Az Irányított Betegellátási Modell rendszerében működtetett szervezett és összehangolt prevenciós munka, a szűrés, gondozás, a diagnosztikus és terápiás protokollok elsősorban hosszú távon jelentkező és mérhető egészségnyereséget és életminőség növekedést eredményeznek. Az ellátásra fordított költségek csökkennek, a szervező munka hatékonyabb és takarékosabb forráselosztást eredményez. Az egységes orvosszakmai elvek alkalmazása az ellátás különböző szintjei között folyamatos kommunikációt és szervezett képzést feltételez, ezáltal javítja a minőséget. A rendszer működése során a népegészségügyi szempontok, az egészségügyi szolgáltató és a finanszírozó érdekei egyaránt érvényesülnek.
[1] Magyar Szabvány MSZ EN ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2000) Magyar Szabványügyi Testület, 2001.
[2] ISO/DIS 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. Magyar Szabványügyi Testület, 2000.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS Kórházi minőségügyi rendszer informatikai támogatása Kujalek Éva, Heim Pál Kórház A Heim Pál Gyermekkórházban negyedik éve működik integrált minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer. Nem egyedi jelenség, egyre több egészségügyi intézmény vezeti be az ISO vagy KES alapú minőségügyi rendszereket. A minőségügyi rendszer működésének, működtetésének elősegítésére azonban viszonylag kevés, és nem mindenre kiterjedő informatikai rendszereket fejlesztettek ez idáig. A cikkben az egyes feladatokkal kapcsolatos követelményeket, és a gyakorlati megvalósítás során jelentkező problémákat foglaltam össze. Olyan problémákat, melyekre egy, a minőségügyet támogató informatikai rendszer válasz lehetne. BEVEZETÉS Ma már általánosan elterjedt az élet minden területén, hogy ahol nagyon sok adat, információ keletkezik, az informatikai rendszerekben kerül rögzítésre, tárolásra, feldolgozásra. Így van ez az egészségügyben is egyre inkább. A ma használatos informatikai rendszerek és a bennük keletkező dokumentumok az olyan alapvető minőségbiztosítási követelményeket kielégítik, mint az egységesség, olvashatóság, azonosíthatóság, nyomon követhetőség, ellenőrizhetőség. A cikk további részében nem a minőségügyi szabványok informatikai alkalmazhatóságáról vagy megvalósulásáról írok, hanem az érme másik oldaláról: egy kórházban, az ISO szabványok alapján létrehozott minőségügyi rendszer működését hogyan segíti/segítheti az informatika, és milyen további elképzelései vannak erről egy felhasználónak. Bizonyos területeken ez a jelenlegi rendszerek alkalmazását, helyenként bővítését jelenti, vagy az adatok, információk más szempontok alapján történő rögzítését, illetve feldolgozását. Egy kórház minőségügyi rendszerének jellemzője, hogy az ott zajló valamennyi tevékenységre kiterjed. Meghatározza és szabályozza a folyamatokat, feladatokat, felelősségeket. Legfőbb célja az intézmény eredményes, hatékony működése és az elvárásoknak való megfelelés. Az egészségügyi szolgáltatóknak a több oldalról megnyilvánuló külső, és a belső igényeknek egyaránt meg kell felelnie. Ezeket fel kell mérnie, mint ahogyan azt is, hogy ezek kielégítésére milyen erőforrásokkal rendelkezik. Meg kell határoznia a folyamatokhoz a belső kritériumokat, és terveznie a fejlesztéseket. Rendszeresen ellenőriznie, értékelnie és javítania kell saját tevékenységét. Ahhoz, hogy ezt a gyakran változó fel- tételek mellett megtegye, elengedhetetlen az informatikai háttér. A betegellátáshoz, a fő tevékenységhez kapcsolódó orvosi és ápolói adminisztráció, a kötelező jelentések és statisztikák teljesítése ma már nehezen lenne elképzelhető enélkül. Hasonlóképpen az úgynevezett kisegítő és kiszolgáló, valamint az adminisztratív tevékenységek, mint pénzügy, munkaügy, anyaggazdálkodás stb. Azonban a minőségi szabványok nem csak ezekre a felsorolt, informatikailag megoldott (vagy megoldás alatt álló) tevékenységekre vonatkoznak. Kórházunkban integráltan működik az ISO 9001 – minőségközpontú irányítási rendszer, az ISO 14001 – környezetközpontú rendszer, és a HACCP élelmezési minőségbiztosítási rendszer. A MINÔSÉGÜGYI RENDSZER MÛKÖDTETÉSE SORÁN FELMERÜLÔ KÖVETELMÉNYEK ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁK Dokumentumok kezelése Minőségügyi szempontból fontos a rendszerek működéséhez szükséges, különféle dokumentumok kezelése. Dokumentum alatt értve mindazt az írott vagy szerkesztett anyagot, amire a szervezetnek szüksége van az eredményes tervezéshez, működtetéshez és szabályozáshoz. A szabvány szerint dokumentum az, ami: • követelményt • ajánlásokat, javaslatokat tartalmaz, • rögzíti az elért eredményeket, • igazolásul szolgál tevékenységek elvégzéséről. [2] Ezek a szabályzatok, folyamatleírások, protokollok, utasítások, körlevelek, nyomtatványok, űrlapok. Egy kórházban több száz ilyen létezhet. És ehhez még az, hogy – szabványnyelven – „a minőségirányítási rendszer számára szükséges dokumentumokat ellenőrzés alatt kell tartani”. [1] Azaz nem elég nyilvántartásba venni, mindegyikük „életútját” folyamatosan követni kell. Minden egyes dokumentumról tudni kell, hogy: • melyik szakaszban van: készítés, jóváhagyás, felülvizsgálat, módosítás, ismételt jóváhagyás, érvénytelenítés, IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER 17 MENEDZSMENT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS • kire vonatkozik, vagy melyik munkafolyamathoz szükséges: elosztás, visszavonás, • milyen szintre érvényes: osztályos, több osztályt érintő, munkakörhöz kötött, összkórházi. Nem elégséges egy központi nyilvántartás, minden szervezeti egységnél naprakészen vezetni kell az ott érvényes dokumentumok listáját, típusonként. A dokumentumokat közzé is kell tenni, és gondoskodni kell arról, hogy mindig a megfelelő változatok álljanak rendelkezésre ott, ahol ezeket alkalmazzák. Figyelni kell e közben arra is, hogy nem minden dokumentum vonatkozik mindenkire, és, hogy szükségtelen információkkal ne terheljük munkatársainkat. A dokumentumok általában típus szerint vannak rendszerezve, megkülönböztethetünk szabályzatokat, protokollokat, körleveleket. A dokumentumok alkalmazóját a hétköznapi munkavégzés során azonban általában nem összességében érdeklik a szabályozások, hanem konkrét feladathoz, tevékenységhez keres előírást. Előfordulhat, hogy egy feladatra, munkakörre több szintű szabályozás létezik, s a nyomtatott kiadású dokumentumok között kissé nehézkes megtalálni a megfelelőt. A teljes dokumentumkezelésre, illetve a hagyományos, papíralapú dokumentumok használatával kapcsolatos problémákra, úgy gondolom, létezhet rendszerbe foglalt informatikai megoldás. Humán erőforrás gazdálkodás Az emberi erőforrással kapcsolatos minőségügyi feladatok: • fel kell mérni a munkatársak képzettségét, • meg kell határozni az egyes munkakörökhöz elvárt képzettségi szintet, • össze kell hasonlítani az elvárást a teljesüléssel, • meg kell tervezni a további képzéseket, oktatásokat, gyakorlatokat, • figyelni kell a továbbképzések esedékességét minden munkatársnál, • nyilván kell tartani ezek teljesítését, • a fejlesztésekhez tervezni kell az emberi erőforrás szükségletet (létszám, képzettség, képzés). Ez a jelenlegi nyilvántartásoknál bővebb. Mindegyik feladat végrehajtása megtörténik, külön-külön meg is találhatók az erre utaló dokumentumok, együtt azonban nem. Az emberi erőforrással kapcsolatban több helyen, több módon is rögzítésre kerülnek ugyanazok az adatok, s a különböző helyeken más szempontok alapján feldolgozásra is kerülnek. Ha például a képzéseket vizsgáljuk, ezek máshol vannak nyilvántartva, ha külső helyen (iskolában, tanfolyamon) történnek, máshol, ha kórházi szintű (pl.: újraélesztési gyakorlat), vagy ha osztályos szintű az oktatás, és újabb helye- 18 IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER ken, ha nem is szakmai jellegűek (minőségügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi stb.). Ezek tehát keletkezésüket, ellenőrzésüket tekintve legalább 4-5 helyen szerepelnek, és jellemzően egy munkatárs összes ilyen típusú adata nem egy helyen jelenik meg. Pedig ez megkönnyítené a tervezéseket, ellenőrizhetővé tenné az esedékességet és a teljesítéseket. Egy kórházban dolgozó, egészségügyi végzettségű személy tevékenységének, képzettségének teljes megítéléséhez hozzátartozik a tudományos munkája is. Beszerzések A szabványpontok szerint haladva, a következő terület, amely újfajta nyilvántartást ír elő a minőségügyi rendszer bevezetésével a beszerzés. Beszerzés több helyen történhet, az ezzel kapcsolatos minden eddigi lényeges információ egy helyen összefutott. Itt az új elem a beszállítók értékelése. Meg kell határozni a beszállítókkal, a felhasznált termékekkel kapcsolatban milyen kritériumoknak való megfelelést vár el a szervezet, és mind a maga által állított követelményeket, mind azok teljesülését rendszeresen felül kell vizsgálnia. Azaz évente értékelnie kell a beszállítókat, az egy év alatt nyújtott teljesítményüket. Ez alapján tud dönteni szerződések megkötéséről, meghosszabbításáról, megszüntetéséről. Az érvénybe lépő szerződéseket, a szerződött feleket pedig naprakészen nyilván is kell tartani. Ennek elérhetőnek kell lennie a beszerzések helyszínén, a kifizető helyen, és az ezeket ellenőrző személyeknél is. Gépek, műszerek A minőségügyi rendszer fontos eleme, hogy a tevékenységek során csak olyan eszközöket, gépeket, műszereket alkalmazzanak, amelyek rendszeresen karbantartva, kalibrálva, hitelesítve vannak. Nem elég a beszerzéssel, a műszaki adatokkal, javításokkal kapcsolatos adatok vezetése. Tervezni kell a karbantartásokat, figyelni a mérőeszközök kalibrálási, hitelesítési esedékességét, ezeket teljesíteni, és a teljesítést igazolni is szükséges. Ezek az adatok elvileg annyi helyen képződhetnek, ahány helyen ilyen eszközöket használnak. A központi nyilvántartás egyébként nem elégséges, de mindenképp szükséges. A berendezésre, eszközre vonatkozó valamennyi információnak az alkalmazás helyszínén is rendelkezésre kell állnia. Követni kell azt is, melyik eszköz éppen hol van, hiszen lehetséges, hogy több osztály is használja, vagy egy szervezeti egység több helyszínen tevékenykedik, de az eszköz lehet belső vagy külső szervizben is. A gépekről, műszerekről vezetett adatok más-más szempontok alapján történő lekérdezése is szükséges lehet, kötelező jelentések, statisztikák készítéséhez. Auditok, indikátorok A szervezetnek mérnie és elemeznie kell az általa nyújtott szolgáltatás megfelelőségét, az intézményen belüli folyamatokat, és ezek alapján fejlesztenie saját tevékenységét, annak minőségét. Össze kell vetnie a kritériumokat a teljesítésekkel. Olyan indikátorokat kell képeznie, amellyel MENEDZSMENT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS értékelhetővé vagy összehasonlíthatóvá teszi a teljesítményeket. Az általánosan alkalmazott mutatókon (havi/napi beteglétszám, átlagos ápolási nap stb.) kívül a betegellátási adatokból a szakmai standardoknak való megfelelést is mérni, ellenőrizni kell. Olyan származtatott adatokat létrehozni, amelyekkel ez megvalósul. A betegelégedettségi felméréseket úgy kell elvégezni, hogy azok eredményei használhatók legyenek javításra, jobbításra. A rendszeres mérés, elemzés egyik formája a felülvizsgálat, amely során a szabályozások céljaiknak való megfelelőségét, teljesítését ellenőrizzük. A belső audittal kapcsolatos teendők: • tervezés, • végrehajtás a különböző helyszíneken, • hiányosságok, nem-megfelelőségek feltárása, jegyzőkönyvezése, • a nem-megfelelőségek okainak elemzése, • intézkedés a javításra, határidő meghatározásával, • a javítás esedékességének figyelemmel kísérése, • eredmények közzététele, • visszaellenőrzés, • a hibajavítás elfogadása, vagy új intézkedés (ismételt visszaellenőrzés), • az eredmények vezetőségi értékelése. A felülvizsgálat tervezése során figyelembe kell venni a folyamatok és területek fontosságát, korábbi auditok eredményeit. [1] A javításokat figyelemmel kell kísérni, az eredményeket értékelni a helyszínen is, és intézményi szinten is. Így ezeknek könnyen előkereshetőnek, követhetőnek és mindenki számára elérhetőnek kell lenniük. Az összes belső audit is felfogható egyetlen folyamatnak, melyben rendszeresen ismétlődő lépések követik egymást. ELKÉPZELÉSEK EGY INFORMATIKAI RENDSZERRÔL Egy, a minőségügyi munkát támogató informatikai rendszernek öt alrendszere lehetne: • Dokumentumkezelő • Alkalmazotti nyilvántartó • Beszállítói nyilvántartó • Műszer-eszköz-gép nyilvántartó • Audit és indikátor nyilvántartó Dokumentumkezelő A dokumentumkezelő alrendszer akkor tudná segíteni a feladatok elvégzését, ha alkalmas: • szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, • a dokumentumok nyilvántartására, rendszerezésére, • a dokumentum „életútjának” követésére, • figyelmeztet az esedékes teendőkre (pl.: adott hónapban vagy napon szükséges felülvizsgálat), • mindenki ahhoz a dokumentumhoz férhet hozzá, amelyhez a munkavégzéséhez szükség van, • javítani, módosítani csak meghatározott személyek tudnak, de ők a saját gépükről is, • a felhasználó a különböző szintű dokumentumok között tud keresni, akár érvényességi hely, akár tevékenység, akár téma, akár munkakör alapján. Alkalmazotti nyilvántartó Hasznos lenne, ha: • alkalmas a személyi adatok kezelésére, • ezekhez csak az arra jogosultak férnének hozzá, • a munkaköri képzési követelmények és azok teljesülésének nyilvántartása megoldható, • jelezné az aktuális vagy kötelező képzési szükségességet – minden felhasználónak, • kórházon belüli, eltérő témájú képzésekről az igazolás, nyilvántartás a helyszínen azonnal a rendszerbe tudna kerülni, és mind a hallgató, mind a tanár tudná igazolni a részvételt, • ha a végzettségi vagy képzési követelmények, adatok személyre, munkakörre, illetve szervezeti egységre is lekérdezhetők. Beszállítói nyilvántartó A nyilvántartáson kívül lényeges lenne, hogy tudja segíteni a napi feladatok elvégzését is: • szerződések, beszállítók és értékelésük nyilvántartása, napi szintű nyomon követése, • kórházon belüli (osztályos) igénylések lebonyolítása, • külső megrendelések, és azok teljesítésének nyilvántartása (kiegészítve akár a raktározással kapcsolatban keletkező adatok kezelésével), • a nyilvántartott adatok többszempontú lekérdezése. Műszer-eszköz-gép nyilvántartó Úgy lenne célszerű, ha minden, az eszközökkel kapcsolatos információ kezelésére alkalmas lenne: • műszerek, gépek műszaki adatainak nyilvántartására, • adat az eszközök használati helyéről, kórházon belüli és kívüli „mozgásáról”, • jelzésre az időhöz kötött feladatoknál, az arra illetékes munkatársnak (karbantartás, érintésvédelmi felülvizsgálat, hitelesítés stb.), • kórházon belüli javítási igénylések lebonyolítására, • a javításokat, szervizeléseket végző cégekkel kötött szerződések nyilvántartására, • ezek teljesítésének a rendszerben való dokumentálására és igazolására a helyszínen, • az adatok többszempontú lekérdezésére. Audit és indikátor nyilvántartó Az auditokhoz kapcsolódó, és más mérési adat a szervezet valamennyi egységénél keletkezhet. Ezek begyűjtését, feldolgozását, értékelését és javításra használhatóságát megkönnyítené, ha: • a keletkezés helyéről egy rendszerbe kerülnek, • minden munkatárs számára hozzáférhetőek, • az adatok lekérdezhetők szervezeti egységenként, vagy évek IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER 19 MENEDZSMENT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS szerinti csoportosításban, vagy más szempontok és csoportosítások alapján. Véleményem szerint legfőképp ezeket, a minőségügyi rendszer szempontjából fontos területeket tudja/tudná segíteni az informatika a maga eszközeivel. A felsorolt öt terület egyes elemei közül több is létezik önálló programként, de nem egy egységes rendszerben. Így, például más program részeként gép/műszernyilvántartó vagy munkaügyi adatnyilvántartó ugyan van, de a minőségügy szempontjából fontos részeket nem tartalmaz. A szoftverfejlesztőktől azt várjuk, hogy a jövőben figyeljenek oda a minőségügyi rendszer kiszolgálására is. A más szempontból szükséges nyilvántartásokat ki kell egészíteni a minőségügyi követelményekben megfogalmazottakkal. A gép/műszernyilvántartásoknál szerepelnie kellene a hitelesítés, kalibrálás időpontjának, vagy a beszállítói nyilvántartókban a beszállítók minősítésének. A dokumentumokat egy lokális hálózaton belül könnyen elérhetővé lehet tenni valamennyi munkatárs részére, azonban a dokumentum „életútjának” követése ettől még nem megoldott. Fontos lenne az is, hogy ezek a programok ne önállóan működjenek, hanem egy egységes komplex rendszerben, ahol a jogosultságának megfelelően jutna a felhasználó információhoz, illetve e szerint lenne lehetősége az adatrögzítésre, bármely munkahelyen. IRODALOMJEGYZÉK [1] Magyar Szabvány MSZ EN ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2000) Magyar Szabványügyi Testület, 2001. [2] ISO/DIS 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. Magyar Szabványügyi Testület, 2000. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Kujalek Éva minőségügyi vezető. Gyermekápolóként kezdett dolgozni a Budai Gyermekkórházban, majd a Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézetben volt asszisztens. 1992 óta a Heim Pál Gyermekkórház munkatársa, kezdetben gyermekápoló, majd 1993-1996 között 20 IME II. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2003. OKTÓBER osztályvezető főnővér volt. 1998-ban minőségügyi szakreferensként kapott megbízást, két év múltán minőségügyi vezetőként. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán végezte. 2001-ben diplomás ápoló végzettséget szerzett, 2003 februárjában az Egyetemi Okleveles ápoló szakon tett sikeres záróvizsgát. Megalakulása óta tagja az ápolási Szakmai Kollégiumnak.
