IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Kásler Miklós a humántárca új vezetője

  • Cikk címe: Kásler Miklós a humántárca új vezetője
  • Szerzők: Haiman Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 8-9
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS

Absztrakt:

Lapzártánkkal egy időben tette le a hivatali esküt az új kormány, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát Kásler Miklós vezeti. A professzor, aki több mint negyedszázadon át vezette az Országos Onkológiai Intézetet, sok konkrétumot eddig nem árult el terveiről. Ami az eddigi nyilatkozataiból leszűrhető, az az, hogy ha radikálisan új irányt nem is vesz az egészségügy, de lesznek kiemelten kezelendő területek, ahol a leendő egészségügyi államtitkárnak, a Heim Pál Gyermek kórház vezetői posztjából átigazoló Nagy Anikónak kell majd képviselnie és végrehajtania a kormány elképzeléseit.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Kásler Miklós a humántárca új vezetője Lapzártánkkal egy időben tette le a hivatali esküt az új kormány, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát Kásler Miklós vezeti. A professzor, aki több mint negyedszázadon át vezette az Országos Onkológiai Intézetet, sok konkrétumot eddig nem árult el terveiről. Ami az eddigi nyilatkozataiból leszűrhető, az az, hogy ha radikálisan új irányt nem is vesz az egészségügy, de lesznek kiemelten kezelendő területek, ahol a leendő egészségügyi államtitkárnak, a Heim Pál Gyermekkórház vezetői posztjából átigazoló Nagy Anikónak kell majd képviselnie és végrehajtania a kormány elképzeléseit. A szokásoknak megfelelően az Országgyűlés szakbizottságaiban beiktatásuk előtt meghallgatták a leendő minisztereket. Kásler Miklós, akit a miniszterelnök az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) élére választott Balog Zoltán utódjaként, a Kulturális, valamint Népjóléti Bizottságában mutatkozott be, illetve válaszolt a képviselők kérdéseire. Mindkét testület előtt azzal kezdte, hogy az emberi, a keresztényi és a nemzeti alapértékekre építve kívánja irányítani a tárcához tartozó területeket, ezen értékek alapján kell kijelölni a célokat és ehhez kell hozzárendelni a megvalósítás módszereit. Kásler Miklós azt mondta: tisztában van azzal, hogy az EMMI nagy területeket fog át, de ezek középpontjában egyetlen dolog áll, az ember, a tárcának pedig kiemelt célja, hogy Magyarországon az emberek ne csak jobb, hanem szebb életet is élhessenek. Szavai szerint a kultúra, az oktatás, a sport, az egészségügyi és a szociális terület fejlesztése, alakítása is ezt a célt szolgálja majd. Ami az egészségügyet illeti, arról mint alapvető értékről beszélt, és alapvető célnak nevezte, hogy egészséges egyének és közösségek alkossák a társadalmat. Ehhez fejleszteni kell a népegészségügyet, mint mondta, minden feltétel adott az országos vastag- és végbélrákszűrés elindításához, erre heteken, vagy egy-két hónapon belül sor kerül. Azt mondta, ennek a szűrésnek a bevezetését egy nagyon hosszú szakmai vita hátráltatta a módszerrel kapcsolatban, végül is a vizsgálatot a székletvérből fogják elvégezni, és pozitív eredmény esetén kell igénybe venni a kolonoszkópiát. Azt is hozzátette: elkészült a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program. A miniszterjelölti meghallgatáson a professzor arról is beszélt, hogy nagyon pontosan meg kell határozni a struktúrát, a felelősségeket, a kapcsolatrendszert, meg kell erősíteni az országos intézeteket. Kiemelt célnak nevezte az alapellátás viszonyrendszerének teljes újragondolását és megerősítését, a sürgősség és a mentés átszervezését, a gyermek- 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY gyógyászat és a népbetegségek – keringési, mozgásszervi és mentális betegségek – elleni küzdelmet. Néhány képviselő kíváncsi lett volna ugyan arra, hogy a leendő miniszter például elégedett-e az egészségügyi közkiadások mértékével, hogy van-e terve a hálapénz megszűntetésére, vagy, hogy tervezik-e felmérni, hogy valójában mennyi pénzből lehetne adósság nélkül működtetni a kórházakat, de ezeket a kérdéseket kikerülte Kásler Miklós. Válaszolt viszont egyebek mellett arra, várható-e a jelenleginél nagyobb transzparencia például a közbeszerzésekkel vagy a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban. Jelezte: maga mindig a törvényesség és az etika szerint élt, számára ezek jelentik az átláthatóságot; hogy mi a helyzet a Nemzeti Rákkontroll Programmal – mint mondta, azt az évek során többször átdolgozták, kormányprogrammá lett, és ennek is köszönhető, hogy míg a megbetegedések száma emelkedett, a halálozásoké nem. Kásler Miklós úgy vélte, struktúraváltás nélkül nem lehet javítani a kórházak gazdálkodásán, ugyanakkor hangsúlyozta: kórházbezárás nem szerepel a terveik között. Azt mondta, napirenden van az állami és a magánellátás viszonyának rendezése is. Az ágazatot sújtó nővérhiányról úgy vélekedett, hogy annak megoldása nem kizárólag anyagi kérdés, hanem magába foglal olyan szociális intézkedéseket is, amilyen például a lakhatási lehetőségek javítása. A még szintén a kinevezése előtt a Magyar Időknek adott interjúban mindemellett arról is beszélt, hogy fontosnak tartja növelni az egészségbiztosító önállóságát, hatáskörét, hatósági jogkörét, a finanszírozásban pedig a döntési szintek koncentrációját, illetve, hogy jogszabályok megalkotásával és természetesen azok betartatásával kell szavatolni a mindennapi betegellátás nagyobb biztonságát. Ebben az interjúban beszélt arról is, hogy meglátása szerint, ha meg nem is oldható, mindenképpen enyhíthető az orvoshiány a szabadfoglalkozású orvosi státusz bevezetésével. Ezért mindenképpen újra megfontolás tárgyává tenné az első Orbán-kormányban ezzel kapcsolatban megfogalmazott javaslatot. Nyilván sok mindent át kell gondolni ezzel kapcsolatban, hiszen egy nagyon összetett dologról van szó, de sok előnye lehet, szétválna például az orvosok állami és a privát tevékenysége – fogalmazott. A béremelések folytatását is lényeges dolognak tartotta, ahogyan a társadalmi megbecsültség növelését is, elsősorban a pozitív esetek korrekt bemutatásával. A sajtó egy része ugyan szereti felkapni a negatív történéseket, gyakran találkozunk a területen egészen méltatlan álhírekkel, de azért bőven vannak jó példák is az egészségügyben, amelyekre büszkék lehetünk, mégsem beszélünk róluk eleget. Ezen mindenképpen változtatni szeretne – mondta. Elismerte azt is, hogy a kormánynak még van adóssága az egészség- XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2018. MÁJUS EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS ügyben, hiszen a gazdasági-műszaki területen dolgozók bére nem emelkedett az elmúlt években. Hozzátette ugyanakkor, hogy „mindig a feladat, a létszám és a fizetés háromszögében kell gondolkodni. Meg kell nézni, mennyi emberrel látható el színvonalasan egy adott feladat, és akkor látható, hogy ehhez mennyi pénzre van szükség. Mert nem biztos, hogy a pénz kevés, lehet, hogy az ember sok, vagy nincsen jól elosztva a munka.” Arra a kérdésre, hogy milyen miniszter lesz, Kásler Miklós úgy válaszolt: „Miniszterként is az egyeztetésre törekszem az adott témáért felelős államtitkárral vagy államtitkárokkal. Soha nem képzeltem magam tévedhetetlennek, ha egy döntésem utólag rossznak bizonyult, azt mindig igyekeztem kijavítani.” A parlamenti bizottsági meghallgatásán pedig leszögezte: a miniszterséget a szó eredeti jelentéstartalmában, vagyis szolgálatként értelmezi. NÉVJEGY Kásler Miklós Budapesten született 1950-ben, édesanyja pedagógus, édesapja jogász volt, fia 1984-ben született. Az általános és a középiskolát Sárváron végezte, majd a szegedi egyetemen szerzett orvosi diplomát. Sebészi, szájsebészi, plasztikai sebészeti és klinikai onkológusi szakvizsgája van. 1981 óta dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben, ahol 1992-ben nevezték ki főigazgatónak. A Sem- melweis Egyetem Onkológiai Tanszékének két alkalommal volt tanszékvezető egyetemi tanára, a Pécsi Tudományegyetem Onkológiai Intézetének tanszékvezető tanára, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvosi Iskola tanszékvezető egyetemi tanára. Számos hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa. Különösen büszke magyar kitüntetéseire, melyek közül 2015-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismeréssel, 2018-ban pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki. Búcsú az Onkológiai Intézettől Budapest, 2018. május 18. – Dr. Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanártól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosától, aki több mint 25 évig vezette az intézetet, kollégái rövid, de meghitt ünnepségek keretében búcsúztak, ahol Kásler professzor urat a magyar onkológiáért tett több évtizedes munkásságáért, szakértelméért és emberségéért vastapssal éltették. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri kinevezése előtt Prof. Dr. Kásler Miklós átadta az intézet irányítását Dr. Polgár Csaba professzornak, tanszékvezető egyetemi tanárnak, az MTA doktorának, aki egyben az intézet Sugárterápiás Központjának vezetője is. Az új megbízott főigazgató beszédében emlékeztetett arra, hogy az Országos Onkológiai Intézet kollégái mindig számíthattak Kásler professzor szakértelmére és a betegekkel és munkatársakkal való emberséges kapcsolatára, míg építő munkásságának eredményei mindig a betegek és az intézet munkatársait szolgálták. Kiemelte, hogy 25 éven át, mindenkor napi 24 órában végzett vezetői munkája a korszerű, országos magyar onkológiai ellátórendszer kialakítása mellett az intézet nemzetközi hírét is megalapozta. A főorvosi menedzsment, az orvosi és az ápolói közösség, vezető asszisztensek, osztályos főnővérek és szakdolgozók előtt Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgatóként tett utolsó üzenetét mondta el, melyben Gróf. Széchenyi István szavait idézte: „Pályámra visszatekintve, nyugodt kebellel mondhatom: soha más szempont nem vezérlett, mint nemzetünk üdve, hazánk java”. Kásler Miklós immár az emberi erőforrások miniszterként dolgozik tovább, képviselve az emberközpontú, a családközpontú, a nemzetközpontú ideológiát, melyek fókuszában az ember áll, markáns üzeneteket fogalmazva meg mindenki számára. Első nyilatkozataiban is már az orvosok, egészségügyi szakdolgozók megbecsültségének fontosságát emelte ki, őt idézve: „ami kijár azoknak, akik az életüket a többi embertársuk gyógyítására, életmentésére áldozzák”. Forrás: OOI IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2018. MÁJUS 9