IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen - Folytatás a 26-ik oldalról

  • Cikk címe: A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen - Folytatás a 26-ik oldalról
  • Szerzők: Dr. Juhász Gabriella
  • Intézmények: GYTK Gyógyszerhatástani Intézet
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 1
  • Hónap: január-február
  • Oldal: 34
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében most megalakult MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport.
Dr. Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: elsősorban arra fókuszálnak, mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra – így például a stresszre – melyek migrénhez vezetnek. „Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” – fogalmazott Dr. Juhász Gabriella, hozzátéve, hogy a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják. Így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő
Tartalom IME Szerkesztőség
Búcsúzunk... IME Szerkesztőség
A Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozat és Tanács METT-2015/1. sz. együttes állásfoglalása Dr. Jóna Gabriella , Dr. Sinkó Eszter
Kézfertőtlenítő szer felhasználás a hazai bentlakásos szociális intézményekben Morvai Júlia, Benkó Alíz , Dr. Szabó Rita, Dr. Kurcz Andrea
Gondolatok a magyar egynapos sebészeti ellátás költséghatékonyságáról Dr. Kovács Aranka Katalin, Dr. Csernus Mariann, Dr. Iring András, Tóth Szabolcs Péter, Dr. Sztrilich András Péter
A Balanced Score Card bevezetésének dilemmái a magyar egészségügyben Bubori Zsolt , Mattiassich Norbert
A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen Dr. Juhász Gabriella
Stresszkezelő és regenerációs program hatása egészségügyi munkavállalókra Bársonyné Kis Klára, Lantos Katalin, Dr. Németh Anikó
A betegbiztonság fokmérője az ellátás színvonala Fazekas Erzsébet
A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen - Folytatás a 26-ik oldalról Dr. Juhász Gabriella
A kasztráció rezisztens prosztatarák új gyógyszeres kezelési lehetőségei Dr. Géczi Lajos
A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen - Folytatás a 34-ik oldalról Dr. Juhász Gabriella
12. ESOU Kongresszus beszámoló Post-ESOU Szekció a 28. FUN-on Dr. Szűcs Miklós, Dr. Riesz Péter , Dr. Bajory Zoltán, Dr. Szánthó Árpád, Prof. Dr. Nyirády Péter
A szinapszistól a szintézisig IME Szerkesztőség
Génkutatás csúcstechnológiával a Semmelweis Egyetemen IME Szerkesztőség
Közérthetően az Ayurvédáról Dr. Szalkai Iván
Az inhalációs eszközök alkalmazásának vizsgálata asztmában és COPD-ben szenvedő betegek körében Magyarországon Dr. Vokó Zoltán , Józwiak-Hagymásy Judit
Ellenálló baktériumok: egyedülálló tanulmányt tett közzé az Európai Unió Országos Epidemiológiai Központ
Szívügye az egészségügyi informatika - Interjú Dr. Kósa Istvánnal, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztálya elnökével Boromisza Piroska
Közel 32 ezer nő kap méhnyakszűrésre szóló meghívólevelet a napokban az ÁNTSZ-től ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala
X. IME Jubileumi Képalkotó Diagnosztikai Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Juhász Gabriella Intézmény: GYTK Gyógyszerhatástani Intézet
MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS „A jól tájékozott betegek jobb, értelmesebb, helyesebb döntéseket hoznak saját ellátásukkal kapcsolatosan” – hangsúlyozta Dr. Paul Barach (több amerikai ellátórendszer minőségi ellenőrzését kidolgozó egészségügyi szolgáltatás kutató, a betegbiztonság felügyelője, egyetemi tanár, aneszteziológus). A betegközpontú egészségügy kiépítését hatalmas feladatnak tartja. „Komoly a kihívás az amúgy is időszűkében dolgozó orvosok számára, azonban ez az a befektetés, ami busásan megtérül”, vélte a Handover projekt megálmodója és terjesztője. Napjainkban jelentősen több beteg számol be káros mellékhatásokról (a 6 évvel ezelőtti 28%-kal szemben ma 46%). A legtöbb válaszadó azonban úgy gondolja, felesleges jelenteni, nincs semmi értelme, mert a bejelentés sem fog változáshoz vezetni. Az EU polgárok egy adott kórház minőségét egyébként annak általános híre, ismertsége, illetve más betegek tapasztalatai alapján mérik. Ebből az következik, hogy meglehetősen nehéz tárgyilagos, objektív információt szerezni egy adott kórházban nyújtott ellátás minőségi szintjéről. A JÖVŐ TOVÁBBI BIZTONSÁGI TEENDŐI A beteg, a családtagjai és a segítő gondozók képzésén a nem-kórházi környezetben zajló ellátásokat illetően is javítani kell, s e közegben is törekedni kell a legújabb technológia alkalmazására a beteg biztonsága érdekében. Az EU sajátos teendői: meg kell közösen határozni, pontosan mit is jelent az ellátás/gondozás minősége. EU szinten kell annak stratégiáját kidolgozni, az egészséget érintően milyen információval kell ellátni a pácienst. Tekintsük úgy, hogy a betegeknél felgyülemlő tapasztalat legyen a minőség javítását szolgáló rendszerek egyik eleme – véli Dr. Barach. Állandó európai fórum szolgálja a legjobb gyakorlat megosztását. Hirdessenek közös akciókat, bocsássanak ki guideline-okat, nevezzenek meg célokat (target). Vegyék figyelembe, hogy az egészségügyben hiányzó munkaerőnek, illetve a meglévő dolgozók munkakörülményeinek milyen szerepe, hatása van az ellátás minőségére. Az Ajánlás megfogalmazza azt is, mit kell tenni az ellátáshoz köthető fertőzések kivédésére nemzeti, illetve uniós szinten. Az európai HAI surveillance modulban való részvétel 9 tagállamban magas volt, 13 országban közepes (ezek közé tartozik Magyarország is) és 22 államban alacsony. Az ECDC több útmutatót jelentetett meg segítségként a tagállamoknak nyújtott segítségképpen: például a megfelelő an- tibiotikum használattal kapcsolatban. Céljuk elsősorban a sebészethez köthető fertőzések megelőzésére, hogy javuljon az ellátó személyzet hozzáállása (compliance) a megfelelő alkalmazás, időzítés, dózis, és a perioperatív szakaszban való AB profilaxis tartamára vonatkozóan. CÉL, FELADAT, ELVÁRÁS Az idősek és a tartósan gondozó otthonban élők számára nemzeti eljárás-indikátorokat határoztak meg az infekció megelőzésre és kontrollra, antimikrobiális intézkedéseket (stewardship) vezettek be – a későbbiekben ezek alapján fogják monitorozni a tagállamok fejlődését. Kidolgozták az IC valamint a kórházi higiénikus szakemberek számára az elvárható kompetencia rendszert, amelyek a tagállamokban már érvényben vannak. EU-s elvárás, a nemzeti diagnosztikus guideline kidolgozásával javítani kell a rutin HAI eset meghatározást, erre kell képezni a személyzetet, meg kell erősíteni a gyógyító intézmény labor és egyéb diagnosztikus kapacitását. Azaz megoldandó feladat, hogy a kórházakban, más ellátó helyeken megfelelő számban álljon rendelkezésre szakképzett IC személyzet. Az akut ellátó helyeken legyen megfelelő izolációs kapacitás olyan betegek számára, akik klinikailag releváns mikroorganizmusokkal fertőződtek. Standardizáltan ellenőrizzék az alkoholos kézmosószer fogyasztást. A jövőben legyen nagyobb a betegbiztonság „kultúrája”, a szakszemélyzet tudjon tanulni saját (vagy a kollégák) hibájából – s ha lehet, szemrehányás, felelősségre vonás nélküli közegben. Az Ajánlás bevezetése nem járt azzal az eredménnyel, – szögezik le a római szeminárium előadói, – hogy az EU polgárokban megerősödött volna a saját hazájuk egészségügyi ellátásának biztonságába és jó minőségébe vetett bizalma. Talán épp ezért tartja ezt a témát az EU-s közmeghallgatások szereplőinek 90%-a továbbra is nagyon fontosnak. A kutatási adatok szerint a betegbiztonsági stratégiák terén jelentős a szakadék a tudás és a gyakorlat között. Arra is rámutat a kutatás, hogy az európai polgárok jelentős része számára fenyegető kockázat, hogy nem kapja meg az optimális gondozást, és ennek rá nézve következményei lesznek. Így az EU-s szeminárium szervezői avval az üzenettel engedték útjukra a résztvevőket, hogy tudatosítsák hazájukban az érintettekkel, milyen kritikus az egészségügyi személyzet szerepe. Fazekas Erzsébet Folytatás a 26. oldalról A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, például az autogén tréning megtanulása hogyan hat az agy működésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük. A stressz és a migrén összefüggéséről saját tapasztalataik alapján rendszerint a betegek is beszámolnak. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követően. Éppen ezért gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hétvégén alakul ki. Folytatás a 37. oldalon 34 IME XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2015. JANUÁR-FEBRUÁR