IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő - Prevenció és informatika

  • Cikk címe: Beköszöntő - Prevenció és informatika
  • Szerzők: Prof. Dr. Kozmann György
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 3
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ

Absztrakt:

Az informatika a műszaki tudományok önálló tudományága, amelynek alkalmazásai alapvetően fontosak az orvosi kutatás, a diagnosztika és a prevenció területén is. A hagyományoknak megfelelően az idei, a XVI. Országos Infokommunikációs Konferencia, a teljesség igénye nélkül, fontos aktuális alkalmazásokat tekint át, így például az európai szintű adatbiztonsággal, adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat (GDPR), vagy az ugyancsak EU kezdeményezésű gyógyszer azonosítási feladatokat. Az informatika eredményeire támaszkodó egészségipar már a múltban is lényegesen megváltoztatta a diagnosztika és terápia eszköztárát. A fizika, a matematika, a műszaki tudományok, ezen belül elsősorban a számítástechnika sokszor 50-100 éves alapkutatási felismerések eredményeit integrálta például a képalkotó rendszerek létrehozásába, amelyek az 1970-es, 1980-as évektől kezdve rohamosan elterjedtek, és ma uralják a diagnosztika jelentős területeit. Nemzetgazdasági szempontból fontos, hogy a hazai egészségügy nem csupán használója ennek az új technikának, hanem néhány magyarországi vállalkozás a múltbéli hazai egészségipari örökségekre is támaszkodva, folyamatos 20-30 éves fejlesztésnek és kutatásnak köszönhetően, nemzetközi értelemben kis késéssel, exportképes termékekkel jelent meg a világpiacon (pl. 77 Elektronika, Mediso).

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő - Prevenció és informatika Prof. Dr. Kozmann György
Tartalom IME Szerkesztőség
Magyarország és a magyar miniszterelnök a Lancet címlapján
A kardiológia elmúlt tíz évének is köszönhetően öt évvel nőtt a várható élettartam Magyar Kardiológusok Társasága
Kásler Miklós a humántárca új vezetője Haiman Éva
Búcsú az Onkológiai Intézettől IME Szerkesztőség
Honnan hová? Kikkel és kikért? Dr. Barcs István
Carpal tunnel decompressiója után kialakult súlyos szeptikus szövődmény diabeteses betegnél Dr. Naumov István, Dr. Szabó Tamás
2018. május 19. az IBD világnapja IME Szerkesztőség
Budapesten tartotta kongresszusát a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaság IME Szerkesztőség
Országos Skill labor hálózat létrehozása 8 milliárd forintos fejlesztéssel IME Szerkesztőség
Esetszintű kontrolling – naprakész adatokkal Dr. Vácity József
Prof. Dr. Kiss István – nekrológ IME Szerkesztőség
Nemzetközi Fogamzásgátlás és Családtervezés Konferencia Budapesten Boromisza Piroska
2018 legyen a COPD éve – fordítsunk nagyobb figyelmet az idült légzőszervi betegségekre! Dr. Antus Balázs, Dr. Kovács Gábor
Az 5. a Semmelweis Egyetem a THE listáján Semmelweis Egyetem
Hazai csecsemőtáplálási szokások a védőnői statisztikák tükrében 2011-2015 között Molnár Szilvia, Kádár Magdolna Katalin, Szőllősi Gergely József, Dr. Szabó László, Dr. Mák Erzsébet
Fókuszban a gyógyszerészi gondozás - A grandEXPO szakmai konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska
A pajzsmirigy-túlműködésben szenvedők csaknem kétharmada nő IME Szerkesztőség
A betegek állapotát is figyelembe vevő relatív hatékonyságvizsgálat (DEA) a hazai mozgásszervi rehabilitációs osztályokon. I. rész Dénes Rita Veronika, Dr. Koltai Tamás, Dr. Dénes Zoltán
Szegedre látogatott az Európai Unió egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa Szegedi Tudományegyetem
A XIII. IME Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzésről és Konferenciáról jelentjük II. rész Boromisza Piroska
XVIII. Szolgáltatásmenedzsment Konferencia 2018. november. 8. (csütörtök) IME Szerkesztőség
Endoszkópos kameraképek feldolgozásának lehetőségei a robotsebészetben Nagyné E. Renáta, Dr. Haidegger Tamás
Innovatív webfejlesztés a Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál Dr. Czinkóczi Sándor, Dr. Révai Tamás

Szerző Intézmény
Szerző: Prof. Dr. Kozmann György Intézmény: IME Szerkesztőség
Beköszöntő Prevenció és informatika Az informatika a műszaki tudományok önálló tudományága, amelynek alkalmazásai alapvetően fontosak az orvosi kutatás, a diagnosztika és a prevenció területén is. A hagyományoknak megfelelően az idei, a XVI. Országos Infokommunikációs Konferencia, a teljesség igénye nélkül, fontos aktuális alkalmazásokat tekint át, így például az európai szintű adatbiztonsággal, adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat (GDPR), vagy az ugyancsak EU kezdeményezésű gyógyszer azonosítási feladatokat. Az informatika eredményeire támaszkodó egészségipar már a múltban is lényegesen megváltoztatta a diagnosztika és terápia eszköztárát. A fizika, a matematika, a műszaki tudományok, ezen belül elsősorban a számítástechnika sokszor 50-100 éves alapkutatási felismerések eredményeit integrálta például a képalkotó rendszerek létrehozásába, amelyek az 1970-es, 1980-as évektől kezdve rohamosan elterjedtek, és ma uralják a diagnosztika jelentős területeit. Nemzetgazdasági szempontból fontos, hogy a hazai egészségügy nem csupán használója ennek az új technikának, hanem néhány magyarországi vállalkozás a múltbéli hazai egészségipari örökségekre is támaszkodva, folyamatos 20-30 éves fejlesztésnek és kutatásnak köszönhetően, nemzetközi értelemben kis késéssel, exportképes termékekkel jelent meg a világpiacon (pl. 77 Elektronika, Mediso). Az előrejelzések szerint a jövőben az egészségügy a ma korszerűnek tekintett eszközökkel sem lesz képes ellátni a feladatát. Szükség lesz az akár több százmillió embert is elérő intelligens prevenciós vagy távdiagnosztikai rendszerekre, amelyek a mai tudásunk szerint az elterjedten használt okostelefonokkal, kiegészítő áramkörökkel, szenzorokkal létrehozhatók. Az „intelligens” jelző arra utal, hogy az orvosi tudás egy része automatikusan végrehajtott döntési algoritmusok formájában „beépül” az új, egyszerűen használható mérő és kiértékelő rendszerekbe, ezek segítségével rizikóelemzés, szűrés, távdiagnosztikai beavatkozás végezhető, a tényleges beteg-orvos találkozások száma jelentős mértékben csökkenthető. Az előadások egy szekciója mintát vesz a hazai egészségipari K+F+I ilyen irányú tevékenységből. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi iparág induló stádiumban van, vissza nem térő kiváló lehetőség kínálkozik a hazai egészségipar számára, hogy az „induláskor” nehezen behozható jó pozíciókat szerezzen. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vázolt kihívások megoldása, hasonlóan a korábbi időszakban a képalkotó rendszerek kialakításához, csak alapkutatások folytatásaként, az egészségügyi ágazat, az egészségügyi ipar, valamint a biomérnöki, egészségügyi informatikai egyetemi oktatás (különösen a PhD képzés) szoros együttműködésében képzelhető el. A tervezés és a gyártási technológiák megteremtésén túlmenően az ipari termék piaci bevezetéshez megfelelő széleskörű marketing tevékenység is szükséges. A feladat lényegesen különbözik a képalkotók esetétől, ahol elegendő volt a kórházak, diagnosztikai centrumok képviselőit meggyőzni az új eszközök előnyeiről. Ebben az esetben a felhasználók sokan vannak, a lakosság széles rétegeit kell „meggyőzni” az eszközhasználat előnyeiről, a rossznak bizonyult beidegződések elhagyásának szükségességéről. Ilyen szempontból nem elegendő a szakmai/tudományos érvelés, a megkedveltetésnek új módszerei szükségesek. A nehézségek illusztrálására, álljon itt egy példa. A helyes életmód / táplálkozás személyre szabott kialakítását segítő Lavínia fantázianevű okostelefon bázisú „életmód–tükör” ismereteink szerint a diabéteszes betegeknek nyújtott szolgáltatásainak mélységét, predikciós képességét tekintve a világon a legjobb, de legalábbis a legjobbak közé tartozik. Sajnálatos módon azonban a rendszernek a tudományos világban történt „befogadása” nem volt elég, hogy áttörje a nagyközönség idegenkedését. Az egészségiparon belül a hazai K+F finanszírozásnak és projekt ellenőrzésnek eddig nem volt elegendően hangsúlyos része az elvileg is új alapokra épülő prevenciót segítő innováció, de több más, a KKV szektorból jövő egészségügyi műszeripari ötlet támogatása sem, ezért számos értékes lehetőség „elveszett”. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar gazdaság számára vesztek el ezek az eredmények, mivel a fejlett ipari államokban ezek közül számos megoldás befogadásra, támogatásra került, és sikeres termék lett. A jövőre nézve általános javaslatként elmondható, hogy a hazai személyi és anyagi forrásokat az eddiginél lényegesen gyorsabb és egyszerűbb adminisztratív pályázati szabályok alkalmazásával olyan feladatokra érdemes koncentrálni, amelyek eszköz és módszer bázisa még nemzetközi szinten is újdonság (azaz nem vagyunk lemaradva), tehát egy sikeres K+F+I jelentős nemzetközi szintű anyagi és erkölcsi sikert is hozhat. Prof. Dr. Kozmann György főszerkesztő IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2018. MÁJUS 3