IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Minden 15. ember szenved valamilyen ritka betegségben

  • Cikk címe: Minden 15. ember szenved valamilyen ritka betegségben
  • Szerzők: Semmelweis Egyetem
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 24
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

Csaknem 8000 ritka betegséget ismerünk, szinte minden nap leírnak egy korábban nem ismert változatot, 80 százalékuk genetikusan meghatározott, gyakran az idegrendszer is károsodik – mondja Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Ritka Betegségek Intézetének igazgatója. A neurológus, pszichiáter és klinikai genetikus szakorvos szerint nehezíti a diagnózis megállapítását, hogy ezek a kórképek olyan tünetekkel vagy tünetkombinációkkal jelentkeznek, amelyekkel ritkán találkozik a szakorvos, ráadásul gyakran több szervrendszer is érintett. A Semmelweis Egyetem Ritka Betegségek Hálózatába tartozó mintegy 17 klinikán és intézetben háziorvosi vagy szakorvosi beutalóval fogadják a betegeket, évente több ezren keresik fel őket.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT KONTROLLING nyek minél hamarabb, a tárgyidőszak után minél rövidebb időn belül előálljanak. Ennek a tapasztalatok alapján két kulcs eleme van: a rendelkezésre álló költség adatok a főkönyvből, valamint az alkalmas és képzett kontrolling személyzet. A számvitellel kapcsolatos kontrolling elvárás a költség adatok stabilitása. Nem lehet, hogy kontrolling beszámolóval lezárt időszakok költségadatai dinamikusan változzanak (miként tapasztalható volt az implementáció során több intézményben is). Az ÁEEK elkötelezett abban, hogy rövidtávon az összes általa fenntartott egészségügyi szolgáltatónál elrendeli az egységes kontrolling módszertan bevezetését. Minden évben felülvizsgálatra kell, hogy kerüljön az egységes számlatükör, részben a jogszabályi változások, részben a Fenntartó elvárásainak változása miatt. IRODALOMJEGYZÉK [1] Állami Egészségügyi Ellátó Központ TÁMOP-6.2.5-B-13/12014-0001 „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” c. kiemelt projekt keretében „Egészségügyi ellá- tók egységes intézményi kontrolling módszertan implementációja és az egészségügyi ellátások finanszírozási módszertanához kapcsolódó szimulációs rendszer fejlesztése” Osztályos kontrolling összegző dokumentáció. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Nikliné Gáldonyi Edina üzemmérnök, rendszerszervező, egészségügyi menedzser szakértő és mérnök-közgazdász. Kezdetben könnyűipari termelés irányítással majd logisztikai, könyvelő és bérszámfejtő programokkal foglalkozott rendszer és folyamatszervezői szinten. Ezt követően az egészségügyben folytatta munkáját a finanszírozás és a kontrolling területén különböző funkciókban. Jelenleg a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ-jának gazdasági igazgatója. Minden 15. ember szenved valamilyen ritka betegségben Csaknem 8000 ritka betegséget ismerünk, szinte minden nap leírnak egy korábban nem ismert változatot, 80 százalékuk genetikusan meghatározott, gyakran az idegrendszer is károsodik – mondja Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Ritka Betegségek Intézetének igazgatója. A neurológus, pszichiáter és klinikai genetikus szakorvos szerint nehezíti a diagnózis megállapítását, hogy ezek a kórképek olyan tünetekkel vagy tünetkombinációkkal jelentkeznek, amelyekkel ritkán találkozik a szakorvos, ráadásul gyakran több szervrendszer is érintett. A Semmelweis Egyetem Ritka Betegségek Hálózatába tartozó mintegy 17 klinikán és intézetben háziorvosi vagy szakorvosi beutalóval fogadják a betegeket, évente több ezren keresik fel őket. Azokat nevezzük ritka betegségeknek, amelyekben 2000 emberből kevesebb, mint 1 érintett. A diagnózis megállapítása sok esetben hosszadalmas, hiszen azokban az intézményekben, ahol főként népbetegségeket látnak el, az orvosok nincsenek felkészülve a ritka betegségek azonosítására – mondta Dr. Molnár Mária Judit. Hozzátette: a négy orvosképző egyetemen működő Ritka Betegségek Szakértői Központjában nagy hangsúlyt fektetnek a kisebb gyakorisággal előforduló betegségek tüneteinek oktatására, jóval alaposabban és részletesebben veszik fel a kórtörténetet, ugyanis komoly jelentősége lehet annak, hogy mely tünet mikor, minek a következményeként jelentkezett, mi javított vagy rontott az állapotán, kinek milyen betegségei voltak a családban. Folytatás a 41. oldalon 24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS