IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő - Euratom direktíva

  • Cikk címe: Beköszöntő - Euratom direktíva
  • Szerzők: Dr. Battyáni István
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 3
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ

Absztrakt:

A 2018-as év fontos változásokat hoz a képalkotó diagnosztika mindennapi életében, mivel az Európai Unió új adatvédelmi jogszabályának és az 59/2013-as Euratom direktíva sugárvédelmi előírásainak is meg kell felelniük a szolgáltatóknak. A jogszabály és az irányelv is a betegek érdekét képviseli, és gondos odafigyelést, protokoll szerinti magas színvonalú működést vár el a radiológiai képalkotó diagnosztikai szolgáltatóktól.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő - Euratom direktíva Dr. Battyáni István
Tartalom IME Szerkesztőség
Egészségpolitika – Alapellátás – EBP – Ellátásszervezés A XIII. IME Regionális Egészségügyi Konferencia beszámolója Boromisza Piroska
Kossuth Zsuzsanna szellemi örökségének letéteményesei - Interjú Schmittné Makray Katalin, Vártokné Fehér Rózsa és Tamás Évával Boromisza Piroska
Vese világnap: fókuszban a nők Sajtóiroda MM
A MEDICINA 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség sajtóközleménye a közfinanszírozott járóbeteg szakellátás súlyáról Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Semmelweis nyomán Kétszáz éve az egészségügy élvonalában - Interjú Hornyák Lászlóval, a Hartmann ügyvezető igazgatójával Boromisza Piroska
Szakmai könyvbemutató: Negatívnyomás-terápia IME Szerkesztőség
Egy iskolai kézhigiénés egészségnevelési program hatásvizsgálatának tanulságai – az első pilot eredmények Dr. Feith Helga Judit, Dr. Lehotsky Ákos, Dr. Füzi Andrea Rita, Lukács Ágnes, Csima Zoltán, Dr. Gradvohl Edina, Mészárosné Dr. habil. Darvay Sarolta, Bihariné Dr. Krekó Ilona, Zombori Judit, Prof. Falus András
Egészségügyi elismeréseket adtak át március 15. alkalmából IME Szerkesztőség
A telemedicina szerepe a beteg-orvos, beteg-alapellátás, beteg-szakellátás kapcsolat optimális megoldása érdekében Prof. Dr. Kékes Ede, Dr. Szegedi János, Dr. habil. Kiss István
EFI UPDATE AZ IME XIII. Regionális Konferenciájáról jelentjük Boromisza Piroska
Újabb egyeztetés az Egészségügyért Felelős Államtitkárság és a szakszervezetek között Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Gondozni vagy nem gondozni? Ha a gondozás társadalmi haszna nagyobb, mint költsége, akkor miért nem valósul meg? Dr. Kalapos Miklós Péter
A prosztatarák molekuláris képalkotása és endoradioterápiája a nukleáris medicina legújabb „mintagyermeke” Prof. Dr. Szilvási István
Egészségügyi elismeréseket adtak át március 15. alkalmából Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
EEG analysis methods in neurolinguistics: a short review Dr. Juhász Zoltán, Mohamed F. Issa, Prof. Dr. Kozmann György
A mesterséges intelligencia lehetséges térnyeréséről GE Healthcare
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) AZ IME XIII. Regionális Konferenciájáról jelentjük Boromisza Piroska
A világ élvonalában van több magyar egyetem is IME Szerkesztőség

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Battyáni István Intézmény: IME Szerkesztőség
EGÉSZSÉGPOLITIKA Beköszöntő A 2018-as év fontos változásokat hoz a képalkotó diagnosztika mindennapi életében, mivel az Európai Unió új adatvédelmi jogszabályának és az 59/2013-as Euratom direktíva sugárvédelmi előírásainak is meg kell felelniük a szolgáltatóknak. A jogszabály és az irányelv is a betegek érdekét képviseli, és gondos odafigyelést, protokoll szerinti magas színvonalú működést vár el a radiológiai képalkotó diagnosztikai szolgáltatóktól. • • • • A sugárvédelmi irányelv fő elvárásai négy pilléren nyugszanak: Szakmai protokollok kidolgozása. A standard orvosi radiológiai eljárások minden egyes típusához minden berendezésre vonatkozóan írásos protokollt kell kidolgozni. Beutalási útmutatók kidolgozása. A beutaló orvosoknak az orvosi képalkotó eljárásokkal kapcsolatos – a sugárdózisokat figyelembe vevő – beutalási útmutatókat kell rendelkezésre bocsátani. A radiológiai diagnosztikai vizsgálatokra, az intervenciós radiológiai eljárásokra diagnosztikai vonatkoztatási szinteket kell megállapítani, azokat rendszeresen felül kell vizsgálni és a gyakorlatban alkalmazni. Be kell vezetni a klinikai auditot. A klinikai auditnak ki kell terjednie a felelősség megosztásának vizsgálatára, a vizsgálóeljárások indokoltságának és optimalizálásának ellenőrzésére, a berendezések műszaki állapotának felmérésére és a páciensek sugárterhelésének vizsgálatára. A szakmai protokollok rendelkezésre állnak, az írott beutalási útmutatót az ESR (European Society of Radiologists) EU-s tagországok részére elkészített iGuide rendszer biztosíthatja. Az iGuide rendszerhez a hozzáférhetőség az EESZT-n keresztül minden orvos számára biztosítható lehet. Nagyrészt ezek a szakmai anyagok képezhetik a későbbi klinikai auditok alapját. Az Egyesült Államokban ezek az útmutatók már régóta rendelkezésre állnak “appropriateness criteria” néven. Ez pontosan meghatározza, hogy különböző betegségekben a különböző vizsgálati módszereknek milyen értéke van, milyen információ tartalommal rendelkeznek, amit 1-9-ig terjedő pontszámmal jelölnek. A három vagy kisebb pontszámmal rendelkező vizsgálatokat az adott betegség szempontjából nem tartják megfelelőnek, azaz nem indokoltak, a 4-6 ponttal rendelkezők bizonyos körülmények között indokoltak lehetnek, míg a 7-9 pontszámmal rendelkezők az indokolt vizsgálatok. Ez a kritérium rendszer az alapja az európai iGuide rendszernek is. Különösen fontos ez a modern orvostudomány korában, amikor újabb és újabb diagnosztikus módszerek kerülnek bevezetésre. A diagnosztikus arzenálból ezen útmutatók alapján pontosan meghatározható, hogy egy adott, konkrét betegség kivizsgálása szempontjából milyen vizsgálatoktól várhatunk releváns, értékes információt, azaz melyik vizsgálatok indokoltak. A betegbiztonság szempontjából ez különösen fontos, mert kiküszöböli a felesleges sugárterheléssel járó vizsgálatokat (azok előjegyzési várakozási idejét), és ezzel lerövidíti a kivizsgálási időt. Mindemellett fontos elvárás, hogy az orvosi alkalmazásokból származó sugárterhelést mérni lehessen, és ezek összege az egyénekre lebontva hosszú távon kimutatható legyen. Amennyiben a rendszer jól működik, akkor egy páciens élete során a dózis (az orvosi diagnosztikus tevékenységből származó sugárterhelés) olyan tartományban tartható, ami számára nem okoz jelentős egészségkockázatot. Az irányelv lehetővé teszi, hogy egy beteg kivizsgálása, az alkalmazott képalkotó módszerek megválasztása a beteg lakóhelyétől függetlenül Európában mindenhol azonos elvek szerint ugyanúgy történhessen, és a folyamatos szakmai karbantartás révén mindig az elfogadott legkorszerűbb orvosszakmai elveket képviselje. Az irányelv célja a sztohasztikus sugárhatások által esetleg kiváltott megbetegedések lehetőségének társadalmilag elfogadható, a lehető legalacsonyabb szintre való csökkentése. Ezen szabályozások minannyiunk egészségét és biztonságát szolgálják, és minőségi előrelépést jelentenek a betegbiztonság és szakmaiság területén, de mint a jelentősebb változások, ezek is forrásigénnyel járnak, melynek a költségei a fenntartó tulajdonost terhelik. Dr. Battyáni István a Képalkotó rovat vezetője IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2018. MÁRCIUS 3