IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen

  • Cikk címe: A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen
  • Szerzők: Dr. Juhász Gabriella
  • Intézmények: GYTK Gyógyszerhatástani Intézet
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 1
  • Hónap: január-február
  • Oldal: 26
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében most megalakult MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport.
Dr. Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: elsősorban arra fókuszálnak, mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra – így például a stresszre – melyek migrénhez vezetnek. „Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” – fogalmazott Dr. Juhász Gabriella, hozzátéve, hogy a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják. Így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő
Tartalom IME Szerkesztőség
Búcsúzunk... IME Szerkesztőség
A Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozat és Tanács METT-2015/1. sz. együttes állásfoglalása Dr. Jóna Gabriella , Dr. Sinkó Eszter
Kézfertőtlenítő szer felhasználás a hazai bentlakásos szociális intézményekben Morvai Júlia, Benkó Alíz , Dr. Szabó Rita, Dr. Kurcz Andrea
Gondolatok a magyar egynapos sebészeti ellátás költséghatékonyságáról Dr. Kovács Aranka Katalin, Dr. Csernus Mariann, Dr. Iring András, Tóth Szabolcs Péter, Dr. Sztrilich András Péter
A Balanced Score Card bevezetésének dilemmái a magyar egészségügyben Bubori Zsolt , Mattiassich Norbert
A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen Dr. Juhász Gabriella
Stresszkezelő és regenerációs program hatása egészségügyi munkavállalókra Bársonyné Kis Klára, Lantos Katalin, Dr. Németh Anikó
A betegbiztonság fokmérője az ellátás színvonala Fazekas Erzsébet
A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen - Folytatás a 26-ik oldalról Dr. Juhász Gabriella
A kasztráció rezisztens prosztatarák új gyógyszeres kezelési lehetőségei Dr. Géczi Lajos
A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen - Folytatás a 34-ik oldalról Dr. Juhász Gabriella
12. ESOU Kongresszus beszámoló Post-ESOU Szekció a 28. FUN-on Dr. Szűcs Miklós, Dr. Riesz Péter , Dr. Bajory Zoltán, Dr. Szánthó Árpád, Prof. Dr. Nyirády Péter
A szinapszistól a szintézisig IME Szerkesztőség
Génkutatás csúcstechnológiával a Semmelweis Egyetemen IME Szerkesztőség
Közérthetően az Ayurvédáról Dr. Szalkai Iván
Az inhalációs eszközök alkalmazásának vizsgálata asztmában és COPD-ben szenvedő betegek körében Magyarországon Dr. Vokó Zoltán , Józwiak-Hagymásy Judit
Ellenálló baktériumok: egyedülálló tanulmányt tett közzé az Európai Unió Országos Epidemiológiai Központ
Szívügye az egészségügyi informatika - Interjú Dr. Kósa Istvánnal, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztálya elnökével Boromisza Piroska
Közel 32 ezer nő kap méhnyakszűrésre szóló meghívólevelet a napokban az ÁNTSZ-től ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala
X. IME Jubileumi Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Juhász Gabriella Intézmény: GYTK Gyógyszerhatástani Intézet
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT A fentieken kívül fontos megjegyezni, hogy hatékony és megfelelő BSC működtetéshez szükséges, de nem elégséges feltétel a stratégiaalkotás. Stratégiaalkotáshoz viszont nélkülözhetetlen a stabil szabályozó környezet: ennek hiányában stratégiai terv nem készíthető, csak akciótervek. IRODALOMJEGYZÉK [1] Káplán, R. S, Norton, D. P: Balanced Scorecard, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998. [2] Káplán, R. S, Norton D. P: Stratégiai térképek, Panem Kft., Budapest, 2005. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Mattiassich Norbert okleveles közgazdász (Msc), informatikai menedzsment szakértő. Jelenleg a NyugatMagyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán a Doktori Iskola végzős hallatója. Kutatási területe az egészségügyi kontrolling, mint a menedzsment döntéstámogatásának eszköze. Korábbi tanulmányait tekintve pénzügyi-számviteli szakellenőr, mérlegképes könyvelő, eu projekttervező, mérnök informatikus, felsőfokú programozó. 2005 januárja óta a Soproni Erzsébet Oktató Kórház kontrolling, informatikai és finanszírozási osztályának osztályvezetője. 2012-ben főtanácsosi kinevezést kapott. Több kórház átvilágítási projektben is részt vett (pl.: Orosházai, Szigetvári kórház). 2006 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója. Általa oktatott tantárgyak: egészségügyi kontrolling, informatika, kórházi és gyógyszertári informatikai rendszerek. Bubori Zsolt okleveles közgazdász (Budapesti Corvinus Egyetem, vezetés-szervezés főszakirány, stratégia specializáció), egészségügyi szakértő. Jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója. A Magyar Közgazdasági Társaság tagja. 2012 óta a Monte Con- sulting Kft. ügyvezetőjeként bővíti ismereteit az egészségügyi tanácsadás területén, önkormányzati, állami intézményeknek és a magánszektor szereplőinek nyújt segítséget és szakértői támogatást stratégia alkotás, folyamat-optimalizáció, pénzügyi elemzések, és projektmenedzsment területeken. Tanácsadói tapasztalatait 2006-tól, az Accenture multinacionális tanácsadó cégnél alapozta meg, előzőleg kontrollerként tevékenykedett a Zwack Unicum NyRt-nél. A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében most megalakult MTASE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport. Dr. Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: elsősorban arra fókuszálnak, mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra – így például a stresszre – melyek migrénhez vezetnek. „Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” – fogalmazott Dr. Juhász Gabriella, hozzátéve, hogy a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják. Így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet. A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be; ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt. Az önként jelentkezőket a klinika betegei közül választják majd ki. A kutatás részeként egyebek mellett funkcionális MR segítségével képeket készítenek az agyról, miközben különböző behatások érik a vizsgálatban résztvevőt: például félelmet kifejező arcot mutatnak neki vagy éppen fájdalommal fenyegető helyzetet szimulálnak. A vizsgálatok során látható lesz, hogy az egyes külső behatásokra mely agyi terület aktivitása milyen mértékben változott, és különbözött-e ez a migrénesek és a kontrollcsoport esetén. Folytatás a 34. oldalon 26 IME XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2015. JANUÁR-FEBRUÁR