 4 586 9 443 11 433 1. táblázat Szűrés, gondozás a dombóvári modellben SZAKMAI PROTOKOLLOK A közös szakmai protokollok kidolgozása és működtetése a minőségügyi tevékenység alapeleme és a kitűzött célok valamennyi szereplőt érintő egységes megvalósításának nélkülözhetetlen eszköze. Szakmai protokollok alapján működnek: • Kockázati tényezők feltárása • A szűrővizsgálatok • A gondozás • Adott betegség diagnosztikája (algoritmusok) • Adott betegség terápiája (algoritmusok) A szakmai protokollok tervezetét a rendelkezésre álló vonatkozó szakirodalom alapján az érintett orvosi szakterület szervező körön belüli vezetője állítja össze a bizonyítékokon alapuló orvoslás, a szakmai kollégiumok által kiadott irányelvek, módszertani ajánlások, algoritmusok figyelembevételével. A tervezetet megkapják a háziorvosok és az oktatási, képzési terv szerinti megbeszéléseken kerül sor – konszenzust, esetleges kiegészítéseket követően – az elfogadásra, majd bevezetésre. Az alkalmazott protokollok, valamint a hozzá kapcsolódó legfontosabb szakmai segédanyagok a háziorvosok rendelkezésére állnak. A szakmai protokollok, eljárási rendek karbantartását dinamikus folyamatként végezzük. A vonatkozó szakirodalom, diagnosztikus és terápiás ajánlások követése elsősorban az adott szakterület vezetőjének a feladata. A protokollok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok a minimálisan havonta szervezett rendszeres oktatáson, képzésen, a hibák feltárását és korrekcióját szolgáló megbeszéléseken megtárgyalásra, megvitatásra kerülnek. A SZEREPLÔK MEGNYERÉSE A PROTOKOLLOK ALKALMAZÁSÁRA A szakmai protokollok gyakorlati alkalmazásának feltétele: az állandó képzés, oktatás, a megszerzett tudás folyamatos bővítése valamint a megfelelő motiváció megteremtése a mindennapi munka során. A tudás fejlesztéséhez a szervezett oktatás mellett az önképzés, az egyéni ambíció nélkülözhetetlen tényező. A motiváció lehet szakmai és gazdasági jellegű. A Dombóvári IBM modellben mindkettőt igyekszünk érvényre juttatni. A prevenció, szűrés, gondozás feladataira létszámarányos normatív források állnak rendelkezésre, melynek felosztása minden szervező esetében érdekeltségi rendszer alapján történik. A források a protokoll szerint elvégzett tevékenységnek megfelelően kerülnek elosztásra, melyek fedezik a prevenciós munka dologi és személyi költségeit. Szakmai motivációt jelent a folyamatos képzés, oktatás során megszerzett tudás, melynek segítségével magasabb színvonalú betegellátás valósul meg, emelkedik a betegek elégedettsége az őket vizsgáló, gyógyító szolgáltató irányában. A 14 IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER protokollok elfogadtatását segítik a havonta szervezett kreditpontos továbbképzések és az egyeztetések során megvalósuló, egyre javuló kommunikáció az alap- és szakellátás orvosai között. Az IBM működése alapján elmondható, hogy korábban általánosságban jellemző volt a kommunikációs zavar az alap- és szakellátás között, a szakmai protokollok teljességgel hiányoztak, a betegellátás minőségét kizárólag az adott szolgáltató egyéni ambíciói, képességei, aktuális tudásszintje határozták meg. A gyengébben teljesítőkhöz tartozó betegek ezért hátrányos helyzetben voltak. Az ellátás különböző szintjei között állandósuló konfliktusok, egymás megbecsülésének hiánya a minőségi munka komoly akadályozó tényezőit jelentették, emellett gyakran felesleges költségeket indukáltak. Mindezeknek az aránytalanságoknak a csökkenése szembetűnő a modell működésének 3 esztendeje alatt. Az időszakos betegelégedettségi vizsgálatok eredményének ismerete a minőségügyi tevékenység szempontjából, a protokollok javítása, az előrelépés érdekében rendkívül fontos. A PROTOKOLLOK ALKALMAZÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI Az előzőekben szó esett a közös szakmai protokollok alkalmazásának előnyeiről, melyek hipotézisünk szerint az evidencia tárgykörébe sorolhatók. A tapasztalat alapján azonban nehézségek is adódnak. A protokollok működtetése szempontjából gondot jelent, hogy azokat elsősorban a szervezési körön belül lehet érvényesíteni és megkövetelni. Dombóvár három megye határán fekszik, jelentős észak-baranyai területet is ellát. A pécsi egyetemi klinikák vonzása jelentős a szakellátás tekintetében. A folyamatos szervező munka ellenére nem sikerült elérni, hogy a betegek csak a progresszív ellátás céljából vegyék igénybe a klinikák szolgáltatásait, melynek okai szerteágazók. Adataink szerint évről évre sikerül csökkenteni a szakellátás szervező körön kívüli igénybevételét, de áttörő eredményt nem tudtunk elérni. A klinikákon kezelt betegek vonatkozásában nem minden esetben tud érvényre jutni a szervező körön belül kialakított eljárási rend, különösen azok nem, melyek a költséghatékonyabb ellátást, a takarékosságot szolgálják. A diagnosztika és terápia területén egyaránt lehet jellemző példákat találni (pl.: CT, MR, izotóp vizsgálatok, azonos hatóanyag tartalom esetén drágább gyógyszerek felírása stb.). Országos adatok mutatják, hogy a dél-dunántúli régióban – hasonlóan Budapesthez – a legmagasabb az egy lakosra jutó gyógyszerfogyasztás, valamint az egy betegre jutó felírt receptek száma. A korábban említett szakmai és gazdasági motiváció ellenére nehézséget okoz a háziorvosok között lévő jelentős különbség a protokollok alkalmazását tekintve. A prevenciós munkában, a szűrési, gondozási aktivitásban eltérések, ingadozások mutatkoznak az érdekeltségi rendszer működtetése ellenére is. A háziorvosok életkorában, szakmai tapasztala- MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS tában, képzettségében és hozzáállásában is jelentős eltérések tapasztalhatók. A gyógyító-megelőző tevékenység sikeréhez mindenképpen meg kell nyerni a betegek bizalmát, ezért a kellő szaktudás mellett a pozitív személyiség szerkezet fontos tényező. Az egyenlőtlenségek szakmai kockázattal is járhatnak, hiszen a szűrővizsgálatok alacsony száma, a korszerű diagnosztikus és terápiás elvek alkalmazásának nem megfelelő volta az IBM eredeti célkitűzési ellen hat. A megemlített problémák a hazai viszonyokat tekintve általánosak, a IBM egyértelműen kitűnő lehetőséget kínál és teremt a gondok megoldására. A jövő kiemelt feladata a szervező körön belül a gyengébben teljesítők mielőbbi felzárkóztatása. További nehézséget jelent az érintett lakosság és az együttműködő háziorvosi praxisok számának állandó változása is. Az újonnan belépők bevonása a rendszerbe, a kidolgozott és működtetett protokollok megismertetése, érvényre juttatása időigényes folyamat. A protokollok egységes alkalmazásánál – a terápia vonatkozásában – problémát jelenthet a „gyógyítás szabadsága” elvének nem megfelelő értelmezése különösen az új belépők esetében. Fontos elérni, hogy a modellben résztvevők ne tekintsék korlátnak a szakmai protokollokat. A PROTOKOLLOK MEGVALÓSULÁSÁNAK ELLENÔRZÉSE, MINÔSÉGI INDIKÁTOROK A szűrés, gondozás, a prevenciós program végrehajtásának folyamata a háziorvosi praxisokban a havonta leadott jelentések és adatok ismeretében jól követhető, ellenőrizhető. A beszámolók minden esetben kötelezően tartalmazzák az elvégzett tevékenység gazdasági mutatóit, forrásigényét is. A szakmai protokollok gyakorlati alkalmazásának összességére vonatkoztatható indikátor a háziorvos protokoll compliance. A protokoll compliance meghatározásához fejlett informatika és folyamatos, mélyreható adatelemzés szükséges. Az elvégzett szakmai munka monitorozását, a protokoll compliance meghatározását számos indikátor segítségével lehet elvégezni. Az indikátorok elemzését, értékelését meghatározott időszakonként, általában negyedévente, félévente, évente a teljes szervező körre valamint praxisokra bontva lehet megtenni. Az eredmények és a levonható következtetések megbeszélésre kerülnek, a visszajelzések alapján lehetőség nyílik a hiányosságok, hibák korrekciójára, ezáltal IBM rendszerében minőség javítására. A prevenciós munkával, a szűréssel, gondozással, szakmai protokollok alkalmazásával kapcsolatos minőségi indikátorok: • Elvégzett szűrések száma / lakosság száma (szűrési kódonként, praxisok szerint) • Pozitív szűrések száma / szűrések száma (szűrési kódonként, praxisok szerint) • Pozitív szűrések száma / összes szűrésszám (praxisok szerint) • Gondozottak száma / lakosság száma (gondozási csoportonként, praxisok szerint) • Gondozásba kerültek száma / szűrések száma (gondozási csoportonként, praxisok szerint) • Gondozottak száma / fekvő beteg ellátás igénybevétele (modellben és praxisok szerint) • • • • • • • • Gondozottak száma / járó beteg ellátás igénybevétele (modellben és praxisok szerint) Gyógyszerköltség / gondozottak száma (modellben és praxisok szerint) Gyógyszerköltség / praxishoz tartozó betegek száma Fekvőbeteg ellátás igénybevétel / lakosság száma (modellben és praxisok szerint) Járóbeteg-ellátás igénybevétel / lakosság száma (modellben és praxisok szerint) Dohányzásról leszokottak száma / a leszoktató programban résztvevők száma Mozgásprogramban résztvevők száma / szívbetegség miatt gondozottak száma Egyéb prevenciós programban résztvevők száma / lakosság száma (praxisok szerint) A PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉG, SZÛRÉS, GONDOZÁS TERÜLETÉN ELÉRT EREDMÉNYEK Az elmúlt 4 évben a prevenciós munka, a szűrés, gondozás és a szakmai protokollok működtetésével jelentős előrelépés történt különösen a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek felismerése és kezelése területén. Mivel a szervezői kör összetétele a bővülések következtében több alkalommal változott, az eredmények ismertetésekor az összehasonlíthatóság érdekében az 1999 óta az IBM-ben résztvevő dombóvári felnőtt háziorvosi praxisok által ellátott 14 697 fő adatait vettük figyelembe (2., 3., 4., 5. táblázat). Az adatok alapján megállapítható, hogy a szűrővizsgálatok számának emelkedésével összefüggésben felismert megbetegedések prevalenciája a dombóvári modellben csaknem valamennyi vizsgált esetben és korcsoportban a vidék (Magyarország, Budapesten kívül) átlagánál magasabb. A szakmai protokollokon alapuló gondozás már rövid távon is a hospitalizáció gyakoriságának kimutatható csökkenéséhez vezet. Említésre méltó, hogy a dombóvári felnőtt lakosság teljes átszűrtsége a szív-érrendszeri megbetegedések tekintetében 3 év alatt 41,6%-os, a cukorbetegség vonatkozásban pedig 32,2%-os. Mivel a szűrővizsgálatokat a kockázati tényezők feltárását követően (előszűrés) valamint az életkor figyelembe vételével végezzük, a továbbiakban a pozitív esetek száma a szűrésszám arányában várhatóan csökkenni fog. A daganatos betegségek prevalenciája – köszönhetően valószínűleg a jobb átszűrtségnek – a nők vonatkozásában a vidék adatainak kétszerese. A prevenció, a szűrés és gondozás rövid távon emeli a költségeket (diagnosztika, gyógyszeres kezelés, kórházi kezelés műtét stb.), azonban hosszú távon költség csökkentő tényező, melyet adataink is alátámasztanak a kórházi igénybevétel – már 2 év alatt jelentkező – mérséklődésével. Az IBM működésének, az ellátás szervezésének mérhető egészségnyereséget jelentő hatásai elsősorban hosszú távon jelentkeznek. Rövid távon előfordulhat a költségek növekedése is, különösen a szűréshez nélkülözhetetlen diagnosztikai vizsgálatok, a gondozottak számára alkalmazott gyógyszeres IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER 15 MENEDZSMENT IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS Időpont Lakosság száma 2000. 2001. 2002. Össz.: 14 697 14 697 14 697 14 697 Szűrések száma (Sz) 1 987 2 232 1 896 6 115 Átszűrtség Gondozásba kerültek száma 1 005 770 409 2 184 13,5% 28,7% 41,6% 41,6% Szűrések száma (C) 1 845 1 716 1 172 4 733 Átszűrtség 12,5% 24,2% 32,2% 32,2% Gondozásba kerültek száma 137 116 92 345 2. táblázat Szív- és érrendszeri megbetegedésben (Sz), szenvedők valamint cukorbetegek (C) szűrési, gondozási adatai Időpont Gondozottak száma 2000. 2001. 2002. 5 361 5 779 5 965 Kórházba kerültek száma Szervező körön belül 385 405 424 Összesen Szervező körön kívül 259 252 224 A gondozottak közül kórházba kerültekszázalékos aránya 644 657 648 12,01% 11,36% 10,86% 3. táblázat Kórházi kezelést igénylő esetek számának alakulása a gondozottak körében Kor (év) Keringési rendszer Férfi Dombóvár 2,6 32,4 71,8 18-34 35-64 65 felett Magas vérnyomás Nő Vidék 3,4 24,7 66,6 Dombóvár 10,0 34,6 82,6 Férfi Vidék 4,6 24,0 72,4 Dombóvár 2,5 26,5 35,6 Nő Vidék 2,7 18,3 42,2 Dombóvár 0,9 27,0 69,0 Vidék 1,3 18,1 49,7 4. táblázat Szív- és érrendszeri megbetegedések prevalenciája vidéken és Dombóváron. 2000-2002. adatok Kor (év) Cukorbetegség Férfi Nő Dombóvár Vidék Dombóvár Vidék 18-34 0,27 0,80 0,54 0,25 35-64 8,00 5,30 6,10 5,10 65 felett 22,20 16,10 30,40 11,40 Daganatos betegségek Férfi Nő Dombóvár Vidék Dombóvár Vidék 0,36 0,18 0,68 0,77 1,70 1,08 3,10 1,06 6,10 4,90 6,90 3,60 Asztma Férfi Dombóvár 1,08 2,10 7,70 Vidék 1,06 1,01 3,20 Nő Dombóvár 1,60 2,30 3,20 Vidék 1,06 1,06 1,90 5. táblázat A cukorbetegség, a daganatos betegségek és az asztma prevalenciája vidéken és Dombóváron. 2000-2002. adatok kezelések, a daganatos betegségek miatti műtek számának növekedése következtében. Az életkor meghosszabbítása, az életminőség javulása, az élhető élet biztosítása, a munkaképesség mielőbbi helyreállítása, a táppénzes napok számának csökkentése, a hatékony rehabilitáció, azonban olyan érték, mely nem pusztán gazdasági szempontból közelíthető meg. • • ÖSSZEFOGLALÁS Az IBM során ellátás szervezőként szerzett 4 éves tapasztalataink alapján elmondható, hogy a modell a betegek és az ellátást végző egészségügyi szolgáltatók számára egyaránt előnyös, mert: • Lakóhelyhez közeli definitív ellátást nyújt a megbetege- • dés stádiumának és a beteg aktuális állapotának megfelelő szolgáltatási szinten. Az ellátást végző szolgáltató szakmai és gazdasági érdekeltségének megteremtésével javul a hatékonyság, eredményesség, a szervezettség. Emelkedik a minőség, megvalósul a folyamatos kommunikáció. A prevenció, szűrés, gondozás tevékenységek tényleges működtetésével már rövid távon is mérhető – de elsősorban hosszú távon jelentkező egészségnyereség, életminőség javulás jön létre, mely a lakosság körében a morbiditás és mortalitás fenntartható csökkenését valószínűsíti. A bizonyítékokon alapuló diagnosztikus és terápiás protokollok alkalmazása az egészségügyi ellátó rendszer különböző szintjein biztosítja a folyamatos képzést, ezáltal a minőségfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Kerekes László 1957-ben született Pécsett. 1982-ben szerzett általános orvosi diplomát a POTE-en. 1982-1989-ig POTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetében dolgozott. 1986-ban szakvizsgát szerzett. 1989-től a Dombóvári Kórház osztályvezető főorvosa. 1998-től a Dombóvári Egészségügyi 16 IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER Kht. Felügyelő Bizottságának tagja, 2002-től az intézmény ügyvezető igazgatója. Öt hazai tudományos társaság tagja. 1994 óta a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) vezetőségi tagja, szekció elnök. 2002-től a MAITT Ellenőrző Bizottság elnöke. 1998-tól tagja az Európai Aneszteziológiai Akadémiának, 2003 óta Tolna megyei szakfőorvos. Tudományos kutatási területe az impedancia kardiográfia.
