IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Alvászavarok és fogászati kórképek kapcsolata

  • Cikk címe: Alvászavarok és fogászati kórképek kapcsolata
  • Szerzők: Dr. Szabó Beáta
  • Intézmények: Magyar Homeopata Orvosi Egyesület
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 8
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 29-32
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: SZOMNOLÓGIA

Absztrakt:

Az ember életének egyharmadát alvással tölti. Azon - ban nem mindegy, milyen alvással! Az alvás minősége meghatározza az ébrenlét időszakában a közérzetet, a fizikai és szellemi teljesítőképességet. Az egyik leggyakoribb parasomnia a bruxismus, vagyis a fogszorításfogcsikorgatás tünetegyüttes és a hozzá kapcsolódó járulékos tünetek, melyek közül az egyik legfontosabb az alvásminőség zavara. A fogszorítás-fogcsikorgatás számos fogászati és fogászattól teljesen független egyéb – a páciens életminőségét, így alvását is igen hátrányosan befolyásoló – tüneteket okozhat, melyeknek felismerése és kezelése optimális esetben nem csak a fogszakorvos, hanem komoly team munka eredménye kell le gyen.

Angol absztrakt:

The association of sleeping disorders to dental pathology. One spends one third of his or her lifetime with sleeping. However, the kind of sleeping does matter! The quality of sleeping determines one's general wellbeing, physical and mental capabilities. One of the most frequent types of parasomnia is bruxism, the sympto - matology of dental grinding with associated adjunctio - nal symptoms of which the most important ones are sleeping quality disorders. Bruxism can cause various dental and non-dental symptoms which adversely affect the patient's quality of life including sleeping as well. The recognition and treatment of bruxism is not only the dentist's responsibility but should also involve serious team efforts.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Szabó Beáta Intézmény: Magyar Homeopata Orvosi Egyesület

[1] Welden E. Bell: Temporomandibular disorders, Third Ed, 1990
[2] Welden E. Bell: orofacial pains Fourth Ed, 1989
[3] Bogdán G, Gyeney L: Arctáji fájdalmak eredete és differenciáldiagnosztikája, Litera Nova, 2002
[4] Svensson P, Graven-Nielsen T: Craniofacial muscle pain: review of mechanism and clinical manifestations, J Orofac Pain, 2001, 15-117, “Tooth clenching triggers tension type headaches and migraine“
[5] Okeson JP: Bell`s orofacial pains: the clinical management of orofacial pain, Sixth Edition, 2005, 16-418, “There is some evidence that masticatory muscle activity may play a role in some tension-type headaches in a number of studies…”
[6] Dennis R. Baily: Dentistry’s role in sleep medicine, Elsevier, 2010
[7] Taming the muscular forces that threaten everyday dentistry, The NTI-tss device, www.e-motion.eu.com
[8] Baad-Hansen, Jadidi F, Castrillon E, Thomsen PB, Svensson P: Effect of a nociceptive trigeminal inhibitory splint on electromyographic activity in jaw closing muscles during sleep, 2007, Feb 1: J Oral Rehabil.; 34(2):105-11.
[9] Ronald Attanasio, dennis R. Baily: dental Managament of Sleep Disorders, Wiley-blackwell, 2010

KLINIKUM SZOMNOLÓGIA Alvászavarok és fogászati kórképek kapcsolata Dr. Szabó Beáta, általános orvos, fogszakorvos Az ember életének egyharmadát alvással tölti. Azonban nem mindegy, milyen alvással! Az alvás minősége meghatározza az ébrenlét időszakában a közérzetet, a fizikai és szellemi teljesítőképességet. Az egyik leggyakoribb parasomnia a bruxismus, vagyis a fogszorításfogcsikorgatás tünetegyüttes és a hozzá kapcsolódó járulékos tünetek, melyek közül az egyik legfontosabb az alvásminőség zavara. A fogszorítás-fogcsikorgatás számos fogászati és fogászattól teljesen független egyéb – a páciens életminőségét, így alvását is igen hátrányosan befolyásoló – tüneteket okozhat, melyeknek felismerése és kezelése optimális esetben nem csak a fogszakorvos, hanem komoly team munka eredménye kell legyen. The association of sleeping disorders to dental pathology. One spends one third of his or her lifetime with sleeping. However, the kind of sleeping does matter! The quality of sleeping determines one's general wellbeing, physical and mental capabilities. One of the most frequent types of parasomnia is bruxism, the symptomatology of dental grinding with associated adjunctional symptoms of which the most important ones are sleeping quality disorders. Bruxism can cause various dental and non-dental symptoms which adversely affect the patient's quality of life including sleeping as well. The recognition and treatment of bruxism is not only the dentist's responsibility but should also involve serious team efforts. BEVEZETÉS Nem elhanyagolható tény, hogy a populáció egyharmada átmeneti vagy tartós alvászavarban szenved. A hosszútávú alvászavar, kialvatlanság nemcsak figyelemzavarhoz, csökkent teljesítőképességhez, kóros nappali aluszékonysághoz, hanem pszichés tünetek kialakulásához (pl. depresszió) is vezethet. Ezen kívül az álmos beteg növeli a munkahelyi és a közlekedési balesetek kockázatát is. Az előfordulást tekintve a leggyakoribb alvásbetegség az insomnia (álmatlanság), amely leggyakrabban átmeneti, és sokszor pszichés oka van. A lelki teher megszűnésével az álmatlanság is eltűnik. A második leggyakoribb betegségcsoport az alváshoz kapcsolódó légzészavaroké, ezek legszembetűnőbb tünete a horkolás. A férfiak 40, a nők 25 százaléka horkol. Ha a horkolás nem ébreszti fel az embert, tehát pihentetőnek érzi a horkoló az alvását, és ha a horkolás nem jár légzésszünetekkel, akkor veszélytelen a „horkoló” számára, csupán a hálótársat zavarja. Ilyenkor horkoláskönnyítő esz- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY közökkel, éjszakai szájprotézisekkel – s ha szükséges – fülorr-gégészeti műtéttel megoldódhat a probléma. A harmadik leggyakoribb alvászavar a kóros nappali aluszékonyság, mely legtöbbször másodlagosan, más alvászavar következményeként alakul ki. BRUXIZMUS Külön említendő és jelen cikk témája az egyik leggyakoribb parasomnia a bruxismus, vagyis a fogszorítás-fogcsikorgatás tünetegyüttes, és a hozzá kapcsolódó járulékos tünetek, melyek közül az egyik legfontosabb az alvásminőség zavara. Fogszorítás létrejöhet önmagában fogcsikorgatás nélkül, vagy mozgással, azaz fogcsikorgatással. Az 1980-as évekre tehető a fogorvoslás és somnológia tudományának összekapcsolódása, mikortól egyértelművé váltak az összefüggések a két területet jellemző egyes kórképek között, ide tartozik a kóros fogszorítás és fogcsikorgatás alvásminőségre gyakorolt hatása is. Ki gondolná, hogy fogcsikorgatva alszunk, és főleg miért? Nem is gondolnánk, hogy az éjszakai fogszorítás, éjszakai fogcsikorgatás problémájában a népesség jelentős hányada érintett, így a fogorvosok is folyamatosan találkoznak vele, és sokszor tanácstalanok a hozzá kapcsolódó alvászavar megoldását illetően. Miért is szorítjuk fogainkat, hogyan és mitől alakul ki az éjszakai fogszorítás? (Súlyosabb esetekben nappal is fönnállhat a probléma!) A napi stresszélményeket álmunkban újraéljük, ehhez hozzáadódhat, hogy az alsó és felső fogsor nem egyformán érintkezik (hibás pótlások vagy akár 1-2 fog hiánya miatt is) és álmunkban „keresi” a kényelmes helyzetét. Ilyenkor megfeszül a rágóizomzat, főleg a halántékizom terhelődik túl. Igen meglepő adat, hogy éjjel, álmunkban 14-szer nagyobb szorítóerőt tudunk produkálni, mint pl. rágás közben. Fogszorítás közben főleg a halántékizom függőleges irányú feszülése jelentős, fogcsikorgatás közben a lateralis pterygoideus izom horizontális irányú kontrakciója jön létre, de a masseter izom feszülése is hozzájárul a panaszok kialakulásához. Egyszóval a rágóizmok kóros, parafunkciós hiperaktivitásáról van szó [1, 2]. Megkülönböztetünk tisztán fogszorítókat, ilyenkor nincs fogászati tünet, nincs ízületi károsodás, és a fogcsikorgatókat, mely idővel tönkreteszi az állkapocsízületi discust, hisz azon koncentrálódik az erőhatás. Más felosztás szerint vannak a nappali fogcsikorgató páciensek, melyet leggyakrabban a hibás fogérintkezés vált ki, és a páciensnek inkább délután van tünete, s ilyenkor a terápia is inkább az ok meg- XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 29 KLINIKUM SZOMNOLÓGIA szüntetésére kell irányuljon. Vannak éjszakai fogcsikorgatók, itt egyértelműen az ok a stressz, mindig reggel vannak hevesebb tünetek és a terápiában is a tehermentesítő harapásemelő készülék éjszakai hordása az elsődleges. A BRUXIZMUS TÜNETEI Lássuk részletesen, milyen tünetei lehetnek az éjszakai fogszorításnak, fogcsikorgatásnak! Vannak nem fogászati jellegű és vannak a rágóapparátuson megnyilvánuló tünetek. Az éjszakai fogszorítás tünetei általában reggel a legerőteljesebbek: • • • • • • • • Nem fogászati jellegű tünetek: éjjel forgolódik, rendszeres időközönként felébred a nyugtalan alvás után fáradtan ébred, levertség fájdalmak: hát-, nyak-, derékfájás, reggeli fejfájás, arcüreg, szem, torok, állkapocsízület [3] idiopátiás fülzúgás karzsibbadás reflux éjszakai izzadás, tachycardia, túlsúly hihetetlen, de nem ritka, hogy térd, boka, talp, vagy akár derékfájdalmak hátterében is a fogszorítás áll, ugyanis ezt az erőteljes rágóizom mozgást a nyak és törzs izmai próbálják igen nagy erővel korrigálni, egyensúlyozni, ezáltal az egész test statikája megbomlik. Mindezek kapcsán egy kicsit hadd kalandozzak el a gyermekkori fogszabályozás területére, azon belül is a kisebb tej-, ill. vegyesfogazatú gyermekek állcsonteltéréseire fókuszálva. Mint minden páros ízület, az állkapocsízület is, amennyiben szimmetriája, vagy egymáshoz való viszonya/ záródása megbomlik, keresi a kompenzáció lehetőségét a térben alatta levő ízületek „korrigálása” által. Nevezetesen a váll, csípő, térd és boka próbálja „beállítani” a test egyensúlyát. Ugyanez fordítva is igaz, nem csak fölülről lefelé, de alulról fölfelé is. Egy állkapocsízületi, harapási rendellenesség (nem is feltétlenül aszimmetria), ami a mai gyermekek majd 90100%-nál fennáll enyhébb vagy súlyosabb formában, hatással van az egész test statikájára. Ezért vizsgáljuk a fogszabályozásra szoruló kisgyermekeket (hangsúlyozom: kisgyermekekről van szó, ahol még nem fogakat, hanem állkapocseltérést kell szabályozni) még lúdtalp és testtartás szempontjából is. Ezért lehetséges az, hogy később, a felnőttkorban egyegy foghiány, vagy kiegyensúlyozatlan, az állkapocszáródás egyensúlyát aláaknázó, „rossz” fogpótlás alsóbb ízületi fájdalmakhoz vezet, és fordítva: testtartásbeli probléma felfelé kihat az állkapocsízületre és általában nyak- és rágóizom fájdalmakban nyilvánul meg. Nem véletlen, hogy gyermekeknél az említett életkorban (az állkapocsnövekedés befejeződése előtti időszakban) a hagyományos harapásemelő készülékekhez hasonlító elasztikus, ún. állkapocsízületi trénerkészülékekkel igen jól lehet állkapocseltérést szabályozni. Fogászati jellegű tünetek: • fognyaki kopások, törések, repedések 30 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY • • szájnyitási korlátozottság, kattogás, állkapocsízületi fájdalom jellegzetes ínyelváltozások A fogszorítás erős izommunka, mely fizikailag is kimeríti a pácienst, és a rövid, ún. mikro-ébredések már gátolják a pihentető alvást. Gyakori, hogy emiatt az izommunka miatt (természetesen egyéb okokat ki kell zárni) a páciens gyakrabban jár ki éjszaka vizeletet üríteni, mint az számára kényelmes lenne. Erre is rá kell kérdezni! Az éjszakai fogszorítás hozzájárulhat a migrén kialakulásához is, fülzúgást, arcfájdalmakat is okozhat. [4] Magyarországon a lakosság 10 %-a szenved rendszeresen migréntől, 40%-a pedig egyéb fejfájástól. Fogszorítás esetén leggyakrabban az ún. tenziós fejfájás jelentkezik [5]. Az American Medical Association közleménye szerint a nyak- és fejfájások hátterében 90%-ban valamilyen kóros izomfeszülés áll. Gondos anamnézis esetén ezek a problémák felderíthetők, pl. kedvenc kérdésem a pácinesekhez: „Nyugodtan alszik-e? Hogyan ébred reggelente?” Nem egy esetben persze szükség van az alvótársnak is feltenni a kérdéseket, hisz gyakori, hogy a páciens nem is tud róla, vagy kategorikusan tagadja, hogy neki ilyen jellegű panaszai lennének, miközben egész éjszaka forgolódik és csikorgat. [6] A fogcsikorgatás miatt a fogakon helyi elváltozások alakulnak ki: ún. nyaki kopások jelennek meg, melyek nemcsak esztétikailag nem előnyösek, de jelentős érzékenységgel is járhatnak. (Ha ehhez még hozzáadódik egy helytelen fogmosási technika, igen jelentős elváltozások alakulnak ki a fognyaki részeken, de fontos a differenciáldiagnózis az okot felderítendő.) A fog a fogágyban nem mereven, mozdulatlanul áll, apró mikromozgásokat végez erőhatásra, és mint amikor egy drótót hajlítgatunk, és az eltörik, a fog legvékonyabb helyén, a fognyakon a fogcsikorgatás okozta erőhatásra kitöredeznek a zománcprizmák, és megjelenik a fognyaki ék alakú hiány. Hosszabb távon akár komolyabb repedések is megjelenhetnek a fogakon. A TERÁPIA LEHETŐSÉGEI Mikor érdemes beavatkozni és mi lehet a megoldás? Már egy tünet esetén is lehet javulásra számítani. A fogorvos gondos kikérdezés és vizsgálat után szükség esetén készít egy miniatürizált éjszakai harapásemelő készüléket, amely a beteg fölső vagy alsó frontfogain támaszkodik, és ezáltal nem engedi a hátsó fogakat érintkezni, ami azonnal szorítási reflexet váltana ki. A készülék pontos neve: NTI-tss készülék, vagyis: Nociceptív Trigeminális Inhibíciós Tenzió Szupressziós rendszer (1. és 2. ábra). Mit is jelent ez? Meglepően egyszerű és logikus a magyarázat, illetve a hatásmechanizmus. Az emberi fogazat úgy működik, hogy a szemfogtól előre 60%-kal több mechanoreceptor (nociceptív receptorok) van a frontfogakat körülvevő szövetekben, mint a szemfogtól hátrafelé eső fogakban, így az elülső fogak érintkezése (akár egy pici koccanás is) rögtön szájnyitási reflexet vált ki (a szorítás egész egyszerűen fájdalmat okozna). A hátsó fogak XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER KLINIKUM SZOMNOLÓGIA érintkezése, a nyomás, ellenben azonnal szorítási reflexet vált ki (ezért tudjuk megrágni az ételt alaposan) [7]. Maga a készülék – lévén a frontfogakra adaptálandó (3., 4. ábrák) – nem engedi a rágófogakat érintkezni, nem jön 3. ábra Az NTI-tss készülék a szájban, a felső frontfogakon, szemből 1. ábra Az NTI-tss készülék oldalról 4. ábra Az NTI-tss készülék a szájban a felső frontfogakon oldalról 2. ábra Az NTI-tss készülék szemből létre szorítás, így a musculus temporalis izom (melyet a n. trigeminus lát el – innen a név) összehúzódása (tenzió szupresszió – vagyis összehúzódás gátlás) nem jön létre [8]. Migrénes betegek esetében, nappali fogszorítás, vagy fogcsikorgatás esetén a készüléket nappal is hordani kell. A készüléket az USA gyógyszer- és gyógyhatású termékeket engedélyező hatósága (FDA) migrén prevenciós eszköznek minősítette. A minősítő dokumentum szerint a készülék rendszeres hordása a páciensek több mint 80%-ánál hatásos. Fontos, hogy a készülék nem horkolásgátló! Horkolós, alvási apnoés pácienseknél gondos kivizsgálást követően kell egyéb terápia irányában dönteni! Sok beteg számolt be a készülék rendszeres hordását követően arról, hogy alvásuk minősége jó értelemben változott, tudnak mélyen aludni és kipihenten ébredni, ami eddig elképzelhetetlen volt számukra. Természetesen a napi IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY stresszt mindenkinek magának kell megoldania, de ez a készülék, amit a fogorvos minden betegnek egyénileg állít be, igen sokat segíthet a panaszok leküzdésében. A készülék fogorvosi rendelőben kb. egy óra alatt elkészül, egyénileg szájba adaptálható, nem jár fájdalommal, nem kell hozzá lenyomatot venni. Néhány alkalommal a pontos beállítás miatt apró igazításokra van szükség. Sok betegnél már az első éjszakai hordás is enyhülést hoz, de általában néhány hétre szükség van a tünetek megszűnéséhez. Nagyobb kiterjedésű, értékes fogpótlások és implantációs fogművek „védelmére” is alkalmas fogszorító páciensek esetében [9]. EREDMÉNYEK Irodalmi adatok és saját tapasztalat alapján egy-egy személy esetén kb. 77%-ban hatásos az alvászavarok és fájdalomszindrómák tekintetében. Ahogy már említettem migréneseknél (nappali hordás is fontos!) nagyjából 82%-ban hatásos, és nem elhanyagolható komolyabb fogpótlások esetén az állkapocsízület védelme, illetve a korrekt harapásbeállítás, az alsó-felső állkapocs egymáshoz való viszonyának pontosabb beállítása sem. Páciensek gyakran teszik fel a kérdést, működik-e? Természetesen nem csodaeszközről van szó. Fontos a jó XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 31 KLINIKUM SZOMNOLÓGIA beállítás, esetenként ez több alkalmat is igényel. Fontos, hogy a készülék alvás közben működik (bizonyos esetekben, a megszokás megkönnyítésére szoktuk a nappali hordást javasolni), pl. extrém példát említve éjjel az ágyban olvasgatva nem! A hason alvást lehetőség szerint kerülni kell, hiszen pont az állkapocsízület enyhe kilazulása okán az alsó állcsont hátrébb tolódik, ez hason alváskor gátolt lehet. Egyes esetekben hosszabb-rövidebb megszokási idővel kell számolni, a két véglet: volt olyan páciens, aki az első éjszaka igen jelentős minőségbeli javulást tapasztalt az alvását illetően, és volt, akinek több hét kellett a kényelmes hordáshoz. Fontos a rendszeres kontroll, hogy kizárjuk a rágófogak területén a korai érintkezést, ahogy hátratolódik az alsó állcsont – bár csak nagyon apró eltérésről van szó – egy-egy rágófog korai csücsökérintkezése a siker gátja lehet (a rendszer elve miatt). Meg kell említeni, hogy léteznek egész fogívre kiterjedő puhább-keményebb készülékek is, ezeknél értelemszerűen a fentiekben említett elv nem érvényesülhet, azonban kompromisszumos megoldásként – az NTI-tss készülék elkészítésének ellenjavallatai esetén, vagy nehéz megszokás miatt – elképzelhető lehet a hordásuk, a rágóizmok relaxációjában, a fogszorítás csökkentésében, a fogívek kíméletében segíthetnek. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy minden alvásproblémával küzdő páciens gyógyításában a team-munka szerepét látom elsőrendűnek, ahol alvásdiagnoszta, neurológus, fül-orr-gégész, fogszakorvos, esetleg azon belül is külön diszciplínaként gnatológiával (állkapocsérintkezés) foglalkozó szakember együtt dolgozik a terápia érdekében, nem utolsó sorban a differenciáldiagnosztika terén. Az álom az lenne, ha – hasonlóan más külföldi országokhoz – létrejöhetne egy „Társaság a fogorvosi alvásgyógyászatért”, vagy legalábbis valami hasonló… KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetemet fejezem ki Dr. Volom András fogszakorvos kollégámnak, akitől több mint 10 éve megtanultam – és azóta is tanulom – a módszert, a bruxizmus diagnosztikus és terápiás lehetőségeit, aki elindított azon az úton, amelyen haladva az alvászavaros, fájdalomszindrómával küzdő páciensen esetleg a fogászati rendelőben is tudunk segíteni. IRODALOMJEGYZÉK [1] Welden E. Bell: Temporomandibular disorders, Third Ed, 1990 [2] Welden E. Bell: orofacial pains Fourth Ed, 1989 [3] Bogdán G, Gyeney L: Arctáji fájdalmak eredete és differenciáldiagnosztikája, Litera Nova, 2002 [4] Svensson P, Graven-Nielsen T: Craniofacial muscle pain: review of mechanism and clinical manifestations, J Orofac Pain, 2001, 15-117, “Tooth clenching triggers tension type headaches and migraine“ [5] Okeson JP: Bell`s orofacial pains: the clinical management of orofacial pain, Sixth Edition, 2005, 16-418, “There is some evidence that masticatory muscle activity [6] [7] [8] [9] may play a role in some tension-type headaches in a number of studies…” Dennis R. Baily: Dentistry’s role in sleep medicine, Elsevier, 2010 Taming the muscular forces that threaten everyday dentistry, The NTI-tss device, www.e-motion.eu.com Baad-Hansen, Jadidi F, Castrillon E, Thomsen PB, Svensson P: Effect of a nociceptive trigeminal inhibitory splint on electromyographic activity in jaw closing muscles during sleep, 2007, Feb 1: J Oral Rehabil.; 34(2):105-11. Ronald Attanasio, dennis R. Baily: dental Managament of Sleep Disorders, Wiley-blackwell, 2010 A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Szabó Beáta a SOTE Általános Orvostudományi Karát 1992-ben, Fogorvostudományi Karát 1996-ban végezte summa cum laude eredménnyel. 1998-ban fog- és szájbetegségekből, 2004-ben konzerváló fogászat és fogpótlástanból szakvizsgázott. Jelenlegi fogászati praxisát a Homeodent-Medical Kft. tulajdonosaként és vezetőjeként magánrendelői keretek között 1999 óta végzi. Rendelőjének fő profilja és specialitása az általános szervezeti betegségek 32 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY és a fogászati kórképek kapcsolata és az ilyen típusú betegek ellátása: fogágybetegségek komplex kezelése és szűrése, diabeteses páciensek, várandósok kiemelt ellátása és szűrése, fogcsikorgató-alvászavaros páciensek kezelése. Kiemelt kutatási területe a szájhigiéne, valamint fogászati kórképek és szisztémás betegségek kapcsolata. Tagja a Benyovszky Orvosi Centrum alvásteamjének. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet Családtervezési Tanácsadójának szűrőprogramját kidolgozva, több mint 10 éve rendelőjében történik a várandósságra készülő hölgyek ingyenes szájhigiénés szűrése. XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER