Intézmények:Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Évfolyam: VII. évfolyam
Lapszám:2008. / 4
Hónap:május
Oldal:19-20
Terjedelem:2
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:KÓRHÁZMENEDZSMENT
Absztrakt:
A betegellátás szerkezetére és működésére ható egészségpolitikai döntések a dietetikai szakellátás és a betegélelmezés területén is változásokat hoztak. A gyógyító- megelőző egészségügyi ellátáshoz elengedhetetlen a megfelelő, tudományos evidenciákra épülő szakmai alap, a jogszabályi háttér, valamint a személyi, tárgyi, financiális feltételek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság 2007 őszén végzett felmérése is alátámasztja azt a tényt, hogy a feltételek bármelyikének változtatása hatással van az egyéb alapvető körülményekre is.
Angol absztrakt:
The changes of the health policy had an effect on the structure and operation of the health care system including the dietetic counselling, hospital catering and diet. The medical preventive health care needs sufficient professional principle based on scientific evidences, legislative provision, and adequate personal, material and financial conditions. Our survey proves that the changes of any conditions have an effect on other circumstances.
Intézmény: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
[1] Henter I; Mák E.: Egy felmérés tanulsága I. Új Diéta 2003/2 14.
[2] Henter I; Mák E.: Egy felmérés tanulsága II. Új Diéta 2003/3 14-15.
[3] Lelovics Zs; Henter I; Erdélyi A.: Helyzetkép a dietetikusok szervezeti és szakmai hovatartozásáról Hivatásunk 2006/2 16; 1. ábra A napi kórházi élelmezési nyersanyagnorma változása 2002-2007 2. ábra Ki ad az intézményben a dietetikai tanácsot?
[4] Radnai Anna: A dietetikus szakmát érintő hatások Magyar Orvos 2008/1-2. 18-20.
[5] A betegélelmezés országos hatósági ellenőrzésének tapasztalatai http://efrira1.antsz.hu/portal/page?_pageid=240,93000 &_dad=portal&_schema=PORTAL
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Az egészségügyi szerkezetváltás hatása a kórházi betegétkeztetés körülményeire Henter Izabella, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A betegellátás szerkezetére és működésére ható egészségpolitikai döntések a dietetikai szakellátás és a betegélelmezés területén is változásokat hoztak. A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátáshoz elengedhetetlen a megfelelő, tudományos evidenciákra épülő szakmai alap, a jogszabályi háttér, valamint a személyi, tárgyi, financiális feltételek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság 2007 őszén végzett felmérése is alátámasztja azt a tényt, hogy a feltételek bármelyikének változtatása hatással van az egyéb alapvető körülményekre is. The changes of the health policy had an effect on the structure and operation of the health care system including the dietetic counselling, hospital catering and diet. The medical preventive health care needs sufficient professional principle based on scientific evidences, legislative provision, and adequate personal, material and financial conditions. Our survey proves that the changes of any conditions have an effect on other circumstances. BEVEZETÉS A 2007 folyamán meghozott, a betegellátás szerkezetére és működésére vonatkozó egészségpolitikai döntések a dietetikai szakellátás és a betegélelmezés területén is változásokat hoztak. Az aktuális helyzet feltárása érdekében a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) összefogott az orvosokat és egyéb egészségügyi szakembereket tömörítő Magyar Mesterséges Táplálási Társasággal (MMTT), hogy felmérje a szakmapolitikai rendelkezések hatását a kórházélelmezésre. Vizsgálatunk arra irányult, hogy az MDOSZ 2002-es ill. 2005-ben a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával (MESZK) közös felméréseinek eredményeit összevessük a 2007. év őszére kialakult helyzettel. Célunk az volt, hogy a konkrét számadatokkal alátámasztott tények ismeretében lássuk a tendenciákat, és ennek tudatában határozzuk meg feladatainkat. MÓDSZERTAN Az MDOSZ és az MMTT munkacsoportja egyszerű választásos, zárt kérdéses kérdőívet készített vezető dietetikusok és szakorvosok részére. A kérdések öt témakört öleltek fel: a betegétkeztetést, a leggyakoribb diétákat, az enterális táplálás néhány jellemzőjét, a dietetikai szakrendelések és az orvos-dietetikus team munkát. A kérdezőbiztosok az MDOSZ tagjai voltak, akik tréningen vettek részt, amelyben felkészültek arra, hogy spontán válaszra inspirálják a megkérdezetteket, kerülve az irányított kérdezést. Kérdéseinkre az ország minden régiójából, 54 kórház dietetikusai és 326 orvos adott választ. A szakorvosok nyolcféle szakterületet reprezentáltak: fül-orr-gégész, sebész, onkológus, gasztroenterológus, neurológus, pulmonológus, aneszteziológus, belgyógyász. A vizsgálat 28 191 betegágyra vonatkozott. EREDMÉNYEK 2007. őszén egy dietetikusra jelen vizsgálat alapján átlag 171 beteg jut, ami 2005-ben 130 és 2002-ben 150 volt. Ezen időszakban a napi élelmezési átlag nyersanyag kerete 332 Ft, ami 2005-ben 361 Ft, míg 2002-ben 321 Ft-ot tett ki (1. ábra). A kórházi élelmezés kiszervezésének aránya növekszik, a regisztrált adatok alapján 2007. végén ez az arány 21%, ami korábban 7,8% volt. A 67/2007. (VII.10.) GKM, EüM, FVM, SzMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításáról felülírta a különleges táplálkozási igényeket kielégítő vendéglátó és közétkeztetést biztosító intézményeknek szóló 80/1999. (XII.28.) GM, EüM, FVM együttes rendeletet. A jelenleg érvényben lévő jogszabály nem definiálja a közétkeztetést, és nem fogalmaz meg erre vonatkozóan elvárásokat. Hatályát vesztette az élelmezésvezető végzettségére vonatkozó rendelkezés is. A szakmai szempontok és a táplálkozásélettanilag, táplálkozásbiológiailag megfelelő minőségi étkeztetés megvalósítása a megfogalmazott, ellenőrizhető rendelkezések nélkül könnyen csorbát szenved. A kórházakban fekvő betegek több mint 50%-a valamilyen diétára szorul, ennek biztosítása szakmai, humán erőforrás és financiális szempontból ráfordítást igényel. Mivel az aktuális jogszabályi háttér erre a területre nem tér ki, ezért a szakmai és minőségi elvárások érvényesülése helyett az outputot, az élelmezést képviselők és a kompetens szakemberek értelmezése, konszenzusa határozza meg. A dietetikus olyan élelmezési és táplálkozási szakember, aki a táplálkozástudomány eredményeit alkalmazza a betegek és egészségesek élelmezése, valamint a prevenció területén. Szakképzését a 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló – 3. számú melléklet – Dietetikus szak – részben fogalmazza meg. A dietetikus szakmát a Genfi Munkaügyi Hivatal a paramedikális szakmák közé sorolja a 069 kód alatt. A ‚‚Dietetikus képzési és hivatásgyakorlási irányelveket” (European Dietetic Benchmark Statement) 2005-ben Genfben fogadta el 23 ország, köztük hazánk is. A dietetikust ismeretei, képzettsége, szemlélete alkalmassá teszi mind az élelmezésvezetői, mind a klinikai, mind a megelőzésben dolgozó dietetikusi feladatok betöltésére. A lakosság táplálkozási szokásainak javítása, a betegek adekvát élelmezése érdekében nagyobb teret kellene kapni a táplál- IME VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008. MÁJUS 19 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT 1. ábra A napi kórházi élelmezési nyersanyagnorma változása 2002-2007 kozás tudományának a mindennapokban, ahogy erre a külföldi pozitív példák is rámutatnak. Nálunk 2002. óta az élelmezési nyersanyag keretre és a dietetikus/beteg arányra utaló arányszámok negatív tendenciát mutatnak. A dietetikai szolgálat 2002-ben közvetlenül az élelmezésvezető alá tartozott 2%-ban, amely arány 2005-ben 16% volt, és 2007. végére 11%. A szakma elvárásáról, hogy a dietetika az orvos igazgatóhoz tartozzon, a három vizsgálat időrendben a következő képet mutatja: 4%, 10% és 9%. A szakrendeléseken dietetikai tanácsadás 2005-ben a felmért 64 kórház 58%-ában volt, míg a 2007-ben vizsgált 54 kórház 18%-ában. A dietetikai szolgálatok léte és a szervezeti felépítésben elfoglalt helyük, valamint a szakrendeléseken megjelenő dietetikai tanácsadás mennyiségi mutatói is csökkenő tendenciát mutatnak az evidencia ellenére, hogy a lakosság nagyobb részét érintő nem fertőző betegségek megelőzésének és kezelésének elengedhetetlen része a megfelelő táplálás/táplálkozás (1. ábra). Az orvosok több mint 40 fajta diétát javasolnak, leggyakrabban diabetes, epekímélő és roboráló étrendet. Dietetikai tanácsadások 54%-ában vesz részt dietetikus, 36%-át más szakemberek tartják és 10%-ban senki nem ad tanácsot a felmérésben résztvevő orvosok válaszai alapján (2. ábra). A dietetikai tanácsadás „módszertana” a megkérdezett orvosok szerint a következő: a cégek írásos diétás szóróanyagait adják 42%-ban, míg 25%-ban a dietetikus használja azokat, 16%-ban a dietetikus a dietetikai szolgálat írásos tájékoztatóját alkalmazza, míg 9%-ban egyéb módon oldják meg, 8% pedig nem adott választ erre a kérdésre. 2. ábra Ki ad az intézményben a dietetikai tanácsot? A megkérdezett orvosok 10%-a jelenleg is ránézésre állapítja meg az alultápláltságot. Enterális szondatáplálásra 52%-ban használnak gyári tápszert és csak 8%-ban házi készítésűt, míg 5 évvel ezelőtt 50%-ban vegyesen és 25-25%-ban gyári ill. házi készítésű enterális táplálékot, ezen a területen tehát előrelépés történt. KÖVETKEZTETÉSEK A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátáshoz elengedhetetlen a megfelelő, tudományos evidenciákra épülő szakmai alap, a jogszabályi háttér, valamint a személyi, tárgyi, financiális feltételek. Felmérésünk is alátámasztja azt a tényt, hogy a feltételek bármelyikének változtatása hatással van az egyéb alapvető körülményekre, valamint a megfelelően dokumentált és publikált vizsgálatok hozzájárulhatnak a szakmapolitikai döntésekhez. A kutatások eredményeit is figyelembe vevő 49/2007. (XI. 27.) EüM. Rendeletben az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003. (X.20.) ESZCSM rendelet módosításaként megjelentek olyan elemek, amelyek a helyzet javítását szolgálják. Az OÉTI 2008. februári felmérése alapján is elmondható, hogy a kórházi betegétkeztetés javítása érdekében vannak még teendők, így fontos lenne a kórházba kerülők tápláltsági állapotának szűrése, dokumentálása, követése, a táplálásterápiában kompetensek folyamatos kommunikációja, képzése. Szükség van az élelmezési munkacsoport munkájának bevonására a kórházi menedzsment munkájába a szakmai, logisztikai, informatikai rendszerbe történő integrálással. Köszönetemet nyilvánítom Antal Emesének a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége elnökének, Dr. Dárdai Ernőnek a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság elnökének szakmai segítségükért és a vizsgálatban résztvevő kérdezőbiztosoknak, választ adóknak. IRODALOMJEGYZÉK [1] Henter I; Mák E.: Egy felmérés tanulsága I. Új Diéta 2003/2 14. [2] Henter I; Mák E.: Egy felmérés tanulsága II. Új Diéta 2003/3 14-15. [3] Lelovics Zs; Henter I; Erdélyi A.: Helyzetkép a dietetikusok szervezeti és szakmai hovatartozásáról Hivatásunk 2006/2 16; 20 IME VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008. MÁJUS [4] Radnai Anna: A dietetikus szakmát érintő hatások Magyar Orvos 2008/1-2. 18-20. [5] A betegélelmezés országos hatósági ellenőrzésének tapasztalatai http://efrira1.antsz.hu/portal/page?_pageid=240,93000 &_dad=portal&_schema=PORTAL
