A kórházakhoz hasonlóan a szakrendelők között is egyfajta hierarchikus, térségi funkcionális együttműködést szeretnének kialakítani az Egészséges Budapest Program (EBP) projekt keretében. Emellett felmérik a szakrendelők orvosi és szakdolgozói létszámszükségletét is, hogy a szükséges fejlesztéseket beemelhessék az EBP készülő emberi erőforrás (HR) programjába – többek között erről is beszélt lapunknak Cserháti Péter miniszteri biztos.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS A szakrendelők is hierarchiába rendeződnek: Elindult az Egészséges Budapest Program A kórházakhoz hasonlóan a szakrendelők között is egyfajta hierarchikus, térségi funkcionális együttműködést szeretnének kialakítani az Egészséges Budapest Program (EBP) projekt keretében. Emellett felmérik a szakrendelők orvosi és szakdolgozói létszámszükségletét is, hogy a szükséges fejlesztéseket beemelhessék az EBP készülő emberi erőforrás (HR) programjába – többek között erről is beszélt lapunknak Cserháti Péter miniszteri biztos. Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja indul el 2017-ben: több kórházban már zajlanak, vagy hamarosan megkezdődhetnek bizonyos rekonstrukciók, fejlesztések. A kormány döntése nyomán három centrumkórház jön létre a fővárosban, és további összesen 25 kórházban, illetve 7 önálló szakrendelőben valósul meg fejlesztés. A fővárosi és Pest megyei intézményhálózat több mint 4 millió embert lát el, éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy az ország legnagyobb népességű területén koncentráltan történjen fejlesztés, amely kiterjed az infrastrukturális és az eszközállomány megújítására is. A fővárosi és Pest megyei egészségügyi rendszer rekonstrukcióját célzó Egészséges Budapest Program (EBP) grandiózus projekt első ütemét idén júniusban hagyta jóvá a kormány, a teljes program eredményeként a központi régióban minden kórház és szakrendelő megújulhat 2026-ra. A program keretében négy folyamat zajlik egyszerre. Mint Cserháti Péter, az EBP miniszteri biztosa lapunknak elmondta: a kórház- és rendelőfejlesztések már idén elindulnak, és célegyenesben van annak a 40 milliárd forintnak a felhasználása, amit a kormány erre az évre hagyott jóvá a budapesti és Pest megyei fejlesztésekre. A 40 milliárdos összeg nagyobbik részéből, 21,7 milliárd forintból elsősorban képalkotó diagnosztikai, intervenciós, sugárterápiás, sterilizáló és informatikai fejlesztések valósulhatnak meg. Az érintett intézmények a közel 22 milliárd forintos keretösszegből orvostechnológiai eszközöket, berendezéseket – ezen belül új CT-t, MR-t, illetve például ágyakat – vásárolhatnak. Az orvostechnológiai beruházás keretében 17 budapesti és 6 Pest megyei kórház kap jelentős, 192 millió forinttól 3,7 milliárd forintig terjedő fejlesztési összeget. A 40 milliárdból fennmaradó 18,3 milliárd forintot a kórházak felújítására lehet felhasználni. Mindkét esetben tart már a szükséges közbeszerzések előkészítése, a kiírások hamarosan meg fognak jelenni – mondta a miniszteri biztos. A korábbi 6 milliárdról 18 milliárdra emelte a kormány annak az uniós forrásnak a keretét, amelyet kórházak energetikai korszerűsítésére lehet felhasználni. A teljes összegből több mint 11 milliárd forint jut nyolc közép-magyarországi IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY intézménynek, ezekben az építkezések már a jövő évben megkezdődhetnek. Cserháti Péter jelezte: a kórházfejlesztésekkel párhuzamosan elindul a térség szakrendelőinek megújítása is. Mint emlékezetes, a kormány még tavasszal döntött arról, hogy 3,8 milliárd forintból új szakrendelőt építenek a X. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház területén. Ezzel együtt felhatalmazta az EBP programirodát, hogy készítsen részletes tervet a fővárosi és Pest megyei szakrendelők megújítására is. Ebből első körben hét intézmény megújítására összesen 21 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. Mint a miniszteri biztos elmondta, ebből három állami fenntartású (a már említett X. kerületi, a szigetszentmiklósi és a veresegyházi), három önkormányzati (a II., a XI. és a XIV. kerületi), míg egy speciális helyzetben van. Ez a XII. kerületi szakrendelő, amely ma konkrétan nem létezik, a kerületi járóbetegek ugyanis jelenleg elsősorban a Szent János Kórház egyes osztályain veszik igénybe a szakrendeléseket. Cserháti Péter tájékoztatása szerint a kormány döntése nyomán azonban végre a kerületi lakosoknak is lesz önálló szakrendelője, ezt a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi úti épületében alakítják ki. Mivel itt egy gyakorlatilag új intézmény jön létre, ez a legnagyobb beruházás, ezért erre jut a legtöbb forrás, több mint 9,3 milliárd forint. Ebből az összegből teljesen felújítják, klimatizálják és energetikailag is korszerűsítik a járóbeteg-szakrendelő épületét, és a Szent János Kórház szakrendeléseit ütemezetten átköltöztetése a Kútvölgyi Klinikai Tömb járóbeteg-szakrendelőibe. Jut pénz a diagnosztikai és terápiás eszközpark cseréjére és fejlesztésére (digitális RTG, ultrahang), a szakrendelők bútorzatának modernizálására, az informatikai rendszer eszközparkjának korszerűsítésére, illetve beteghívó rendszer kiépítésére. Ugyancsak jelentős összeg, több mint 6,8 milliárd forint jut a II. kerületi Frankel Leó utcában egy új, többemeletes, korszerű szakrendelő épület megépítésére, a külső telephelyek átköltöztetésére, az orvostechnikai eszközök modernizálására, egynapos sebészet és kúraszerű ellátások fejlesztésére, valamint itt is az informatikai rendszer eszközparkjának korszerűsítésére. Csaknem 1,9 milliárdból fejlesztik az Újbudai Gyermekegészségügyi Központot és Egynapos Sebészetet. ÓnodiSzűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a XI. kerületi Szent Kristóf Szakrendelő gyermek-egészségügyi járóbeteg-szakellátását átköltöztetik a szomszédos volt iskolaépületbe annak átalakítása után. Az épületet teljes felújítják, átalakítják, a gyermekgyógyászati járóbeteg-szakellátás struktúráját bővítik, egynapos sebészetet alakítanak ki, új orvosi berendezéseket szereznek be és fejlesztik az informatikai eszközparkot. A XI. kerület a legnagyobb és legnépesebb a fővárosban, a gyermekszak- XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS rendelések új épületbe költözésével évente százezer gyermek ellátását tudják biztosítani. Mindemellett a X. kerületi új szakrendelő orvostechnológiai és informatikai felszerelése, bútorzat beszerzésére csaknem 780 millió, a Zuglói Egészségügyi Szolgálat orvostechnikai és informatikai fejlesztésére mintegy 512 millió, a versegyházi Misszió Egészségügyi Központ fejlesztésére több mint 430 millió, míg a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézetben új épületrész építésére és felszerelése, eszközvásárlásra 352 millió forintot hagyott jóvá a kormány. Az összesen több mint 21 milliárdos rendelőfejlesztési forrást három ütemben lehet felhasználni: az idén mintegy 274 millió, jövőre 5,1 milliárd, 2019-ben 9,2 milliárd, míg 2020-ban több mint 6,5 milliárd az előirányzott támogatási összeg – derül ki a kormányhatározatból. A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy – főként a helyi lakosság korösszetétele és megbetegedési mutatói miatt – a járóbeteg-ellátók leterheltsége nagyon eltérő a térségben. Ezért – a kórházakhoz hasonlóan – a szakrendelők között is egyfajta hierarchikus, térségi funkcionális együttműködést szeretnének kialakítani. A cél, hogy ahol demográfiai és megbetegedési szempontból súlyosabb a helyzet, vagy nagyobb terület tartozik az adott intézményhez, ott bizonyos szakmai fejlesztés is szóba jön. Beleértve ebbe az egynapos sebészetet és a diagnosztikát is, ez utóbbi pedig informatikai oldalról legyen összekötve a kórházi rendszerekkel, hogy ne 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY kelljen megismételtetni vizsgálatokat, ha a beteget esetleg tovább kell küldeni a szakrendelőből a kórházba. A szakrendelők megújításának részeként több kerületben illetve kistérségben a szakrendelő felújított központi épületébe, telephelyére költöztetnék a ma szétszórtan működő gondozókat, ezzel is javítva a hozzáférést az ellátáshoz, és kialakítanák azokat az informatikai betegelőjegyző rendszereket is, amelyeken keresztül például közvetlenül a háziorvosok elő tudnak jegyezni beteget időpontra, ezzel is csökkentve a várakozási időt. És végül, de nem utolsósorban indokolt felmérni a szakrendelők orvosi és szakdolgozói létszámszükségletét, és a szükséges fejlesztéseket beemelni az EBP már készülő emberi erőforrás (HR) programjába is – közölte a miniszteri biztos. Cserháti Péter mindezek mellett emlékeztetett: a kormány 2010 óta pótolja az egészségügytől korábban elvett pénzeket, és a rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint 500 milliárdos fejlesztést hajtott végre az egészségügyben, melynek keretében országszerte épültek, illetve újultak meg a kórházak, rendelők. A kormány 2010 óta 77 kórházat, 54 rendelőintézetet és 97 mentőállomást újított fel, emellett pedig 23 új rendelőintézetet és 30 új mentőállomást épített. Kétségtelen tény azonban, hogy a legnagyobb volumenű fejlesztések az úgynevezett konvergencia régióban – vagyis Budapesten és Pest megyén kívül – zajlottak. Most a budapesti és a Pest megyei ellátórendszer következik. Haiman Éva XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER
