IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A kórházi adósság értékelésének módszertani kérdéseiről

  • Cikk címe: A kórházi adósság értékelésének módszertani kérdéseiről
  • Szerzők: Dr. Ivády Vilmos
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 8
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 8-12
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

A magyar egészségügyben több mint 20 év alatt állandósult
az intézmények eladósodási problémája. Az adósság
a kormányzati adósságkezelés dacára újratermelődik,
az intézmények likviditásának alakulása konszolidáció
vezérelt: adósságkezelés után átmenetileg javul, majd
a következő kezelésig folyamatosan romlik. Két évtized
tapasztalata okán fel kell tenni a kérdést: lehet-e másként
csinálni a kórházi adósság konszolidációját?
Ismerjük az adósság számokat, de nem tudjuk számszerűen
igazolni az adósság okát. Nem teszünk különbséget
a jó és a rossz adósság, valamint az intézményi
menedzsment, illetve az állami ágazati menedzsment hiányosságai
miatt kialakult adósság között, így a hatékony
kezelés módszertanának kidolgozása és magának a jó
beavatkozásnak a lehetősége is elvész. A puha költségvetési
korlát és a konszolidáció automatizmusa miatt
hiányzik a menedzsment érdekeltsége az adósság elkerülésében.
Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához első lépésként
szükséges a megfelelő módszertan kidolgozása az
adósság és keletkezési okainak értékelésére, mely megalapozhatja
az okok kezelését is magában foglaló konszolidáció
lehetőségét. A cikk érvel a megfelelő módszertan
kidolgozása és használata mellett, valamint kitér a
módszertani modell főbb elemeinek bemutatására.

Angol absztrakt:

On the methodological issues of the evaluation of the
hospitals debts. The debts and arrears of the Hungarian
hospitals have long been a concern. The debts reaccumulate
despite of the government debt relief programs,
the financial position of the hospitals driven by the debt
relief programs: it temporarily improves after the debt
relief programs then gradually worsens until the next
debt relief program.
Based on the author’s experiences of two decades,
the question must be raised: is there another way to perform
the debt relief programs? We learn the debt figures,
but are not able to justify the reasons of hospital debts
by figures. We cannot make difference between the good
and bad debts, and also between the debts accumulated
by deficiency of the health sector management and that
of the hospital management. Thus the opportunity to
elaborate efficient debt management and the efficient
intervention itself is lost. Because of the soft budget line
policy and automatism of the debt relief programs, the
management incentives are lacking in the prevention of
debts.
To change the recent situation, it is necessary to
elaborate an appropriate methodology to evaluate the
A kórházi adósság értékelésének
módszertani kérdéseiről
Ivády Vilmos, egészségügyi közgazdász
debt situation and its root causes, which may base a
debt relief program including the treatment of the causes.
This paper argues for the elaboration and the use of
an appropriate methodology, and also adverts briefly to
the presentation of the main elements of the methodo -
logical model.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT A kórházi adósság értékelésének módszertani kérdéseiről Ivády Vilmos, egészségügyi közgazdász A magyar egészségügyben több mint 20 év alatt állandósult az intézmények eladósodási problémája. Az adósság a kormányzati adósságkezelés dacára újratermelődik, az intézmények likviditásának alakulása konszolidáció vezérelt: adósságkezelés után átmenetileg javul, majd a következő kezelésig folyamatosan romlik. Két évtized tapasztalata okán fel kell tenni a kérdést: lehet-e másként csinálni a kórházi adósság konszolidációját? Ismerjük az adósság számokat, de nem tudjuk számszerűen igazolni az adósság okát. Nem teszünk különbséget a jó és a rossz adósság, valamint az intézményi menedzsment, illetve az állami ágazati menedzsment hiányosságai miatt kialakult adósság között, így a hatékony kezelés módszertanának kidolgozása és magának a jó beavatkozásnak a lehetősége is elvész. A puha költségvetési korlát és a konszolidáció automatizmusa miatt hiányzik a menedzsment érdekeltsége az adósság elkerülésében. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához első lépésként szükséges a megfelelő módszertan kidolgozása az adósság és keletkezési okainak értékelésére, mely megalapozhatja az okok kezelését is magában foglaló konszolidáció lehetőségét. A cikk érvel a megfelelő módszertan kidolgozása és használata mellett, valamint kitér a módszertani modell főbb elemeinek bemutatására. debt situation and its root causes, which may base a debt relief program including the treatment of the causes. This paper argues for the elaboration and the use of an appropriate methodology, and also adverts briefly to the presentation of the main elements of the methodological model. On the methodological issues of the evaluation of the hospitals debts. The debts and arrears of the Hungarian hospitals have long been a concern. The debts reaccumulate despite of the government debt relief programs, the financial position of the hospitals driven by the debt relief programs: it temporarily improves after the debt relief programs then gradually worsens until the next debt relief program. Based on the author’s experiences of two decades, the question must be raised: is there another way to perform the debt relief programs? We learn the debt figures, but are not able to justify the reasons of hospital debts by figures. We cannot make difference between the good and bad debts, and also between the debts accumulated by deficiency of the health sector management and that of the hospital management. Thus the opportunity to elaborate efficient debt management and the efficient intervention itself is lost. Because of the soft budget line policy and automatism of the debt relief programs, the management incentives are lacking in the prevention of debts. To change the recent situation, it is necessary to elaborate an appropriate methodology to evaluate the MIT TUDUNK ÉS MIT NEM A KÓRHÁZAK ADÓSSÁGÁRÓL? 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY BEVEZETÉS A magyar egészségügyben több mint 20 év alatt állandósult az intézmények eladósodási problémája. Nemzetközi kitekintés alapján Magyarországon kívül hasonló jelenség figyelhető meg elsősorban a volt szocialista országokban, különösen Lengyelországban [1] és Horvátországban [2], ahol a magyarországinál is magasabb kórházi tartozások figyelhetők meg. Az adósság a kormányzati adósságkezelés dacára újratermelődik, az intézmények likviditásának alakulása konszolidáció vezérelt: adósságkezelés után átmenetileg javul, majd a következő kezelésig folyamatosan romlik. Jelenleg javuló tendencia mutatkozik az adósságállomány növekedésében. Két évtized tapasztalata okán fel kell tenni a kérdést: meg lehet-e, meg kell-e mindenáron szüntetni az adósságot a magyar egészségügyben? Ha igen, hogyan történjen mindez? Tudjuk, hogy mekkora az ágazati adósság összege, az egyes kórházak adóssága, a lejárat szerinti összetétele és hogy milyen a dinamikája, a növekedés – konszolidáció – újbóli növekedés ciklikussága. A két évtizedes időtáv alapján az adósság újratermelődő jellege nyilvánvaló, csak a mérték és a sebesség kérdéses. 2015-ben a márciusi állapot szerinti 60 Mrd Ft-os konszolidációt őszre újra 40 Mrd Ft-os adósságállomány követte. 2016-ban is 60 Mrd Ft volt a konszolidációs támogatás nagysága, bár ebből 15 Mrd Ft a pillanatnyi adósságtól független pályázat keretében került kiosztásra. A 2017. évben kialakult adósság szint egyelőre jelentősen elmarad a korábbitól [3]. Ugyanakkor nem tudjuk (legalábbis nem mutattuk ki eddig), hogy mi okozza pontosan az adósságot, és ebből adódóan hogyan érjük el az adósság újratermelődés megszűnését. Három dolog tisztázására van szükség: • Mekkora hatása van az intézményi menedzsment gyakorlatnak, a puha költségvetési korláthoz szokott vezetői habitusnak, vagy a külső, nem csak finanszírozási körülményeknek? Fontos elkülöníteni a kórház nézőpontjából XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER MENEDZSMENT • • KÓRHÁZMENEDZSMENT elkerülhető, helyben kezelhető, valamint csak a kormányzat oldalán kezelhető adósság okokat. A létrejött adósságból mit tekinthetünk jó adósságnak és mit nem? Az államháztartási nézőpont mellett egészségpolitikai nézőpontból létezik jó adósság is, amely hozzáadott érték, egészségpolitikai haszon előállításához kötődik. Ilyenek a más kórházaktól, illetve a fenntartótól átvett feladatok, a TVK feletti, területen kívüli nem elkerülhető esetek kórházi ellátása, valamint mindazon önerős kórházi beruházások, melyek egészségpolitikai szempontból hasznosnak ítélhetők meg. Míg a jó adósság funkcionális és utólagos finanszírozási korrekcióként értékelhető annak konszolidálása, addig a rossz adósság diszfunkcionális, nélküle ugyanazok a mennyiségi és minőségi kimenetek előállíthatók a kórházi ellátásban. Ez utóbbi adóssághalmaz évről évre történő konszolidációja kidobott pénz, legfeljebb a rosszul értelmezett társadalmi béke áraként értelmezhető, különösen a politikai ciklusok vége felé járva. Hogyan konszolidáljunk, hogy ne termelődjön újra az adósság? Erre a kérdésre a választ az adósság keletkezésben közreműködők (mind a kórházak, mind az állam) szerepének értékelésével, az okok feltárásával együtt lehetséges megadni. Ha tudjuk, kinek milyen feladata van az adósság megszüntetésében, akkor magának a feladatnak a végrehajtása a garancia az adósság újratermelődésének elkerülésére. Ugyanakkor tudjuk, hogy steril, kizárólag transzparens módszertanra épülő konszolidációs program megvalósítása nem életszerű, de a törekvés az adósság keletkezés okainak megismerésére és a kezelés módszertanának kidolgozására hozzájárulhat a konszolidáció hatékonyságának a javításához. MI KELL A SIKERES KONSZOLIDÁCIÓHOZ? A konszolidáció sikerét befolyásoló tényezők közül az alábbiakat emelhetjük ki: Politikai szándék Érdekes jelenség, hogy a politikai akarat jellemzően nem abból táplálkozik, hogy a kórházakkal be kell tartatni az államháztartás működési rendjét szabályozó jogszabályokat, hanem abból, hogy a beszállítók (kezdetben a gyógyszer gyártók, illetve kereskedők, majd az orvosi műszer gyártók, illetve kereskedők) lobbi erejüknél fogva kikényszerítették a követeléseik kifizetését. Az utóbbi évek történései alapján valószínűsíthető, hogy a kórházi konszolidáció szállítóvezérelt volt. Mindenesetre, így vagy úgy, a politikai szándék megvan a konszolidációs probléma megoldását illetően. Pénzügyi forrás Az elmúlt időszak adósság és konszolidációs kifizetés adatainak elemzése arra enged következtetni, hogy a pénzügyi források elégségesek az egészségügy jelenlegi szintjének, illetve kimeneteinek a fenntartásához. Az egy más kérdés, hogy szükséges a betegellátás jelenlegi szintjének eme- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY lése, a kimeneti mutatók javítása, de ennek forrásigényét nem a konszolidáció keretében szükséges biztosítani, ezért ez a megközelítés nem témája a jelen tanulmánynak. A tárgyévi adósság rendezés és a kórházak erőfeszítései együttesen azt eredményezték, hogy az éves adósságtömeg emelkedése megállt, 2017-ben, a jelenlegi adatok alapján, a korábbinál alacsonyabb adóssággal kell számolni a kórházi szektorban. Adekvát módszertan Jelenleg ez nevezhető a sikeres konszolidáció kulcskérdésének. Az eddigi módszertanok sajátossága az volt, hogy a heterogén adósság okok ellenére homogén és ex post, reaktív kezelési módszereket alkalmazott. Hangsúlyozni kell, hogy kellő módszertani megalapozás hiányában nem is lehetett mást tenni, mint kifizetni – intézkedések előírása nélkül – a kórházak lejárt adóságainak kisebb-nagyobb részét. A kórházak adóssága, mint elkerülhető adósság jelent meg, és az adósságkezelésre fordított összegek általában érdemi intézkedések előírása nélkül kerültek kifizetésre. Ezzel szemben a javasolt módszertan definiálja az elkerülhető adósságot a kormányzat és kórház szintjén, és megosztja a forrást: • adósságkezelésre intézkedéssel (kórház ráhatásában kezelhető adósság) • adósságkezelésre kórházi intézkedés nélkül (kórház ráhatásán kívüli adósság) • ösztönzésre (adósságelkerülés illetve jó gazdálkodási eredmény elismerése) A KONSZOLIDÁCIÓ MÓDSZERTANI PROBLÉMÁJA: A JÓ ÉS A ROSSZ ADÓSSÁG, VALAMINT A KÓRHÁZI ÉS AZ ÁLLAMI FELELŐSSÉG ELKÜLÖNÍTÉSE Az adósság keletkezésének a helye a kórház, ott tartjuk nyilván mindazon adósságokat, melyek különböző okok miatt, gyakran nem is a kórház ráhatásában keletkeznek. Ennek okán indokolt részekre bontani a keletkezett adósságot az alábbiak szerint: JÓ ADÓSSÁG Egészségpolitikai nézőpontból a kórházi adósság egy része hasznos, átvett feladatot takar, csak nincs meg a finanszírozása ott, ahol végzik. Ilyen feladat lehet a TVK túllépésnek az a része, mely nem elkerülhető HBCs-kből tevődik össze (1. táblázat). Itt a rendszerint olyan TEK-en kívüli betegek ellátásáról van szó, akik a jó hírű ellátóhelyek felé vándorolnak a biztosabb gyógyulás vagy egyszerűen „csak” a túlélés reményében. Szintén ide sorolható a fenntartótól átvett beruházási feladat, amennyiben a fenntartó hasznosnak ítéli meg a beruházást egészségpolitikai nézőpontból. A jó adósság ugyan elkerülhető hosszabb várólistákkal, roszszabb infrastrukturális állapotokkal, de kérdés, hogy valóban el kell-e kerülni, vagy amíg az állami finanszírozás nem ismeri el ezen tevékenységeket, addig a konszolidációban utólagosan indokolt finanszírozásuk. XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 9 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Rossz adósság Mindenképpen az elkerülhető, és ezért elkerülendő adósságok tartoznak ebbe a csoportba. Ezek visszavezethetők a kórházi menedzsment kiküszöbölhető hibáira (belső párhuzamosságok, esetenként magas fajlagos költségek), de ide sorolhatók a kormányzati működés szintjén kiküszöbölhető hibák is, egyes költségnövelő, hatékonyságot rontó intézkedéseinek a fenntartásából adódóan (például indokolt lenne a minimumfeltételek újraszabályozása). Ahogy korábban már említésre került, az adósságok ezen halmaza mögött nincs hozzáadott érték az egészségügy számára, tehát jelenlétük nem kívánatos. Kényszerű adósság Ide sorolhatók azok az adósságok, amelyekre a kórháznak jellemzően nincs ráhatása. A ráhatás az állami oldalon lehetséges. A kórházak infrastrukturális állapotában a különbségek az uniós forrásokból megvalósított nagyberuházásoknak köszönhetően – Budapest kivételével – jelentősen csökkentek az elmúlt években, de a megmaradt különbségek vagy akár a megdrágult üzemeltetési költségek miatt a kórházak fajlagos üzemeltetési költségei szóródnak, ami átlagosnál rosszabb helyzetűek esetében adósságnövelő hatással bír. A kórházak szakmai szerkezetének eltérései jelentős oki tényezői a pénzügyi helyzet, így az adósság alakulásának. A jó szakmai szerkezetű kórházak pénzügyi előnyét jelenleg nem lehet lefölözni, miközben a rosszabb szakmai szerkezetű kórházak támogatásra szorulnak. Hosszabb távon a szakmák, beavatkozások finanszírozásának nivellálása a cél, rövidtávon a kórházakkal szemben támasztott eltérő pénzügyi eredmény elvárás lehet a megoldás. Az adósság ezen halmazával szemben szintén nincs hozzáadott érték, de kivonásuk nem lehetséges a szükséges beruházások, illetve a szakmák közötti forrás átcsoportosítások miatt. AZ ADÓSSÁGÁLLOMÁNY ÉRTÉKELÉSÉNEK NÉHÁNY PARAMÉTERE A fentiek alapján megfogalmazható az a megállapítás, hogy a hasonló kórházi adósság ráták mögött eltérő kórházi teljesítmények állnak. Van, ahol magas TVK túllépés mellett is alacsony az adósságszint, van, ahol ugyanezen adósság ráta mögött a TVK-t csak vattabetegekkel elérő kórház áll (2. táblázat, 24. illetve a 3. sz. kórház). Természetesen a körültekintő értékeléshez még több más tényező hatását is figyelembe kell venni. Ezeket foglalja össze mindössze jelzésszerűen az 1. táblázat. A paraméterek mutatói Ft-ban vagy %ban, de akár mindkettőben is kifejezhetők. Az értékelés szempontjából csak a fő jellemzőt tartalmazza a táblázat, mely alapján egy vizsgált időszak pénzügyi teljesítménye értékelhető. Fontos, hogy nemcsak adóssággal bíró kórházak értékeléséről van szó. Egy adósság nélkül működő kórháztól a jó szakma szerkezet és más jellemzők okán akár a pozitív gazdálkodási eredmény is elvárható, ezért a null szaldó egy relatív korrigált adósság skálán rosszabb besorolást kaphat, mint egy ténylegesen adós kórház. A kórházak pénzügyi helyzetének (adósságának) korrekcióját követően megfogalmazható – pozitív és negatív tartományban egyaránt – minden kórház számára az elvárt pénzügyi eredmény, amihez viszonyítva már értékelhetők a valós menedzsment teljesítmények. Gyakran elhangzik az a megfogalmazás, hogy a kórházak trükköznek a lejárt adósságukkal, mert az adósság mellett magas pénzkészletet tartanak a kincstári számlájukon. A 2016. évi adatok alapján az látszik, hogy a 45 Mrd Ft adósság állományból 30 Mrd Ft a pénzkészlettel nem rendelkező kórházaknál realizálódott, a többi kórház esetében pedig a célfelhasználású elkülönített előirányzatok pénzkészletei árnyalják a képet. 1. táblázat Az adósságértékelés néhány paramétere 10 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT 2. táblázat TVK túllépés, elkerülhető HBCs-k és a kórházak adóssága (Forrás: TVK túllépés: 2016. 08. havi Magyar Kórház Szövetség adat; Elkerülhető HBCS: OEP tájékoztató, 20122013. évi bérkiegészítés fedezetének beépítése a teljesítmény alapú finanszírozásba.ppt, 2016; Adósság ráta: Lejárt adósság aránya az eredeti előirányzat %-ában, 2016. szeptember, MKSZ, MÁK adatszolgáltatás) TVK TÚLLÉPÉS, ELKERÜLHETŐ HBCS-K ÉS ADÓSSÁG Az adósság egyik lehetséges, de nem kizárólagos okozója lehet a TVK jelentősebb túllépése. A finanszírozatlan teljesítmény változó költsége pénzügyi eredményt rontó tényező, de ez csak a többi paraméter hatásától függően okozhat adósságot. A 2. táblázatban bemutatásra kerül a megyei és a fővárosi kórházak esetében mért TVK túllépés, az elkerülhető HBCs-k aránya, valamint az adósságrátája a vizsgált kórházaknak. Az adatok a 2016. évi konszolidáció alapját képező szeptember hónapnak, illetve egy ahhoz közeli időszak adatai, a táblázat adatai nagyobb időszakra kiterjesztve eltérő képet mutathatnak, de a bemutatni kívánt helyzetképen valószínűleg nem változtatnának. Látható, hogy jelentős eltérések vannak az egyes kórházak túllépési és az un. elkerülhető HBCs teljesítménye között. Az adósság tekintetében jól látszik, hogy nincs szoros korreláció az adósság és a TVK túllépés mértéke között, ami arra utal, hogy az adósság keletkezése nem kizárólag a TVK túllépés következménye. A táblázatban a NEAK által használt elkerülhető HBCs meghatározás módszertana szerinti értékek kerültek bemutatásra. Ez a módszertan véleményünk szerint túlbecsüli az elkerülhető esetek jelenlétét, ezért a pontosabb módszertan megjelenéséig érdemesebb lehet a bemutatott értékek 50%-ával számolni. Ebben az esetben 4 kórház kerül a pozitív TVK túllépés tartományába a táblázatban látható 1 helyett. Az 1. ábrán jól látszik, hogy nincs egyértelmű kapcsolat a TVK túllépés, az adósság és az elkerülhető HBCs-k nagy- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY sága között. A vizsgált időszakban 15 kórház nem lépte túl a TVK-ját, az ő adósságrátájuk 0-25%, míg az elkerülhető HBCs-k rátája 3-20% között váltakozik. A 2016. ÉVI KONSZOLIDÁCIÓ TAPASZTALATAI A konszolidáció két lépcsőben, két szempont alapján zajlott. Az első lépcsőben kiosztott konszolidációs támogatások megfeleltek a 30 napon túli tartozás értékének. A második lépcsőben egyfajta kompenzációs elv alapján igyekezett a kormányzat további 15 Mrd forint támogatást kiosztani a kórházaknak azért, hogy a tartozással nem rendelkező kórházak – ösztönzés, illetve kompenzációképpen – is kapjanak plusz forrásokat. A megvizsgált 78 kórház adósság és támogatás adataiból az a következtetés vonható le, hogy a kórházak több mint felében vagy az átlagnál magasabb adósságú kórházak (26 kórház) kaptak az átlagnál nagyobb konszolidációs pályázati támogatást, vagy a kis adósságú vagy adósságmentes kórházak (18 kórház) kaptak átlagnál kisebb támogatást. Ott ahol az alacsony adósság-magas támogatás, valamint a magas adósság–alacsony támogatás elv érvényesült, sok esetben nem volt karakteres az ösztönző, illetve a visszafogó hatás. Ugyanakkor az látszik a meghirdetett elvből és annak részbeni teljesüléséből, hogy a kormányzat felismerte a jó gazdálkodás ösztönzésének szükségességét. Az is igaz, hogy a pályázati kiírás már a költség megtakarító, eredmény javító projektek támogatását tartalmazta, ami önmagában helyes irány, de eltért a kompenzáció elvétől. XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 11 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT 1. ábra A TVK túllépés és az adósság, valamint az elkerülhető HBCs-k kapcsolata ÖSSZEGZÉS Az adósság keletkezés okainak és tendenciáinak elemzése során az alábbi főbb megállapítások fogalmazhatók meg: • A konszolidációval növelt állami forrás elegendő az egészségügy jelenlegi szintjének és kimeneteinek a fenntartásához. Ha az elkerülhető adósság kivonhatóságával is számolunk, akkor akár a megtakarítás lehetősége is fennáll, de hangsúlyozni szükséges, ez nem ténylegesen kivonandó forrás, hanem az egészségügyön belül átcsoportosítható forrás kell, hogy legyen. • Jellemző a heterogén adósságkép, ezzel szemben a konszolidációs forráskiosztás homogén, ami legalább • • • részben a megfelelő módszertan hiányára vezethető vissza. Látható, hogy kórházanként eltérő okok vezetnek az eladósodáshoz, ezért az adósságkezelés programja is több összetevőből kell, hogy álljon. Ahogy az okok tipizálhatók, úgy választhatók szét a kezelés kompetencia szintjei és eszközei. Az elsődleges cél a menedzsment gyakorlatokból eredő elkerülhető adósság csökkentése, az egészségpolitikai értékkel bíró jó adósság és a kényszerű adósság konszolidációs finanszírozása a szükséges kormányzati intézkedések és forrásbevonások megtörténtéig. A jó-gazdálkodási érdekeltség érvényre juttatása nélkül a konszolidációs probléma nem kezelhető. IRODALOMJEGYZÉK [1] Improving the financial sustainability of the hospital sector in Poland: towards a systemic approach, The World Bank 2014 [2] Croatia’s healthcare debt, Central European Financial Observer, 29.03.2017 [3] Lassult a kórházak adósság növekedése, Medical Online, 2017.07. 19 A SZERZŐ BEMUTATÁSA Ivády Vilmos közgazdász, szociológus, egészségügyi rendszer menedzser, 25 éve dolgozik az egészségügyben és az egészségügyi felsőokta- 12 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY tásban. Dolgozott szakértői, felsővezetői, oktatói és egészségpolitikai pozíciókban egyaránt. Az SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának alapítása óta szenior oktatója. Jelenleg az Uzsoki Utcai Kórház gazdasági igazgatója. XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER